Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

4 SZOLNOK MFGVFf MPPIAP 1974. március 2. m Útépítés a Szovjetunókon Korszerű autópá!jáka' terveznek Japán A ran ylakoda után Gazdasági esoda étt hétköznapi valóság Huszonnégyórás sztrájkba léptek tegnap a japán állam­vasutak dolgozói. A sztrájkot négy vasutas szakszervezet kö­zösen hirdette meg. Ez az első nagyobb akció a minden esz­tendőben megvívott tavaszi bérhadjárat keretében. A sztrájk mintegy tizennyolc millió utast érint. A sztrájkoló vasutasok egyebek között a közalkalmazottak sztrájkjogának elismeré­sét és a rohamosan fokozódó infláció ellensúlyozására nagyobb szociális juttatásokat követelnek. lempóváitás vagy hanyatlón? lava sa i ma n kóma ff enzim Amint az aranylakodalom előtt és után a házasság hét­köznapjai zajlanak, úgy a ja­pánok érdeklődése is hamaro­san visszakerült a megszo­kott kerékvágásba. A témák között ott szerepel az időjá­rás, az európai kontinensen tapasztalható enyheséggel szemben az idei tél szokatla­nul keménynek bizonyult a távol-keleti szigetvilágban. Az előrejelzések ugyanakkor forró tavaszt jósolnak, leg­alábbis politikai-meteoroló­giai értelemben, s a japán dolgozók hagyományos tava­szi offenzívája máris megkez­dődött. 13—14 százalékot is elérhet az árak emelkedése. Ha szá­mottevő munkanélküliségről még nem is szólhatunk, a ja­pán sajtó első ízben húzza meg a vészharangokat. A konjunk­túra helyett mind többször szerepel a visszaesés, vagy fi­nomabban a lassulás, tempó­váltás kifejezése. Sokan az energia válsággal hozzák kapcsolatba a nehézségeket, amiben yan igazság, hiszen a japán gazdaság gyenge pont­ja a hazai nyersanyagok csaknem teljes hiánya. Való­jában az olajkrízis inkább csak előrehozta és kiélezte egy mélyebb válság jelentke­zését. Japán a viszonylag rö­vid idő alatt túlságosan nagy­ra dagadt monopoltőke szo­rításában vergődik: ez a tényleges oka a. gazdasági- szociális feszültségnek, az összpontosítva jelentkező bér-, ár-, környezetvédelmi- és egyéb problémáknak. száznyolcvan szakszervezeti és szakmai szervezet, nyolc és félmilliós tagsággal, közös Világóceán kutatás Szovjet—amerikai együttműködés A világóceán kutatásával foglalkozó szovjet—amerikai együttműködési bizottság el­ső ülésszakának résztvevői megjelölték a szovjet és az amerikai tudósok konkrét együttes kutatásainak első­rendű fontosságú feladatait. E programok előirányozzák az óceán és a légkör kölcsön­hatásának, valamint az óceá­ni áramlatoknak az együttes kutatását, a világóceán geo­kémiai, hidrokémiai, geoló­giai. geofizikai és biológiai tan ulrrtányozását. Dr. R. White, a bizottság amerikai tagja a TASZSZ tu­dósító járnak elmondotta: a szovjet és: az amerikai tudó­sok együttműködése a világ­óceán kutatásában Leonyid Brezsnyév Egyesült Államok­ban tett látogatásának köz­vetlen eredménye. A szovjet és az amerikai tudósok ösz- széhangolt együttes kutatási programja — mint White hangsúlyozta — nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államoknak válik nagy hasznára, hanem a vi­lág más országainak is. A vád: korrupció Etiópia fővárosában és má­sodik legnagyobb városában a hadsereg fellázadt egységei szilárdan kezükben tartják a hatalmat. Diplomáciai forrá­sokból származó értesülés sze­rint a katonák korrupcióval vádolják a lemondott kabinet számos tagját és bíróság elé akarják állíttatni őket. Négy volt minisztert már állítólag el is fogtak és az Addisz Abebában állomásozó 4. gya­loghadosztály főhadiszállásán tartják fogva őket. A fővárosban kinyitottak a bankok és az üzletek is. Erit­rea tartomány székhelyén, Aszmarában viszont, ahonnan a zendülés elindult, a ban­kok, a távíróhivatal és a re­pülőtér is bezárva maradt. A városba vezető utakon azon­ban újra engedélyezték a forgalmat. A Szovjetunió kilence­dik ötéi'es terve előirá­nyozta, hogy az ország autóútjait 110 ezer kilo­méterrel növeljék. Va­lentyin Mihajlov profesz- szor, a műszaki tudomá­nyok doktora, az össz- szövetségi Útépítési Tu­dományos Kutatóintézet igazgatója e feladat meg­valósulásáról nyilatko­zott. — Ha a Szovjetunió jelen­legi autótérképét összehason­lítjuk a cári Oroszország út­hálózatával, óriási változás tűnik szemünkbe. 24 300 ki­lométerről az utak hossza a kilencedik ötéves terv kezde­tére 511 600 kilométerre nö­vekedett, vagyis több mint húszszorosára. Természetesen 3z utak minősége is összeha­sonlíthatatlanul jobb, mint korábban. Ha figyelembe vesszük az autóközlekedés rohamos fej­lődését. világossá válik, hogy a szilárd burkolatú utak épí­tése különösen fontos állami feladat. Hogyan alakul a szovjet út­hálózat, hol és mikor építe­nek új utakat, az ország mely részeit kötik majd össze? A kilencedik ötéves terv kez­detén már készen állt a Szovíetunió Állami Tervbi­zottsága által jóváhagyott 20 éves autóútépítési _terv. E program végrehajtása számos alapvető probléma megoldá­sit cejfcjj lehetővé- A ­Lezajlottak hát a császári aranylakodalom fényes ün­nepségei Japánban: az eddig százhuszonnégy uralkodót fel­vonultató dinasztia történeté­ben ez volt az első eset, hogy a császári pár a trónon érte meg házasságának ötvenedik évfordulóját. Az udvar jó taktikai érzékére vallott, hogy nagy nyilvánosságot biztosítottak az oszakai Szei- csi Isikava nyugdíjas bizto­sítási tisztviselő családi ün­nepének is. ez a házaspár ugyanis Hirohitó császárral és Kuni Nagako hercegnővel együtt ülte meg aranylako­dalmát. .. jetunió európai részén pél­dául valamennyi területi köz­pontból. és nagyobb városból el lehet érni az ország fő autóútjait. A járási közpon­tokat jóminőségű autóút köti össze a területi központok­kal. Szibéria Kazahsztán és a Távol-Kelet óriási kiterjedé­sű területein is megkezdődik az intenzív útépítés. A leg­főbb, az úgynevezett első és másodrendű főutak, két-, • il­letve négysávosak lesznek. Ezek 20 éves távlati tervek. A jelenlegi ötéves terv 110 ezer kilométer hosszú­ságú, szilárd burkolatú út épí­tését irányozza elő. E feladat nagyságát akkor tudjuk meg­ítélni, ha figyelembe vesz- szük, hogy a Szovjetunióban a háború kezdetéig 120 ezer kilométer szilárd burkolatú utat készítettek és ebből csu­pán 7100 kilométer út volt beton, illetve aszfaltburko- lású. Valamennyi szövetségi köz­társaságban új utak épülnek. Döntő többségük az Orosz Föderáció hatalmas távolsá­gait szeli keresztül. Teljes erővel folyik a Kujbisev— Via—Cseljábinszk, a Moszk­va—Volgograd, a Leningrad— Murmanszk, a Szaratov— Penza, a Szaratov— Volgograd, a Novoszi- birszk—Kamerovo, a Haba­rovszk—Csita és a Haba~ rovszk—Nahodka utak építé­se- Hamarosan megkezdődnek az ország közportját a távo­labbi területekkel: az Ural­lak Szibériával és Észak-Ka- zahsztámnal összekötő utak építési munkálatai is. Az új közlekedési utak beton- és aszfaltburkolatúak és kellő számú benzinkúttal. műszaki javitóállomással és más szol­gáltató berendezésekkel lát­ják él azokat. Befejezés előtt áll a Moszk­vából kivezető utak építése. Ezek az utak, a legmoder­nebb követelményeknek meg­felelően 4—8 sávosak, a ke­reszteződések és csomópon­tok pedig többszintesek. A kilencedik ötéves terv­ben jelentősen fejlődik vala­mennyi szövetségi köztársa­ság úthálózata. Egyedül Üz­begisztánban 10 ezer kilomé­ter út épül 1975-ig Befejező­dik a korszerű fontos közle­kedési út a Taskent—Éhség sztyeppe és a Taskent—Jan- gibazar között. Elkészül az úgynevezett „ferganai gyű­rű” rekonstrukciója. A jövő útjainak például a Vilnius—Kaunas közötti autó­sztráda szolgál. A nagysebes­ségű közlekedésre alkalmas út aszfalt- és beton burkola­tú, 4 sávos, középen zöld nö­vényzettel. Ez megakadályoz­za, hogy a vezetőt a szembe­jövő gépkocsi fényszórója el­vakítsa. Az út 18 keresztező­dése többszintes. Az elkövet­kező években minél több eh­hez hasonló autópályát kívá­nunk tervezni. küzdelmet kezdett követelé­sei teljesítéséért. Ezek kö­zött az inflációt kiegyensú­lyozó béremelés, valamint más munkáskövetelések tel­jesítése szerepel. A harci szakasz során tegnap sztrájk­ba léptek a vasutasok és pos­tások. a hónap közepén a vasasok és építőmunkások, április 5-én a magántisztvi­selők s a mozgalom így hul­lámzik tovább. A Tanaka- kqrmány mindenképpen sze­retné leszerelni az elégedet­lenséget. a gazdasági célkitű­zések mellett ugyanis politi­kai jellegű kívánságok is fel­merülnek. Ez pedig már a forró nyarat vetíti előre. Va­lószínűleg júliusban felsőhá­zi választásokra kerül sor Japánban. Figyelembevéve a közigazgatási választások eredményeit (a hat legna- gvobb városban, Tokióban. Oszakában, Nagoyában. Kio­tóban, Yokohamában és Ko- béban az ellenzék szerzett többséget), reális lehetőség­nek látszik az abszolút több­séggel rendelkező liberális­demokraták veresége. Ez minden bizonnyal egy rend­kívüli parlamenti választás kiírását hozná magával. Az ellenzéki pártok — kommu­nisták, szocialisták, szociál­demokraták s a Komeito- buddhisták — máris tárgyal­nak egy népi koalíció távla­tairól. jóllehet ehhez sok né­zetkülönbséget kell áthidal- niok egymás között is. A belpolitikai gondok lát­tán Tanaka miniszterelnök hajlamos arra, hogy kqvetve más példákat, külpolitikai sikerekkel ellensúlyozza te­kintélyvesztését. Az eltelt két esztendő során több világkö­rüli utat tett, s járt Washing­tonban, Moszkvában, Pe- kingben, a Közös Piac né­hány országának fővárosá­ban, valamint öt délkelet- ázsiai államban. Ezek az uta­zások azonban csak részleges eredményekkel járhattak. A nyugati táborban éppennogy megkezdődött a hatalmi vi­szonyok újrarendeződése s jóllehet Tokió viszonylag csendben ülte végig a was­hingtoni olaj konferenciát, el­lentéteit még nem tudta megoldani az Egyesült Álla­mokkal és Nyugat-E 11 rónával. A „kínai nyitás”, amitől annyit reméltek Japánban, lelassult s a zavaros kínai belpolitika kérdésessé teheti a további haladást. A Szovjetunió kész a kölcsönösen előnyös együtt­működésre ezt Tanaka előtt is kifejtették Moszkvában, de e'-öez egvértelmű elhatározás szükséges Japán részéről is. ftéfissfi ű*lertHégi esúeft Maradt a délkelet-ázsiai körút, s ez okozta a legna­gyobb fiaskót, különösen Thaiföldön és Indonéziában valóságos tömegfelkelésre ke­rült sor a japán látogatók megérkezésekor. Tanaka út­jának eredménye mindössze egy elhatározás volt: felül kell vizsgálni Tokió poli libá­ját ebben a térségben... A közvéleménykutató in­tézetek a japán kormány ed­digi népszerűtlenségi csúcsá­ról tudósítanak. S az arany­lakodalom után keserves na­pokat írnak Japán és a libe­rális-demokrata kabihet „há­zasságában. ..” Réti Ervin Életfogytiglan Halálra ítélt csütörtökön négy egyetemistát egy török hadbíróság, majd nyomban az ítélet kihirdetése után életfogytiglani szabadság- vesztésre enyhítette a bün­tetést. A fiatalokat azzal vá­dolták. hogy mint a török népi felszabadító hadsereg nevű ilíegiüs gerillaszerve­zet tagjai bombamerényiete­ket követtek el nyugati nagy- követségek ellen és egyéb terror cselekményeket is végrehajtottak­A japán viszonyokat mesz- sziről szemlélőnek talán meglepetést is okoz az a nyugtalanság, amely a felke­lő nap országát ezekben a hetekben eltölti s az a rend­kívüli hevességű belpolitikai küzdelem, amely kibontako­zott. Japánt ugyanis a „gaz­dasági csoda” mintaországá­nak tartották s a fejlett tőkés országok sorában valóban ki­tűnt páratlanul gyors növe­kedési ütemével. Gazdasági szaktekintélye szinté éven­ként jövendölték be a japán konjunktúra fékeződését, de a valóság minden alkalom­mal rácáfolt véleményükre. Az elmúlt év ősze óta azon­ban mind nagyobb számban kerültek és kerülnek homok­szemek a japán gazdaság ed­dig zavartalanul működő fo­gaskerékrendszerébe. Az in-" flációs spirál meredeken ha­lad felfelé és túllépett min­den korábban megengedhető­nek tartott mértéken ; az idén A dolgozók tavaszi offen­zívája ilyen körülmények között annyit jelent, hogy Élénkebb árucsere Jugoszlávia és Kuba között A jugoszláv gazdaság igen érdekeit abban, hogy a Ku­bai Köztársasággal az eddi­ginél sokkal Szorosabb gaz­dasági kapcsolatot építsen ki. Igen nagy lehetőségek van­nak ugyanis a műszaki-tudo­mányos együttműködés te­rén- továbbá érdemesnek ígérkezik több közös beru­házás, valamint a nem­zetközi piacon való együt­tes fellépés is. így ítelte meg a helyzetet Bot>- ko DimitHjevic szövetségi gazdaságügyi titkár kubai látogatása után. Mindkét ország már tett konkrét intézkedéseket an­nak érdekében, hogy a lehe­tő legrövidebb időa belül megnövekedjen az árucsere Jugoszlávia és Kuba között, s ez lesz az első lépés a szorosabb együttműködés felé. Izrael urániumot termel Josef Adhar, az izraeli nukleáris energetikai bizott­ság tagja nemrég kijelentet- , te. hogy kormánya határo­zatot hozott egy 600 mega­watt erősségű atomerőmű építéséről, amely 1981-ben kezdi el működését. A Ne- gev-sivatagban levő foszfát­telepeken ugyanis ezzel az ásvánnyal keverve már ko­rábban urániumot is talál­tak. Eleinte kivonása igen költséges volt. így nagyobb A hadsereg és a deficit Az ■ amerikai képviselőház­nak a fegyveres erőkkel fog­lalkozó különleges albizott­sága a Nyugat-Európában állomásozó amerikai kontin­gensek kérdésével foglalko­zott. Az albizottság ülésén felolvasták Nixon jelenté­sét. amelyben az elnök rá­mutat, hogy a csapatok fenntartási költségei nagy­kitermelésre nem került sor. Űjabban azonban az izraeli szakemberek és tudó­sok új eljárási módot dol­goztak ki, hogy „méltányos áron” kapjanak uránércet a foszfátokból. Így most az előállítási költség nem na­gyobb, mint ennék a fontos és értékes energiahordozó anyagnak a világpiaci éra* Izrael foszfáttartaléka 220 millió tonna, s ebben tízez­redrész uránérc van. mértékben hozzájárultak az Egyesült Államok fizetési mérlegének 2,1 milliárd dol­láros deficitjéhez. Nixon, je­lentésében sürgeti a NATO- szövetségesek anyagi hozzá­járulásának növelését és rá­mutat Nyugat-Németország állásfoglalásának kivételes fontosságára. Űj vízierőművek magyar segítséggel Az eszéki képviselőtestület gazdasági bizottsága foglal­kozott az Elektroslavonija . áramgazdálkodási terveivel. Eszék szempontjából a legérdekesebb a Dráva fo- ’lyön épülő erőművek terve. Az elgondolások szerint, a folyó szabályozásán kívül három vízierőmü épül a Dráva alsó folyásán: a Barcs, a Moslavina és az Eszék ví­zierőmű. A nagy munka tervei! Magyarországgal együtt dol­gozták ki. A Moslavina és az Eszék erőmű építése a számítások szerint 3 milliárd- dinárba kerül, és az erőmű­vek évente átlag 558 500 000 kilowattóra áramot termel­nek. Az eszéki erőmű évi áramtermelése 270 00Q 000 kilowattóra lesz, építése 1,2 milliárd dinárt igényel. A barátság olajvezeték harmadik ütőere Kijevben a gázvezetékek tervezésére intézetet létesí­tettek; létrehozását a Szov­jetunióban folyó hatalmas méretű csővezeték-építés tette szükségessé. A kilence- dik ötéves tervidőszakban a csővezetékhálózat hossza egyharmadávsi növekszik és eléri az 50 000 kilométert. Az intézet szakemberei meg­kezdték a világ legna,?vobb olajvezetéke, a Barátság olajvezeték harmadik ágának a tervezését. A már működő két olajvezeté­ken eddig mintegy 200 mil­lió tonna olajat szivattyúz­tak át Csehszlovákiába, Ma­gyarországra. Lengyelország­ba és a Német Demokratikus Köztársaságba. Az új veze­ték lefektetése lehetővé té- szi, hogy a Szovjetunió nö­velje a szocialista országok­ba irányuló olajexportját. Dinamikusan fejlődik a csehszlovák vegyipar Csehszlovákia ipari terme­lése az utóbbi negyedszázad­ban 7,6-szorosára nőtt — a vegyipar termelésének volu­mene viszont 19-szeresére emelkedett. A legutóbbi 12 évben több mint hétszeresére nőtt a vegyipari termékek export­ja. Az iparág termelésének hatékonysága érdekében to­vábbi szakosításra és a koo­perációra van szükség, amelynek előfeltételét meg­teremtette a szociálisa or­szágok gazdasági integráció­jának komplex programja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ötödik ötéves terve az ipari termelés 30— 32 százalékos növelését irá­nyozza elő. Ennek kapcsán a vegyipari termelés t orszá­gos szinten 57 százalékkal, Szlovákiában pedig 69 szá­zalékkal emelkedik. Szlová­kiában két nagy vegyipari üzem működik, melyekre méltán büszke az egész or­szág. A pozsonyi Vegyiművek most ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A ma. a bolgár nép nagy fiának, Georgij Dimitrovnak a ned­vét viselő vállalatot Nobel Alfréd alapította. A „Nobel Dinamit” gyár több mint 75 évig kizárólag lószert és robbanóanyagokat állított elő. Most a vállalat békés termékeket; viszkóza szála-, kát és különböző műtrágyá­kat gyárt. Románk—arab együttműködés Románia és az arab or­szágok kereskedelme 1971— 1972. között több mint két­szeresére. 260 millió dollár­ra. 1973-ban 275 millió dol­lárra emelkedett. Idén vár­hatóan eléri a 350 milliós szintet. Románia arab ex­portja tavaly 175 millió dol­lárt tett ki. Elsősorban olaj- I ipari berendezéseket. fát, cementet, élelmiszereket. I személy- és tehergépkocsi­kat. traktorokat és -epülő­gépbenzint szállított. Jelen­leg több mint 450 román szakember dolgozik az arab országokban; energiahordo­zókat és különböző érceket kutatnak. Libanonban rövi­desen létrejön a negyedik román—libanoni vegvesvál- lalat. egv közös cementgyár énül. Szíriában fos-fét+erme- \ó és -feldolgozó kombiná­tot hoznak létre, Irakban pt dig olajkutakat létesítene;; román vállalatok. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom