Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
4 85MW.WW «TEfiTFt NfiPtAP 1974. február 19« Propagandistáknak ajánl'uk Környezetvédelem„ és társadalmi harc Az ipari termelés okozta környezetszennyeződés, sőt környezetpusztítás szinte egyidős az ipari forradalommal, a gyári termelés kialakulásával. Rendkívül érzékletes képet festett már erről Engels is. De idézhetjük József Attilát is, aki négy évtizeddel ezelőtt írta. hogy a város peremén úgy rakódik le a korom, mint a guanó. A második világháborúig azonban ezek a jelenségek általában a nagyobb ipartelepek közvetlen környezetére korlátozódtak. Olyan, töbtxriyire nem túl nagyméretű körzetekre. ahol leginkább a gyári kolóniák proletár lakói éltek; s ugyan ki törődött volna azzal, hogy milyen, az ő környezetük. Gépkocsik és vegyszerek Igaz, egyes sűrűn iparosított körzetekben már hosszú évtizedekkel ezelőtt megmutatkozott, hogy a szennyeződés nem áll meg az üzemek közvetlen környékén. Egyes folyók például, amelyek partján nagyon sok üzem található. az öntisztulásra képes vizekből bűzlő szenny- csatornákká változtak. A legismertebb példa erre a Ruhr, de Angliában, az Egyesült Államokban, Belgiumban és másutt mutatkoztak hasonló jelek. A második világháború után a probléma kiéleződött. Egyrészt újabb nagy lendületet vett az ipar fejlődése, másrészt két új tényező is járult a környezet elszeny- nyeződésének meggyorsulásához. Az egyik a gépkocsiforgalom ugrásszerű növekedése. A legfejlettebb tőkés országokban a gépkocsik száma megközelíti, vagy eléri a családok számát Az óriási gépjármű forgalom pedig több szempontból is szennyezi a környezetet. Egyrészt a gépkocsik üzemanyagának egy része tökéletlenül ég el és szénmonoxid keletekezik, ami az élő szervezetre súlyos méreg.- Másrészt a modern motorok működésük közben ólmot juttatnak a levegőbe, ami az emberi szervezetbe jutva szintén mérgező; s a nagy zajt okozó hatalmas forgalomnak az emberek idegrendszerét károsító következményei is vannak. A másik ilyen új tényező a növényvédő, gyomirtó és egyéb vegyszerek fokozódó alkalmazása. Ezek emberre gyakorolt hatását ugyan bevezetés előtt laboratóriumi körülmények között megvizsgálják, de csak évtizedek múltán derült ki például, hogy a közismert DDT — amelynek használatát hazánkban már évekkel ezelőtt eltiltották — hosszú időn keresztül felhalmozódik a talajban, a növényekben és végül koncentrálódik a növényeket fogyasztó állatok szer- vezetéberi, ami hosszabb távon mind az állatok, mindaz ezek húsát fogyasztó emberek egészségét veszélyezteti. A hő ólomtartalma nőtt Egyre több jel mutat arra, hogy a szennyeződések egy része nem lokalizálható bizonyos körzetekre. A fentiekben szó volt a gépkocsi forgalom okozta ólomszeny- nyeződ ősről. Igen érdekes vizsgálatot végeztek a tudósok egy, az ipari termeléstől és a sűrű gépkocsi forgalomtól távol eső területen, Grönland szigetén. Itt a lehulló hó nagy része sohasem olvad él, hanem egymásna rétegződik és újabb és újabb gle- csereket alkot. Az egyes rétegeknek a felszíntől való távolsága és fiakai állapota alapján meglehetős pontossággal meg lehet állapítani, hogy melyik réteg, mikor hullott hóból keletkezett Ennek alapján elemezték, hogy az elmúlt kétszáz évben hullott hó különböző időszakokban mennyi ólmot tartalmazott. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban a hő ólomszennyeződése állandóan növekedett és ez a növekedés az elmúlt évtizedekben erősen felgyorsult, úgy, hogy ma a frissen hullott hó ólomtartalma- a kezdeti állapotnak a tízszerese. Mindezek a jelenségek az utóbbi tizenöt—húsz évben foko'zódó mértékben vezettek annak a felismerésére, hogy az ember ma már világméretekben szennyezi, mérgezi és pusztítja saját természeti környezetét, és ha nem szabunk gátat ennek a folyamatnak, rövidesen olyan súlyos helyzet állhat elő, amely magát az emberiség fennmaradását is veszélyeztetheti. A veszélytudatot hosszú ideig csökkentette az a körülmény, hogy a javuló orvosi ellátás és általános életszínvonal következtében az emberek várható átlagos élettartama az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megnőtt. Az utóbbi években azonban ez p tendencia is megtört, nevezetesen a legfejlettebb tőkés országok nagy metropoliszaiban az orvostudomány fejlődése és az orvosi ellátás további javulása ellenére az utóbbi háromnégy évben csökkenni kezdett a várható átlagos életkor. taluk okozott szennyeződés csökkentésére és a már elpusztított természeti környezet helyreállítására, ezek az intézkedések azonban csak nagyon ellentmondásosan, vontatottan, a monopóliumok fokozódó ellenállása közepette valósulnak meg. Mindezen tényezők, alapján a munkásmozgalomban terjed annak a felismerése, hogy a környezeti ártalmak elleni harc szorosan összefügg a kapitalizmus elleni osztály- harccal. E felismerés egyik fontos jele Gus Hall-nak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárának könyve, amely az elmúlt évben „Környezeti ártalmak és a kapitalizmus” címen magyarul is megjelent. Figyelemre méltó a mű eredeti címe, amelyet hozzávetőlegesen így fordíthatnánk le: Ökológia: túlélhetjük-e a kapitalizmust? Ez a mindössze 110 oldalas könyvecske megrázó, de reális képet fest arról, hova vezet a mai ipari fejlődés a tőkés viszonyok között a legfejlettebb kapitalista országban. A környezet pusztulása az egész emberiség létét fenyegető veszély. Az emberiség természeti környezetének védelme tehát az összemberi érdekek egy lényeges új szféráját jelenti. Az elmúlt évtizedek története már ismer példákat arra, hogy egy ossz emberi érdek védelme hogyan tehet szövetségesekké proletár és nem proletár társadalmi rétegeket, marxista és nem marxista szellemi mozgalmakat. Az első lépés Éppen ezért az emberi környezet védelméért folytatott társadalmi harc a jövőben egyre inkább összekapcsolódik a békéért, a leszerelésért folytatott harccal. Ezek egyébként tartalmilag is ösz- szefüggnek. A fegyverkezés, a hadgyakorlatok, a helyi háborúk a környezet szennyeződésének és pusztulásának jelentős forrásait képezik. Az emberi környezet védelméért folyó harc így szerves részévé kell hogy váljon az imperializmus ellen folyó nemzetközi osztályharcnak. Az első lépés ebben az irányban a legutóbbi moszkvai békekongresszuson megtörtént. Ezen a kongresszuson a környezetvédelem egy külön munkabizottság, témájaként bekerült a nemzetközi békemozgalom hivatalos célkitűzései közé. Kezdetben bizalmatlanság... Rádi Péter Szellemi export Magyar szabadalmad sikere külföldön A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat az utóbbi években az egyre növekvő árucsere-forgalmon kívül a gyorsan bővülő termelési kooperáció, valamint a műszakitudományos együttműködés intenzitása jellemzi. Szellemi termékeink iránt világszerte megnőtt az érdeklődés. A TESCO (Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda) az idén a tervek szerint megduplázza összforgalmát 1972-höz képest. A szocialista országokkal és különösen az NDK-val. Csehszlovákiával és a Szovjetunióval már hagyományosait a vállalat kapcsolatai. Az NDK számára 1974-ben a magyar mérnökök két kórházat is terveznek. A VDK háború utáni újjáépítéséhez magyar szakemberek házgyári elemekből felépülő lakótelepek, üdülők stb. terveit készítik el. A TESCO évről évre szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Az NSZK, Ausztria, éppúgy, mint Algéria és Nigéria már a hagyományos partnerek közé tartozik. A vállalat új piaca Irak és Görögország. Az idén várhatóan fokozódik az ösztöndíjasok és szakemberek cseréje is. A TESCO többszáz fiatalt vár a fejlődő országokból, s sok hazai fiatal műszaki szakember utazik majd elsősorban Nigériába és Tanzániába. Szellemi termékeink exportjával és részben importjával foglalkozik a mindösz- sze nóhánv hónapja megalakult NOVEX taiálmányfej- lesztő és értékesítő rt is. Jelenleg mintegy 70 szabadalmi ajánlással foglalkoznak, ezek nagy részét a különböző kutatóintézetek, ipari vállalatok, kisebb részét pedig magánfeltalálók nyújtották be. A vállalat célja, hogy az idén a magyar találmányok exportján kívül —, kölcsönösségi alapon — megvásárolja az itthon is hasznosítható szabadalmakat. li- cenceket. , A közeljövőben a vállalat szakemberei az NSZK-ba, Franciaországba, Angliába és a skandináv országokba utaznak, hogy feltárják az ottani piacot. Nemrég lépett életbe a NOVEX első együttműködési megállapodása , egy francia vállalattal A közeljövőben várható, hogy szerződést írnak alá egy magyar találmány kooperációs gyártásáról. Természetes véranyagból sebészeti szert próbáltak ki- az elmúlt hónapokban néhány magyar klinikán. A találmány húsz sebészeti területen használható fel. A világon egyedülálló találmány szabadalom leírását és technológiáját megvenné. Ugyanerről a szabadalomról amerikai és finn cégekkel is tárgyalnak* • , Természetszerűleg mindezek a problémák először a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országokban jelentkeztek. Éppen ezért e problémák vizsgálata is ott indult meg. Tény, hogy a szocialista országok szakemberei kezdetben bizonyos bizalmatlansággal szemlélték az úgynevezett .környezetvédelmi ideológiát”. Később azonban egyre inkább tért hódított az a felismerés, hogy itt reális problémákról van szó. méghozzá olyan problémákról, amelyekkel a nemzetközi munkásmozgalomnak is szembe kéül néznie. Ehhez a felismeréshez több tényező segített bennünket Az egyik az a körülmény volt hogy a gyors iparosítás viszonyai között a szocialista országokban is mind inkább gondot okoznak a környezetszennyeződ ési problémák. Másrészt a kapitalista országokban egyre világosabbá vált hogy noha a környezetszennyeződés az egész lakosságot, benne a tőkéseket » «SSiäyjäteli. a veszélyek közvetlenül elsősorban akis- embereket érintik. A felsőbb rétegek megengedhetik maguknak, hogy a sűrűn lakott és szennyezett levegőjű városokból jó levegőjű kertvárosokba költözzenek és így tovább. Harmadszor rohamléptekkel fejlődött — éppen a felvetődött problémák húzó erejének hatására — az ember biológiai környezetével, a bioszférával foglalkozó szaktudomány, az ökológia, ami lehetővé tette a környezetszennyeződésből eredő veszélyek pontosabb felmérését. Negyedszer egyre világosabbá vált, hogy a környezetszennyeződést minimumra leszorító termelés feltételei technikailag megvalósíthatók, azonban a környezetvédelem hatékony módszereinek alkalmazása növeli a költségeket és ezért veszélyezteti a profitérdekeket. A tőkés államok ugyan egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy megfelelő környezetvédelmi rendszabályokat hozzanak, hogy kötelezzék a termelő váltatokat az álA MAHART siófoki üzemében ezen a télen harminc hajót javítanak, ellenőriznek, hogy az új idényben biztonságosan iS kicsinosítva állhassanak forgalomba >>>. A higanymérgezés Ismeretes, hogy ipari szennyvizek és növényvédőszerek útján napjainkban jelentős mennyiségű higany jut a folyó- és tengervizekbe, s az abban élő szerveze tek azt testünkben felhal-* mozzák, élelmiszerként felhasználva pedig káros hatást fejt ki az emberi szervezetre. E káros hatás kezdetben tünetmentes, valójában azonban már kis meny- nyiségben is megkezdi a szervezetben romboló tevékenységét. Ezt állapították meg a moszkvai Helmholtz Intézet munkatársai. Vizsgálataik során kiderült, hogy a szervezetbe jutott higany első támadását a szem ideg- hártváján kezdi meg. Ilyenkor megváltozik az ideghártya fényérzékenysége és elektromos potenciálja. Ezt igazolták az egészségesekkel összehasonlított finom mérőműszeres ideghártya-vizs- gálatok. Kapszulába zárt gyógyszer A gyógyszeripar fejlődését nemcsak az egyre hatásosabb készítmények forgalomba hozatala jelzi, hanem a csomagolás módjának szembetűnő változása is. Megfelelő burkolat segítségével ma már .az is elérhető, hogy a gyógyszer a bevételtől számított bizonyos idő elteltével, az emésztőrendszer kívánt szakaszában szívódjék fel. E célból a gyógyszerkészítményt meghatározott falvastagságú, zselatinból vagy más anyagból készült kapszulába záriák a gyártás befejező szakaszában. A beteg azután ezzel együtt vásárolhatja meg és veheti be a gyógyszert A képen látható, holland gyártmányú készülék varrat nélküli, fényes zselatintokok előállítására, s a tokok gyógyszerrel való megtöltésére szolgál. Gyógyítás lézersugárral A lézersugárnak azt a tulajdonságát. hosv a testszövetek i különböző színű részei más-más mértékben nvelik el. a bőrgyógyászatban hasznosítják. A „lézerkéssel” könnyűszerrel eltá- volíthatók a különböző pigmentfoltok és a tetoválás is. A pontosan adagolt sugárenergia ugyanis csak a színes sejteket roncsolja el. a fehér bőrrészeket sértetlenül hagyja. Fényes távlatokkal kecsegtet a daganatok lézersugaras gyógyítása. A kísérletek során kiderült, hoev a megfelelően adagolt és „célzott” lézersugár tökéletesen szé+rencsolia a da”- A besugárzás pillanatában villámgyors sejtrészecske- kilökődés figyelhető meg a daganaton. Fejvédő a gépkocsiban A világon évente mintegy hárommillió embert érintenek súlyosan a közúti gépkocsibalesetek; életüket vesztik, megsérülnek. Ez a megdöbbentően magas szám az eddiginél jóval biztonságosabb gépkocsik kialakítására sarkallják a konstruktőröket. A gépkocsi egész felépítését érintő konstrukciós változtatások mellett azonban kisebb horderejű, olcsón megva lósí tható ötletek is születnek. % A Mercedes génkocs - ülései mögött újabb — függőleges síkban — a mennve- zetig érő erős nylon hálót helyeznek el. Ha hátulról ütés éri a kocsit, a benn- ülők feje a hálónak feszül, s így az ütközés nem okoz a fej hátracsuklásából eredő csigolyatörést. A háló sokkal olcsóbb, és kevésbé zavar, mint az ilven célt szolgáló eddigi fejtámaszok. A sejtek biológiai órája Közismert tény. hogy az állatok életfolyamatai biológiai ritmust mutatnak. Az ember is 24-órás biológiai ritmussal rendelkezik. E ritmust az agyvelőben lévő biológiai óra irányítja abogv ezt addig „ megfigyelések alantén feltétel—-skj A müncheni Max-P!anck-In- lézet magatartás-fiziológiai kutatórészlegének kutatásai asonban sokkal inkább arra utalnak, hogy a biológiai óra nem az agy velőben található. hanem a szervezet minden egves seitiében van egy biológiai óra, amely minden más set* órájával összeköttetésben van. Az időzónák feletti hosszútávú repüléseknél a szervezetben felmerülő átállási nehézségeket biológiai sejtőrák de- szinkronizációjával magya- - rázzák, ^ ......."
