Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í974. Január 1L Bécsi tárgyalások A januári menet Néhány nap múlva a bécsi Kongresshaus termeiben újra kezdődik a közép-európai haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalások sorozata. A résztvevő tizenkilenc állam december 13-án közös elhatározással megállapodott, hogy mintegy négyhetes téli szünetet tart. A szünet egyben a felkészülés időszaka is volt. Az egyes országok delegációi közben jelentést tettek kormányaiknak és érveket gyűjtöt­tek a január 15-én újrakezdődő vitára. Ez a felkészülés különösen a tőkés országok számára volt szükséges. Decem­ber közepetáján ugyanis olyan helyzetben függesztették fel a megbeszéléseket, amelyet a teljesen kidolgozott és reális szocialista javaslatokkal szemben egy megfelelően reális és elfogadható nyugati alternatíva teljes hiánya jellemzett Vá!aszovunk nézőinknek Jurij Zsukov a lélektani háborúról Az ideológiában nem volt békés egymás mellett élés és nem lesz a jövőben sem — jelentette ki szerdán este a moszkvai televízióban Jurij Zsukov, a Pravda politikai hírmagyarázója „Válaszolunk nézőinknek” című fórum­műsorában.. Zsukov ezúttal azoknak a leveleknek a százaira adott összefoglaló választ, ame­lyekben a szovjet közvéle­mény a BBC, a Deutsche Welle és az amerikai pénzen működő „Szabadság” rádió­állomások szovjeteiienes tar­talmú és hangvételű adásaira reagál. Az ismert szovie. kommentátor vastag dosszié­ra valót mutatott fel azokból a levelekből, amelvek írói felháborodottan bírálják a nyugaton „szovjet belső emigránsoknak” nevezett sze­mélyek, főképpen Szaharov özikus és Szolzsenyicin fró tevékenységét. Ezek az embe­rek Zsukov véleménye sze­rint szovjetellenességüket bo­csátják áruba a lélektani há­ború szervezőinek. Alekszandr Szolzsenyicin ;,A Gulag szigetcsoport” cím­mel újév előtt Párizsban ki­adott új könyvének értékelé­sére Zsukov ezúttal nem tért ki. Ezt a könyvet a belőle sugárzó szovjetellenes érzel­mek miatt az utóbbi napok­ban több moszkvai kommen­tár bfrálta. Zsukov kijelentette: szán­dékosan nem kívánja felol­vasni a Szolzsenyicint bírá­ló leveleket, hogy ne adjon ürügyet a „belső emigránsok­nak” a siránkozásra. Utalt Szaharov szovjetellenes és enyhülés-ellenes nyilatkoza­tainak rendkívül negatív visszhangjára a szovjet közvéleményben és a sajtó­ban, amelyet Szaharov an­nak bizonyítására próbált felhasználni, hogy őt és tár­cáit a Szovjetunióban üldö­zik és hajszolják. Hangsú­lyozta, hogy a belső „ellen­zék” tagjai nyilvánvalóan szeretnének a n^rtírok sze­repében tetszelegni. A Pravda hírmagyarázója felajánlotta a „Szolzsenyicin- ügy” iránt érdeklődő nyugati újságíróknak, hogy keressék fel őt, és tekintsenek bele annak a mintegy hétszáz le­vélnek bármelyikébe, ame­lyeket a szovjet televízió né­zőitől kapott az utóbbi na­pokban. A közép-európai övezet A januári „menet” egész légkörét és az előrehaladás ütemét ilymódon lényegében az fogja megszabni: a meg­beszéléseken résztvevő tőkés országok milyen mértékben voltak képesek a szocialista javaslatok reális értékelésére és méltánylására. A szocialista országok ja­vaslata. amelyre a» Nyugat­nak most konstruktív, de legalább is vitaalapul szol­gáló választ kell adnia, a haderők és a fegyverzet há­rom szakaszra bontott csök­kentését irányozza elő. Az első szakaszban, már 1975 fo­lyamán a két oldal (egyrészt a Szovjetunió, az NDK Len­gyelország és Csehszlovákia, másrészről az USA. Anglia, NSZK. Benelux. Kanada és Luxemburg) 20—20 ezer fő­vel csökkentené fegyveres erőit. E kétoldalú és meny- nyiségileg nem különösebben nagyarányú, tehát mintegy „a jóakarat jelzésének” te­kinthető csökkentés során egyben az érintett, összesen 40 000 katona fegyverzetével is csökkenne a Közép-Euró- pában „jelenlevő” fegyver­nem is. A javasolt csökkentés a gyakorlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett „közép- európai övezetben” (amely a bécsi tanácskozások tárgya) az említett országok egyrészt az NSZK, Belgium, Hollan­dia és Luxemburg területén, másrészt pedig az NDK, Csehszlovákia és Lengyelor­szág területén szorítanák lej­jebb a csapatok létszámát és a fegyverzetet, A szocialista országok ál­tal javasolt második szakasz­ban ugyanebben az övezet­ben. az említett országok öt százalékkal csökkentenék csapataik létszámát. Ebben a szakaszban tehát az első, a szándékot és a készséget jelző szakasszal ellentétben már nem meghatározott ab­szolút számmal, hanem szá­zalékos arányban történne a csökkentés. A szocialista or­szágok megítélése szerint ezt a második szakaszt egy esz­tendővel az első után, — te­liét 1976-ban — lehetne le­bonyolítani. Ezek után, 1977- ben hozzá lehetne fogni a harmadik szakaszhoz, amely további tíz százalékos csa­pat- és fegyverzetcsökkentést irányozna elő mindkét rész­ről. A szocialista javaslatok nemcsak a nemzetközi reali­tásoknak felelnek meg, ha­nem nagymértékben tiszte­letben tartják azt az elvet, hogy esrvik fél sem szerezhet egyoldalú előnyöket a Kö- zép-Európában állomásozó haderők és a fegyverzet csök­kentéséből, Előregyártóit statisztikák Az eddigi vita során a tő­kés tárgvalónartnerek nem dolgoztak ki hasonlóan át­fogó és reális csökkentési ter­vet. Tevékenységük lényege egyelőre inkább különböző „aggodalmak” és „fenntartá­sok” kifejtése. Nemileg kö­zelebbi vizsgálódás alapián megállapítható, hogy ezek stratégiai célja a jelenlegi helyzethez kénest egyoldalú katonai előnyök szerzése a szocialista országokkal szem­ben. A nyugati tárgyaló felek különböző manipulált (és ter­mészetesen általuk sem el­lenőrizhető és hitelesíthető) statisztikák alapján arról be- • szélnek, hogy a jelenlegi kö­zép-európai katonai helyzet „aránytalan”. Szerintük a Varsói Szerződés haderőinek „előnyét” csak úgy lehetne kiegyenlíteni, ha „kiegyen­súlyozottan” csökkentenék a fegyveres erőket. A bécsi tár­gyalásokon kiderült; nemcsak azt akarják elérni, hogy a szocialista országok a maguk közép-európai övezetében sokszorta nagyobb csapat- 1 csökkentést hajtsanak végre, minit az USA és szövetségesei a magukéban, de emellett még válogatnak is a fegyver­nemek között! A jelek sze­rint különösen a szárazföldi haderőre akarják összponto­sítani a csökkentést, kivonva a fegyverzetcsökkentés ha­tálya alól a légierőket, a tak­tikai nukleáris fegyverzeteit. Ami az „egyensúlyt” illeti, a szocialista országok által javasolt százalékos csökken­tések nyilvánvalóan azt je­lentik, hogy a nagyobb lét­számú erőket és fegyverzetet nagyobb abszolút mennyiség­gel csökkentik. Ezen túlme­nően azonban »természetesen megengedhetetlen, hogy az Atlanti Blokk — fegyverzet- csökkentés ürügyén — a kö­zép-európai övezetben egy­oldalú előnyöket szerezzen. Ez a tárgyalások leglénye? sebb politikai célját veszé­lyeztetné. Hiszen az egyol­dalú előnyök gerjesztik a feszültséget — ehelyett, hor- annak enyhítéséhez járulni nak hozzá. Türelmesen Természetszerűen a tárgya lássorozat résztvevői eleve tisztában voltak azzal, hogy rendkívül bonyolult, nagy türelmet és hosszú időt igény­lő megbeszélésekről van szó. A meglevő nézetkülönbsé­gekre számítani lehetett, s azok a tárgyalások értékébő1 semmit sem vonnak le. Hang­súlyozni kell azt is, hogy az általános európai helyzet s ezen túlmenően a szovjet — amerikai viszony állapota megfelelő légkört teremt a türelmes tárgyalásokhoz. A „januári menet”, s azon a nyugati hatalmak magatartá­sa mindenesetre képet ad majd arról, milyen ütemű előrehaladással lehet majd számolni.-i -e Bomba rabban Lond on ián Gyújtóbomba robbant szer­dán egy londoni áruházban, az épület rövid idő alatt láng­ba borult. A rendőrség szóvi­vője az ír köztársasági had­sereget tette felelőssé az ak­cióért, amely áldozatokat sze­rencsére nem követelt. — Nos, halljuk, hogyan is történt hát a dolog ... — Igenis. Szó­val az a nyomo­rult Gondafi Er­nő... — A tárgyraI Csak a száraz té­nyeket! — Igenis. Igyek szem egészen rö... — Na mondja, mondjál Öt per­cem van a maga számára. — Igenis. Szó­val odajön az a nyomorult Gonda­fi... — így sose vég­zünk. Csak a té­nyeket. Mit csi­nált, mért csinál­ta, hogyan csinál­ta. mikor csinálta. Röviden — Ha ne.n tci- sztne félbtsz tata ni... — Már hogyne szakítanám félbe, amikor locsogni akar? Egyszerű tő­mondatokat ké­rek, mert sose végzünk. Tessék. *— Igenis. Szóval az a nyomorult Gondafi... — Ezt már mondta! A lénye­get kéreml — De hiszen ép­pen azt akarom... — Most mit ma­gyaráz itt nekem? A tárgyra. Rövi­den. Velősen. — Igenis. Szó­val ... — Mért mondja folyton, hogy „szó­val"? A lényeget! — Igenis. Az a nyomorult Gon ... — Ide figyeljen! Maga kihallgatást kért, hogy panaszt tegyen Gondafi ben van — mond­tam. És erre ma­ga nem azt mesé­li, hogy mi történt, mért történt, ho­gyan történt, mi­kor történt, hanem a szubjektív véle­ményét kezdi fej­tegetni Gondafiról. S amikor én erre azt kérem, hogy térjen a tárgyra, maga újra és újra elkezdi ugyanott, így sose végzünk. Kevés az időm. A lényeget! Mi volt, mért volt, hogyan volt, mikor volt? — Jön. — Kicsoda? — Gondafi. — Akkor méri nem mondja? — Igenis. — Na gyerünk, gyerünk, mú'.i'c az ti.» Tessék. — Jön Gondafi. Meglát. Odahív. Röhög. Csodálko­zom. Kérdem. Fe­leli — Hogy beszél maga? Megbolon­dult? — Igyekeztem egészen rövidre fogni. — De hát így nem értek belőle egy szót sem! Ne csak állítmányo­kat mondion! Mindent, ami lé­nyeges. röviden! Hányszor mond­jam még? — Igenis. — Tessék. — Go. Me. Ké. Ne. Hü. Fi. E. Mu. Ko. Se. Te. Ti. Mi. Ha. Lo. Po. Ka. Ke. — Kész? — Toe^is. — van. M,7 id iitánn* ézek. A viszontlátásra. Ernő ellen. Rend­TABI LÁSZLÓ: Az idő pénz Papírpánik New Yorkban Pánik tört ki a New Yorki háziasszonyok köréhen. mi­után elterjedt a hír, hogv nverssnvagnrohlérnák miatt fogvtáo a foilettnanír-kósriet. A vásárlók megrohanták a bevásárlóköTinoníokat és órá­kon át kosárszámra hordták el az eeészségüevi kellékeket. A panírioar vezetői szerint felelőtlen tréfáról lehet sző, mert még sohasem gyártot­tak annyit, mint éppen most. Ha'á'os ítélet Hét halálos ítéletet szabott ki szerdán egy teheráni bíró­ság abban a perben, amely­ben tizenkét ember állt bíró­ság előtt az iráni sah meg­gyilkolására és családtagjai­nak elrablására szőtt össze­esküvéssel vádolva. A többi vádlott 3—5 évi börtönbün­tetést kapott. Szinte vala­mennyien bűnösnek vallották magukat. A halálra Ítéltek kegyelemért fellebbeztek Pahlavi sahhoz Szárnyas ló színaranyból A bulgáriai Razgrad me­gyei történelmi múzeumában érdekes régészeti lelet talál­ható: egy csonka lószobor. Tiszta aranyból készült és 471 gramm a súlya. Egy gazdag falusi sírban találták, Razgrad megye egyik falu­jában. A figura kidolgozása igen pontos, a fej. a sörény, a lábak és a szárnyak fenn­maradt része igen hiteles. A szárnyas ló a görög mi­tológia szerint . a lefejezett medúza véréből született. Se­gítségével "vőzte le a mito­lógiai Bellerophontész Khi- mairat. a tűzokádó szörnye­teget. Más legendák szerint a számyasparipa. Pegazus patkójának a nyomán fakadt Helikon-hegyén a Hipokrina forrás, ahonnan a múzsák merítették italukat Ezért tekintik Pegazust a költői tehetség szimbólumának. Emberevők kerestetnek Egy angol idegenforgalmi iroda az ügyfelek számának emelése érdekében sajátos eszközhöz folyamodott. Szí­nes reklámprospektust nyom­tatott, amely Űj-Guineába invitálja a turistákat, - ahol olyan idegborzongató kalan­dokat tgér számukra, mint Légi tűzoltók A nyugat-urali erdőtüzek oltására kiképzett különleges tűzoltók éjjel-nappal légi őr­séget tartanak a rájuk bí­zott 30 millió hektárnyi er­dőség felett. A tüzet azon­nal jelzik központjukban, ahonnan haladéktalanul út­nak indítják az ejtőernyős • :űzoltókat. A légi tűzoltók AN—2 ti* ousú reniilőgénekkel. MI—1 -is MI—2 típusú helikopte­rekkel. hordozható rádióállo­másokkal. buldózerekkel, lánctalpas traktorokkal és más műszaki és tűzoltófel­Hogy csinálják a Az amerikai Boston város iskoláiban végzett közvéle­mény-kutatásból k’derült: a tanulóknak több mint n fé­le azt hitte, hogy a tejet — »»gyanú"-- mint például a Coca-Colát vagy a sört — Lengyel síruccok Lődz lengyel város állat- kertjének vari mivel büsz­kélkednie: a ke’tetőeénbe helyezett két. több mint eg" kilogramm súlyú tojásból Tapintatos riporter Egy közkedvelt párizsi éj­szakai mulatóból közvetített műsort egyenes adásban a francia tv. Az adás előtt a riporter így szólt a vendé­gekhez: „Felkérem mind­azokat az urakat, akik üzleti úton vannak Párizsban, vagy „harc a természet erőivel”, „feledhetetlen látogatás az ősi érintetlen dzsungelek- ben” és ami a fő. „találko­zás emberevőkkel”. Ez utób­bi „szórakozásnak” csak az a kis szépséghibája, hogy Üj-Guineában már nincsenek emberevők. szerelésekkel rendelkeznek. Az erdőségek a Szovjet­unió eg”ik fontos természeti kincséi jo’entik. Földünk er­dőinek egyötöde a Szovjet­unióban van. Védelmük az egyik legfontosabb népgazda­sági feladat. Az erdőtüzek felfedezésére és felszámolá­sára országos repüiő-figve- lőszolgálatot szerveztek. Hét­ezer. különlegesen kiképzett ejtőernyős tűzoltó bármely percben kész haladéktalanul hozzáfogni egv esetleges er­dőtűz oltásához. tejet? mesterséges úton, gyárakban készítik. A bostoni iskolák felügyelősége tömeges kirán­dulásokat szervezett a város határain túlra, hogv a diá­kok végre megláthassák, honnan is származik a tej. két afrikai kis struccfióka kelt ki. Léngvlors-'á ez az első eset. hogv állat- kertben afrikai struccok lát­tak napvilágot. más egyéb okok miatt nem kívánnak megjelenni a kép­ernyőn. a következő negyed­órában szíveskedjenek úgy helyezkedni, hogy az arcuk különösképpen látható ne legyen.!’ Eszményi állás A világ egyik legeredetibb hivatását az ifjú amerikai George Woodward gyakorol­ja. Fizetés ellenében e"ész nap az egyik híres New York-3 kozmetikai szalon előtt tanyázik és elismerően fűttvent. valeMnys^or eev ..me"«zén’t°tt” vendég kilép a kozmetika ajtaján. még korlátozott számban kaphatók az OTP Uszahécskei fiókjánál. Építsen hétvégi házat Tiszakécske Tisza-paH üdülőterületén. — folyóvízi szabadfürdő, • _ termál ülőfürdő, — halászcsárda. — sétahajó, óííőrővasüi tekená Svak ©sónak kölcsönzés és még sok egvéh S7nlví|ls*ás a ti«7 ’k »í-ít1» o„» lifK.»:! ■ \ezzr iti’s a mi jy» \ il »•» . l>b millióiéi ült-tét, válasszon csaladiának örtülóielket TISZAKÉCSKÉN. Kitűnő fekvésű üdülőtelkek

Next

/
Oldalképek
Tartalom