Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «974. január 9. Eredményes év, biztató jövő a magyar tudományban Nyilatkozik az Akadémia főtitkára Év végén —■ év elején szokásos, hogy az intézmények összefoglalják az elmúlt év eredményeit, és ezek birtokában előrepillantanak a következő évre. Megkértük Köpeczi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, adjon bepillantást a magyar tudományos élet központját jelentő Magyar Tudományos Akadémia 1973-as főbb eredményeibe. Az eredmények között bizonyosan szerepelnek olyanok, amelyek a tudomány „tárgyi” gazdagodását jelentik, tehát például befejezett beruházások, és a talán ezeknél is többet jelentő szellemi eredmények, befejezett kutatási témák is. Napenergiával a szomjúság ellen Türkmén tudósok készüléket dolgoztak ki a sós víz ihatóvá tételére. A készülék napenergiával működik. A vízédesítő aggregátok szállítását jelentősen megkönnyíti és üzemeltetését kényelmesebbé teszi, hogy méreteik nem nagyok. A pásztorok számára készülnek ezek, akik nyájaikkal olyan legelőkön járnak, ahol a víztárolókban sós víz gyűlik ösz- sze, vagy a földalatti források sóssá vált vizet adnak. A száraz Türkméniában nagy gazdasági jelentőségű e probléma megoldása.- Az űrkutatás perspektívái Roald Szaggyetev akadémikus, a szovjet űrkutatási intézet igazgatója a , Föld körüli térség meghódításának persDektíváival foglalkozó cikkében a keddi Pravdában azt írja, hogy a Föld körüli térség tanulmányozásában továbbra is a legfontosabb feladat a Föld felső légköre, a magnitosz- fera és a Nap—Föld kapcsolatok tanulmányozása. A tudósok a passzív módszerek — a kozmikus közegben végbemenő folyamatok mérése és regisztrálása — mellett plazmaforrások. elektron- és ionsugarak segítségével mindinkább követik az aktív behatolás módszereit. így a szovjet—francia űrkutatási program keretei között előkészítik a mag- nitoszfera gyors elektronokkal történő szondázását és a mesterséges sarki fény kialakítását. As űrhajózás időszerű problémái közé sorolja a szovjet tudós az embernek a világűrben való hosszas tartózkodásával összefüggő fiziológiai kérdéseket. Szilárd anyagok szállítása csővezetékben A folyadékok és gázok csővezetékeken át történő szállítása természetes dolog és az is köztudott, hogy ez lényegesen olcsóbb a tartályokban való szállításnál. Szilárd anyagok, így: ércek, szén. építőipari nyersanyagok szállítása is megoldható hidraulikus módon. Ebben az esetben a nagy* (150 mikron) és kisszemcséjű (50 mikron) anyagok és a víz keverékét az ún. zagyot tcr vábbxtják a csővezetékek. A vasúton történő szállításnál ez jóval olcsóbb és még az alábbi előnyéi is vannak: nem szennyezi a környezetet, bármilyen mostoha időjárás ínellett üzembiztos, teljesítménye állandó, kiszolgáló személyzet csak az indító és fogadó állomásokon dolgozik. Biológiai iiöxpont Szegeden — A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban egyik eddigi legnagyobb beruházását fejezte be a Szegedi Biológiai Központ utolsó részlegének átadásával. A kereken 315 milliós beruházás öt év és öt hónap alatt készült el az engedélyezett hitelkereten belül. Ez a pontosság a Szegedi Tervező Vállalatokat, a Dél- magvarországi Építő Vállalat munkásait és mérnökeit, s a kivitelezésben részt vevő egyéb szervek dolgozóit is dicséri. Jelentős segítséget nyújtottak Csongrád megye és Szeged város társadalmi és állami vezetői, valamint illetékes munkatársai. A létesítmény átadásával megteremtődtek a feltételek e legnagyobb vidéki kutatóközpontban a korszerű növény- élettani. genetikai, biokémiai 4s biofizikai kutatások végzéséhez. Sopronban felépült a Geodéziai és Geofizikai Kutató- intézet új székháza, amely jelentős bázisa az ország természeti erőforrásainak kutatása és feltárása terén. Űjabb objektumokkal gozdagodott a Központi Fizikai Kutatóintézet, az Izotópintézet is, és megtörtént a Napfizikai Obszervatórium bővítése. E beruházások megvalósulása jelzi egyes tudományágak kiemelt fejlesztését, amelyeknek jelentősége áz alap- és az alkalmazott kuta- : tásokban egyaránt jelentős. — Nem akarjuk lebecsülni az alapkutatások jelentőségét, amikor arra kérjük, soroljon fel néhány olyan tudományos műhelyben született 1973-as eredményt, amely a népgazdaság számára már közvetlen hasznot hoz. — Kutatóintézeteink fő feladata az alapkutatások végzése, ami azonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt évben ne értek volna el eredményeket a gyakorlat szempontjából is. Kakor)est' és búza» nemesítés A Központi Fizikai Kutató- intézet 1973-ban tovább folytatta ai ki sszámítógépek gyártását; a Számítástechnikai - és Automatizálási Kutatóintézetben elkészült a Dunai Vasmű számítógépes termelésirányító programja; a Műszaki Kémiai Kutatóintézet, a Tatabányai Szénbányák koordinálásában a vasszegény agyag és bauxit klórozás útján történő feltárásának kidolgozását végezte el; az Atommagkutató Intézet a Hajdúsági Iparművek megbízásából anyagvizsgáló berendezést fejlesztett ki alumíniumöntvények repedés- és kémiai összetételének vizsgálatára; az Olaj bányászati Kutatólaboratóriumnak a nagy- lengyeli olaj mezőn végzett kutatási eredményei alapján sor került a felületaktív anyagokkal történő próbatermelésre. Jelentős eredmény a mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet által nemesített újabb őszi búza fajta, amely- lyel együtt jelenleg három itteni nemesítésű búza szaporítása folyik. A kukoricanemesítésben kiemelkedő eredmény a brenburgi kutatóintézettel közösen létrehozott két korai kukoricahibrid, amely az NDK-ban állami fajtaelismerésben részesült. Az Állategészségügyi Kutató- intézet kidolgozta az ún. Ma- rek-féle baromfi-betegség elleni védekezést szolgáló vakcinagyártás feltételeit és hozzájárult a folyamatos termelés megindításához. Ugyancsak az intézet által kikísérletezett. ún. libainfluenza elleni szérum folyamatos előállítása lehetővé tette 1973- ban a hazai igények teljes kielégítését. A Szegedi Biológiai Központ budapesti en- zimológiai részlege által kifejlesztett automatikus ami- nosav-analizátor sorozatgyártása megkezdődött a Chinoin gyárban. A társadalomtudományokban intézeteink nagy erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy az MSZMP X. kongresz- szusa által felvetett közgazdasági, szociológiai, jogi és a tudományterület egyéb kérdéseit feldolgozzák. 1973 végére 16 kutatási feladat eredményeit összefoglaló tanulmány készült el. Emellett jelentős összefoglaló jellegű tudományos munkák és egyedi monográfiák jelentek meg a különböző tudományágakban. — Hogy fest a jövő, az 1974-es év, az Akadémia terveiben? Számíthat-e a tudomány ismét valamilyen nagyszabású beruházás átadásara. illetve vannak-e olyan megkezdett kutatási témák, amelyek gyümölcse várhatóan 1974-ben érik be? — Az 1974. év fontos feladata az országos távlati tudományos kutatási tervben meghatározott kiemelt főirányok további koordinálása és szervezése. Az akadémiai kutatóhálózat távlati fejlesztési tervének kidolgozására is sor kerül. Általános jellegű, minden tudományágban jelentkező feladat a helyesen kitűzött célok megvalósításának hatékonyabb szervezése és az eredmények gyorsabb átvitele a gyakorlatba. A társadalomtudományokban a szocializmus mai kérdéseinek összefogottabb kutatását és áz ideológiai funkció jobb érvényesítését kell megvalósítani. A társadalomtudományi intézetek a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő kongresszusára való felkészüléshez járulnak hozzá tanulrtía- nyok hosszú sorával. Erő eljesen fejlődik a számítástechnika Ami a fejlesztést illeti, megemlítem, hogy a következő évben fejeződik be a Számítástechnikai- és Automatizálási Kutatóintézet számítás- technikai részlegének építkezése. A számítástechnika fejlesztését szolgálja az intézet ESZR R—50-es számítógépének üzembehelyezése, amely többmillió műveletet képes végezni másodpercenként. A Központi Fizikai Kutatóintézet fokozott erővel folytatja a számítógép-memóriák (buborék-memóriák) fejlesztésére vonatkozó vizsgálatait, továbbá az ionimplantációs kísérleteit. A Föld- raj ztudományi Kutatóintézet 1974-ben fejezi be a Dél- Dunántúl természeti-gazda- sági-társadalmi adottságainak komplex értékelését, ill. a Duna—Majna—Rajna csatorna megépítésével összefüggő fejlesztési lehetőségek feltárását. A Mikrobiológiai Kutatócsoport bővítésével az onkovirológiai kutatások feltételeinek megjavítása és korszerűsítése céljából új izotóplaboratórium építése kezdődik meg. E felsorolás csak rövid összefoglalása az elmúlt év eredményeinek, ill. a jövő év néhány fontosabb feladatának vázlatos kiemelése, s azt akarja bizonyítani, hogy kutatóintézeteink és kutatóink felismerik a társadalom szükségleteit, s a tudományágak sajátosságainak megfelelően segíteni kívánják azok kielégítését H. J. küzdelem a szíviníarktus ellen A szív- és érrendszeri megbetegedések a világ legtöbb országában — így hazánkban is — a betegséglista élén állnak és a legtöbb halálesetet okozzák. E betegségek közé tartoznak a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az agyi- és a test más részein lévő erek sérülései, a szívnek és a keringési *ev Üzemek a fejlődési rendellenességei, a fertőzéses, illetve a reumás eredetű szívbajok, a szívtrombózis és a szívinfarktus. A szívinfarktus leggyakrabban a szív saját ereinek, a koszorúsereknek az elme- szesedése miatt, annak következményei révén alakul ki. A vizsgáló orvos sokoldalú műszeres megfigyelést végez a panaszaikkal hozzáfordulókon. A képen látható személyt például akként teszik ki terhelési próbának, hogy a lábai alatt mozgó futószalagon kell „járnia”, egyre fokozódó iramban, miközben a mérőműszerek szervezetének összes reakcióit rögzítik. Oceonográfiai kiállítás Japáftban folynak már az előkészületek az 1975-ben Okinaván megrendezésre kerülő nemzetközi oceonográfiai kiállításra. Két japán óriás-konszern — a Mitsubishi- és a Sumitomo-cso- port — egv-egy nagyszabású létooftrnérmvel «árul hozzá a kiállítás sikeréhez. A cél annak bemutatása, hogv a tpnaorpk igazi kihasználása még csak most kezdődik, s énnen ezért a ten “erőkre és az óceánokra is ki kell ter- ioQTZont körnv°^oti»édplem legszigorúbb rendelkezéseit. A Mitsubishi-csarnokhan. amelvnek neve ..Az ember és a tenger” mozgó ülésen helyezkednek el a nézők, e mnaffás o ton«oT- ttT'Uámzécá- n»k érmékét kelti de az illések előre is h°laa-tak a 4íin jj—ístv, ók^t kofo'f-rtá ak“áT-tirnban ahn! a -ten,“e- kü- 7 ‘A v* >1 -/ '< v—' A11 - r- ó £7 of 'áf vöt: a majdani nagy tengeri farmokat. KEPERfMW ELŐTT Az első hét az új esztendőből, alighogy az ünnepi műsorok hullámai levonultak a képernyőn, s máris újdonságokkal szolgál a Televízió: olasz tévéfilm Leonardo Da Vinciről, a reneszánsz nagy művészegyéniségéről, azután Sólyom a Sasfészekben, érdekes történet a magyar hírszerzés hőskorából, továbbá gondolkodtató játék kicsinyeiknek, a Ki játszik ilyet? és gondolkodtató vitaműsor felnőtteknek, izgalmas mai kérdésekről, a Beszédtéma — beszéljünk róla. tilm a Mona Lisa alkotójáról Kellemes meglepetés az olaszok filmje, mert nem holmi regényes próbálkozás, nem pusztán a képzelet szülte játék • az amit a képernyőn látunk, hanem egy korszak társadalmi valóságának, művészi életének meg'dézése, megvallatása megbízható dokumentumok alapján. Csak az és annyi elevenedik meg ebben a filmben, amennyinek megvan a reális fedezete. Oknyomozó dokumentumfilm — a szerzőknek arra is van gondjuk és erejük, hogy bizonyos forrásokat, amelyek Leonardo Da Vinci életére vonatkoznak, kritikával fogadjanak. és ha a sora úgy hozza, bizonyító erővel igaznak hitt téves illúziókat is eloszlatnak. Már az első részben is akadt rá példa, hogy a kortárs életrajzírót. Vásárit is ■ .kijavították”, illetve állítá-. sát helyesbítették. A tévéfilm alkotóit láthatóan a teljes emberi és művészi igazság megfogalmazása és kimondása vezérli, minél népszerűbb és szemléletesebb módon. Elkérrzelésetk mes?A népesedés problémáiról, arról, hogy milyen ellentmondások is húzódnak meg a kérdések legmélyén. Egy fővárosi üzem és egy falu vitára hajlamos közössége lelkesen és olykor Szenvedélyesen bányászta ki azokat a feszültségeket szülő ellentmondásokat. amelyek feloldása úgymond társadalmi szükséglet. Bán János és Balogh Mária remek riporteri kettőst alkottak, és a két színhely is igen jól együtt élt a vita során, változatos eszmecserét produkáltak a résztvevők. A riportereknek kétségtelenül nagy részük volt abban, hogy a vitázó társak bátran és gátlás nélkül fej- 1 tették ki véleménvüket. Élénk gondolatcserére került sor például abban a témában. hogy helyes-e az a töb- bé-kevésbé meghonosodott szemlélet, miszerint a gyermeknevelés fő gondja az anyáé, s nem kellene-e növelni e tekintetben is az valósítására kitűnő formát találtak; az állandóan jelen levő. illetve ’ fel-felbukkar.ó elbeszélő — narrátor — szinte bennünket képvisel, és a mi érdeklődésünk szerint irányítja. értelmezi a részleteket. Ö az. aki legotthonosabban mozog Leonardo Da Vinci életében, a kibontakozó életpálya színhelyein. Hiteles korrajzra törekszik a tévéfilm. Azt hiszem, sokunkban most világosodott meg először igazán, hogv a XV. században miként is festett egy olasz művész műhelye. Verrocchio mester műhelyében, ahol a kis Leonardo tölti „inaséveit” üllők csengtek, fúítatók szuszogtak. sürgés-forgás volt látható. mindennél kézzel foghatóbb képet kaptunk a reneszánsz mesterek ..műtermeiről”. Több művelődéstörténeti témájú olasz filmet vetített már eddig is a Televízió. de ez a mostani min- deniktől többet ígér: a vakság hiteles megszólaltatását, igen kiváló színészekre bízva a leefontosabb sz“repeket. A tévéfilmet Renato Cas- tellani rendezte. apák részvételét és felelősségét. Amire a következő ellentmondás is figyelmeztet: a gyermeket az anya neveli, de az utána iáró családi pótlék az aoát illeti. Hát nem furcsa? De rákerült az ellentmondások listájára a gyerm°k«ondozási idő kérdése is. Miért nem számít be az édesanya munkaideiébe, amikor a nyugdíjhoz szükséges éveket mérik, minden esetben a gyermek gondozására fordított idő. (A katonaidőt a férfiaknál beszámítják!! De ennél gyakorlatibb kérdés is a szőnyegre került. Miért nincs például csecsemőtej a falun is. mikor lassan már a falvakban is problémát jelent a tej hisz hallhattok. Sóstón már csak három tehén akad — mutatóban. Nem részletezem, hisz számtalan említésre méltó gondolat fogalmazódott meg az élvezetes eszmecsere hevében. Ebből a körkapcsoiásos vitaműsorból — ez volt az első adás — jó sorozat válhat. Sólyom a Sas és:ekb-n A második részlet bemutatása után már eléggé is» merjük a körülményeket, és a szereplőket is ahhoz, hogy a jelekből ítélve elkezdjük találgatni, vajon ki is lehet Sólyom, akit azért küldtek az emigráns ellenforradalmárok központjába, hogy szétrobbantsa ezt az egész bűnfészket, és főleg, hogy le- leoiezze a magyarországi mesterkedéseiket. Aczél János és Semsei Jenő a bűnügyi históriákkal ellentétben nem a bűnöst, vagy a bűnösöket rejti el á játékban, hanem a pozitív figurát énííi be a bűnözők sorába olymódon hogv az izgalmat elsősorban az kínál ia. hogv az ismeretlen, rendkívül ügyes hírszerző miként tudja leleplezni a „láthatatlan hadsereg” földalatti hálózatát, és főleg hogy ki tudiuk-e találni, fel tudiuk-e fedni személvét. A kissé laza szövésű játékból az eddigiek alao’án úgv tűnik, hogy a Koncz Gábor alakította főhadnagy a Sasfészekbe repített Sólyom. Csakhát minthogy annvi jel vall reá. énnen ezért gvanús is, hogy más bőrében rejtőzködik a . beépített” hírszerző. A talány tehát marad. és a iáték is. hogv találgassunk. Éppen ezért mint a mondabeli Argosz. száz szemmel, azaz árgus szemekkel figveliíik továbbra is a játék további fordulatait Röviden Jubileumot ünnepelt a Kicsoda—Micsoda?, ötvenedik alkalommal fogtak neki a játékosok, hogy szokás szerint egy-egy tárgy, élőlény vagy fogalom megtalálásával birkózzanak. Nem volt rossz játék, nyerni azonban egyik játékos sem nyert. Valahol mindegvikük megfeneklett. Ki a ködben elvesző szürkeszamáron, ki pedig az egér- útón vérzett el. Volt aki a másnaposság fogalmán akadt fenn. így iuíalomoénz markukat nem ütötte. Pedig nem látszottak rosszul. N«m lehetne ilyen esetekben valamiféle vigaszdíjban részesíteni őket? M Érdemes volt beszélni róla
