Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

19T4. február I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TISZA ír. Az öntözéses gazdálkodás • •• pp • jovoje 3, Beruházások as állattenyésztésben MISKOLCON, az új Hejócsabai Cementgyár nyersanyag ellátására 6500 méter bosszú szállítószalagot építenek a gyár és a mészkőbánya között. Képünkön: összeállítják a 3-as számú főútvonalat áthidaló szakaszt. Ka icag a megye egyik éle'miszeripari központja Pártnnp a B-ke ler-telős övét1 ereiben A mezőgazdasági termelés és a termékeket feldolgozó ipar egységéinek megteremtése megyénk gazdálkodásának egyik fontos feladata. Karcag és környéke ebből a szem­pontból megkülönböztetett figyelmet érdemel, hiszen mind a termelésnek mind a feldolgozásnak egyik legfontosabb bázisa- A karcagi Bäte Termelőszövetkezet művelődést ter­mében a tegnapi pártnapon többek között e fejlesztés ered­ményeiről, távlatairól, a lehetőségekről esett szó. * Bár az öntözés hatása köz­vetlenül a növényeknél, vagyis az öntözőgazdaságok növénytermesztési ágazatai­ban jelentkezik, közvetve az egész gazdálkodós színvona­lát és eredményességét ked­vezően befolyásolja. Ag öntözésfejlesztés ugyan­is mái: ágazatok fejlesztésé­A tervek tehát tartalmaz­zák. a továbbra is öntözés nélkül hasznosítandó terüle­tekre, valamint az öntözéses több.l< f termést felhasználó ágaza, okra vonatkozó fej­lesztési elképzeléseket is. Ezért üzemi (szinten az öntö- fi jlesztésének közvetlen látásit nehéz megbízható ‘ ponti.ssággal kimutatni. A "írható eredményeket csak u közvetett hatással együtt célszerű értékelni. Az üzemi tervek adatai sze­rint e nagyarányú fejleszté­sének közvetlen hatását ne­héz megbízható pontossággal kimutatni. A várható ered­ményeket csak a közvetett hatással együtt célszerű ér­tékelni. Az üzemi tervek adatai sze­rint e nagyarányú fejlesztés, amely magában foglalja a növénytermesztés, állatte­re is hatással van. A gazda­ságoknak szinte minden ága­zatára kiható, komplex fej­lesztést von maga után. A gazdaságok nemcsak az ön­tözött területeket és az öntö­zéshez szorosan kapcsolódó ágazatokat fejlesztik, hanem általános gazdaságfejlesztést irányoztak elő. nyésztés, feldolgozó és egyéb más ágazatok bővítését és korszerűsítését is az összes termelés közel 80 százalékos növelését eredményezi. Ezen belül a növénytermesztés a jelenlegihez viszonyítva 38 százalékos, az állattenyésztés pedig — amely viszonylag alacsonyabb szintről indul — 140 százalékos növekedést mutat. A termelés növekedésével együtt természetesen növe­kednek a termelési költségek Is, a jelenlegihez mérten 75 százalékkal. A termelési ér­ték — változatlan árön szá­mítva — azonban nagyobb mértékben hő mint a terme­lési költség. Ezért a fejlesztés eredményeként többletjöve­delem várható, amely a mező- gazdasági terület minden hek­tárján 2540 forintot jelent. tésben valósítják meg. A be­ruházási előirányzatok szoro­san kapcsolódnak a kiemelt népgazdasági fejlesztési prog­ramokhoz. A célcsoportos ál­lami beruházásként megvaló­suló öntözésfejlesztés tehát összehangolt népgazdasági és vállalati érdekeltség érvénye­sülésének feltételeit teremti meg. E feltételek biztosításá­ban az élelmiszergazdaság közgazdasági szabályozói je­lentős szerepet töltenek be. A beruházások 32 százalé­ka az elhasználódott eszkö­zök pótlásához szükséges, 68 százaléka pedig a fejlesztés megvalósítását szolgálja. A fejlesztési célt szolgáló beru­házások az öntözötelepek üzemi beruházásaival és a forgóeszköznöveléssel együtt hektáronként 24 700 forintot kötnek le a gazdaságok fej­lesztési időszak alatt képző­dő jövedelméből. Rnv^lma^an A tervekben rögzített cél­kitűzéseket és a megvalósítás feladatait a közgazdasági sza­bályzók változása módosít­hatja. A termelési feltételek­ben történő változások a fej­lesztési célkitűzések szükség- szerű módosítását követelheti meg. Ennek felismerése az új feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságok szakmai vezetőire nagy fel­adatokat fó. Ezért az öntö­zésfejlesztésben résztvevő gazdaságok fontos feladata, hogy folyamatosan figyelem­mel kísérjék a termelés, az értékesítés, a műszaki- és közgazdasági feltételek ala­kulását. CVÉGE) Szathmáry Antal TMI osztályvez. helyettes iffúságrpolitikusok háromnapos tanácskozása Tegnap a tíotel Ifjúságban befejeződött a „hivatásos” if­júságpolitikusok, a miniszté­riumi és az ágazati szakszer­vezeti ifjúsági bizottságok tit­kárainak, a megyei tanácsok ifjúsági referenseinek há­romnapos tanácskozása. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási ; Tanács tit­kára összegezte az ér­tekezlet tapasztalatait, kör­vonalazta az idei esztendő legfontosabb teendőit. A mezőgazdasági termelési rendszerek megalakulása óta első ízben került sor orszá­gos szakmai tanácskozásra, amelyen az eddigi tapasztala tokát és a rendszerek fejlesz lésével kapcsolatos további teendőket vitatta meg a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen tegnap 1200 mezőgaz­dász és közgazdász. Dr. Tibold Vilmos rektor­helyettes megnyitója után dr. Kovács Imre MÉM főosztály- vezető előadásában elmon­dotta: ez a fogalom, hogy „termelési rendszer” új kele­tű, s gz üzemi gyakorlatból indult ki. A rendszerek a me­zőgazdasági ágazatok iparo­sodásának komplex szerveze­tei: egyesítik a biológiai-, ké­miai-. és műszaki termelési elemeket. Ezek a termelési rendsze­rek nem egyszer egy-két év alatt megkétszerezik a helyi hozamokat. Különösen á ku­korica és a búzatermeszto gazdaságok érnek el a rend­szerek keretében gyakran a A pártnapot Balogh József, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, ötajd Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg előadását. Az elismerés, a megbecsü­lés hangján szólt azokról az eredményekről, melyeket a karcagi Béke Tsz az elmúlt évben az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi határozatainak végrehajtásá­ban elért Különösen az a tény örvendetes, hangsúlyoz­ta az előadó, hogy a szövet­kezet az eddiginél is tá- gabbra nyitotta az utat a műszaki-technikai fejlődés előtt Mind a termelés-poli­tikában, mind beruházási gazdálkodásuk szemléletében 3 korábbiaknál is jobban kapcsolódtak a megye fejlesz­tési koncepciójához. Bizo­nyltja eafc az is, hogy a meg­valósult 11 millió forintos be­ruházás jelentős részét, 52,5 százalékát fedezték saját erő­ből, s ami még orvén dete- sebb, e beruházások több világ élvonalát megközelítő termésátlagokat; nem ritka a 60—80 mázsás hektáronkénti kukoricatermés, sőt a legjobb üzemek a 100 mázsás termést is elérték. A rendszerekbe tömörült gazdaságoknak nem az öt­letszerű „gépesítés” a felada­ta, liánéin az átfogó termelés­fejlesztés. Példájuk azt mu­tatja: az V. ötéves tervben a növénytermesztés korszerű­sítésének a mennyiségi fej­lesztés helyett minden tekin­tetben a minőségi változással kell számolni, tehát a termelő ágazatok mindegyikét inten­zív irányba kell korszerűsíte­ni. (Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években 8Ö0 000 dolgozóval és 600 000 hektárnyi területtel lett „szegényebb” a mezőgaz­dasági termelés.) A különböző termelési rendszerekben 1974-ben már az ország termőterületének 10 százalékát, több mint 500 000 hektárt művelnek. A mező- gazdasági nagyüzemek egy­mint felét fordították gépesí­tésre. Nem maradt el az ered­mény sem. A fontosabb nö­vények termésátlagai a me­gyeinél magasabbak. Búzából például hektáronként 37,3 mászát takarítottak be, ez majdnem két mázsával több a megyei átlagnál. A szövetkezet elmúlt évi fejlődését az is lói bizonyít­ja — hangoztatta —, hogy közvetlen kapcsolat van a tagok növekvő jövedelme, biztonsága, anyagi érdekelt­sége és a termelés színvonala, a gazdálkodás eredménye kö­zött Adottságaikat jól ki­használva élén járnak a fej­lődésben. abban, hogy a me­zőgazdaság ipari jellegű, ma­gas fokon gépesített munka- feltételeket biztosítson. Tóth János a továbbiak­ban bel- és külpolitikánk jel­lemző vonásairól beszélt majd azt hangsúlyozta, hogy Karcagnak és környékének fontos szerep jut a megye harmada valamilyen formá­ban tagja ezeknek a szerve­zeteknek. Különösen a kuko­rica és a cukorrépa-termesz­tők Vállalkozó kedve nagy, amit áz is bizonyít, hogy a kukorica vetésterület felén, cukorrépa termőterületének pedig 40 százalékán alkal­maznak i pars zeni termelési rendszert. Hangsúlyozta: a rendszerek semmilyen vonatkozásban nem hozhatják hátrányba a kívülálló üzemeket. Különö­sen nagy támogatást kapnak azok a szervezetek, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően dolgoznak, és eljárásaikat külföldön Is terjesztik. Ezután dr. Tóth János, a bábolnai CPS vállalkozás igazgatója ismertette a legna­gyobb termelési rendszer programját, majd további előadásokra került sor. Az értekezlet ma folytatja mun­káját, a Héki Cukorrépater­melési rendszerről Kálmán latvan igazgató tart előadott, fejlődésében a jövőben is. Az ipartelepítési programon be­lül a nagykunsági ipari tö­mörülésnek kell megterem­tenie a mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripari feldolgozás összhangját, el­sősorban a már meglevő ipari bázis továbbfejlesztésé vei A karcagi tejüzem 35 mil­lió forintos rekonstrukciója, az 1100 vagonos rizsraktár üzembe helyezése, a jó mi­nőségű karcagi liszt korsze­rűbb feldolgozásának megöl dása mind ezt a célt szol­gálja. A rlaspehely gyártás megteremtésével a rizsnek egy, az eddiginél értékesebb feldolgozására kerül sor. A FILAXIA Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat kar­cagi gyáregysége az ötödik ötéves terv jelentős helyi be­ruházása. A 400—450 milliós ráfordítás azt szolgálja, hogy a Tiszától keletre eső or­szágrész gazdaságai és szö­vetkezetei számára biztosít­hatók legyenek a jobb mi­nőségű takarmány előállítá­sához szükséges fontos ada lékanyagok, Karcag — hangsúlyozta az előadó — ma már a megye olyan élelmiszeripari bázisa, melyre lehét építeni, s a fej­lődés feltételei is biztosítot­tak. T. P. Választék sere Magyar—szovjet megállapodás A magyar—szovjet belke­reskedelmi munkacsoport eredményes tárgyalásainak befejezéseként dr. Juhár Zol­tán belkereskedelmi minisz­terhelyettes és Sz. M. Szemi- csev, a Szovjetunió őssz-szö- vetségi belkereskedelmi mi­niszterhelyettese ünnepélye­sen aláírta az 1974. évi vá­lasztékcsere és műszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodás jegyzőkönyvét. A magyar—szovjet belke­reskedelmi választékcsere nyolc éves múltra tekinthet vissza. A múlt évben már több mint 11 millió rubel ér­tékű fogyasztási cikket cse­rélt a két állam kereskedel­me. A tárgyalások eredmé­nyeképpen 1974-ben ez az összeg 16 millió rubelre emelkedik, tehát körülbelül 45 százalékkal lesz magasabb mint tavaly. A megállapo­dásban szereplő árulistára felvették az Észt, az Orosz föderatív, a Lett Szovjet Köz­társaság cikkeit, e tervezik további választékcserét írnia köztársaságokkal ia, ^ Állami támogatással A gazdaságok a termelés növelése érdekében 1970-ig az öntözőtelepek; az út- és táblásítás, valamint a víz- rendezési beruházásain kívül még Í018 millió forint beru­házást terveznek megvalósíta­ni. Az összeg zömét a nö­vénytermesztési, az állatte­nyésztési és az egyéb ágaza­tok épület és gépberuházásai teszik ki. A gazdaságok vár­hatóan 271 millió forint álla­mi támogatásban részesülnek. A saját erőből megvalósítan­dó beruházások értéke hek­táronként 19 200 forintot je­lent. Az állóeszközök megfe­lelő kihasználását biztosító forgóeszköz-növelés pedig 10 500 forintot tesz ki hektá­ronként. A gazdaságok a fejlesztés időszaka alatt az építési be­ruházásaik több mint kéthar­mad részét az állattenyész­A lielji címer és zászló (Kommentárunk) A TANÁCSOK népképvi­seleti -önkormányzó ti szerepé­nek növekedésével! az elmúlt esztendőkben előtérbe került B települések helytörténeté­hek. haladó hagyományainak kutatása, felelevenítése, s így fogalmazódott meg az igény a helyi címer-és zászló ha&z nálatára, a díszpolgári cím adományozásának lehetőségé­re. (Az elmúlt esztendőkben Budapest és az ország 35 más városa alkotta meg a telepü­lés címerét, használta ren­dezvényeken, helyi ünnepsé­geken városhoz való tarto­zás kifejezésére, a társadalmi tevékenységért nyújtott er­kölcsi elismerés, érmek, ok­levelek díszítésére. Néhány esetben helyi, v-árosi zászló­im! Is használtak ez egyéb­ként külföldön már széleskö­rű gyakorlat Számáé tanács adományozott továbbá az el­múlt evek bér díszpolgári cí­met. igaz nem egysége* tar­talommal, jelentőséggel.) Az alkotmány rendelkezik a népköztái-saság címeréről és zászlajáról, s minisztertanácsi rendelet szól a népköztársa­ság címerének használatáról. A Minisztertanács mos­tani határozata egysége­sen szabályozza mind a he­lyi címer és zászló alkotá­sát és használatát, mind a díszpolgári cím adományo­Kimondia hogy helyi cí­mert és zászlót a fővárpsi. a megyei városi, a városi, to­vábbá különösen indokolt esetben — előzetes engedély alapján — a nagyközségi és a községi tanács alkothat. A helyi címer a település tör­ténelmi múltjára és mai jel­legzetességére utaló jelkép, a Magyar Népköztársaság cí­merét nem helyettesítheti. Ha ez áUamigazgatasl tevékeny­tág Borán a népköztársasági címer használata kötelező, azzal együtt a helyi címer nem tüntethető feL A helyi címer használható — egyebek között — a ta­nácsülés meghívóin, felhívá­sokon. programokon, terve­ken, a település történetével, életével, fejlődésével foglal­kozó kiadványokon, emlék­tárgyakon, a tanács által ala­pított díszokleveleken, emlék­lapokon, kitüntető vágy em­lékérmeken. ünnepségeken, rendezvényeken, a külföldi kapcsolatokban és az idegen­forgalmi propagandában. A helyi zászló egyszínű anya­gon a helység címerét és ne- vét tüntetheti fel, nem he­lyettesítheti á Magyar Nép- köztársaság zászlaját, vala­mint a nemzetközi munkás­mozgalom vörös lobogójrf. A helyi zászló kitűzhető példá­ul. a tanács üléséin, a tele­pülés életiének jelentős ese­ményein, megkülönböztetésül több község részvételével tar­tott rendezvényeken, s az ál­lami és a vörös zászló el­sőbbsége mellett a tanácsi szervek, Vállalatok, intézmé­nyek. ünnepségiein, rendezvé- nj^ein. A mtoisztortanádsi határó- Zát kimondja, hogy a dísz­polgári cím a település és a lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért adományozható. A cím ado­mányozását ielent.Ós évfordu­lókhoz. állami, vagy helyi eseményekhez kell kötni, a javaslatot a. helyi politikai, társadalmi és töm - "szerveze­tek véleményének kikérésé­vel a végreh.aitó bizottság készíti elő és terjeszti a ta­nács elé. A HELYI címer és zászló alkotásáról és használóról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról szóló mi­nisztertanácsi határozat vég­rehajtására a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke utaaitáöt aduit kti Mezőgazdasági integráció A zárt termelési rendszerek sikere Országos tanácskozás Gödöllőn A várható eredmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom