Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
MT4. febniAr T9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó vásár volt Divatos holmikat kínáltak a boltokban Bő készíet leértékelt árukból — Kötött ruházati cikkek és méteráruk sikere Énről évre jobb! — Ilyen véleményeiket hallottunk aa 5dei téli vásár első napjaiban. s az utolsókon is. Valóban. a kereskedelem évről évre jobbnál-jobb választékkal, nagyobb árukészlettel, s jó. divatos cikkekkel várja a vásárlóikat a téli kiárusításon. A vásár ideje alatt sokszor jártunk a megyeszékhely és a vidéki városok Iparcikk, ruházati boltjaiban, áruházaiban. Szinte mindenütt azt tapasztaltuk, hogy nem divatjamúlt ruházati cikkeket, hanem divatos, egész évben kelendő árukat kínáltak. A fehérneműk, pizsamák olyan gozdag választékát adták olcsóbban, hogy szinte az is vásárolt, akinek különben eszébe se jutott volna. Ugyancsak jó volt a sok hasznos gyerekholmi árleszállítása. Sokat beszélünk a családosok, különösen a nagycsaládosok gondjainak enyhítéséről. — Nos, a téli vásárán a szülők kedvükre válogathattak gyermek fehérneműben, felsőruhákban, kabátokban és cipőkben is. Örömmel mondta Dénes János, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályvezetője: — Szolnoki, valamint jászberényi, mezőtúri, martfűi, törökszentmiklósi, kisújszállási, tiszafüredi és kunszentmártoni boltjainkban, áruházainkban rekord forgalmat hozott a mostani téli vásár. Tavaly hat és fél millió forint értékű ruházati cikket adtunk el két hét alatt. Most pontosan 11 millió 200 ezer forintot hagytak nálunk a vásárlók. Nagyon örülünk, hogy elégedett emberek távoztak boltjainkból. Nálunk különösen a méteráru volt kapós. Nyomában a kötött- divatáru aratta a legnagyobb sikert. A Centrumban is csupa jó hírt mondtak. A téli vásár ideje alatt a konfekció osztály volt a legforgalmasabb. Sok kabát, férfiöltöny, női és gyermekruha fogyott, sok jó minőségű, divatos cikket vásároltak náluk a szolnokiak és a vidékiek — mert sokan még mindig azt mond iák; Centrum csak egy van a megyében. Az biztos, hogy a Centrumban se panaszkodnak — félmillióval többet árultak az idén, mint tavaly. Pontosabban a téli készlet 98 százaléka fogyott el a szolnokiak közkedvelt ruházati, felsőruházati boltjában, a Május 1. Ruhagyár Elegánt üzletében. Rengeteg bőr. sertésvelúr kabát, zakó — a lehető legdivatosabb szabású — kínálta ott magát a téli vásár ideje alatt, igen elfogadható áron. Két hét alatt, ez az aránylag kis üzlet kereken 1 millió 200 ezer forint értékű kabátot adott el Szolnokon. Hát ilyen vásár volt a mostani. Aki járta az üzleteket, áruházakat, túlzás nélkül megállapíthatta; jó vásár volt S. J, Az integráció hétköznapjai Húszezer szerszám a csornaiban Fejlődni, de milyen területen? — így hangzott a kérdés 1967 végén az Irodagép- ipari Vállalat vezetői számára. A gyár akkor, zömében, irodai sokszorosító berendezéseket készített; nem a legújabbakat és ezért látszott, hogy ezekből a gyár hamarosan képtelen lesz megélni. A hazai piac igényei a vállalat kapacitásához mérten nem nagyok — a nemzetközi, a KGST és a nyugati országok megrendelői pedig csak korszerű termékeket hajlandók megvenni. Fejlődni, de merre? — jogos volt tehát ez a kérdés az 1CÍV számára, de még jogosabb a második: fejleszteni, de meddig? Könnyű a kérdésekre válaszolni, ha a gyárnak van bizonyos időelőnye és természetesen megfelelő anyagi , tartaléka, kitartása. Egy-két nagysorozatban futó, jól fizető termék mellett megengedhető sőt, a jövőre készülve kötelező, hogy a fejlesztők valami teljesen újban kezdjék tömi a fejüket... No, de a 60-as évek végén az 1GV nem volt ilyen helyzetben. Felzárkózás — félév alatt Gyors tájékozódás következett; a KGST-országokban mire van igérfy; mire érdemes áldozni; szellemieket, anyagiakat koncentrálni. Esetleg irányt venni a szakosodásra; remélhető-e ehhez valahonnan fejlesztési segítség. A nyomok az NDK Seeura gyárához vezettek, mert a KGST-piacon és itthon is rohamosan nő a kereslet a korszerű, a sokat tudó pénztárgépek iránt; a Se- curának volt ilyen, és hajlandó volt átadni azt valamelyik KGST-országnak. A kész konstrukcióval együtt felkínálták a technológiát, a gépeket, a szerszámokat, és az eddigi fejlesztési eredményeiket, mert ők más finommechanikai termékek gyártására akartak koncentrálni. Az IGV hagyományaitól, szakembereinek tudományától pedig nem volt túlságosan idegen a pénztárgépek gyártása... Végeredmény: 1968 márciusában megkötik az NDK-beli Seeura és a magyar gyár között a szakosodási megállapodást, melynek értelmében a 70-es évektől az IGV gondoskodik a KGSTról a Seeura pedig abbahagyja a gyártást. Az IGV vállalja a pótalkatrész, a szerviz ellátását a már korábban eladott Seeura gépeknél is, vállalja a további fejlesztést ... Egy ilyen „jól fizető” gyártmányhoz szükséges fejlesztési idő így, a betanulás és a „hurcolkodás” idejére rövidült. Amíg 200 magyar szakember a Securánál tanult, elkezdődött a költözködés is: egyebek között 20 ezer szerszámot kellett vasútra rakni, továbbá több száz célgépet, rengeteg gyártási dokumentációt ... Viszont így valóban 6—8 hónap alatt az IGV felzárkózott a pénztárgép gyártás nemzetközi élvonalához. i Árut Igényel a pénztárgép Az utóbbi három évben már vadonatúj típusokkal rukkolt ki az IGV. Ráadásul a vásárlók örömére a hagyományos pénztárgépet is felújították. Kivehető, cserélhető fiókokkal látták el a régi masinákat, s így a pénztárosok műszakváltásakor a távozó pénztáros egyszerűen elviszi magával a pénztartó fiókot — az öltözőbe, ott csinál kasszát, a váltás pedig hozza a saját, üres pénztartóját — s máris kattog a gép tovább, nem kell bosszankodni. hogy „... tessék várai, nem látja: váltás van!” Az új konstrukciók között említésre méltó az úgynevezett pincérgép. Ez a felszolgálók munkáját egyszerűsíti, nem kell többé felírónő, gyorsulhat a kiszolgálás a nagy éttermekben. Egy-egy ilyen gép 4 pincér elszámolását végzi, úgy, hogy egy-egy pincérnek külön kulcsa van a gép egy-egy külön regiszteréhez. O üti be tehát a gépbe a felszolgált ételek, italok árát, ha téved — nem szidhatja a felírónőt... A Jászberényi Hűtőgépgyárban az USA Tyler cégétől vásárolt licens alapján 120 millió forint értékű áruházi felszerelést gyártanak az idén. Hazánkban és a szocialista országokban újdonság: a Tyler- család pénztárpultja, amelyikkel megszüntethető az áruházakban a pénztárak előtti „dugók”. A gépektől blokkolás után futószalag szállítja el az árut, s így a vevők a fizetés után, tolongás nélkül, v ebe tikját az élelmiszereket. A gyár megrendelői között a Szovjetunió, Bulgária és Csehszlovákia szerepel. Egy másik új modell a nagy áruházak ügyvitelét gyorsítja azzal, hogy ez a készülék akár harmincad magával számítógépre kapcsolható, ilyenmódon az áruház vezetői pillanatonként tájékozódhatnak: a pénztárgépek jelzése szerint mennyi a bevétel, miből, mennyi fogyott, mit kell gyorsan pótolni a raktárból. Automaták a Szovjetuniónak Mindkét új változat, arra az egyszerű alaptípusra épül, amelyet 5—6 évvel ezelőtt átvett a gyár a Securától. Jó példák ezek ahhoz, hogy a jól megválasztott licenc, vagy kooperáció, vagy szakosodási megállapodás mennyire felgyorsítja egy-egy gyár műszaki fejlődését. Az IGV ezzel a fejlődéssel magára vonta a nemzetközi figyelmet, s ennek köszönhető bizonyos mértékig egy újabb integrációs megoldás. Szovjet partnereikkel ugyanis nemrégiben kötöttek szakosodási szerződést, amelynek értelmében az IGV látja majd el a szovjet piacot szedőírógépekkel — főképp annak legújabb, automata változatával. Ehhez termelési kooperáció is tartozik: az irógép-részt, amelyhez a magyar találmá- nyú részegységet hozzáépítik — az NDK ipara szállítja. Az IGV, a 60-as évek elején még szinte „neve sincs” kisüzem volt; a 70-cs évek derekára pedig nemzetközi hírű, tekintélyű — középeurópai méreteket és az ágazatot tekintve — jelentős teljesítőképességű gyárrá vált. Mindez annak az eredménye, hogy a nemzetközi munka- megosztás egy jól kiválasztott láncszemét sikerült megragadni ok, megtartaniolc. Sok gyárunk számára kínálkozik ilyen lehetőség, ha hajlandók a megszokott körből, a megszokott gondolatok pályájáról kilépni, s túltekinteni szű- kebb hazájuk mesgyéin. A jubileumát ünneplő KGST, a tagországok törekvése és igénye — ehhez megadja az objektív politikai és gazdasági keretet. 4 FEBRUAR KÖZÉPÉN Adják ét az Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat új, 16 méter magas, 2000 négyzetméter alapterületű magasrakiárát. Az új tárolóhelyiség 1000 vagon áru raktározására alkalmas. Az alkatrészeket minikonténerekben tárolják és a szállító-berendezéshez kapcsolt ICL Komputer a megfelelő kód alapján nyilvántartja, kikeresi, sőt egy rakodógép segítségével teherautóra vakja a megfelelő alkatrészeket. Ax óriási rektárban — amelyben 15 ezer féle alkatreszt tárolnak — mindössze heten dolgoznak Készül az ötödik ötéves terv A negyedik ötéves terv végéhez közeledve mind több szó esik a népgazdaság 1976 —80-as évekre szóló ötödik ötéves tervéről. Az ötödik ötéves terv elkészítése nagy feladat. 1972 óta dolgoznak rajta a szakemberek. A tervelökészítés fontos része a mostani, a negyedik Ötéves terv már megvalósult eredményeinek elemzése. Felmérték az 1970-es évek ben hozott, elsősorban beruházási, nemzetközi együttműködési, pénzügyi döntések és folyamatok hatásait. A tervkészítés érdemi munkája a múlt év első felében kezdődött. A tervelőkészítés sokoldalú munkája közül legfontosabb a műszaki-gazdasági és a gazdaságpolitikai koncepció kidolgozása. Az Országos Tervhivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az ágazati minisztériumok közreműködésével harminchét műszakigazdasági témáról készült komplex tanulmány, fejlesztési javaslat. A tervelőkészítés munkájába most először népgazdasági tervező szervek mellett az ország gazdasági életében különösen fontos jelentőséggel bíró vállalatok is bekapcsolódtak. Ugyanakkor már- a múlt évben megkezdődtek a KGST-országokkal Rákóczi falván Márciusban nyílik a Napfény Étterem A Rákőczifalva és Vidéke ÁFÉSZ legutóbbi igazgatósági ülésén, az elmúlt évről szóló beszámolóból kitűnt, hogy lényegesen javult a lakosság élelmiszerrel és közszükségleti cikkel való ellátása. A tavalyi forgalom 2.04 százalékkal haladja meg az előző évit. Ezeken túl két dolgot kell még kiemelni a jelentésből. A csaknem négymillió fo-# rint költséggel épült , Napfény Étterem megnyitását március elejére tervezik. A négyszáz adagos konyha a termelőszövetkezeti dolgozók étkeztetési gondjait is megoldja. A másik figyelemre méltó tény az, hogy a tagsági érdekeltségi alapból első Ízben ad a szövetkezet az arra különösen rászoruló idős. egyedül élő tagoknak segélyként 500 forintot. Az idei célkitűzéseket a lakosság igényeinek még- teljesebb kielégítése és a józan megfontoltság jellemzi. — Egyetlen nagyobb beruházást terveznek. Rákócziújfaluban egymillió forintos költséggel kis ABC-áruház énitését tervezik. Az ÁFÉSZ taglétszáma jelenleg 1356. a szövetkezet február 18—19—20-án tartja részközgyűlését, amelyekre a meghívók mellett a tagság kézhez kapja az igazgatóság részletes tájékoztatóját is. ......................... i s a tervezgetések. A nemzetközi koordinálás első szakaszában a kölcsönös áru- szállítás, a nyersanyag- és enerigaszállítás kérdései kerültek szóba. Ezekben a hónapokban az előkészítő munkák r datait dolgozzák fel, rendszerezik, egyeztetik. Az előkészítő munka alapján kialakuló, fóbb tervcélod kát tartalmazó tervkoncepció 1974 közepére megvalósul. A koncepciót párt- és kormányfórumokon vitatják meg. Négy évvel ezelőtt egyesült a Karcagi Ruházati Szövetkezet a Budapesti Ruhaipari Szövetkezettel, azóta annak 2. számú üzemeként dolgozik tovább. A százhatvan, túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzemben svájci megrendelésre férfi, női és gyermekpantallókat készítenek. Jó mimikájukat fémjelzi, hogy az egyesülés óta minden évben túlteljesítik tervü- i két. Tavaly például a szövetkezet kilenc üzeme közötti munkaversenyben az első helyen végeztek. A dolgozók elégedettek a munkahelyükkel. ami nem is csoda, hiszen az odakerült fiatal lányok közül az ügyesebbek néhány hónap elteltével a kétezer forintot is megkeresik, és a havi átlagkereset is magas: 1600—1800-forint között van a szövetkezetben. A jó munka eredménye, hogy a tavalyi nyereségrészesedés is meghaladja az egyhavi keresetet. Tóth János üzemvezető elmondotta, hogy idei tervükben több mint 320 ezer pantalló gyártása szerepel. A (Tudósítónktól.) A mezőtúri Dózsa Cipőipart Szövetkezet, amely termékeinek több mint 90 százalékát exportálja, több újdonsággal jelent meg az idén a külföldi vásárló partnerek előtt Az NDK részére megkezdték a férfi és női nyersgumítaloú cipók szalagszerű gyártását. Az olasz importból származó, mézszínű nyersgumitalp felső részét az újpesti Táncsics Bőrgyár által gyártott mokkaszínű bőrből készítik. Az igen tetszetős kivitelű és tartós lábbelikből eddig 80 ezer párat 10 ezer férfi és 20 ezer női cipőt gyártottak. A külföldi piackutatások alkalmával megállapították azt is, hogy férfiak körében is keresett tennék a magasított Szovjet közreműködéssel A szovjet—magyar gazdasági' kapcsolatok évről évre erősödnek. Ha erről térképet készítenénk, 86 pontot kellene feljegyezni; ezek azok az ipari komplexumok és vállalatok, amelyek szovjet közreműködéssel épültek, vagy épülnek; közülük 57 már működik, az idén 10 újabb létesül. bérmunka értéke 16 millió forint, anyaggal együtt pedig 42 millió forint. A vidéki ipartelepítési programban tovább bővítik az üzemet. A kórház közelében 20 millió forint beruházásból megkezdődött egy kétszintes, új üzemház építése.Költségeit részben a megyei és a városi tanács, részben az OKISZ fedezi, de kapnak központi támogatást és hitelt is. Az új üzemházban — amelynek alapterülete szintenként több mint ezer négyzetméter — olasz gépsort szerelnek be. amelyen már a legkorszerűbb ragasztásos eljárással férfiöltönyöket készítenek majd, zömmel exportra. Az előregyártott eleméVből épülő üzemházat a tervek szerint 1975. január elsején adják át. Akkor már kétszázötven dolgozót foglalkoztatnak két műszakban. A.távlati tervek szerint az ötödik ötéves terv végére, 1980-ig négyszázhú&zra emelik a létszámot, és főleg nők dolgoznak az üzemben. talpú cipő. A kengyel Népköztársaság külkereskedelmi szervei a-z első szériában 12 ezer pár „triplatalpú” cipő szállítására adtak megrendelést. A most elkészült szövetkezeti, mintakollekció is tartogat különlegességeket. Elkészítették például az úgynevezett farmercsizma minta- darabiait. A szövetkezet a hazai bőriparral együtt mar- haboxból olvan telletzetes csizmabőrt kísérletezett ki. ame'vrv»i< anv8«a erőben hasonlít csaknem teli es »r megegyezik a f’ata’ok körében igen népszerű farmernadrágok anyagával. A sikkes férfi kiscsizmákat 40 centiméter magas szárral ajánlják a vásárlóknak. Húszmillió forint költséggel új üzemhóz épül Karcagon Munka több száz asszonynak Farraercsiznn, magasítóit talpú férfícipok A Dózsa Cipőipari Szövetkezet export újdonságai <
