Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

1874. Január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5-*L Klubok és rendhagyó órák Könyvtár a gyermekekért A megyei könyvtár gyer­mekrészlegét az elmúlt esz­tendőben két megszokott kén jellemezte. Ha valaki beléoett a hangulatosan be- rend^rtt helyiségbe, vagy csendben keresgélő. bön,cé" sző diákokat talált, vaav lel­kes. éneklő, vagy é-nen tap­soló. verset mondó gyerek­hadat. A mindennanos munkán kívül bőven volt alkalmuk a könyvtárosoknak a gyere­kek ieénvei szeriét műsort, irodalmi rendezvé"yt, rendhagyó órákat. író- olvasó találkozókat sz~r* vezni: 165 rendezvényük volt. ' Mindén évben. így az idén is eljöttek a harmadik és ötödik osztályosok és ismer­kedtek a gyermekkönyvtár­ral hoevno kell eligazodni a könvvtárban. Az iskolák­kal iő kanesolataik varrnak, a na "közi* csoportok gyako­ri látogatói a könyvtárnak. Már többször tartottak rend­hagyó ma?var órákat, ezek a fe.o’alkozások iátékos for­mában adnak kiegészítést az iskolai tananyaghoz. Az al* g^f-rt^-.tosakat a könyvtá­rosok a gvermekfelkl őr meg­ismerésére és megszeretteté­sére tanítják népi játékok, kiolvasók, közmondások se* gftcZoevel. A felsőtagozato­sak már a magyar és a szom­szédos néoeic irodalmából a - legmodernebb alkotásokkal ismerkednek. elsősorban író-olvasó találkozók során. A számszerű adatokat és a minőséget tekintve egyaránt sokat fejlődött dft elmúlt év­ben a Tudományos Ismeret- teriesztő, társulat munkája — mondatta dr. Vonsik Gvu* ia főtitkár az MTI munka­társának. Első alkalommal fordult elő a TTT történeté­ben. hogy a tanfolyami órák száma jóval meghaladta az előadások számát. Az előze­tes becslések szerint tavaly 120—130 ezer óra hangzott el a különböző komntex programokon, a munkává* Két klub működött 1973- ban a gyermekkönyvtárban. Az egyik szűkebb kis cso­portot alkot ők a könyvtár folyóiratának szerkesztői. A másik klub már hat éve dolgozik. Akik elkezd­ték, azóta már hatodik osz­tályosok lettek. Versjátékok­kal foglalkoznak. 1974-re az a tervük, hogy minden ne­gyedévben találkoznak e®v fiatal költővel, a verselmé­letből o ritmust ismerik meg részletesen rajz és ének sza­kos tanár segítségével. Tar­tanak ismeretterjesztő ren­dezvényeket. Ugyanakkor a gyermek­könyvtár sokat ad szakmai szempontból a megyénkben lévő 22 —-~Vrés7legnek is. Az őszi gvermekkönvv- héten majdnem 40 rendez­vény volt c;7ort“ a megv“hen. A szolnoki gye»-TT>»k- könwtár í-ókat, költő­ket hívott meg. előadá­sokat szervez-tt a kisebb községekbe is. Ugyanez történt a pálya­választási hetek során is, bei-ancsoiődntt a munkába a pályaválasztási Tanácsadó Intézet is. A Szolnok megyei 22 rész­leg közül a iászberénvi gvermeWönvvtár van a leg­jobban felszerelve. A köz­ségek közül a jászalsószent- gvö-gyi és a iászszentand* rási gvemnékkőnwtá- dolgot zott tavaly a legeredménye­sebben. V. E. delmí felkészítőkön és más tematikus sorozatokon és mintegy 100 ezer órában tar­tottak különböző egyedi elő­adásokat. Nagy munkát végzett a választott testületekben dol­gozó 4500 főnyi aktíva. A társulat ilyen hatalmas lét­számmal eddig még nem dolgozott. Rendkívül jól si­kerültek vándorgyűléseink is. a nvári egyetemek rész­vevőinek száma elérte a 2200-aí. amire ugyancsak nem volt még példa. Helyismereti töretek ti Tmökszentmikloson » Szolnok megye községei, vá­rosai közül talán Tör-ökszem- miklóson folyik a legátgon- doltabb, a legtudatosabb helvtörténeti. honismereti munka. Bizonyítja ezt. a sok egyéb kezdeményezés mel­lett. egy immáron rendszeres­nek tűnő kiadvány, a Hely- ismereti füzetek megjelente­tése is. A füzetek első száma 1973-ban látott napvilágot, s az összeállítás a szerkesztés I gondját kezdettől fogva a tö­rökszentmiklósi városi-járási könyvtár kollektívája vállalta, A közelmúltban megjelent másod’k szám bevezető anya­ga „őrizzük emléküketr’ címmel részben a munkás- mozgalom. részben a kultu­rális élet Törökszentmikló- son született, vagy itt tevé­kenykedő alakjait mutatja be. lexikális adatok segítsé­gével. Megjegyezzük, hogv az egyébként jó ötlet gyakorlati megvalósítása bizony vitat­ható színvonalon sikerült. Esetleges a névsor összeállí­tása. az Pedig kifej ezett-m zavaró, hogy . őrizzük emlé­küket!” címszó alatt élő al­kotókat is találunk... Érdeklődésre tarthat szá­mot a biblográfiai összeállí­tás, mely Törökszentmiklós a mai sajtó tükrében cím­mel a lapok 1972-es évfolva- mában megjelent helyi vo­natkozású cikkeit, közlemé­nyeit ismerteti. Itt elsősor­ban azt hiányoljuk, hogv egy- egy adat túlságosan szűksza­vú. a tájékozódást csak rész­ben segíti. A kiadvány legjobb rész» ezúttal Tóth Gyula tanár ro­vata. Ő a legrégibb helvi heti­lap. a Törökszentmiklós és vidéke első 190R évi számai­ból ollózott. E hasábokról ér­tesülünk többek között a községi képviselők választá­sáról, a református iskola túlzsúfoltságáról és a főszol­gabíró által megái l^rn't ott úgynevezett .virilis”. tehát a legtöbb adót fizető lakosok listá iáról, melynek élén dr. Gróf Almássy Imre állt, 33 637 koronával. -Ez „termé­szetesen” már képviselőtes­tületi tagságot is jelentett... A füzetek második száma befejezésül mutatót közöl a korábban megjelent Jászkun­ság Törökszentmiklósra vo­natkozó cikkeinek bibliográ­fiája című anyaghoz. H. ffi. „ft eltörd év” a TIT történetében SZ. LUKACS IMRE % ' Ami megőriz • / © Imrus: — A tata halála véget vetett a tanulásnak harmadikos jogász korom­ban.. Hányszor mondo­gatta: tanulj, odavesz­lek az irodára. Elfogyasz­totta vagyonát, pár tojást, egy tyúkot kért száz péngők helvett. A maradékból él­tünk a mamával. 14 hold föld. szőlő, elosztottuk heten testvérek. Gyuszi bátyám ideadta részét művelésre A Rákosi-idők delelőjén történt, a mama ágyban fekvő beteg volt, idegenek jöttek, neki a kerítésnek, berontottak. a szőlőt pocsékolták, lábbal ta­posták. Irgalmatlanul csúfos érzés volt. Szegedi kocsis hozta ide a téglát, kék kö­tényét megtömte hatalmas fürtökkel, taposta a javát, azóta se láttam hasonló pusz­títást. Marna szegény fel­kelt az ágyból, az udvaron rimánkodott: legalább a ter­mést leszedhetnénk. embe­rek. miért csinálnak ilyet? Gorombáskodtak vele. a föl­det meg elvették simán, az­óta beépült, házak virulnak rajta. Kártalanítást nem fi­zettek. annyit se hogy egy­ezer iőliskbassunk. Ida: — Volt azért pártfo­gótok. Imrus: — Miska bácsi Nél­küle koldusbotra jutunk. A szőlő ötszörösen számított, meg ez a nagy, öreg ház. Nem hagyott bántani, derék kommunistaként. tisztesség­gel szólt és élt. nem engsdett ránksütni kulákbélyeget. Sze­rettem nagyon, veszekedett, porolt, hangos volt a termé­szete. de ő sem a zsírosát kanalazta. — A mamával jó volt, a többiek iártak haza dolgoz­gattak a földeken. pénzzel segítettek bennünket. Nem nyugodhattam, amikor a fa* luban mozi lett. elvállaltam a pénztárosi beosztást, elő­zőleg a kultúrban csináltam ugyanezt. Folytattam a ta­nulást. levelezőn. Az utolsó vizsgákon elbuktattak, ná­lam iobb képességűek is be­lecsúsztak a szórásba. Eliár- tam az ügyvédi munkaközös­ségbe. tanulgattam, remél­tem, talán a oálván marad­hatok. A diplomát 1959 de- cemb“ráhen kaptam meg. az esküvőnk 1960 januáriéban volt. Ei^g kezdeti fokon dol­gozott az ügyvédi munkakö­zösség. de biztatni nem biz­tattak az á'lással. feiembez vágták: nem alkalmas. Le­gyek bíró. javasolták, nem kell kiszállásokra iámom. ám idegenkedtem a bíráskodás­tól Ida: — Kár azon rágód­nod. ami volt. ami 'ehete** volna Elkeseredik tőle a napunk. Tmrus • — Kár kár tudom. De így is örömöm, ha szo­morít is, mert véiem tör­tént. Itthon maradtam, a háztáji föld termett, a kör­nyezet ismerős. egészséges, g-^áva is lehettem a várost választani, a bíráskodást. fél­tem az eliövő időktől az ap­ró, minduntalan visszatérő megaláztatásoktól. Tudtam, hogy meeszomorít a nyomo­rúság. elijeszti tőlem a mun­káltatókat. Ida: — Akkor jól kerestél, igazán. Imrus: — Négy állást fel­fogtam. kisegítő, mellékállá­sokat, a pénzt hordtam más­fél évig. mégse legvünk el­esettek. hiszen született a gyerek. Jól meglakta a kli­nikát. kinyithattam volna a szoptatós asszonyoknak a bukszámat, de nem az anva- tej a legjobb ital a világon. Kapaszkodtunk nagyon az életbe, pedig össze-vissza állt a szénánk. A téeszben. az elejétől csináltam, havi négy munkaegységért, én voltam a jogász, a pénztáros. A há­romkerekű. kézi meghajtá­sú biciklit 1959-ben kaptam, könnvebb lett. komisz idők­ben úgy tologattak az úton. értem szaladtak a szövetke­zetből sürgős esetekben. Mis­ka bácsival aki elnököskö- dött. szív szerint megégettük egvmásf. egyszerű, négvesa- ládos ember volt. hányszor félrehúzódott, amikor a töb­biek eszegettek, mert nem tellett tisztességes kosztolás­ra. szőlőt szeme1 getett. Év végén kiosztotta a pénzt, zár­számadást se várva, borzasz­tó nehéz időket éltünk. Az egyesülést iavasolgatták má­sik téesszel. makacsul hajto­gattam. nem kKzKsVadííhv szemh'%s*7og*iHem Miska bá­csival is. ióakarómroal. A másik szövetkezet teljesen űriem beikből állt. villa- és földtulajdonosokból. Egyesül­Épül az új szaU^vosi rndeő Jaspern* ben A hőenergia-telep, a háttérben az új szakorvosi rendel > Kedvez az időjárás & jász­berényi új szakorvosi rende­lő és központi laboratórium építőinek. Jó ütemben folyik az építkezés, így a terveknek megfelelően, idejében — az év utolsó hónapjában — el­készül a szakorvosi rendelő. A kórház területén épülő új egészségügyi létesítmény át­adása nagy jelentőségű Jász­berény és a közeli községek egészségügyi ellátásának ja­vításában. A 21 millió forint költség­gel épülő, 24 munkahelyes szakorvosi rendelőben bel­gyógyászati, sebészeti, nőgyó­gyászati, csecsemő- és gyer­mekgyógyászati osztály lesz. Az eddigieknél megfelelőbb körülmények között folyik majd a szakrendelés a kor­szerűen felszerelt osztályo­kon. Korszerű feltételek mel­lett látják majd el a betege­ket az ÉKG, az ideggyógyá­szati és a röntgen osztályon. Gyakran hiányolt új egész­ségügyi szolgáltatás lesz a szakorvosi rendelőben a száj­sebészet és a munkaalkal­massági vizsgálat. Az egész­ségügyi ellátás javulását Ígé­ri az új központi laboratóri­um is, amely a mostaninak több mint négyszerese lesz. Általános körzeti orvosi ren­delőt ts létre hoznak a köz­ponti rendelőben, abban ■ a Pelyhesparton és a kórház környékén lakók egészség- ügyi alapellátását biztosítják. A központi szakorvosi ren­delő megnyitását követően a jelenlegi rendelőintézet épü­letében — annak felújítása után — a felnőtt és gyerme : körzeti orvosi rendelőt hói ­nak létre. Jászberényben ez zel első ízben teremtik me ; a felnőtt betegek mellett i gyermekek körzeti orvo: i alapellátásának feltételeit. A 24 munkahelyes egész ­ségügyi intézmény szomszéd ságában — és annak építésé - vei egyidőben — készül i központ^ energiaellátó-telep. A közösséget szolgálják Beszélgetés a tanácsta i munkáról ökrös Ferenc nyugdíjas, a Hazafias Népfrontbizottság elnöke; Sulyák János az építőipari szövetkezet tagja; Veles lstvánn9 házi beteggondozó, valamennyien a kunszentmártoni Nagyközségi Tanács tagjai. Ökrös Ferenc tapasztalt, régi ta­nácstag, tizenkilenc éve tesz eleget becsülettel megbízatásá­nak. Velesné 1962 óta látja el nagy igyekezettel a 31-es körzet tanácstagi teendőit, Sulyák Jánost csak az 1973. évi válasz­tásokkor bízta meg a 35-ös körzet lakossága, hogy képviselje érdekeiket, mondjon nevükben véleményt, javaslatot a nagy­község tanácsi fórumán. — Az én körzetemben többségében nyugdíjasok lak­nak, mintegy kilencven csa­lád — mondja Velesné, ami­kor a tanács vb-termében ül­dögélünk, hogy a tanácstagi munkáról, feladatokról be­szélgessünk. — Ez a körzet a község belterületén van. A szokott társadalmi munkákat mi is elvégezzük rendszere­sen, most például, mivel na­gyon belvizes az a rész, vál­laljuk az árkok kiásását is, hogy csatornázni lehessen. Mindenki szívesen segít, bár tünk. Miska bácsi elnökhe­lyettes maradt, nekem kitelt a szolgálat, nincs szükség irodai erőre. Nagyon bántott. A legmagasabb képesítést zsebben hordtam, és munkát sem adtak, nemhogy jogász- kodjak. Miska bácsi pátvol- gatott de kisebb lett már a szava. Szorítottak en gémét a szövetkezetből. A munkahe­lyem odalett lassan, mert le­telt a helyettesítés a tanács­nál. Ida: — Az újsághoz for­dulták Imrus: — Az újságíró fir­tatta erősen, miért nem vesz­nek fel az irodába? Piszkál­tak tovább, munkát nem kaptam, újra megérkezett az újságíró, a főnöke iskolatár­sam volt és segíteni akart. Megtettek raktámoknak Anyagokat könyveltem mé­regettem. mindig nehezteltek rám valamiért, megalázó volt nagyon. Tűrtem. Nem bol­dogultak vélem, akadt, aki pártfogolt Harcoltam a ke- nvérért A magunkfaitának más választása nemigen ma­rad csak a konok, kitartó küzdelem, ha el akar érni valamit. Az iktatás gazdáié­nak tettek. Egészségem rom­lott. siettem az élettel, rá­adásul. ha reménvkedtem. bíztam valamiben, az biztos rosszra fordult. Mégis meg­vehettek a Velorex gépko­csit. szinte nemzeti gyű4- t rendeztünk. A oiszkálódás nem szűnt, két út kínálko­zott. kiharcolom a iogászi beosztást, vagy nyugdíjba megyek. Ellenem látszottak az irodán ellenőrzésre a medvétől hívtak szakao'hore- két. hogv hibát fontának a nva'.-qmrq N°m sikerült. A vendnek figvelmeytet*°k. mert látták, hogy jól dolgo­zom. (Folytatjuk, j) Igaz, a vízmű szervezése ki­csit nehezen ment. A vízmű! A nagyközség Ivóvízellátása, pontosabban ellátatlansága már tarthatat­lan veit, a tanácstagokra várt a feladat, hogy segítse­nek a vízműtársulat szerve­zésében. Házról-házra jártak körzeteikben. Akadtak olya­nok, akiket csak hosszú idő után tudtak meggyőzni, má­sok egy szóra vállalták az anyagi terhet is jelentó tár­sulatban való részvételt. — Ne csak tiszteletbeli funkciónak tekintse a ta­nácstag megbízatását, hanem fontos közéleti munkának, fe­lelősségteljes tevékenység­nek. Ezért nem elég elvállal­ni a megbízatást, dolgozni is kell — ez mindannyiuk véle­ménye. Igenám, de mit és hogyan? A hogyant tanulni kell, jó alkalom erre a nyolc előadás­ból álló sorozat, amelyet a kunszentmártoni tanácstagok részére is megrendeztek. És tanulnak a mindennapi mun­kájuk során, van úgy* hogy a tanácstag az utcán találko­zik körzete egyik lakójával, és az illető ott mond el olyan fontos dolgot neki, amibén szinte azonnal állást kell fog­lalnia. Igaz, most vannak a tanácstagi beszámolók. a részfal ugvülések, falugyűlé­sek megyeszerte, de ezek nem pótolják a rendszeres talál­kozásokat, beszélgetéseket. Egyszóval mindenekelőtt a körzet lakóinak érdekképvi­selete a feladat? — Is — hangsúlyozza Ök­rös Ferenc — de nem úgy, hogy a mi gondunk a leg­fontosabb. Nem lehet az en»- berv elfogult. Azt például, hogy hol épüljön előbb út, járda és más egyéb, fontos­ságnak megfelelően kell rangsorolni a tanácsnak. Van, amikor éppen a tanácstag­nak kell meggyőznie körzete lakóit arról, hogy a telepü­lés másik körzetében jogo­sabbak az igények, azok tel­jesítése indokoltabb. — Kapnak elegendő segít­séget a tanácsi apparátustól, az ügyintézőktől? — A népfrontbizottság ve­zetői beszélgettek a tanács­tagokkal erről a témáról. Ott is elhangzottak azok az ész­revételek amelyeket mi is el­mondunk: korábban volt olvan panasz hogy a pénz­ügyi dolgokat nem intézték el úgy ahogv kellett volna nem meetetelő hangnemben tár­gyaltak az ügyintézők a ta­nácstagokkal. Nos, mindé megváltozott, talán azért i mert változtak'a személyei akik a munkát végzik és v£. toztak a tanácstagok is folytatja Ökrös Ferenc. így kerekedik ki a háror > tanácstag véleménye arró . hogyan látják ők érvényesül ni szűkebb pátriájukban szocialista demokráciát. — A szocialista demokrács > ugy-e néphatalmat jelen azt, hogy rajtunk kereszti vesz részt a lakosság a szoc alista állam tevékenységé - ben. Ahogy tanultuk: nerr csak jogokat nyújt, hanei . megteremti a jogok gyakorié sának feltételeit is — hant súlyozza ökrös Ferenc. — Vagyis a szocialista de mokrácia a mi munkánko keresztül is érvényre jut. Ép pen ezért nem mindegy, hog mennyire tudnak megyéden ha igaztalanul támadás é- minket azért, mert a mun rkánk során esetleg ellent ke mondanunk embereknek - - szól közbe Velesné. Ismét Ökrös Ferenc vés: át a szót: — És a szociálist demokrácia szerintem éppé az, hogy a többség vélemény ' kerüljön a tanács elé, an na alapján hozzon a testület ha tározatot. — Csakhogy azok valóba közügyet szolgáljanak mondja Sulvák János. — Va lóban a lakosság kívánsága érdekei kapjanak hangot ta • nácsülésen, bizottsági ülése egyaránt, mert a testület munka legalább olvan fonto: mint a választókerületbe végzett Elmondják, hogy szerintü a kunszentmártoni tanácsta - gok nagy többsége aktíva dolgozik, példának említi! hogy tavaly novemberig há róni munkaülése volt a ta náesnak és azokon tizennyol interoell áció hangzott el. / jelentések vitái? Ott már kevesebb a felszó ­laló, de .azért érdemben meg - vitatnak mindent. — Hogyan készítik elő jelentéseket? Van-e több ja vaslat egy-egy problém megoldására? — Inkább a gazdasági iel legű jelentéseknél találkc zunk alternatív javaslatok kai, vagyis: ha ezt választ juk, akkor ez a munka mara el vagy fordítva. Tulajdon - képpen az efajta munkamód­szert csak most tapogatju;. — mondja Ökrös Ferenc. • 0 0 Hétköznapokról szólt ez beszélgetés. Munkáról. %ho gyan három tanácstag iolgo zik körzete lakóinak képvise leiében, a közösség érdeké ben. Varga Viktóriái % .

Next

/
Oldalképek
Tartalom