Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. február 1. TELI ETAZAS Amerika szabad földjén Fidel, miért nem épül elég lakás? \/ A megelőző folytatásokban többször írtam arról, * • milyen sok iskola, kórház, út, mezőgazdasági objek­tum épült az elmúlt másfél évtized alatt. Szó lesz még az ipari létesítményekről is. Mindebből kitűnik, hogy az építőiparis cso­dákat művélt. Ott, ahol korábban alig volt építőipari tevé­kenység, mert igazán csak Havanna és néhány üdülőkörzet fejlődött, ma betongyárak sora, épületelemgyárak, nagy építő­vállalatok vannak, s igazán jól, gyorsan dolgoznak. Mégis. Mindent egyszerre nem lehet. Lakásépítésre már nem futotta. A hetvenes évekre már elég tarthatatlan volt a helyzet. A munkások a gyűléseken — bármiről volt is szó — végül is odalyukadtak ki, hogy la­kás is kellene. 1970 végén Havannától nem messze, a guanabacoai körzetben egy vasgyárban a munkások Cast- rónak is feltették a kérdést: Azt mondjátok, hogy most már van fejlett építőanyag- iparunk, betongyáraink, tá­lcásra mégsem telik, Fidel, ■mondd meg, mikor lesz elég lakás? Castro elmondta, hogy anyag van bőven, de nincs elég építőipari kapacitás. És hozzátette: ne csak kérjetek, segítsetek megoldani a prob­lémát. A munkások gondol­tak egy nagyot. Azt mond­ták :FideZ, adj nekünk építő­anyagot, küldj egy-két szak­embert, a többit bízd ránk. így lett. A gondolat, a meg­oldás módja szinte napok alatt elterjedt. 1971. február 24-én megtörtént az első ka­pavágás azon a földön, ahol ma Alamár városa áll, 2500 lakással, négy iskolával, üt­és közműhálózattal, ahol 1932-re 130 ezres új, modem város születik az önkéntes építőbrigádok keze nyomán. szélik a munkásokkal. Ennek a nyitja a kubai forradalom győzelmének körülményeibéri rejlik, abban az útban, amit megtettek eddig, s abban a küzdelemben, ami az embe­rekben is végbemént — veze­tőkben, dolgozókban egyaránt —, s melynek nyomán meg­jelentek a lenini típusú ve­zetési erények, vele együtt a békében is forradalmi mó­don gondolkodó, cselekedni kész tömegek. No és ami még ide tarto­zik: Elindul egy gondolat. Nyilvánvaló, hogy jó — te­hát azonnal elkezdődik a megvalósítása. Négy hónap múlva már folyik a kivitele­zése. (Itt nem sok idő marad­hatott a kísérletezgetésre, ta- nulmányozgatásra, ellenter­vek készítésére, az ügy bi­zottságok elé való utalására; arra pedig azt hiszem, egy perc sem. hogy magukhoz térjenek azok. — bizonyára itt is akadnának — akik ilyenkor azt keresik, hogyan nem lehet a dolgot megcsi­nálni. Újból megtanultam: a haladás, az előbbrejutás min­denfajta kerékkötőjét elsöp­ri a többség lendületes mun­kája.) publicista betont kever nap­hosszat. Büntetőtábor, kény­szer? Ha valakiben ilyen agyrémek keletkeznének, töltsön velük egy napot. Ilyen vidám embereket, s rá­adásul ilyen jól dolgozó épí­tőmunkásokat még nemigen láthatott. A két év alatt fel­építenek két 12 emeletes há­zat, ezzel megoldódik vala­mennyi lakásproblémájuk. Addig, ugyanúgy mint a gyá­rakban, a munkahelyük nincs betöltve. Helyettük a többiek elvégzik a munkát. azokat is, akik lakást építe­nek. De térjünk vissza Alamár- ba. Az építkezés vezetője ugyancsak önkéntes — és vé­letlenül újságíró. Az ifjúsági szövetség központi lapjának ifjúságnevelési rovatát veze­ti. Most egy ideig az új vá­ros építését. „Alamár tervét egy kubai mérnök, Julio Ra­mirez és munkacsoportja ké­szítette. Felhasználták a vi­lág minden táján összegyűlt városépítési tapasztalatokat, itt, a makett, nézzék, ilyen lesz...” Nézzük, s ha leírásá­ra nincs is mód, csodáljuk és irigyeljük. Nemcsak azt. hogy társadalmi munkával tíz év alatt két Szolnokot építenek, ae azt is. hogy ez a város már a fejlett szocialista tár­sadalomnak megfelelő szin­ten fogja szolgálni lakóit. ......Itt a havannai munkások f ognak lakni. De ezzel a mód­szerrel az egész országban Alamár. A ’maketten, ami már majdnem elkészült. 1982-re ennek négyszerese épül fel. Ide már beköltöztek az új lakók Tisztább e munkabrigádok­nak a képlete, ha egy gyá­rat veszünk. A munkások 8—10 százaléka mehet el a lakásépítő-brigádba. A gyári kollektíva választja ki őket a legjobbak közül. Általában csak azok mehetnek, akiknek már van lakásuk. Ha olyan is bekerül a brigádba, aki maga is igénylő, eleve le­mond arról, hogy az általa épített lakásokból kapjon. (Ez is egyik példája annak, amivel Kubában lépten-nyo- mon találkoztam: A közös­ség érdekeinek mindig alá­rendelik az egyéni érdeket. Azt hiszem, ezt a szellemet is még a „hegyekből” hozták magukkal. De jól tudják, hogy szüntelenül ápolni kell.) Hogy ezalatt az idő alatt ne legyen termeléskiesés a gyár­ban, a többiek nyolc óra he­lyett tízet dolgoznak. És mi erre az építőbrigádok vála­sza? Ha otthon a gyárban tíz órát dolgoznak a többiek, mi is annyit dolgozunk az épít­kezésen. Természetesen a gyárban rádolgozott plusz két óráért nem vesznek fel túl­órapénzt, hiszen ebből kell meg fogjuk oldani a lakás­kérdést.” Hadd folytassa a gondolatot informátorunk, a KB gazda­ságpolitikai osztályának egyik vezető munkatársa, Manuel Granja: „Ezt a tömegesen el­terjedt mozgalmat, úgy irányítjuk, hogy sok más gondot is megoldjunk vele. Például a rohamosan fejlődő ipar, az ipar szerű mezőgaz­daság infrastrukturális prob­lémáját. Oda építjük az új falvakat, városokat, ahol a munkaerőszükséglet jelentke­zik. Az új bányák, ipartele­pek, gyárak mellé. Nagy je­lentősége van a dolognak a munkatermelékenység eme­lése szempontjából is. Ne fe­ledje, hogy ily módon az épí­tőiparban válogatott munka­erő jelenik meg, abban az időben, amikor a legfejlettebb gépek, a technika is bevonul az építésbe. Már most ta­pasztaljuk, hogy az önkéntes brigádok néhány hét után magasabb termelékenységgel dolgoznak, mint a „profi” építőmunkások. Nem kétsé­ges, hogy ez az új munkaer­kölcs rövidesen általánossá Az újságíró tolla itt megáll. Mert itt most olyan sok min­dent kellene elmondani, amennyit egy ilyen rövidke riportsorozatban nem is le­het. Vagy talán nem is szük­séges, hisz az olvasóban bi­zonyára ugyanazok a gondo­latok születnek. Mégis: Itt van például az a természetes egyszerűség, közvetlenség, ahogyan a kubai vezetők a legnehezebb kérdéseket, a legégetőbb gondokat megbe­Sok helyen találkoztam már újságírókkal. Ezek a be­szélgetések Hamburgtól Ce- linográdig, Tamperétől Bag­dadig kényelmes irodahelyi­ségekben, jól temperált klu­bokban, esetleg nyomdagé­pek között zajlottak le. A ha­vannai Granma, a központi pártlap munkatársainak egy csoportjával mint építőmun­kásokkal találkoztam. A vi­lágot járt sportriporter most két évig ácsmester. A jótollú fizetni, a gyár béralapjából válik.” Ebben a riportsorozatban kevés szó esett eddig arról, hogy az elmúlt másfél évtized alatt irgalmatlanul nehéz volt a ku­bai nép élete. Sort kerítünk még erre is, de talán így a helyes, hogy előbb a ma és holnap örömeiről, gondjairól essék szó. Ök legalábbis így szerelik. Fidellel mondják: Túléltük a ne­héz éveket, most már élni akarunk. Az „élet” sok mindent feltételez,, iskolát, kórházat, ipari objektumot, utakat, keres­kedelmi flottát, de mindenekelőtt lakást. Ahol az emberek élnek. Varga József (Folytatjuk.) Szerelik a csatorna 1-cs szánni' szivattyúállomását Dnyeper­Donyec csatorna Ukrajnában 263 kilométer hosszú csatorna épül. mely­nek segítségével jelentősen javítják az ország egyik leg­nagyobb körzetének, a Do- nyec-medencének vízellátá­sát és egyben 165 ezer hek­tár mezőgazdasági terület öntözését is biztosítják. A csatornából eddig 35 kilométer készült el. A ter­vek szerint 12 hatalmas szi­vattyú emeli a Dnyeper vi­zét a 65 méter magasan le­vő szabályozó víztárolóba, amelynek téx*fogata 400 mil­lió köbméter. A szovjet víz­ügyi létesítmények közül először itt alka’^rTn-xk ho­rizontális szivattyúkat. A csatorna építése a ter­vek szerint az 1976—80-as tizedik ötéves tervben feje­ződik be. ffS wmmmmmMwmwmmmmmmmmmmm Könnyek a krokodilokért Ugandában csaknem min­den esztendőben repülőgép­ről számolják össze a kro­kodilokat. 1967-ben kb. 700 1972-ben pedig már mind­össze csak 240 állatot talál­tak. A krokodilok eltűnésé­nek egyik fő okát a turis­ták jelentik, akik összeta­Az angol Miss Bramlet mancsaikról állapítja meg a kutyák jövőjét és jellemét. A „kutyasorsjóslásnak'’ állí­possák a folyók partjait, és elpusztítják az ott lerakott krokodiitojásokat. Ha nem léptetnek életbe különleges intézkedéseket, akkor Afri­kának ebben a térségében a' krokodil a kipusztult állat­fajták számát fogja gyara­pítani. tfilag igen nagy a sikere — természetesen a kutyatulaj­donosok körében. Szemüveg — teheneknek Amikor az Egyesült Álla­mok egyik vidékén gázve­zetéket kezdtek lefektetni a legelőkön, a farmerek észre­vették, hoigy a tehenek sor­ra megvakulnak. A kutatá­sok bebizonyították, hogy azért romlik a tehenek lá­tása, mert gyakran és so­káig nézik a gázvezetéken dolgózó hegesztők munkáját. Egy cég. amely megszervez­te sötét védőszemüvegek gyártását a tehenek, számá­ra.. komoly nyereségre szá­mít: a gázvezetékek építése még több évet vesz igénybe. A férfiak állama A világ egyetlen állama, ahol a lakosság 90 százaléka férfi: a Vatikán. Pontosab­ban a férfilakosok száma 350. a nőké mindössze 37. A dohány mint gyógyszer A dohány főként gyógy­szerként került Európába, miután Gonzales Fernandos de Oviedo 1525-ben ponto­san leírta csodaerejét. A francia Jean Nicot már 1560- ban mintát küldött belőle az anyakirálynőnek. Medici Ka­talinnak, aki ezt követően fiát, II. Ferencet állandó fejfájása ellen dohányporral kezeltette. Valószínűleg jót is tett neki, mert a. dohány- porszippantás attól fogva Franciaországban nagy di­vattá lett. A dohány haté­kony alkotórészét e Jean Nicot-ról nevezik nikotin­nak. XIV. Lajos, a Napkirály és udvarhölgyei sem vetet­ték meg, bár az utána kö­vetkező hangos tüsszögés miatt minden beszélgetést abba kellett hagvni. és a mellrészen levő finom csip­kegallérok világosan mutat­ták a szenvedély nyomait. A malborki vár A pomorzei síles ág felett már hét évszázada uralkodik a középkori malborki vár hatalmas épülettömbje, amely mindmáig eredeti for­májában maradt fenn. s mint ilyen. Európa egyedül­don volt és királyi reziden­ciául szolgált. A második világháború után a malborki vár 80 szá­zaléka romokban hevert. Te­kintettel kivételes műemléki értékére, nagy költségbefek­álló XIV. századi erődjelle- gű építménye. A malborki várat a német Keresztes Lo­vagrend építtette, s 185 évig hatalmában tartotta. 1457 után 315 évig lenivel tulaj­Holló helyett Tchatchwa és Kutschba afrikai falvak egymástól húsz kilométerre fekszenek. A rendszeres napi postaszol­gálatot e két helység között idomított strucc látja el, amely nyakába akasztott tetőssel teljesen újjáépítet­ték. A vár épületében ma igen érdekes múzeum van. amely bemutatja, többek kö­zött a vár történetét, a bo­rostyánkincsek ritkaszép gyűjteményét. speciális postástáskában viszi-hozza a leveleket és az egyéb postai küldeményeket. Állítólag ez a leggyorsabb, legrendszeresebb és a leg­megbízhatóbb posta a vi­lágon. Bűnözők zenekara A brazíliai Porto Allegré- ben a rendőrség bezárt egy tánciskolát, melynek zene­kara kizárólag — bűnözők­ből állt. A zenekarnak csak az lehetett -a tagja, aki éle­Különös érzés A British Museum kiál­lítást akar entelni Mary Quantnak. a -miniszoknya feltalálójának. A kitüfttető tében már legalább egyszer ült börtönben. A zenekarhoz szükséges hangszerek meg­vásárlása nem okozott gon­dot: a zenekari tagok ma­guk ..szerezték be” a zene­kari f°’ szerelést. ajánlatra Quant ennyit jegy­zett meg: ..egv kicsit az az érzésem, mintha már meg­haltam volna.” Tenyérjóslás — kutyáknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom