Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

1974. március 2. V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mi hoztuk az időt Otletesség, lelkesedés Megnyitó Törökezeutmiklóboii „A párttal a néppel egy az utunk...” hangzik a dal a törökszentmiklósi Vasas Művelődési Ház nagytermé­ben. s a helyhez illő njozgal- rhi dalt lelkes ifjúmunkások éneklik. A nagy sikerű poli­tikai vándorkiállítás újabb állomásához érkezett. ■ Teg­nap délután nyitotta meg ünnepélyes keretek között Magyar János, az MSZMP törökszentmiklósi városi bi­zottságának titkára. A meg­nyitón a zsúfolásig megtelt kiállítóteremben megjelent dr. Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság titkára, a járás, a város, párt- és ál­lami vezetői, a helyi üze­mek dolgozói és a fiatalság képviselői. Az ünnepi beszédben Ma­gyar János a munkásosztály történelmi küldetéséről, fej­lődéséről beszélt, s az or­szágos eredmények mellett kitért a város egyre erősö­dő munkásságának sikerei­re is. A gondosan rendezett ki­állítás is ennek jegyében készült el és a központi ál­talános képet adó anyaghoz jól illeszkedik a városi üze­mek dolgozóinak életét, munkájukat bemutató helyi anyag, mennek összeállítá­sában a város fiataljai is közreműködtek. A rendezők ötletességét dicséri, hogy a helyi anyag formai, tartalmi, rendezési szempontból jól illeszkedik a vándorkiállítás­hoz. Az Alföldi Építő Szak- és Szerelőipari Szövetkezet tablóin az építőipari mun­kásság ábrázolása mellett, a szakmunkástanulók munka- körülményeit, az új építési technológiára való 'áttérés folyamatát is bemutatják. A Finommechanikai Vál­lalat 2. számú gyára külön­böző szerszámgépek, vasipari készítmények .-eredeti és ki­csinyített példányait állítot­ta ki. A kiállításon képvi­selteti magát a BMG török­szentmiklósi gyára és a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat mellett a ruházati szövetkezet felsőruha kész­termékeivel is. Külön dicséretet érdemel a közös kiállítást kísérő, hangszórón sugárzott zenés irodalmi műsor, melyet a város munkásmozgalmi múltjáról, fejlődéséről írt ..Hétköznapok sodrában” cí­mű kiadvány alapján a já­rási-városi művelődési köz­pont irodalmi színpada adott elő. A „Mi hoztuk az időt” ki­állítás törökszentmiklósi megrendezése a helyi érté­kek megbecsülésének, ápo­lásának és a lelkes alkotó kezdeményezéseknek is szép példája. Magyar-NDK írószövetsé»i megalapodis v A Magyar Népköztársaság és a Német Demoio-atiküs * Köztársaság közötti kulturális és tudományos együttműkö­dési egyezmény alapján a két ország írói közötti baráti és alkotói együttműkö­dés kiszélesítése és elmé­lyítése érdekében a Ma­gyar írók Szövetsége és az NDK írószövetsége az. 1974 —75-ös évre együttműködési megállapodást kötött. Az ok­mányt tegnap az írószövet­ség székházában magyar részről Simon István Kos- suth-díjas költő, az írószö­vetség főtitkár-helyettese, az NDK írószövetsége nevében Rainer Kerndl titkár írta alá, A megállapodás értelmé­ben a küldöttségek mindkét részről évenként összesen 100 napot töltenek egymás országaiban1 a magyar szö­vetség például három kriti­kust fogad a nemzetközi kritikusi egyesülés október­ben Budapesten megtartandó ülésére, s négy írót orszá­gunk társadalmi és kulturá­lis életének tanulmányozásá­ra. anyaggyűjtésre az NDK irodalomról szóló irodalmi estekre és az NDK félszaba­dulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségekre. Zenekari koncert Szo'nokon A Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye Lengyel vendégkarmester vezényelte hétfőn este a Bu­dapesti MÁV Szimfonikuso­kat a szolnoki Szigligeti Színházban. Nagy érdeklő­déssel vártuk ezt a hangver­senyt, hiszen a zenekar előző szolnoki koncertjén (Purcell: Artur király) óriási sikert aratott. A lelkesedés egyaránt szólt az előadóknak, a műnek, az előadás magas művészi szín­vonalának, s nem utolsó sor­ban talán az év legmaradari- dóbb zenéi élményének. Nos, éppen ezért örültem, hogy új­ra viszontláthattuk az akkor oly kitűnően játszó zenekart. Sajnos, e koncert utóhang­jaként mindjárt a csalódott­ság hangján kell szólnom ze­nei beszámolómban, különö­sen akkor, ha az előző hang­verseny nagy élményére gon­dolok. Talán a fáradtsággal, a nagyobb figyelmet, kon­centrálást igénylő zenekari játék nehézségeivel, avagy a karmester Robert Satanowski nem éppen legmeggyőzőbb irányításával magyarázható az a sok-sok zenei és sajnos technikai pontatlanság, ami nem jellemzője a zenekarnak, de ezen a koncerten mindvé­gig érezhető volt. A műsor első felében Lu- toslawski lengyel zeneszer­zőnek Bartók Béla emlékére írt gyászzenéjét hallottuk a vonósok előadásában. Annak ellenére, hogy a gyászt hűen érzékeltető, annak megfelelő zenéről van szó, mégis kissé egysíkú volt az élőadás, mely talán e mű nem éppen sok­színűnek mondható szerkeze­tével is magyarázható. Ezután igen jóleső érzés volt hallani Hacsaturján he­gedűversenyét, Káté László hegedűművész kitűnő szóló­jával. Kóté játékát puha, me­leg, behízelgő lágy' hangzás jellemzi, technikája, tónusa érett, kifinomult. Mindvégig tiszta intonációval, muzikali­tással játszotta az igen nehéz hegedőszólamot. Az első té­tel indításánál még kis elfo­gódottságot éreztem, mely­ből ha nem is lényegbevágó, de mégis érezhető metrikai pontatlanság keletkezett a szólista és zenekar között. (Sajnos a későbbiekben is előfordult.) Talán a táncos, harmadik tételt éreztem ze- néilbg — a tételre jellemző igen könnyed hangvétellel« — a legjobban megformáltalak. A műsor befejezéseként Brahms első szimfóniája hangzott eL Talán ebben a műben éreztük a leginkább hiányát a karmesteri szug- geszti vitásnak, hiszen a Brahms-i muzsika szinte kor- , látlan dinamikai és tempó­beli lehetőségeit elég-, gé kihasználatlanul hagy­ta. A- szenvedélyes ér­zelmeket felkorbácsoló mu­zsika ebben az előadásban nem nyújthatott igazán nagy zenei élményt hallgatóinak. A nagyszámú közönség a koncert gyengéi ellenére me­legen ünnepelte a szimpati­kus karmestert. Egyed Ferenc / AZ ALAGSORBA A bakon Bódi Jani • büszkén pattogtatta az ostort. Mögötte, ponyvá­val letakarva a szekér rak­terűben ott rejtőzködött tVenkheim minden magával hurcolt ingósága. Értékes és haszontalan holmik, amik nélkül még a front viszon­tagságai közepette sem tudta volna elképzelni az életét. Egyesek számára furcsának tűnt, miért szekér fuvarozta mindezt. Először az alezredes hallani sem akart róla. — Van elég autónk! De Frank Róbert tisztelet- teljesen elmagyarázta neki, hogy az autó nagyon Kényes jószág ám. Mindjárt le­áll, ha nincs benzin. De ak­kor se hajlandó elindulni, ha kipukkad valamelyik kereke. Nem beszélve a motorról, amelyet ezer és ezer bai ér­het. S honnan szereznek majd benzint, új gumit, s honnan pótalkatrészt? Ezzel szemben két jó lé nagyon sokáig „nem romlik el”, öreg katonák mesélték, hogy nem is egy szekér lo­vastól végigverekedte magát a Dontól egészen a Kárpáto­kig a nagy visszavonuláskor. A lónak mindig lehet elesé- get szerezni. Sőt, lovat is le­het szerezni akármelyik ta­nyában. Nem úgy, mint autót. A szekeret pedig akármelyik falusi kovács megreparalhat- ja néhány órányi idő alatt. Wenkheim végül engedett. Tulajdonképpen ezért szeret­te ezt a Frank Robit, ezt a tejfelesszájú karpaszomá- nyost, mert kifogyhatatlan volt az ötletekben, amellett mindent olyan meggyőzően tudott megindokolni. Ezért is vette maga mellé. Mert ve­le diszkrétebb ügyeket is el- intéztethette Hiszen rangban mélvségesen alatta állt. De azért mégis csak karoaszo- mányos volt, érettségizett gyerek, akinek nem kellett mindent hússzor elmagyaráz­ni. Elég volt egy-egy szó. Né­ha csak egy szemvillanás, és ő már futott is, hogy ‘ntéz- kedjen. Azzal a csicskással, azzal a Bódi Janival remek kettőst alkottak Az meg parasztgye­rek volt, aki tán még Írni meg olvasni se tudott. Hanem furfanggal bőven megáldotta a teremtő. Mindent kiszima­tolt. Szerzett csirkét, vajat, gyümölcsöt. Meg tudott bár­mit javítani. Az alezredes el is határozta, ha egyszer vége lesz a hábo­rúnak. és ő szerencsésen ha­zavergődik. ezt a két embert békében sem engedi el mar ga mellől. A grófi kastélyban külön­ben tóljes volt a fölthrdu'ás. Kétséebeesett lakájok rohan- gásztak le-föl a ’éncsőn. egy­másnak ütköztek a végelát­hatatlan hosszúságúnak tű­nő folyosókon. Mindenki csomagolt. Patinás történelmi név tu­lajdonosáé volt ez a kastély PIROS, rózsaszín, fehér, cirmos, — k ülőnk eresre acetonban fürdetett — kék szegfű nyílik a karcagi Béke Tsz berekfürdői kertészetében. A közelgő nőnapra harmincezer szálat értékesítenek. Felvételünkön fiatal lányok leszedik a felesleges bimbókat Nemzet1 özi gyermekrajz-pályázat Nemzetközi békemozgalom negyedszázados jubileuma al­kalmából nemzetközi gyer- mekrajz-pályázatot hirdetett a Csehszlovák Béketanács és a Pionir-szervezet. A fel­híváshoz csatlakozott az Or­szágos Béketanács és a Ma­gyar Úttörők Szövetsége is. A pályázaton valamennyi magyar úttörő és kisdobos részt vehet. „A béke gyermek szem­mel” címmel indított nem­zetközi pályázaton a gyer­mek bókevágyát, békés élet-; örömeit, a nemzetközi pio- nirbarátság és a népek test­vériségének eszméjét tükrö­ző gyermekrajzokkal lehet részt venni. A pályaműve­ket 1974. március 31-ig kell beküldeni a Magyar Úttörő- szövetség Országos Elnöksé­gének címére (1387 Budapest V. Balassi Bálint utca 16.) Csillagászati felfedezés Új, fényes szupernóvát fe­dezett fel Lovas Miklós $ piszkéstetői obszervatórium Schmidt-távcsövéveL Az új szupernóva az ursa major galaxis-halmaz egyik galaxi­sában tűnt fel. fényessége 14 magnitúdó. Magyarországoa tíz éve kezdődött el a szuper­nóvák kutatása. Az elmúlt tíz év alatt nemzetközileg el­ismert eredményeket értek él ezen a kutatási területen a magyar csillagászok: 16 szu­pernóvát fedeztek fel. Segít a TIT Terepgyakorlat és táborozás Megalakult a Madártani Egyénület megyei csoport ja Magyarországon az ornito­lógiái tudományos kutatással a Madártani Intézet foglal­kozik, meglehetősen kevés belső munkatárssal. Sokkal több viszont az intézettéi csak munkakapcsolatban le­vő hivatásos és amatőr orni­tológus. Nélkülük átfogó, or­szágos megfigyeléseket nem lehetne végezni. Mmdeddig a Madártani In­tézet* mellett nem működött egységes elvek szerint irá­nyított szervezet, amely a szaktudomány iránt érdeklő­dő embereket fogja össze, ugyanakkor más tudományos intézeteknek széles körű tár­amit évtizedeken át nem használt a család. Tudomásul vették, hogy egyik ember­gyűlölő ősük el akart vonulni a világ elől, és itt, ebben az alföldi porfészekben építte­tett magának egy százhúsz szobás hatalmas épületet, amelyhez magas kőfallal Öve­zett tizenöt holdas, fa-, nö­vény- és virágritkaságokkal benépesített park tartozott. Csak amikor elkezdődtek a nagy budapesti bombázások, akkor döbbentek rá e félre­eső hely tagadhatatlan elő­nyeire. Hiszen itt aztán tény­leg a legteljesebb biztonság­ban lehettek. Már ami a re­pülőtámadásokat illeti. Mert nagyon át kéne alakulnia in­nék-a háborúnak, hogy egy ilyen jelentéktelen község, mint ahol e kastély Is feküüt. hadicélponttá váljék. lóé is hordtak ide minden elmozdítható értéket a budai villából csakúgy, mint az Andrássy úti palotából. Bú­torokat, festményeket, sző­nyegeket étkészleteket, pénzt, ékszereket, családi iratokat, ruhatárakat. És persze a személyzetet. Dehogy is gondolták még akkor — hiszen az oroszok ebben az időben nem 4rték még ' a Rámátokat sem — hogy egvszer majd 'nnen is menekülni kell. Méghozzá se- beÄn. Ráadásul nem is a levegőből fogja őket veszély fenyegeti — ami elől a fővá­rosból elmenekültek —ha sadalmi bázisuk van, mint például a barlangkutatók­nak. a csillagászoknak. Szinkron megfigyelések A félhivatásos kutatók és az amatőrök összefogására alakult meg januárban a Ma­dártani Egyesület, amelynek különböző szakosztályai a madár- és természetvédelem, a faunisztikai kutatások és a madárvanulás megfigyelé­sével foglalkoznak. Lehetővé válik például az egyesület nem szinte testközelbe ér hozzájuk a front. Hogy idáig maradtak, an­nak-egy hamis illúzió volt az oka. Azt remélték, hogy a német és a magyar csapatok .a sebes vizű folyón túl elte­rülő várost a végsőkig védeni fogják. És hogy a folyónál nemcsak föltartőztatják az előrenyomuló ellenséget, ha­nem vissza is verik egy jól sikerült ellentámadással. Amikor aztán — a tények kényszerítő hatására — rájöt­tek végzetes tévedésükre, a korábbi ballépést sietséggel sőt kapkodással igyekeztek ellensúlyozni. Valóságos bolondokházává vált egyik napról a másikra a grófi kastély, melyben sok sok évtizeden át mindig rend és némaság honolt. Lakájok futottak végig két­ségbeesetten a hosszú folyo­sókon. Mindegyikük cipelt valamit, fontos vagy lényeg­telen dolgot, noha sejteni le­hetett, hogy az udvarra hur­colt értékeknek csak egy kis töredékét tudják majd el­szállítani, mert nagyon-na- gyon kevés jármű állt rendel­kezésükre. Mikor az alezredes hócimó- ciját szállító szekér is beim nvarodett a kas’4'v udvará­ra RMi Maszólt Frakkhoz­— Szakaszvezető úr, alá­zatosan javaslom, hogy szét kellene nézni. (Folytatjuk) tagjainak bevonásával az egész országra kiterjedő úgy­nevezett szinkron — tehát egy időpontban történő -*r megfigyelés megnevezése, amellyel értékes tudományáé adatok birtokába juthatnak a szakemberek. Aki nem ismeri a témát, joggal teheti fel a kérdést., vajon miért van szükség arra, hogy madarakat „néz­zenek”. és a szemlélődésre ráfogják, hogy tudományon megfigyelés? Részben azért, mert egye» madárfajok elterjedéséből; vagy hiányából következtet« ni lehet az élő környezet ál­lapotára. részben pedig azért, hogy egyes kipusztuló mada­rak védelmét mind jobban meg tudják szervezni. Megalakult a Madártani Egyesület, s most szervezik a megyei csoportokat ott is, ahol eddig nem foglalkoztak e szaktudománnyal. Kzek kö­zé tartozik megyénk is, ahol — véletlen egybeesés — S(Z- országos egyesület főtitkár- helyettese. a szolnoki Lö- rinczi István szervezi a he­lyi csoportot. A TIT megyei szervezete felismerve az ügy tudományos jelentőségét, „be­fogadta” az egyesület jelen­legi és leendő tagjait, s ré­szükre termet biztosított (Csongrád megyében már több éve Európa hírű TIT ornitológiái csoport', műkö­dik.) Még lehet jelentkezni Lőrincz István elmondotta, a megyéből jelentkezők közt diákok, pedagógusok, vadá­szok és mezőgazdasági szak­emberek mellett a legkülön­bözőbb foglalkozású és fel­készültségű emberek van­nak s lesznek is. mivé! még mindig lehet ielentkezni le­vélben a TIT szolnoki címén. A munkaprogramban a madártani szakképzés mel­lett. terensvakorlatok. mú­zeumlátogatások. természet- védelmi ismerettár jesztős és a nyáron természetvédelmi táborozás is szerepel. —' igriezf —­PAPP ZOLTÁN LÉPCSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom