Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. február 1. TELI ETAZAS Amerika szabad földjén Fidel, miért nem épül elég lakás? \/ A megelőző folytatásokban többször írtam arról, * • milyen sok iskola, kórház, út, mezőgazdasági objektum épült az elmúlt másfél évtized alatt. Szó lesz még az ipari létesítményekről is. Mindebből kitűnik, hogy az építőiparis csodákat művélt. Ott, ahol korábban alig volt építőipari tevékenység, mert igazán csak Havanna és néhány üdülőkörzet fejlődött, ma betongyárak sora, épületelemgyárak, nagy építővállalatok vannak, s igazán jól, gyorsan dolgoznak. Mégis. Mindent egyszerre nem lehet. Lakásépítésre már nem futotta. A hetvenes évekre már elég tarthatatlan volt a helyzet. A munkások a gyűléseken — bármiről volt is szó — végül is odalyukadtak ki, hogy lakás is kellene. 1970 végén Havannától nem messze, a guanabacoai körzetben egy vasgyárban a munkások Cast- rónak is feltették a kérdést: Azt mondjátok, hogy most már van fejlett építőanyag- iparunk, betongyáraink, tálcásra mégsem telik, Fidel, ■mondd meg, mikor lesz elég lakás? Castro elmondta, hogy anyag van bőven, de nincs elég építőipari kapacitás. És hozzátette: ne csak kérjetek, segítsetek megoldani a problémát. A munkások gondoltak egy nagyot. Azt mondták :FideZ, adj nekünk építőanyagot, küldj egy-két szakembert, a többit bízd ránk. így lett. A gondolat, a megoldás módja szinte napok alatt elterjedt. 1971. február 24-én megtörtént az első kapavágás azon a földön, ahol ma Alamár városa áll, 2500 lakással, négy iskolával, ütés közműhálózattal, ahol 1932-re 130 ezres új, modem város születik az önkéntes építőbrigádok keze nyomán. szélik a munkásokkal. Ennek a nyitja a kubai forradalom győzelmének körülményeibéri rejlik, abban az útban, amit megtettek eddig, s abban a küzdelemben, ami az emberekben is végbemént — vezetőkben, dolgozókban egyaránt —, s melynek nyomán megjelentek a lenini típusú vezetési erények, vele együtt a békében is forradalmi módon gondolkodó, cselekedni kész tömegek. No és ami még ide tartozik: Elindul egy gondolat. Nyilvánvaló, hogy jó — tehát azonnal elkezdődik a megvalósítása. Négy hónap múlva már folyik a kivitelezése. (Itt nem sok idő maradhatott a kísérletezgetésre, ta- nulmányozgatásra, ellentervek készítésére, az ügy bizottságok elé való utalására; arra pedig azt hiszem, egy perc sem. hogy magukhoz térjenek azok. — bizonyára itt is akadnának — akik ilyenkor azt keresik, hogyan nem lehet a dolgot megcsinálni. Újból megtanultam: a haladás, az előbbrejutás mindenfajta kerékkötőjét elsöpri a többség lendületes munkája.) publicista betont kever naphosszat. Büntetőtábor, kényszer? Ha valakiben ilyen agyrémek keletkeznének, töltsön velük egy napot. Ilyen vidám embereket, s ráadásul ilyen jól dolgozó építőmunkásokat még nemigen láthatott. A két év alatt felépítenek két 12 emeletes házat, ezzel megoldódik valamennyi lakásproblémájuk. Addig, ugyanúgy mint a gyárakban, a munkahelyük nincs betöltve. Helyettük a többiek elvégzik a munkát. azokat is, akik lakást építenek. De térjünk vissza Alamár- ba. Az építkezés vezetője ugyancsak önkéntes — és véletlenül újságíró. Az ifjúsági szövetség központi lapjának ifjúságnevelési rovatát vezeti. Most egy ideig az új város építését. „Alamár tervét egy kubai mérnök, Julio Ramirez és munkacsoportja készítette. Felhasználták a világ minden táján összegyűlt városépítési tapasztalatokat, itt, a makett, nézzék, ilyen lesz...” Nézzük, s ha leírására nincs is mód, csodáljuk és irigyeljük. Nemcsak azt. hogy társadalmi munkával tíz év alatt két Szolnokot építenek, ae azt is. hogy ez a város már a fejlett szocialista társadalomnak megfelelő szinten fogja szolgálni lakóit. ......Itt a havannai munkások f ognak lakni. De ezzel a módszerrel az egész országban Alamár. A ’maketten, ami már majdnem elkészült. 1982-re ennek négyszerese épül fel. Ide már beköltöztek az új lakók Tisztább e munkabrigádoknak a képlete, ha egy gyárat veszünk. A munkások 8—10 százaléka mehet el a lakásépítő-brigádba. A gyári kollektíva választja ki őket a legjobbak közül. Általában csak azok mehetnek, akiknek már van lakásuk. Ha olyan is bekerül a brigádba, aki maga is igénylő, eleve lemond arról, hogy az általa épített lakásokból kapjon. (Ez is egyik példája annak, amivel Kubában lépten-nyo- mon találkoztam: A közösség érdekeinek mindig alárendelik az egyéni érdeket. Azt hiszem, ezt a szellemet is még a „hegyekből” hozták magukkal. De jól tudják, hogy szüntelenül ápolni kell.) Hogy ezalatt az idő alatt ne legyen termeléskiesés a gyárban, a többiek nyolc óra helyett tízet dolgoznak. És mi erre az építőbrigádok válasza? Ha otthon a gyárban tíz órát dolgoznak a többiek, mi is annyit dolgozunk az építkezésen. Természetesen a gyárban rádolgozott plusz két óráért nem vesznek fel túlórapénzt, hiszen ebből kell meg fogjuk oldani a lakáskérdést.” Hadd folytassa a gondolatot informátorunk, a KB gazdaságpolitikai osztályának egyik vezető munkatársa, Manuel Granja: „Ezt a tömegesen elterjedt mozgalmat, úgy irányítjuk, hogy sok más gondot is megoldjunk vele. Például a rohamosan fejlődő ipar, az ipar szerű mezőgazdaság infrastrukturális problémáját. Oda építjük az új falvakat, városokat, ahol a munkaerőszükséglet jelentkezik. Az új bányák, ipartelepek, gyárak mellé. Nagy jelentősége van a dolognak a munkatermelékenység emelése szempontjából is. Ne feledje, hogy ily módon az építőiparban válogatott munkaerő jelenik meg, abban az időben, amikor a legfejlettebb gépek, a technika is bevonul az építésbe. Már most tapasztaljuk, hogy az önkéntes brigádok néhány hét után magasabb termelékenységgel dolgoznak, mint a „profi” építőmunkások. Nem kétséges, hogy ez az új munkaerkölcs rövidesen általánossá Az újságíró tolla itt megáll. Mert itt most olyan sok mindent kellene elmondani, amennyit egy ilyen rövidke riportsorozatban nem is lehet. Vagy talán nem is szükséges, hisz az olvasóban bizonyára ugyanazok a gondolatok születnek. Mégis: Itt van például az a természetes egyszerűség, közvetlenség, ahogyan a kubai vezetők a legnehezebb kérdéseket, a legégetőbb gondokat megbeSok helyen találkoztam már újságírókkal. Ezek a beszélgetések Hamburgtól Ce- linográdig, Tamperétől Bagdadig kényelmes irodahelyiségekben, jól temperált klubokban, esetleg nyomdagépek között zajlottak le. A havannai Granma, a központi pártlap munkatársainak egy csoportjával mint építőmunkásokkal találkoztam. A világot járt sportriporter most két évig ácsmester. A jótollú fizetni, a gyár béralapjából válik.” Ebben a riportsorozatban kevés szó esett eddig arról, hogy az elmúlt másfél évtized alatt irgalmatlanul nehéz volt a kubai nép élete. Sort kerítünk még erre is, de talán így a helyes, hogy előbb a ma és holnap örömeiről, gondjairól essék szó. Ök legalábbis így szerelik. Fidellel mondják: Túléltük a nehéz éveket, most már élni akarunk. Az „élet” sok mindent feltételez,, iskolát, kórházat, ipari objektumot, utakat, kereskedelmi flottát, de mindenekelőtt lakást. Ahol az emberek élnek. Varga József (Folytatjuk.) Szerelik a csatorna 1-cs szánni' szivattyúállomását DnyeperDonyec csatorna Ukrajnában 263 kilométer hosszú csatorna épül. melynek segítségével jelentősen javítják az ország egyik legnagyobb körzetének, a Do- nyec-medencének vízellátását és egyben 165 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözését is biztosítják. A csatornából eddig 35 kilométer készült el. A tervek szerint 12 hatalmas szivattyú emeli a Dnyeper vizét a 65 méter magasan levő szabályozó víztárolóba, amelynek téx*fogata 400 millió köbméter. A szovjet vízügyi létesítmények közül először itt alka’^rTn-xk horizontális szivattyúkat. A csatorna építése a tervek szerint az 1976—80-as tizedik ötéves tervben fejeződik be. ffS wmmmmmMwmwmmmmmmmmmmm Könnyek a krokodilokért Ugandában csaknem minden esztendőben repülőgépről számolják össze a krokodilokat. 1967-ben kb. 700 1972-ben pedig már mindössze csak 240 állatot találtak. A krokodilok eltűnésének egyik fő okát a turisták jelentik, akik összetaAz angol Miss Bramlet mancsaikról állapítja meg a kutyák jövőjét és jellemét. A „kutyasorsjóslásnak'’ állípossák a folyók partjait, és elpusztítják az ott lerakott krokodiitojásokat. Ha nem léptetnek életbe különleges intézkedéseket, akkor Afrikának ebben a térségében a' krokodil a kipusztult állatfajták számát fogja gyarapítani. tfilag igen nagy a sikere — természetesen a kutyatulajdonosok körében. Szemüveg — teheneknek Amikor az Egyesült Államok egyik vidékén gázvezetéket kezdtek lefektetni a legelőkön, a farmerek észrevették, hoigy a tehenek sorra megvakulnak. A kutatások bebizonyították, hogy azért romlik a tehenek látása, mert gyakran és sokáig nézik a gázvezetéken dolgózó hegesztők munkáját. Egy cég. amely megszervezte sötét védőszemüvegek gyártását a tehenek, számára.. komoly nyereségre számít: a gázvezetékek építése még több évet vesz igénybe. A férfiak állama A világ egyetlen állama, ahol a lakosság 90 százaléka férfi: a Vatikán. Pontosabban a férfilakosok száma 350. a nőké mindössze 37. A dohány mint gyógyszer A dohány főként gyógyszerként került Európába, miután Gonzales Fernandos de Oviedo 1525-ben pontosan leírta csodaerejét. A francia Jean Nicot már 1560- ban mintát küldött belőle az anyakirálynőnek. Medici Katalinnak, aki ezt követően fiát, II. Ferencet állandó fejfájása ellen dohányporral kezeltette. Valószínűleg jót is tett neki, mert a. dohány- porszippantás attól fogva Franciaországban nagy divattá lett. A dohány hatékony alkotórészét e Jean Nicot-ról nevezik nikotinnak. XIV. Lajos, a Napkirály és udvarhölgyei sem vetették meg, bár az utána következő hangos tüsszögés miatt minden beszélgetést abba kellett hagvni. és a mellrészen levő finom csipkegallérok világosan mutatták a szenvedély nyomait. A malborki vár A pomorzei síles ág felett már hét évszázada uralkodik a középkori malborki vár hatalmas épülettömbje, amely mindmáig eredeti formájában maradt fenn. s mint ilyen. Európa egyedüldon volt és királyi rezidenciául szolgált. A második világháború után a malborki vár 80 százaléka romokban hevert. Tekintettel kivételes műemléki értékére, nagy költségbefekálló XIV. századi erődjelle- gű építménye. A malborki várat a német Keresztes Lovagrend építtette, s 185 évig hatalmában tartotta. 1457 után 315 évig lenivel tulajHolló helyett Tchatchwa és Kutschba afrikai falvak egymástól húsz kilométerre fekszenek. A rendszeres napi postaszolgálatot e két helység között idomított strucc látja el, amely nyakába akasztott tetőssel teljesen újjáépítették. A vár épületében ma igen érdekes múzeum van. amely bemutatja, többek között a vár történetét, a borostyánkincsek ritkaszép gyűjteményét. speciális postástáskában viszi-hozza a leveleket és az egyéb postai küldeményeket. Állítólag ez a leggyorsabb, legrendszeresebb és a legmegbízhatóbb posta a világon. Bűnözők zenekara A brazíliai Porto Allegré- ben a rendőrség bezárt egy tánciskolát, melynek zenekara kizárólag — bűnözőkből állt. A zenekarnak csak az lehetett -a tagja, aki éleKülönös érzés A British Museum kiállítást akar entelni Mary Quantnak. a -miniszoknya feltalálójának. A kitüfttető tében már legalább egyszer ült börtönben. A zenekarhoz szükséges hangszerek megvásárlása nem okozott gondot: a zenekari tagok maguk ..szerezték be” a zenekari f°’ szerelést. ajánlatra Quant ennyit jegyzett meg: ..egv kicsit az az érzésem, mintha már meghaltam volna.” Tenyérjóslás — kutyáknak
