Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

1974. Január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Intézkedések a lakáselosztás fej lesz lésére (Hírmagyarázat) A LAKÁSÉPÍTÉS fejlesz­téséről, a lakáséi osztás és a lakbérek új rendszeréről két és fél évvel ezelőtt életbe lé­pett lakásügyi jogszabályok végrehajtását rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a Miniszter- tanács is. Eddig kétszer fog­lalkozott a megvalósítás ta­pasztalataival, s a Miniszter- tanács pénteki ülése — ez­úttal harmadik alkalommal — az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a lakásügyi jogszabá­lyok közötti összhangról tár­gyalt. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a la­kásügyi jogszabályok jól szolgálják a központi célokat, az' alapvető rendelkezések azokkal összhangban - van­nak, s a rendelkezések kö­zött nincsen lényege« elté­rés, ellentmondás. A végre- Iiajtás első időszakában is csak azok a szokásos problé­mák. merültek fel. amelyek a jogszabályok megismerésé­nek hiányosságaiból, a ren­delkezések téves értelmezé­séből eredtek. A tanácsi ren­deletek . megalkotásában is előfordultak hiányosságok. Az előterjesztés beszámolt ar­ról a vizsgálatról is, amely a tapasztalatok szerint in­dokolt változtatások megha­tározását célozták. Ennek alapján a Minisztertanács most kiegészítette, módosí­totta a lakásügyi jogszabá­lyokról korábban kiadott több rendeletét, és felhívta az építésügyi és városfejlesz­tési minisztert, hogy — az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — gondoskodjék a miniszteri végrehajtást rendeletek egy­idejű módosításáról és a la­kásügyi tanácsrendeletek fe­lülvizsgálatához szükségles központi szakmai irányelvek kiadásáról. A változtatásokról már fi­gyelembe vették a népese­déspolitikai feladatokról szó­ló intézkedéseket, s a kiegé­szítésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb felté­teleket teremtettek a tanácsi bérlakásokkal • való hatéko­nyabb gazdálkodásra, a la­káscserék meggyorsítására ős különböző visszaélések meg­előzésére. Az új intézkedések elsősorban a lakások elosz­tásáról, a lakásbérletről és a lakáshasználatba vételi díjról szóló rendelkezéseket érintik. E szerint az a három vagy ennél többgyermekes család, amelynek tanácsi bérlakása már kicsi, jogos igényéit nem elégíti ki, a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvé­tel nélkül kaphat nagyobb tanácsi bérlakást. Újabb ki­egészítő rendelkezés a ko­rábbinál kedvezőbb feltéte­leket nyújt a lakáshasználat­ba vételi díj megfizetéséhez. A tanácsok eddig — a meg­határozott esetekben — csak a félkomfortos és a komfort nélküli tanácsi bérlakás ki­utalásánál mentesíthették a nagycsaládot e fizetési köte­lezettség alól. Az új intézke­dés szerint ez a kedvezmény a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete alapján ta­nácsi bérlakás kiutalására jo­gosult három vagy ennél többgyermekes család eseté­ben komfortos és összkom­fortos lakásra is alkalmaz­ható, Illetve a nagy család­nak a lakáshasználatba vételi díj teljes összegére részlet- fizetési kedvezmény, vagy halasztás adható. A HATÉKONYABB tanácsi lakásgazdálkodást segíti az az új kiegészítő rendelkezés, amely szerint egy személy vagy egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet, s ha többel rendelkezik, ak­kor köteles a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azo­kat egy tanácsi bérlakás ki­utalása ellenében átadni a tanácsnak, vagy kiválasztani azt, amelyiket megtartani kí­vánja, s a többletről lemon­dani a korábbi jogszabéb- szerint meghatározott sze­mély, esetleg — pénzbeli té­rítés ellenében — a lakásügyi hatóság javára. E kötelezett­ség teljesítésére a tanács leg­feljebb egy alkalommal ha­lasztást engedélyezhet. Amennyiben a több tanácsi bérlakással rendelkező sze­mély vagy házaspár a jogos igényét meg nem haladó má­sik tanácsi bérlakás kiutalá­sa ellenében átadja lakásait a tanácsnak, akkor ezt a cse­rét gyorsan bonyolítják le, mert a lakásigényét a lakás­kiutalási névjegyzékbe tör­ténő felvétel és jövedelmé­nek, vagyoni és szociális helyzetének megvizsgálása nélkül teljesíthetik. Egyes tanácsi és vállalati bérlakások felszabadítását se­gíti az az új intézkedés, amely szerint az a bérlő, aki ugyanabban a városban (köz­ségben) megfelelő — beköl­tözhető — lakással rendel­kezik, felhívásra köteles hat hónapon belül elfoglalni azt a lakást, de el is adhatja vagy bérlakásáról a jogsza­bályokban meghatározott mó­don más személy, illetve a lakással rendelkező szerv ja­vára lemondhat. Amennyiben nem tesz eleget a kötelezett­ségének, lakásbérleti jogvi­szonyát felmondják. A lakáscserét segíti az a rendelkezés, amely szerint a a lakásértékesítési névjegy­zékbe történő felvétel nélkül teljesíthető annak a tanácsi bérlakással rendelkező la­kónak a kérelme, aki a na­gyobb teherviseléssel járó ta­nácsi értékesítésű lakás ki­utalása ellenében átadja bér­lakását a tanácsnak. Hason1 ó előnyben részesülhet az is, aki tanácsi értékesítésű la­kással rendelkezik, de ezt visszaadja a tanácsnak és helyette másik — kisebb vagy nagyobb, esetleg maga­sabb komfortfokozatú, de jogos igényének felső hatá­rát meg nem haladó — taná­csi értékesítésű lakást kér. A jelentős állami támoga­tással épített tanácsi érté­kesítésű lakásokat és a munkáslakásokat érintő eset­lege« visszaélések megelőzé­se érdekében kimondja a módosító rendelkezés, hogy ha a tulajdonos a lakását a szabad forgalomban, értéke­síti, akkor ugyanabban a városban vagy községben öt éven belül tanácsi bérlakást, illetve újabb tanácsi értéke­sítésű lakást nem kaphat. Részletesebben szabályozta a módosító rendelkezés az allami lakás bérlője által felszereltetett egyedi gáz­vagy elektromos fűtőberen­dezések, illetve a melegvíz­szolgáltató berendezések költ­ségeivel összefüggő lakbér­beszámítási jogokat. A MÓDOSÍTÓ intézkedés a lakásszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében rende­zi a lakóházak fenntartására is szövetkező lakásépítő szö­vetkezeti tagoknak a felújí­tásra fizetendő hozzájárulása mértékét, amelyet ezután a közgyűlés állapíthat meg. A kiegészítő és módosító intéz­kedések a hihirdetéssel lép­nek érvénybe. A minőségszabályozás rendszerének javítása A TERMELÉS hatékonysá­gának növelésében, a lakosság szükségleteinek jobb kielégí­tésében és a nemzetközi ver­senyképesség biztosításában igen fontos tényező a termé­kek minőségének javítása. Az iparcikk jó minőségű gyártá­sát az állam különféle sza­bályzókkal ösztönzi. A sza bályzórendszer hatékonyabbá tétele érdekében hozott hatá­rozatott a Minisztertanács — az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság előterjesztése alapján — a minőségszabá­lyozás rendszerének fejlesz­tésére. A határozat előírja a mi­nisztériumok fokozott részvé­telét az irányításuk alatt álló ágazatok minőségfejlesztési politikájának kialakításában. Ennek érdekében ezentúl a központi, allami hitelekkel támogatott és a jelentősebb vállalati beruházások terve­zésénél törekedni kell a le­endő termékek minőségi szín­vonalának meghatározására is. Eddig ugyanis a gyártmá­nyok minőségét gyakran csak a piac befolyására hagyat­kozva. kellő tervszerűség nél­kül állapították meg. A mi­nisztériumok más módon is előmozdíthatják a jobb mi­nőségű termékek gyártását, például fokozottabban támo­gatják ezentúl a korszerű cikkek előállítására alkalmas licenciák vásárlását. Tovább kell fejleszteni a minőségellenőrzést is. Eddig * vállalatok maguk alakítot­ták ki termékeik minőségé­nek ellenőrzési rendszerét, de nemegyszer hiányzott is a megfelelő ellenőrzés, s emiatt sokszor hibás, csökkent érté­kű áru került a kereskede ­lemhez. A Minisztertanács határozata most kimondja: mivel a felügyeleti szervek felelősek a vállalatok, szövet­kezetek eredményes működé­séért, rendszeresen vizsgál­niuk kell, hogy az üzemekben megvannak-e a minőségellen­őrzés feltételei, mint például a műszerek, a termékeket vizsgáztató berendezések stb. A határozat szerint a ter­mékek minőségét kialakító dolgozókat anyagi ösztönzés­sel fokozottad érdekeltté kell tenni a jobb munkában. Ez a vállalati vezetőkre is kiter­jed, ugyanis a minisztériu­mok, a megyei tanácsok az eves nyereségprémium meg­állapításakor mérlegelik a népgazdaság vagy a lakosság érdekeit célzó, s a nyereség­ben esetleg nem kifejeződő vállalati magatartást is. Az iparban nyolc-kilenc­ezer szabványt tartanak szá­mon, ezeknek egv része azon­ban a műszaki fejlődés kö­vetkeztében elavulttá vált. A Magyar Szabvánvi'igvi Hiva­tal eddig is felülvizsgálta, korszerűsítette a követel­ménytől elmaradt szabványo­kat. a Minisztertanács ren­delkezése viszont meggyor­sítja a munkát, mert ezentúl ötévenként felül kell vizsgál­ni valamennyi szabványt. To­t vább bővül a Magyar Szab­ványügyi Hivatal hatásköre is. Új feladata segíteni, hogy a termékek minősége a nem­zetközi szabványokhoz iga­zodjon. A jó minőség biztosí­tása érdekéten a tárcákkal együttműködve szorgalmaz­hatja a technológia fejleszté­sét is. Ilymódon főként a mo­nopolhelyzetben lévő vállala­tokat lehet az állandó jó mi­nőség tartására ösztönözni. A gyártmányok exportké­pességének fokozása, a lakos­ság igényeinek jobb kielégí­tése érdekében továbbfejlesz­tik a kiváló áruk fórumának tevékenységét: az elbírálás­nál a használati érték, a bel­ső tartalom magasabb pont­számot kan. Ugyanakkor a cikkek minőségét tanúsító jel­zések formai kellékeit szigo­rúbban kell megkövetelni a termékek gyártóitól, illetve forgalomba hozóitól. A JAVlTÓ-SZOLGALTA­TÖ és karbantartó tevékeny­ség minőségének javítására, a lakosság igényeinek jobb ki­elégítése céliából a Miniszter- tanács határozata kimondja: intézményessé kell tenni a szolgáltatások állami ellenőr­zését. Ezért az illetékes mi­nisztériumok, felügyeleti szervek a felelősek. Különö­sen a nagvnbh i a vitásokat — mint a génkocsik, háztartási gépek. televíziókészülékek karbantartását, ’«vitását — ellenőrzik ezentúl a még ma­gasabb színvonalú szolgálta­tás kialakítása érdekében. Egy kisüzem nagy léptei Sikeres esz'endo 200 RÁBA-MAN HM—6 típu sű Diesel-motort épített be a felújítás során a MÁV Szóm bathelyi Járműjavító üzeme a meilékvonalú motorkocsikba. A Rába-Man motorok lehetővé teszik a nagyobb sebességet (Tudósitónktól.) A karcagi Vízgazdálkodási Társulat irodaháza a város szélén, a villanymalom és a vasút között, a kubik-gödrök és a temető tőszomszédságá­ban található. Az iparvá­gány talpfáin sikerül vi­szonylag sár nélkül odajutni. Az udvar jó része már ki van betonozva, zetorok zúg­nak egy lánctalpas erőgép tolólappal földet nyom a víz­től lassan elhódított tóba. — Szivattyúk, csatomakarban- tartó gépek sorakoznak ka­tonás rendben. Tizennégy év teli el — Hol van már az az idő. amikor még csak néhány kubikosunk volt, meg a nagy karcagi határ. — mondja Laskovics János műszaki ve­zető. Ma már kotró- és egyéb földmunkagépek. öntözőgé­pek és kilencvenöt dolgo­zónk alakítja a határt. Pe­dig mindössze tizennégy év telt el a társulat megalaku­lása óta. Ma már reális prog­ramunk, hogy a mezőgazda- sági üzemek vízgazdálkodás­sal kapcsolatos igénveit a lehető legjobban kielégítjük ég igyekszünk a társulat 47 470 hektárnyi területén a vízgazdálkodás igazi gazdái­vá lenni. — Jó évet zártunk — mondja a műszaki vezető. — 1973-ban megöntöztünk 7472 hektárt, ebből 4346 hektár rizs volt összesen 64 970 380 köbméter öntözővizet juttat­tunk el a termelő üzemek­hez. Megépítettünk 11300 méter új csatornát, a saját csatornáinkból karbantartot­tunk 19 977 méternyi-, a me- zőgazdsági üzemek csator­náiból pedig • 21 200 méter­nyi szakaszt. — Folytattuk műszaki ellenőrzéseinket a termelőszövetkezetekben. — ►mégpedig 220 hektár rizste- telep és 497 hektár belvíz- rendezés építési munkáinál. A Dimitrov Tsz és a Május 1. Tsz belvízrendezéseinek segítése érdekében társula­tunk összesen 2 300 000 fo­rint értékű munkát végzettel. Tervezési feladataik is so­kasodtak: elkészítették 5260 méternyi belvízcsatorna. 189 hektár rizstelep és 2596 hek­tár üzemen belüli vízrende­zés tervdokumentációit. Je­lenleg is dolgoznak 358 hek­tár rizstelep. valamint 863 hektár vízrendezés tervén. Az eredmények értékelése még tart. mégis biztosra le­het venni, hogy a társulat a karcagi Vízgazdálkodási Társulatnál tavalyi tervét 115—120 szá­zalékra teljesítette. — több mint egymillió forinttal ter­melt többet a tervezettnél. Jobban dolgoztak, minit ta­valy. Továbblépni persze szük­séges — ezt vallják a társu- lat dolgozói. Elsősorban a termelő üzemek részére vég­zett öntözőgépek és belvíz- rendezések tervezésében, — szaktanácsadás keretében a műszaki ellenőrzéseket biz­tosítani továbbra is; a mező- gazdasági üzemek csatorna- hálózatának fenntartási mun­káit szeretnék tovább bőví­teni. Végül az üzemi vízren­dezések kivitelezésénél sze­retnének erejükhöz mérten maximális támogatást nyúj­tani. Munka Tan bőven így az Idén e törekvés je­gyében a Béke Tsz 2596 hek­tárnyi üzemen belüli vízren­dezését telje« egészében a Vízgazdálkodási Társulat ké­szíti el. Nagyon nagy a kar­cagi határ, munka van bő­ven. Jobb munkaszervezés­sel. gazdaságosabb termelés­sel szeretnének minél többet és jobban végezni. K. U Egészségügy, művelődésügy Felújításra Tárnak az elöregedett épületek A megyei tanács műszaki bizottsága közelmúltban meg­tartott ülésén napirendjére tűzte a tanácsi intézmények helyzetének vizsgálatát. Elő­zetesen felmérték az egész­ségügyi é« művelődésügyi intézmények épületeinek ál­lapotát. A felmérés egyértelműen kimutatta, hogy ezek ál­laga az utóbbi öt év alatt sokat romlott. A megyében jelenleg 254 egészségügyi és 507 művelő­désügyi intézmény van. A művelődésügyi létesítmények: több mint 60 százaléka 50 évnél idősebb. Az elavult épületek felújítására — a számítások szerint — mlnt- eev 220 millió forintra lenne szükség. Vágvis a jelenleg rendelkezésre álló r>énz mel­lett 5 éven át évente további 27—28 millió forintot kel­lene e célra elkölteni. Az egészségügvi intézmények ál­la r>ot a hasonlóan Ve/Jvozöt- 'en az énületek éti-olmra 80 év E-ek rerrlte hor«*a- lához éí-bb tízmilliókra len­ne szükség. Évről évre szánó—od’k az elhgnvagolt létesítmények száma. Mivel a felújításra szánt pénzösszeg egy részt alacsonyabb az országos át­lagnál. másrészt évről évre kevesebb sok esetten még az életveszélyessé vált épü­letek renoválását sem tud­ják elvégezni a tanácsok A jászberényi szociális ott­hon tetőszerkezete például 10 év óta vár kicserélésre. A megyei tüdőbeteg gvóevinté- zet erkélveit alá kellett áll­ványozni. nehogy leszakad­janak. Négy éve nem tudiák elvégeztetni az erkélyek meg­erősítését. Tovább nehezítik a hely­zetei hogy az építőipari árak é« azzal együtt a kivi­telezői árszínvonal évi 5—6 százalékkal emelkedik, " A kedvezőtlen anvagi feltéte­lek mellett további gondot okozott, hoev több tanács a pénzű«vrrin t Rzter által előirt közéotavú felúiít.ásl terveket késPdeiemmei vészbe* te el ezáltal há*rá1*rtta a felújí­tási munkák tervszerű vég­zését. Hogy változtatni lehesse- a isteniért helyzeten a bi­zottság a teViíftási alap nö­velése mellet* «* te-vc-mrűeég és a hatékony­ságának emelését javasolja többek között. A javaslat, amelyet a jelentéssel együtt a megyei tanács vb elé ter­jesztenek. — hangsúlyozza, hogv a karbantartási összege­ket hatékonyabban kei! fel­használni. megfelelően kell előkészíteni a munkákat, — gyorsítani a felújítások el­végzését. A tanácsi intézmények épületeinek elhanyagolt ál­lapota indokolttá tet+e. hogy a műszaki bizottság behatóan vizsgálja helyzetüket., tény­szerűen feltárta a hiányos­ságok forrását. A műszaki bizottság, amikor feladatul tűzte ennek a problémakör­nek a megvitatását haszno­san segítette elő a tarthatat- len állapot mielőbbi felszá­molását hiszen a megye lakosai­nak nagy részét érintő ké-dés-üi mm szó, « en­nek mietet»*»’ rendezése v-zfigy. A helvzetelemző munkát s a javaslatokat felhasználva most már a gvakorla*i mun­kán a sor: a felújítási alap növelésével — hatékonyabb gazdáik-rtís.al kell enyhíte­ni a felújítási gondokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom