Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

/ 1971 Január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élelmiszeripar Nagy összegeket költenek munkavédelmi és szociális beruházásokra A<5 élelmiszeripar idea fel­adatairól tanácskozott tegnap az ÉDGSZ központi vezetősé­ge; az ülésen részt vett és felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter. Az idén terv-esett 7—8 szá­zaiékor; élelmiszeripari ter­melésnöveléshez jó alapot adnak a megnüvekedett be­ruházási lehetőségeik —mon­dotta a szakszervezet főtit­kára. A 6—7 milliárd forin­tos beruházási költség lehe­tővé lisiü, hogy a követelmé­nyeknek megfelelően átala­kít-- -U vagy újakkal cseréljék fel a:: iparágak régi, korsze­rűtlen üzemeit, de — amint érre i főtitkár felhívta a fi­gyelmet — egyetlen gazdasá­gi intézkedést sem lehet jó­nak minősíteni, ha nem jár együtt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításával, a munkabiztonság növelésével. Az előzetes ada­tok szerint az üzemek idén 20 százalékkai többet költe­nek majd szociális és mun­kavédelmi beruházásokra. A legtöbb helyen nagy össze­geket fordítanak a zsúfolt­ság enyhítésére; erre a célra a tejipari tröszt üzemeiben 348 millió forintot költenek. Az anyagmozgatás gépesítése szintén előtérbe került, a söriparban 42 millió forintot költenek az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésre. A FAO támogatásával Temperált vizű hals'aporító Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőmű szomszédsá­gában négy évvel ezelőtt kezdték meg a temperált vi­zű halszaporító gazdaság épí­tését. A 27 hektárnyi terüle­ten 55 halastó, egy három hektáros víztároló, irodaház, valamint tanfolyamok szá­mára oktatóépület készül. A csaknem százmillió forintos beruházásnak több mint a felét a FAO, az ENSZ világ-- élelmezési szervezete fedezte azzal a céllal, hogy a gaz­daságban évente tizenöt kül­földi szakembert képezzenek háromhónapos tanfolyamo­kon. Hazánk első ilyen típusú üzemében, mint a gazdaság neve is jelzi, a víz hőmér­sékletének szabályozásával teremtik meg a legkedvezőbb körülményeket a halivadékok neveléséhez. A Dunamenti Hőerőműtől kapott meleg vízzel és gőzzel a halak ívá- si idejét 2—3 héttel előbbre hozzák, s ezzel függetlenítik az időjárástól a szaporítási folyamatot. így mire a ter­mészetes tavasz beköszönt, máy néhány hetes előnevelt halivadékot szállíthatnak Százhalombattáról a tovább­nevelő gazdaságokba. A ter­vek szerint a gazdaságot ta­vasszal adják át rendelteté­sének. U., módszerrel kezdte meg íz országos bauxitvagyon elmérését a bauxitkutató vállalat. Az országos felmé­rés „főszereplője” a számí­tógép lesz, amely ú j lehető­séget nyúitott a földtani ku­tatásokban is. Segítségével elérhető. hogy - naprakész bauxitmérleg segítse a dön­tésre hivatott vezető szak­emberek munkáját Eredményes éret zártak a húsipariak Javítják a minőséget — Újdonságot ígérnek — Boltokat nyitnak Eredmény« évet zárt a Szolnok megyei Állatfurgaümü és Húsipari Vállalat Pedig ismeretes, hogy a múlt év első felében a járványos ál­latbetegség, a száj- és kö­römfájás sok nehézséget oko- rott a felvásárlásban, és a húsipari vállalat tevékeny­ségében. Bár meg kell je­gyezni, hogy az ellátásban emiatt nem volt nagyobb fennakadás. Sertésből 310 ezer helyett 344 ezret vásároltak fed, vi­szont a marhafelvásárlás elő­irányzatát, amely 33 ezer volt, csak két százalékkal teljesítették túl a húsipariak. Juhot átvettek volna többet is, de a mezőgazdasági üze­mek — sajnos — csak ke­veset kínáltak eladásra. A vágás, a feldolgozás — s húsipari vállalat ipari te­vékenysége — szintén emlí­tésre méltó számokat mutat. A múlt évben 122 ezer ser­tést, 19 ezer marhát és 2500 juhot vágtak le, tetők áru minősége. Megszi­gorították a terme Jég ellen- óraéeét, hogy a kereskedelem­be ne kerüljenek kifogásol­ható áruk. A vállalat rendszeresen 25 fajta hús­árat tud szállítani az fiz­ietekben, de a választék skálája éves viszonylatban eléri az országos 50-es át­lagot Újdonság lesz a „patronos töltésű” sajt- és májkészit- rnány, tavasszal kerül az üz­letekbe. — A megye 600 boltjába szállítunk tőkehúst é« tölte­lékárut — hallottuk az igaz­gatótól. Egyes nagy forgalmú üzletekben minden másnap, de valamennyi megrende­lőnknél legalább hetenként kétszer megfordulunk. Ta­valy se volt, az idén se lesz olyan, hogy egy-egv meg­rendelésnek ne tudjunk ele­get tenni. A tervék szerint az Idén Mezőtúron (a ta­nács segítségével) saját boltot nyitunk, ahol ké­szítményeinkből minden, mindenkor kapható lesz. Hasonló bolt Szolnokon kettő nyílik: az egyik a vállalat szom­szédságában, a másik a ta­nács által kijelölt tielyen. Az idei beruházásokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy megoldják a régóta ese­dékes szennyvízelvezetést és különböző szociális létesítmé­nyeket építenek a dolgotók részére. Üj hűtőkamrákat és készáru raktárakat létesíte­nék, de ezek teljes befeje­zése már átnyúlik a követ­kező évre. A Szolnok megyei Aüat- fargalmd és Húsipari Vállalat kollektívája a múlt évhez hasonlóan az idén is, igyek­szik rrtind a megyei, mind a népgazdasági követelmények­nek eleget tenni, a lakosság ellátása érdekében jói dol­gozni. —• szatmári — (Az 1972-es juh vágás II ezer volt!) Hasonlóképpen Jók az eredmények a feldolgozás­ban. A 400 vaganos tervhez viszonyítva 20 vagonnal több húsárut készítettek és szál- lítottak az üzletekbe. Ki­emelésre méltó: az előbbi mennyiségből 282 vagon az úgynevezett olcsó áru, vágy- le az olyan áruféleség, amely­nek kilója 40 forint alatt van. A múlt évi beruházás ér­téke 15 millió forint volt. Többéit között két nagy gázkazánt állítottak üzem- bei (Ezzel megszűnt a környék légszennyeződése.) Ugyanak­kor a vágó és a feldolgozó szalagokon jelentős rekonst­rukciókat hajtottak végre, új gépeket állítottak be. Az idei évet illetően Jan- kovics Márton, a vállalat igazgatója elmondta: — A tavalyi gondok egy­részt 1974-re is átnyúlik A sertés- és marhafelvásárlás mégis a tavalyihoz hasonló lesz. Bár az első negyedév­ijén vannak és lesznek • is problémák, de ez az ellátást, a vásárlókat nem fogja érin­teni. A tőkehúsból a tavalyi 830 vagonos tételt 5—6 százalék­kal tudjuk emelni és biztosít­juk a 440 vagon húsárut is. Az igazgató kitért arra is, hogy az idén jelentős mér­tekben javul a hújbr- és &q£-, Az Idén újabb 4M vfllanypá«*tor garnitúrát gyárt a Karcagi Általános Szerelőipari S/" etkezet a mezőgaz­daság részére. Képünkön: Mester Margit alkatrészt készít & viUaaúSagJteibfiai A bérszabályozás új módszere Előzetes tapasztalatok egy jelentős kísérlet eredményéről Egy éve kezdték — 16 vál­lalat közreműködésével — az egyik legnagyobb érdek­lődést kiváltó közgazdasági kísérletet, a bértömeggazdál­kodást. Ennek az a lényege, hogy a kijelölt vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél, a korábbitól eltérően, nem az átlagbérszínvonal betartása a legfőbb követelmény a bérgazdálkodásban. hanem az. hogy a vállalat teljesít­ményével arányos legyen a munkabérként kifizetett ösz- szsg, vagyis a bértömeg. E módszer alkalmazása elvi­leg abban teszi érdekeltté a vállalatot, hogy azonos tel­jesítményt kevesebb dolgo­zó foglalkoztatásával, vagy azonos számú dolgozóval magasabb teljesítményt ér­jen el. Ilymódon — megha­tározott korlátok között — mindkét esetben, a termelé­kenység növeked Aével pár­huzamosan növelheti dolgo­zói bérét a vállalat. , Kezdetben mintha többen lettek volna a módszer es­küdt hívei; az első hónapok után az ellentábor hallatta hangját és sajátságos módon éppen a kísérletező vállala­tokról lehetett a legkeveseb­bet hallani. A kísérlet átfo­gó értékelésére még csak ez­után kerül sor. ám beszél­getve a kísérletezők képvise­lőivel, egy vázlatos kép már felrajzolható: melyek az előnyei melyek a hátrányai a bértömeggazdálkodásnak ? A vállalatok helyeslik a kísérletet, s ha vannak is fenntartásaik, azok többnyi­re más jellegűek, mint az eddigi vitákban felvetődő aggodalmak. Sőt, a kísérle­tezők nagy reményeket fűz­nek az „átlagbér-fékkel kombinált relatív bértömeg- gazdálkodáshoz” ... Azért e félmondatnyi idézet, mert a kísérlet metodikai lényegét rögzítő terminus-technikus .körül is élénk vita alakult ki- A vállalatok többsége a beépített „átlagbér-féket” a kísérleti időszakban fe­leslegesnek. sőt a kísérlet végső eredményét eltorzító- nak tartja... (Ugyanis az „átlagbér-fék” azt jelenti, hogy az előre meghatározott bérszint-emelkedési határon túl — akkor is. ha a bértö­meg erre egyébként módot adna — csak erősen prog­resszív, a részesedési alap­ból fizetendő adó mellett kerülhet sor a bérszínvonal további növelésére.) A „fék” alkalmazása a túlzott kereseti aránytalan­ságok megelőzése miatt szük­séges. Érdekes, hogy a kí­sérlet szabadabb feltételeit hiányoló vállalati vezetők abban egy véleményen van­nak, hogy a i bértömeg-gaz­dálkodás esetleges szélesebb körű alkalmazásakor már fel­tétlenül szükség lenne a ke­resetett egeszsegteien cuiie- renciálódását megakadályozó szabályozó eszközre. S ez a lényeg. Divatos szólam, hogy a munkahelyi vezetők fél­nek a még oly óvatos diffe­renciálástól Is. s emiatt ke­mény bírálatokkal' szokás illetni őket. Arról már kevesebb szó esik, hogy a vezetőknek tu­lajdonképpen nincs sok vá­lasztási lehetőségük, mert a munkahelyi közösségek ma még nem tűrik vagy csak nehezen viselik el a számot­tevő kereseti különbségeket Ez az ellenállás nemcsak a műhelyekben okozhat gon­dokat, hanem előidézője egy sor. a gazdasági élet egészét is befolyásoló kényszerintéz­kedésnek ... Az elmúlt évek­ben például azért kellett a bérkedvezmények sorozatát elhatározni, mert X vállalat béremelési lehetőségével ennyivel vagy annyival ma­radt el az ipari átlagtól, 6 ezért X vállalat aget-földet megmozgatott a különbség központi segítséggel történő kiegvenlítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a sokat vi­tatott. „átlagbér-fék” volta- képDen reális kompromisz- szumot jelent, amire köz- gazdasági megfontolások mellett a társadalmi köz­hangulat is k^nvsze rí tette a .kísérlet elindítóit A vállalatok döntési szabadsága Az „átlagbér-fék” körüli vita persze nem érinti a bértömeg-gazdálkodás tulaj­donképpeni lényegét A módszer előnyei kézenfek- vŐek: az erőteljes ösztönzés az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásra, a munka termelékenységének valósá­gos növelésére. A bértömeg­gazdálkodásnál az átlagbér- fejlesztés és a létszámnöve­lés béralapterheá egyenlő súllyal jelentkeznek 6 ez nö­veli a vállalatok választási lehetőségét, döntési szabad­ságát abban, hogy termelési feladataikat létszámbővítés­sel, vaw a teljesítmények növelésével, illetve a két módszer kombinációjával oldják-e meg Ügy tűnik, hogy a kísér­letezők sok — egyébként ne­hezen megoldható — szemé­lyi problémát hidalhatnak úgy át, hogy az összevnoha- tó munkakörökből minden különösebb beavatkozás nél­kül is elmentek, vagy el­mennek az emberek. Persze a bértömeggazdálkodás eset­leges kiszélesítésekor nem lehet csak a spontán fluk­tuációban bízni; szükséges, hogy a módszer kényszerítse ki a jelenleginél sokkal át­gondoltabb. tudatosabb és előrelátóbb vállalati munka­erő gazdálkodást Kérdés: képesek lesznek erre azok a vállalatok, ahoi a munkaügy ma még a legelhanyagol­tabb vállalatgazdálkodási tevékenységek közé tartozik? Egy másik kérdőjel: ml történjék azokkal a vállala­tokkal. amelyek az átlagos­nál gyorsabban fejlődnek, s e fejlődés szükségszerű fel­tételei közé tartozik jelentős nagyságú beruházás megva­lósítása. A beruházással többnyire együttjáró lét­számnövekedés alaposan megcsapolja a béralapot, igy annak csak kisebb része fordítható az átlagbérek emelésére. Mindez arra utal, hogy a bértömeg-gazdálko­dás módszere aligha alkal­mazható általánosan a nép­gazdaság valamennyi ágaza­tában, vállalatánál. 7 el j esi tmény- aranyos bérek Végül is mi a mérlege az alig egy éves kísérletnek? Bevált a létszámtakarékos- saega' kapcsolatos elképze­lés- A vállalatok általában csökkentették előzetesen ter­vezett létszámigényeiket, ugyanakkor emelték terme­lési előirányzataikat (nyil­vánvalóan azért, mert ez béremelésre adott lehetősé­get) Jellemzőnek tekinthe­tő, hogy a kísérletező válla­latoknál az elmúlt időszak­ban a teljesítményekkel ará­nyosan alakultak a bérek. A módszer jelenlegi formájá­ban is erőteljesen ősztönö2 a műszaki fejlesztésre, a gépesítésre, illetve a lét­számmegtakarítást elősegítő szervezési és műszaki intéz­kedések végrehajtására. A foglalkoztatottak szakmai összetétele ugyanis különö­sebb anyagi hátrányok nél­kül az igények szerint ala­kítható. A kísérletező vállalatok szerint a bértömeg-szabá­lyozási rendszer képes a bér- ós a keresetszabályozással szemben támasztott összes követelményeknek eleget tenni. Figyelembe véve a népgazdaság egyre szűkülő munkaerőforrását és azt a tényt, hogy gazdaságunk csak az intenzív fejlesztés útján járhat, a bértömeg- szabályozás legfontosabb előnye, hogy megfelelő ér­dekeltséget teremt, erőtelje­sen ösztönöz munkaerővel való takarékoskodásra, a ha­tékonyabb gazdálkodásra V. C«. Tovább bővül a Zsiguü-program Több mint 15.000 személyautó alkatrészért ŐtvMinfyfvezer javaslat Tegnap a MEDOgZ Jókai utcai székházában az erdő- és fagazdasági újítók és fel­találók országos tanácskozá­sán dr. Madas András mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondot­ta. hogy 1949 óta a fagazda­ság újítók 54 ezer javasla­tot nyújtottak be és áz er­dészetben. faipari üzemek­ben ebből 17 ezret meg js 'va­lósítottak. Az újítások gaz­dasági haszna meghaladja a 400 millió forintót. Felhívta a figyelmet árra, hogy az elmúlt három évben a fa­gazdasági újítón-, o'zgalomban a megtorpanás jelei mutat­koznak; felére esett vissza if javaslatok száma. Az újí­tások gazdasági eredménye és a kifizetett díjak összege azonban 1970 óta sérts csök­kent. egész sor nagyjelentő­ségű műszak) Indítványt tet­tek az újítók. íelta’álók. Egyebek között rönkv-i-wn és uszálvrakodó géneket, daru­kat és más feldolgoz/ ’ízkö­zöket szerkesztettek. Illetve tökéle‘*«ttéMek a fagazdasági szakemberek. Zsiguli-koopecáció nyomán az idén 15 650 személyautó érkezik a Szovjetunióból. 2650-nel több. mint tavaly. A két ország autóipari együttműködése ugyanis to­vább bővült. A Zsieuli-programhoz 1973- ig évente 18 féle szerelvény­ből — műszerfaltól az ajtó­zárig — 300 000 készletet szállítottak a magyar válla­latok. 1974—75-re négyféle alkatrészből 100 000-rel na­gyobb a megrendelés a Zsi­gulidtól-es gépkocsikhoz, és az űj 2103-hoz is több álkat- részt szállítunk, mint tavaly. Ennek megfelelően bővülnek a szc-vt szállítások is. A bővülő Zsi gull -progra­mon kívül a lenevel autóipar­ral Is kibontakozóban van az együttműködés. Tavaly írták alá azt a szerződést, amelvnek értelmében már ebben az évben 12 000 Polski 126-os Fiat kocsihoz szállíta­nak alkatrészeket a mágvax vállalatok. A növekvő fel­adatok végrehaitásához a Ba­kony Fém- ée Elektromos Készülék Művek 214 millió, a Ganz Műszerművek 53 mil­lió. a Csepel Autógyár 12 millió forintot ruház be rész­ben központi alapból és hi­telekből, részben saját fej­lesztési alapjából. Az új kapacitások fokoza­tos belépésével együtt nö­vekszenek a magyar alkat­rész-szállítások. A Bakony Művek gyújtáselosztókat, komplett ablaktörlőket, kür­töt. a Csepel Autógyár komp­lett dugattyút a Ganz Mű­szerművek sebességmérő mű­szert szállít a P. 126-osokhoz. Ugyanezek a vállalatok a Zsiguli-Drogramban is részt vesznek. * folytatja a Zsi- euU-alkatrészek szállítását az Elzett Művek és a Me-hsni- kaí Mé-őműszerek Gyára in M»gvar alkatrészekért 1978-ban már több mint 21 000 Zsiguli és P. 126-os személyautó érkezik Magyar- országra. Miéi t hell a% „átlnghér-Jék ?” A számítógépes összegezés­hez esgy-egy lelőhelyről mintegy száz információt dolgoznak fel, s az összes, gépbe kerülő, adat száma meghaladja majd a félmil­liót. A végső eredmény tar­talmazza a bsuxitkészletek geológiai helyzetét, mennyi­ségét minőségét, sőt tájé­koztat a feltárás, a bányá­szat gazdaságosságáról is. Főszereplő a számítógép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom