Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
1974. február 2«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • Önfeledt, nagy játék Szocialista brigádok vetélkedője a Járműjavítóban Ilyet se' nagyon látott még az öreg „Mill” táncterme. Egyik oldala» végig fülkék, pontosan tíz. A terem közepét. komoly, hosszú asztal, rajta a zsűri felirat. Mögötte székek, nagyon sok szék. A terem egy oldala hatalmas tábla. Tíz brigád- név sora kozok rajta, s öt fordul, alatt ásítanak íire- ,sen a kockák. Ide írják maid melvik csapat hány pontul ért el. \ Vasárnap, reggel nyolc óra. Az áprilisinek beillő meleg szélben embersorok haladnak a szolnoki Járműjavító felé. Először nem feltűnő hiszen tíz brigádot ' árna oda. Később, nyolc óra után néhány perccel nár számolni is nehéz, öltek vagy kétszázan. Sok •i sz mpatizáns, — mondo- c.atjá k néhányan. A brigádok a Vörös-te- lemben ülnek. Ismertetik a versenyszabályokt, ők meg egy asztalra kirakják a brigádnaplót. Kérdeznek is, kezükben jegyzetfüzet, golyóstoll. Nagy a tét. Az ősszel ötvenhárom szocialista brigád nevezett be a háromfordulós üzemi vetélkeiőoe. Most, a nyilvános üzemi döntőn eldől az elsőség, s az is, melyik brigád vesz részt a MÁV Vezérigazgatóság é3 a Vasutasok Szakszervezete országos döntőjén. o Pár perccel kilenc óra előtt elfoglalta helyét a zsűri. Az elnök Ambrus János üzemigazgató. Mögötte az első sorban régi, mindig hazalátogató járműsök ülnek: Sándor László, a városi pártbizottság első titkára. Kanyó Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára. Itt vannak a Jármű osztályvezetői és rengeteg brigádtag. Szurkolni jöttek. A fülkében helyet foglalnak. sorsolás szerint a brigádok. Nézem idős Deák Zoltánt, aki azt mór. ’ta reggel nyolckor: mivel alapítója volt a Vim műszaki brigádjának, ide, utoljára elvezérelte még a társaságát. Eljutottak az "zemi döntőig. Aztán neki már fájrönt, küszöbön a nyugdíj. Tőle két fülkével odébb megint csak Deák Zoltán brigádvezető neve olvasható. Ráadásul a két ember hasonlít is egymásra. Hátam mögött mondja az állami díjas Homonnai János (taxival jött, nehogy clkés- tte ni. hogy mit csodálok ezen. Fia is brigádvezető Deáknak. e Fél tíz. Bemutatkoznak a brigádok. A Petőfi ..ezdi rímekkel. A, Radnóti-brigád énekel. „Hej, élet, élet, — — fűtés-élet” — mindenki érti. A hetes asztaltól is kiállnak a terem közepére. Hosszúhajú legény gitárt penget: Fel, fel fiúk a harcra! Egyből kitűnő a hangulat. Ami ezután jön, :.iajdnem ötórás nagy számadás — mindenkit érdekel. Déltájban időnként feláll egy- eyy ember a közönség soraiban: Megyek, üzenek — felhívom — az asszonynak, hogy majd akkor ebédelünk ha vége lesz. Nem lehet elmenni. Szünetben megfogom Kiss Imrét — Mennyi időt fordítanak a felkészülésre? — Tíz napja, napi négy órát közösen. A többit kiki otthon. — Eddig vezetnek. ' — Ügy is illene, ha győznénk. Tegnap három gyerek a brigádból megnyerte a Járműnek a KRESZ-versenyt, a városit. Tizenkettő után már nagy az izgalom. Mindenki a Tyitov és a Béke-brigád esélyeit latolgatja. Nem sokkal, de vezet a Tyitov, a Kiss Imréék „ötösfogata”. S közben alig vesszük észre, hogy az első asztal, a Petőfi Sándor-brigád feljött. öt forduló. Szakmai, politikai, kulturális kérdések. Szellemi totók és villámválaszok. Elég fárasztó, mert észen kell lenni, de igazán. A hangosbeszélőből szép József Attila-sorok. Mi a címe? Ki írta? Hol született? Meddig élt? Aztán még nehezebb. Adám szava Madách tragédiájából. Hányadik szín, mit, miért mind, kit személyesít meg? A játékvezető D. Nagy János. Nem játszik, csak Kedvesen-komolyan teszi a í dolgát. Nem zavar bele | senkit tudálékosan és nem segít senkinek. Tiszta verseny, csak a tudás dönt. Világvárosok nevei: Moszkva, Varsó, Budapest. Évszámokat kell melléjük rajzszögelni. Hol,' mikor volt fontos tanácskozása a kommunista és munkáspártoknak? Kiss Imréék hibátlanul oldják meg a feladatot. Agócs Miklósék is, a Petö- fi-brigád is halad. Közben tapsol, szurkol a nézősereg. Azt mondják, a Béke-brigádban fejenként negyven Petőfi-verset olvastak ízleltek az emberek. Munkás emberek Már maga ez is nagyszerű. Kiss Imréék lakatosok Imponáló politikai, szakmai és irodalmi felkészültségük. Egy pihenő van közben. A művelődési központ Castro kórusa Buday Péter vezetésével jókedvűen, kedvesen itthon, a család-' nak, a munkatársaknak énekel. 0 Délután fél háromkor Ambrus János, a zsűri elnöke eredményt hirdet. Első a Tyitov-brigád, Kiss Imre csapata. Második a Petőfi Sándor-brigád, Agócs Miklósék Harmadik lett a versenyben a Béke szocialista brigád Csényi István vezetésével. Vesztes? Nincs. A döntőbe jutott tíz brigád olyan jókedvű, mintha mindnek négyezer forint ütötte volna a markát, mint a Kiss Im- réékét. S mintha ők is. mint az elsők, továbbjutottak volna, a járműjavítósok országos ■ versenyére. Taps, ölelések, még csók is. Nem szégyen az, mondja a játékvezető is, hisz jó mulatság, íérfimunka volt Sóskúti Júlia Foto: Erdei Ernő Száz milliméter a múlt évi csapadékhiány Á múlt évi csapadékmérleg is hiánnyal zárult. Az országban a szokásosnál átlagosan 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. Egymás után három évben okozott gondot a mezőgaz- dazdaságnak a szárazság. Sajnos, ez év januárjában és februárjában az ország legnagyobb részén a sokévi átlagnál 3—25 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, s az enyhe időjárás ped'g szokatlanul nagyméretű párolgással növelte a gondokat. Az idén már megkezdődött tehát sorrendben a negvedik száraz esztendő. A korszerű agrotechnikai módszerekkel — amint a múlt évi terméseredmények >s mutatták — elérhető, hr>»y a falai felszínére hullott csapadék lefolyásának csökkentésével kevesebb vízhozamból is lobban 'elít- sék nevetséggel a talait. A sorozatos száraz évek hatása azonban halmozódott, s tey jelentősen megcsappant a talaj alsóbb rétegeinek vízkészlete. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatai alapján az. ország legnagyobb részén 250 centiméter alatt húzódik a talajvíz szintje. A kedvezőtlen csapadék és talajvízellátási körülmények miatt az öntővizet szolgáltató vízügyi szervek az idén is korai idénykezdésre készültek fel. Meg - kezdték az öntözőcsatornák kiöblítését, átmosatását, s minde'n intézkedést megtettek arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodások bejelentésére egy-két napon belül — a távolabbi helyekre legfeljebb 4—6 nap alatt — vizet szolgáltassanak az Öntözéshez. Helyi víztárolok és egvéb vízforrások fel- haszná’ásával a múlt héten már gabonának. legelőnek és lucernának adott Öntözővizet a Baiai Állami Gazdaság. a Cibakház! Vörös Csillag és á Vasyyarékasi Béke Termelőszöv,*— :zet. Fásítás állami támogatással Idén a tavalyinál nagyobb összegeket fordítanak az erdészeti munkák korszerűsítésére. A zöldövezethez tartozó területek fásítására tavalyi 13 millió forinttal szemben 1974-ben kereken 30 millió forintot költenek. Az állami erdőgazdaságok mintegy 30 százalékkal nagyobb beruházási hitelt igényelhetnek idén és 145 millió forintos állami támogatással számolhatnak. Ezekből az összegekből az erdészeti munkát megkönnyítő létesítményeket építenek és gépeket szereznek be. Az erdőfeltárási és rakodóépítési munkákat 50 .zúzalékos állami beruházási támogatásban részesítik, ez az összeg 50 millió forintot tesz ki. Az erdőfeltáró munka megkönnyítésére i20 kilométerrel bővítik az úthálózatot és folytatják a rakodók korszerűsítését. Az új, nagy tiszai beruházás terve A Tisza olyan tartozéka a magyar népéletnek, mint az Alföld, va|y a Bakony. Kossuth Száváival: „a magyarság ősi fészke”. Évszázadokon keresztül a Tisza sorsa egybeforrott az itt élő nép sorsával, a folyó szeszélyei szerint alakult e vidék lakóinak élete. Vásárhelyi Pál, a reformkor kimagasló vízimérnöke már 1846. március 25- én benyújtotta „A Tisza folyó általános szabályozása” című tanulmányát, ami — De van a szegedi Széchenyi téren másik két szobor is, amely — noha allegorikus formában — a Tiszát jelképezi, az egyik az áldást hozó. a másik bronzszobor a romboló Tiszát. Pásztor János e két szobra jelképesen kifejezi azt a küzdelmet is, amit a folyóval évszázadok során az Alföld lakói vívtak. Várták áldását, de féltek rombolásától. Néhány év múlva, 1979-ben lesz száz éve, amikor a romboló TiA közelmúltban a Csong- rád megyei parlamenti képviselők előtt a folyó rendszabályozásának és hasznosításának újabb tervét ismertették: a Csongrad felett tervezett tiszai vízlépcső terveit, elgondolásait. Erről az elképzelésről a közvélemény nem most hallott először, hiszen, amikor jó néhány éve a kormány elfogadta a vízlépcsők tervét,' ebben a csongrádi is szerepelt már. De akkor a terv még nagyon távolinak, most viszont egészen közelinek tűnik: valószínű, hogy az országgyűlés az új ötéves tervről tárgyalva ebben a kérdésben is dönt. De nyilvánvaló, hogy ilyen nagy horderejű beruházás előkészítése maga is éveket igényel, hát még a megvalósítása. Ha akMár a Vásárhelyi-féle tervben mint alapelv szerepelt, hogy a folyamszabályozást és ármentesítést egységes feladatként kell kezelni. A mai modern vízügyi szolgálat természetesen sokkal komplexebben gondolkodik. Többek között annak következtében, hogy a régi feladathoz modern korunk egyre sürgetőbben követeli a folyók vizével való gazdálkodást, végig az egész Tisza völgyében. Ez viszont olyan vízlépcső- rendszer nélkül lehetetlen, amely bőség idején' megteremtheti a tartalékolás, és 6zükség esetén a felhasználás lehetőségét az egész_ Alföldön. Köztudott, hogy a ti- szalökl után már működik a éppen az érdekelt földesurak részéről — nagy ellenállásra, majd elutasításra talált. Míg végül is az élet kikényszerítette a folyó szabályozását, amit alapjában a Vásárhelyi-féle tervnek megfelelően végeztek el. ö maga ezt nem érhette meg, mert a terv feletti vita során szíve felmondta a szolgálatot. Mégis a Tisza szabályozása és Vásárhelyi Pál neve egybeforrott. Emlékét, nagyságát Szeged főterén szobor hirdeti. sza Szegedet romba döntötte. Azóta tudjuk, hogy a hul- lámsírból egy szép, korszerű város emelkedett ki. A másik nagy árvizet — 1970-ben — az összefogás és a modern technika Szolnoktól Szegedig el tudta hárítani, pedig ekkor nagyobb volt a víz, mint a közel száz év előtti árvíz Idején. Félt tehá^ évszázadokon keresztül a folyótól e vidék lakossága, de félelménél nagyobb volt a tisztelete és szeretete. kor kezdenék el a tervezést, amikor kormányzati döntés születik, nagyon kitolódna a megvalósítás. Pedig az idő igen sürget. A nagy szegedi árvíz idején Kossuth levelet küldött Szeged város sokat szenvedett népének: „Azt mondottam, hogy »Szegedet Szeged népe támasztja fel«. A feltámadásról, az újonalkotásról .mondottam ezt, nem az újonalko- tandónak biztosítása felől. Ez országos feladat. Mert e biztosítás csak azon okok elhárításával eszközölhető, melyek nemcsak Szegedre zúdítják a katasztrófát, hanem az egész Tisza völgyét, a magyarság ez ősi fészkét úgyszólván évről évre hasonló katasztrófákkal fenyegetik.” kiskörei vízlépcső. Tudjuk, hogy déli határunk alatt épül a Tiszán az újbecsei vízlépcső, s hiányzik a középső láncszem — ezt a szakemberek Csongrád fölé javasolják megépíteni. Hogy ez a vízlépcső hogyan hat termékenyen felfelé is, hogyan elégítheti ki a Tisza-völgyi ipar növekvő vízigényét, mennyi vizet adhat tenyészidőben az öntözőrendszereken keresztül ennek a legtermékenyebb és éghajlat szempontjából is legkedvezőbb termelési adottságokkal rendelkező vidéknek, miként teremti meg a belvízrendezés, ármentesítés, az üdülőkörzetek kialakításának új lehetőségeit, ezeket — s még más összefüggéseket is — a szakemberek kellően kimunkálták, kidolgozták. Azért még sok feladat van hátra. Döntés után magának az építkezésnek az előkészítése. Egy bizonyos, hogy a közvélemény fantáziája máris szárnyal, s ez így is van rendjén. Ismét olyan nagy volumenű és ennek az országrésznek — de állíthatom: az egész országnak! — sorsára kiható újabb létesítmény terveiről van szó, amit joggal lehet jermészet-á ta 1 aki tusi terv jelzővel is illetni. Ez a létesítmény elsősorban majd a jövőnek-szól, s így talán nem is tudjuk ma még minden vonatkozását elképzelni. De itt is igaz — mint más, hasonló országos nagy- beruházás esetén — a kos- suthi gondolat: ez országos feladat. Ezt csak országos összefogás valósíthatja meg. Ez még kissé távolabbi' kérdés. Gondolkodásunkat azonban kell, hogy máris foglalkoztassa. A jövő egyéb terveit a majdan megvalósuló vízlépcső — a Tisza III. — hatásának figyelembevételével szükséges máris meghatároznunk. Az előző két vízlépcső nagyobb lakott területtől távolabb épült. Kiskörén külön lakótelepet is kellett létesíteni. A Tisza III. azonban egy régi város — Csongrád — közelében épül. egy olyan város mellett, amely rendelkezik minden adottsággal, hogy székhelye lehessen majdan az építőknek. „Áldás“ lesz a víz S itt van a közelben a Dél- Alföld nagy központja. Szeged,. amely kellő szellemi kapacitással (Magyar Tudó» mányos Akadémia szegedi bizottsága. Biológiai Központ, az egyetemek, kutatóintézetek, a Tisza-kutató bizottság, a jó hírű vízügyi szolgálat stb.) szintén oda tud állni a megvalósítás segítésére. Hogy lesznek majd nehézségek is? Ezekkel mindig számolni kell. De - elsősorban azokat az előnyöket vegvük figyelembe, amit ez a természet-átalakítás az Alföldre, főként annak déli részére gyakorol. Álmodoznunk is szabad. De mindig úgy, hogy álmaink közel legyenek a realitáshoz, a megvalósíthatósághoz. A mi népünk a felszabadulás óta eltelt közel három évtized alatt olvat alkotott, amit a múlt rendszerben álmainkban se tudtunk elképzelni. Az álmokat is túlszárnyalta a valóság. Azok a tervek, amelyek a Tisza III. Csongrád feletti megéoítésével'számolnak — reális tervek. Bízunk abban, hogy az elkövetkező években a körültekintő állami döntések e terveket törvénnyé emelik. Rácz Lajos Megvalósulóban Vásárhelyi álma Szolnok magasból, a Várkonyi téri 18 emeletes lakóház tetejéről. A Kassai út folytat ‘«•íhao épülő uázak, — a Réz utcai lakótelep. Jobbra távol a szélesre duzzadt Zagyva. (Foto: Nagy Zsolt) Lépcsők a folyón Küzdelem a Tiszával
