Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

1974. Január ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Baromfifeldolgozó Váll alatnál jelenleg a nagy ü emcsarnokban karbantartási munkák folynak, a kiskörön pedig export, illetve bei- földi csirke feldolgozása. Képünkön: csomagolják az exportcsirkét. ílj szakmák szüleinek Cser ke szőlő szépül Fásitanak. parkokat, parkolóhelyet epítenek Három «tiilióvaS fe í s Vtíe túl lei * ét a kö4s gvdesi fiz m Tanácsi vb Jászát ok szállá son \TTÁK — és elemzések — középpontjában áll a szak­oktatás. Nem csoda, hiszen a munkaerőkérdés gazdasági életünk egyik legfontosabb problémájává vált, ráadásul teljes sebességre kapcsoltak a távlati munkaerőhelyzettel — annak tervezésével — foglalkozó szakemberek is. Munkájuk nyomán sűrűsöd­nek a jelzések és figyelmez­tetések: a következő másfél évtizedben nemcsak a szak­ember utánpótlás mennyisé­gével, hanem szakmák sze­rinti összetételével is baj lesz. ha menet közben — és minél gyorsabban — nem változtatnak a szakképzés eddig kialakult rendjén, A demográfusok szerint a munkaképes korú népesség száma 1970 és 1985 között stagnál, tehát jelentősebb munkaerőtartalékokra nem számíthatunk. A jelzett idő­szakban, tebát tizenöt év alatt legjobb esetben is mindössze 400 ezer fővel nö­vekedhet a munkaerőkínálat, (összehasonlításként: a har­madik ötéves terv időszaká­ban 200 ezer új munkaválla­ló volt, a jelenlegi tervidő­szakban már csak alig száz* ezerrel lehet számolni.) Ilyen körülmények között keli felkészülni a műszaki- technikai fejlődés minden eddigit meghaladó felgyor­sulására, az új technológiai eljárások bevezetésére, gyá­rak, sőt egész ágazatok ter­mékstruktúrájának megvál­toztatására. új szakmák, új foglalkozások megjelenésére Gtb. Vagyis: a következő másfél évtizedben előttünk álló roppant gazdasági fel­adatokat szinte egészé­ben a meglévő munkaerő vei keli megoldani, s ez már az oktatás — nemcsak az is­kolai. hanem a munkahelyi oktatás — nagy feladata. Arra még senki sem vál­lalkozott megoldhatatlan feladat is lenne — hogy a szükséges pontossággal meg­mondja: 1980-'pan, vagy 1985-ben, melyik iparágban, milyen új szakmák, foglal­kozások jelennek majd meg, vagy hogy egyes szakmákban mekkora lesz a létszám- igény? De a • szakmastruktú­ra változásainak főbb vona­lai. fontosabb tendenciái tel­jes biztonsággal felvázolha­tok, s ezekből már következ­tetni lehet arra, hogy na­gyobb távlatban milyen fel­adatokat kell megoldani. Ma már szinte közhely, hogy a segédmunkás-igény — éppen a kínálat mini­mumra zsugorodásával — alaposan lecsökken. Elkép­zelhetetlen, hogy az iskolá* s»tts4"’ valamint az élet* •szaavonai állandó emelkedé­se esetén továbbra is nagy tömegek vállalják a különö­sebb képzettséget nem igény­lő nehéz testi munkát, vagy akár a könnyebb kisegítő munkát Feltehetően javul­nak majd a segédmunka felszabadításának anyagi, technikai feltételei is, a ké­sőbbi középtávú tervekbe beépíthető gazdasági sza­bályzók pedig a maihoz ké­pest drágítják majd az élő munka felhasználásának költségeit és kiemelten előnybe részesítik a nehéz fizikai munkafolyamatok gépesítését Másfajta változások várha­tók a betanított munkások esetében. Feltételezve, hogy módosulni fog a középfokú oktatási rendszerhez kapcso­lódó munkaerőelosztás, va­lamint hogy a vállalatok bérgazdálkodása — de egés2 magatartása is ■— érzéke­nyebben reagál majd a gaz* dasági hatékonyságra, a táv­lati tervezéssel foglalkozó szakemberek joggal állítják, hogy változtatni lehet és kell a szak* és betanított munká­sok foglalkoztatási lehető­ségein. Vagyis: egvre több munkakörben lehet majd a betanított munkásokat •— persze megfelelő át.kéozés után — a szakmunkások he* lyettesítésére felhasználni. A szakmunkások esetében — az ismeretek mennyiségét illetően4— túlképzéssel kell számolni, ha a szakmunkás" képzőben nem történne a jövőben metodikai változás. A jelenlegi szakmunkás is­kola már ma is *óvai többet nvúit a tanulóknak, mint amennyi a szakmunka elvég­zéséhez feltétlenül szüksé­ges. Ügy is mondhatnánk: sokat akar. sokat markol ez az iskola, ami voltaképpen pozitív dolog, de ez nem je­lenti a szakmunka hatékony­ságának automatikus növe­kedését. A következő évti­zedben a szakmunka már most is jól észrevehető dif­ferenciálódásának és specia­lizálódásának felgyorsulásá­val lehet számolni, s mivel az iskola csak a tudás alap­jait adhatta, ezt az igénvt a munkahelyi továbbképzéssel kell kielégíteni Persze fel kell készülni ar­ra — s ez a folvamat lénye­gében már megkezdődött a tanítható szakmák nomenk­latúráiénak néhány évvel ezelőtti átrendezésével —. hősre egy sor szakma alapve­tően megváltozik majd. A komplex gépesítési folyama­tok az automatizált beren­dezések térhódításával szak­mák tűnnek el és újak je­lennek maid rr-— az alkal­mazott technológia forradal­masítása ugyanilyen hatás­sal jár, s a termékproíüok gyökeres megváltoztatása is egyre nagyobb terheket je­lent majd a továbbképzés számára. De ezekkel a vál­tozásokkal szükséges számol­ni az ifjúsági képzésben is, mindenekelőtt abból a szem­pontból, hogy jól konvertál­ható. többféle szakma elsa­játításához alapot adó, és jól továbbfejleszthető alapisme­retéket adjanak a tanulók­nak. MINDEZ csak néhány pél­da annak érzékeltetésére, hogy a nem is olyan távoli jövőben alapvetően. megvál­tozik a munkaerő szakmai összetétele; pontosabban: meg kell, hogy változzék! S amit nem lehet eléggé hang­súlyozni: a változás gyorsa­sága és mértéke jórészt a vállalatokon múlik. Azon, hogy képesek-e felismerni végre a megváltoztathatatlan tényt: elsősorban saját ere­jükből — igaz, nem magukra hagyva — kell megoldaniuk munkaerőállományuk a gyor­san változó technikai és gaz­dasági feltételeihez igazodó átformálását, átképzését. V. Cs. Fennállása óta tavaly bo­nyolította le a legnagyobb forgalmat a Mezőgazdasági Ellgtó Vállalat (AGHOKER). Mezőgazdasági gépekből és gépalkatrészekből, műtrágyá­ból, valamint növényvédő- szerekből 1 milliárd 130 mil­lió fórintot forgalmaztak. Jó munkájukat jellemzi, hogy 9 mezőgazdasági üzemek minden igényét ki tudták elégíteni, par- nasz sehonnan sem érke­zett. A forgalom mellett gondos­kodtak dolgozóik munkakö­rülményeinek javításáról is. A fizikai munkát végző nők részére 200 ezer forintos költ­séggé! bővítették a fürdőt és az öltözőt. Nagy gondot for­dítottak a telep belső rend­jére. Teljesen elkészültek a járdák, a bekötőutak, azoK világítóberendezései, parkosí­tottak. Ezekre több mint egy­millió forintot fordítottak. A dolgozók kérésére büfét nyi­tottak, amelyet a víiieiat ">/“Pieltet. A tervek szerint az idén Megyénk közkedvelt für­dőhelyét, Cserkeszőlőt az idén tovább fejlesztik, szépí­tik, s mire kezdődik a fürdő- idény, a vendégek csinosabb, kulturáltabb környezetben pihenhetnek, gyógyulhatnak. Bartha János községi ta­nácselnök elmondotta, hogy a fürdővel szemben négyszáz- ezer forint költséggel meg­kezdődött egy ezer négyzet- méter alapterületű autópar­koló építése. Két új parkot is létesítenek. -Egyet a müút mellett, a másikat, az úttö­rőparkot pedig a községben, a kettőt összesen háromezer négyzetméter területen. A munkában segít a Dél-alföldi Idegenforgalmi Hivatal is. A labdarúgópálya mellett a tsz kivitelezésében és jelentős társadalmi munkával, ugyan­csak háromezer négyzetméter területen, sétányt alakítanak ki. Valamennyi munkát a fürdőidény kezdetére, márci­us 31-re befejeznek. Szorgalmazzák a fásítást is, tavasszal több mint ötezer fát ültetnek el a lakosság és az üdülőtelkek tulajdonosai­nak segítségével. Az üdülő­telkek vásárlása iránt egyéb­ként egyre nagyobb az igény, eddig százhúsz kérelem érke­zett. Az OTP-vel közösen az idén 90 telket alakítanak ki. Nagyban elősegíti a telkek kialakítását a tavaly átadott vízmű. Az első negyedévben 300 ezer forintot fordítanak a vízhálózat fejlesztésére. To­vább folytatják a gyalogjár­dák építését. A tanács már megvásárolta az anyagot, az utak építését a lakosság tár­sadalmi munkában vállalta. v Az idei vendégeket már egy külsőleg megváltozott, szebb környezet fogadja majd. Mint ismeretes, a hét végén nagyobb mennyiségű víz­szennyezés tc)rtént Dunaújvá­rosnál: a Dunai Vasműből mintegy 2 ezer 800 köbméter pakura ömlött a Dunába. A pakura műszaki hiba követ­keztében jutott a folyóba, ahol Dunaújvárostól Duna- földvárig, a Duna 16 kilomé­teres szakaszán erős szennye­zést okozott. Elhárítását meg­kezdték, a védelmi munká­ban a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói Is részt vesznek Karcagi Gábor igazgatóhelyettes vezetésével, irányításával. A helyszínen kértem tőle felvilágosítást, rövid ismertetést forgalmukat 1 milliárd 150 millió forintra emelik, s több korszerű mezőgazdasági gé­pet szereznek be. A szocialis­ta brigádvezetők októberi ta­nácskozásán elfogadott hatá­rozatok alapján a negyedik ötéves tervet 1975. helyett 1974. végére teljesítik, és csatlakoznak a Dolgozz Hi­bátlanul mozgalomhoz. A vállalat vezetősége mesz- szemenően támogatja Szol­nok fejlesztési törekvéseit és lehetőségeihez mérten kive­szi részét a különböző társa­dalmi munkából. Stiegler Károly igazgató elmondotta, hogy a jubileumi óvoda építéséhez 70 ezer forin­tot adnak, s ezt a napok­ban befizetik a városi tanácsnak. A vállalatnál szorgalmaz­zák a műtrágya és a növény­védőszerek korszerűbb ki­szolgálását és a rendelkezé­sükre álló személyi, anvagi. tárgyi és egvéb erejükhöz mérten, messzemenően támo­gatják az agrokémiai cent­rum létrehozását megyénk­ben. A költségvetési üzem 1973. évi munkájáról, feladattér- vének, teljesítéséről tárgyalt — többek között — tegnapi ülésén a jászárokszállási Nagyközségi Tanács Végre- hajtcu^Bizottsága­A nyolcvan (dolgozót — szakmunkásokat, segédmun­kásokat 'és nyugdíjasokat — foglalkoztató üzem eredmé­nyesen segítette az elmúlt esztendőbén a tanácsi fel­adatok megvalósítását. Leg­nagyobb részlegük, az építő­ipari, az elmúlt években középületek felújításával, is­kolák és bölcsődék nyári ta­tarozásával. snortöltözők épí­tésével. egészségügyi létesít­mények bővítésével járultak hozzá a nagyközség fejlesz­téséhez. Legjelentősebb munkájuk ‘t.avalv a több mint 5 millió forint költséggel készült 16 ——.i .1 r......... ...............— — A Dunába ömlött paku­ra a 2-—3 fokos vízben össze­sűrűsödött, a folyó jobb olda­lán a part mentén fennakadt. Jelenleg Dunaföldvár fölött, az 1564. és az 1567. folyami kilométerek közötti területet mentesítjük a szennyező­anyagtól — mondja Karcagi Gábor. —- Honnan verbuválódott a mentőosztag? — Az igazgatóság területé­ről, Tiszapüspökiből, Cibak­házáról, Kisköréről. Hatvan­ötén vesznek részt á mentési akcióban, ők egyébként az árvízvédelmi brigádok tag­jai. Szerdán^ reggel kaptuk a riasztást, és tegnap hajnal­ban már munkába is álltunk. A parton, a víz közelében élénk, hideg szél fúj. A víz­ből fekete szurokszerü görön­gyök emelkednek ki. Az ár- vízvédelmi brigádok tagjai villával meregetik a csomók­ba állt pakurát. Sarogiyákon szállítják a gát oldalához, egy részét eltüzelik, a többit majd uszályok szállítják vissza. A golyóstollam már nem fog, a tinta megdermedt a hidegben. Az ebédszünetet tartó cibakháziakhoz húzó­dom melegedni. Közben be­szélgetünk. — Nehéz a munka? — kér­dezem. — Nem annyira, inkább OTP-lakás. valamint a jásr- jákóhaimi Asztalosipari Szö­vetkezet műhelycsarnokának építése volt. Ugyancsak fon­tos munkáik közé tartozott a helyi Faipari Ktsz részére — 1 millió 200 ezer forint ér­tékben — új telephely épí­tése. Eredményes esztendő volt a tav.i'.vi, a költségvetési üzem festőrészlegének és a lakossági szolgáltatásokat biztosító csoportnak is. Ár­bevételük együttesen megha­ladta az 1 millió forintot. A végrehajtó bizottság az előterjesztést megvitatva megállapította, hogy a tanács költségvetési üzemének 1973. évi munkája eredményes VQlt. a tervezett 6 millió 490 ezer forintos árbevételét több mint 3 millióval túltel­jesítette, és 489 ezer forint nyereséggel zárta az évet. szokatlan. A munkához hoz­zá vagyunk már szokva, „ár­vizesek” vagyunk — mondja Varjasi János-. — Egy kicsit hideg van — fűzi tovább a szavakat Bel se László. — Fél lábszárig keli a vízben állni, hogy kihalásszuk a pakurát. A lábára nézek, új gumi­csizma van rajta. A tiszapüs- pökieken is új csizma van. — Milyen az ellátásuk? — Kaptunk védőruhát, csizmát, kesztyűt. A Vasmű munkásszállásán lakunk. — olyan, mint egy szálloda. Reggelit, ebédet adnak, meg forró teát védőitalként — szó­lal meg Fülöp Béla, a tisza- püspökiek közük — És a család mit szólt? — Jóformán ügy jöttünk el, hogy nem is tudtunk elbú­csúzni tőluk. Eredetileg négy • Öt napról volt szó, de ahogy így elnézem — lehet, hogy több is lesz. De morc itt van ránk szükség — mondja , Tuba László. Az ebédszünet elteltével is­mét dologhoz láttak. Viszik a 60—70 kilós megrakott ss- roglyákat Szorgalmasan, ki­tartóan dolgoznak, nem hiá­ba, ők az árvizesek. Bár mun­kájuk nem olyan heroikus, mint a hetvenes árvíz idején, azért a megye hatvanöt mun­kása itt is becsülettel helyt*. álL Rehord forgalom, jobb munkakörülmények Az AGHOKER számvetése Víztisztító a szeged olajmezőn A szegedi szénhidrogén medencében is fokozódó mennyiségben kerül a fel­színre az olajban emulzió­sán jelenlévő víz, amit meg­felelő módszerrel el kell tá­volítani. Ugyanakkor külön termálkutakból vizet présel­nek vissza a mélybe, az olajat felhajtó rétegenergia pótlá­sára. Azt a megoldást választot­ták, hogy az olajból eltávolí­tott vizet tovább tisztítják, olyannyira, hogy alkalmassá váljék a rétegekbe történő visszanyomásra. A rétegvíz besajtolhatósá- gával, illetve tisztításával kapcsolatos munkát már évekkel ezelőtt megkezdték, s abban számos tudományos kutatóintézet is közreműkö­dött. A laboratóriumi, kutatá ­sok sikere alapján többmülio forintos költséggel elkészítet­tek egy kísérleti technológiai berendezést, amely megkezd­te a próbaüzemelést. A kísérleti üzem tapaszta­latai alapján építik meg a végleges víztisztítót, hozzáve­tőlegesen 60 millió forintos beruházással. A megdermedt pakurát — az ásványolaj melléktermékét — villával emelik ki a vízből, majd saroglyával szállítják a gyűjtőhelyre Fél lábszárig a Dunában Megyei „árvizesek’"1 a pakura ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom