Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. december 12. Magyar kutatok Kubában A kubai gazdasági élet­ben az utóbbi időszakban na­gyobb hangsúlyt kapott a húsprogram, a lakosság el­látásának javítása. Ehhez nyújtanak segítséget a ma­gyar szakemberek. A ma­gyar állattenyésztési kutató intézet és a kubai társinté­zet között Havannában mos! aláírt szerződés éi elmében köz'V kutatási témákat kez­denek. s kicserélik tapaszta­lataikat. Rövidesen magyar kutatók érkeznek Kubába, akik egy új szarvasmarha-fajta kite­nyésztésében nyújtanak tu­dományos segitséget. A most aláirt egyezmény szerint, s következő két esz­tendőben tíz fontos témá­ban cserélik ki tapasztala­taikat. Lengyel tanács­választások Közzétették a vasárnapi lengyel tanácsválasztások hivatalos végeredményét. Eszerint a 23 019 937 válasz­tópolgár közül 22 416196 — vagyis 97.38 százalékuk — résztvett a szavazáson. Az érvényes szavazatok száma 22 410 541, az érvényteleneké 5649 volt. A Nemzeti Egy­ségfront jelöltjeire 22 296 677 szavazatot adtak le, vagyis az összes érvényes szavazat 99.44 százalékát December 9-én összesen 135 424 küldöttet választot­tak meg a különböző szintű — vajdasági, járási, városi, kerületi és nagyközségi — tanácsokba. Thaiföldi köimnt A polgári demokráciával kacérkodó Thaiföld királya. Bhumibol hétfőn rendeleti úton 2346 tagú konventet hí­vott életre ..A lakosság min­den rétegéből”. A konvent azt a feladatot kapja az uralkodótól, hogy saját so­raiból válassza meg az or­szág 299 fős*új parlament­jét. A rendelet egyszersmind iazt jelenti, hogy a még hi­vatalban levő nemzetgyűlés automatikusan feloszlik. A múlt hónapban megdön­tött katonai rendszer a most feloszlatott parlamentbe ja­varészt katona- és rendőr­tiszteket nevezett ki. Az új parlament-választó testületről egyelőre csak azt tudni, hogy tagjai között - vannak katonák, diákok, ta­nárok. hivatalnokok farme­rek. sőt egy taxisofőr is. va­lamint azt. hogy kérész­életű lesz. Egy héten belül, s egy nap leforgása alatt kell a tagok közül a 299 legérde­mesebbet képviselővé emelni. T judocskát pelenkái ko~ rátái ismertem. Ked­ves, derűs lény volt, akit családja minden elképzelhe­tő, de még inkább elképzel­hetetlen bajtól igyekezett megóvni. Csak puha játéko­kat adtak a kezébe, nehogy megszúrja magát, télen a napos oldalon sérá tak vele, nyáron kizárólag az árnyék­ban. iskolás éveiben L+udotskc már immunissá vált az é'.et összes bajaival szemben Hí­zói olag kitűnő tanuló1 kai érintkezett, olyanokkákik­nek szülei legalább a Zsiguli szintet megütötték A2 iskola befejezése utón azonnal jelentkezett így szi­bériai építkezésre, azonban három hónap sem telt el és már a helyi főiskola le­velező. majd két hónap múl­va esti hallgatója volt s rö­viddel ezután már a moszk­vai egyetem teljes jogú diákja. Ljudocskónak minden si­került. Csak a férjhezmene- telről hallgatott. Egyszer a tévéjét javítot­tam. (Ljudocska ugyanis mesterien használta ki a szomszédok képességeit: en­gem befogott szerelőjének, « / Afrikában jártunk O Sierra Leonéban Látogatás a gyémántbánya osztályozójabaa Néhány országot át­repülve érkeztünk Ghana fővárosából Accrából Sierra Leone Köztársaság főváro­sába, Freetownba. A két fő­város között 1620 kilométer az út. Freetown nemzetközi repülőtere mocsaras tengeri szigeten épült. Innen komp­hajó Visz bennünket egy tengeröblön át Freetownba. A főváros fekvése, táji szép­sége csodálatos: a tenger és a hegységek kaszorúi övezik. Sierra Leone még nagvon fiatal állam. Parlamentiz­must. demokráciát igyek­szik megvalósítani, gazdasá­gi függetlenséget teremteni, miközben nemzeti hadsere­gét is készenlétben tartja. Elnöki Tanácsunk elnöke az érkezés másnapján a parla­ment ülésére volt hivatalt« az egész magyar küldöttség­gel együtt. Losonczi/ Pál egyebek között azt mondta a parlament ülésén: „A jelenlegi helyzet ked­vez annak, hogy hazánk egyre több haladó országgal kerüljön minél szorosabb kapcsolatba és a kölcsönös érdekek alapján a kölcsönös előnyök elvét érvényesítse. Egyre gyümölcsözőbb együtt­működést kíván kiépíteni a nemrég függetlenné vált or­szágokkal. Ügy véljük, hagy a körülmények minden ed­diginél inkább kedveznek annak, hogy országaink szo­rosabban együttműköd­jenek”. Sierra Leone parlamentje egyetértett Losonczi Pállal, mint ahogy egyetértés ala­kult ki a Stevens államel­nökkel folytatott tanácsko­zásain is. A Sierra Leoneri program módot nyújtott arra is. hogy küldöttségünk vidéki tájak­ra is ellátogasson. A kül­döttség útja az ország egyik gyémántbányáiába vezetett. Több £vémántbánvá1a is van Sierra Leonénak, főkép­pen az ország keleti és déli részén, Konóban, Kenemá­másik szomszédot varrónő­nek használta, a harmadik egy színésznő, a színházje­gyeiről gondoskodott.) Szó­val. a tévéjét javítottam, amikor, mintegy a magam számára is, váratlanul meg­kérdeztem: — Miért nem szerez be I. Levin t HOBBY egy mindenest? Aki szerel­ne. ellátná, s a szórakozásá­ról is gondoskodna? — Ha a házasságra céloz, az a véleményem, hogy ma­napság legalább olyan nehéz egv normális férfit találat, mint egy olyan filmet, amely­nek a rendezője ne lenne egyben társszerző Is. — Mit ért normális férfi alatt? — Férfit — hobby nélkül. Mert. ha megfigyelte, mos­tanában mindenkinek van valami mániája. Az egyik jelvényt gyűjt, a másik ten­gerészeti térképet, a harma­dik vedig, mim vm&& ást­ban és Tongo város közié­ben. Nagy devizaforrás Sier­ra Leonéban a gyémánt, az ország export-bevételeinek körülbelül a 80 százalékát adja. A bányákat nemrég még majdnem teljesen ang­liai, nyugat-európai társasa­gok aknázták ki saját hasz­nukra. Ma azonban a bá­nyarészvényeknek jelenté­keny része (51 százaléka) már a fiatal köztársaság ke­sében. van. Küldöttségünk tag­jai és a magyar szakértők két repülőgéppel utaztak el egyik, jelentékeny bányavi­dékre. Az egyik gép a Sier* ra-Leone-i légitársaság, a másik a gyémántbánya tu­lajdona. (Ez utóbbit egy an­gol gentleman vezette. Nem hivatásos repülő.) A gyé­hobby’oól szerel és barká­csol. a negyedik horgászik, érdekes gyökerekből kiállí­tást rendez, vagy az antik­váriumokat bújja, természet- barát. megszállott színházlá­togató. gyufacímke után lo­hol... és akkor még nem be­széltem a kártya és a domi­nó megszállottjairól. Én vi­szont azt akarom, hogy a férjemnek én legyek az egyetlen szenvedélye. Ezért várok, keresek. És megtalálta. Nem gyűj­tött semmit, nem barkácsolt, semmi után nem kutatott, semmi után nem mászkált. Jó fizetése volt. jó megjele­nése. és még szerette is Lju­docskát Az esküvő után egy évre egy másik városba szólított munkám. Visszatérve, L ju­docskát anyaként láttam vi­szont. de már nem feleség­ként. — Mi történt? —- kérdez­tem meg rökönyödve. — Csak nem derült ki, hogy mégis van hobbyja? — De igen — mondta könnyes szemmel Ljudocska — imád nősülni. Én voltam a he teáik... fordította, Barabás Pete? mántbányákban kemény munka folyik. Mindenütt érthetően nagy a fegyelem és szigorúság. Ahol napvi­lágra kerül a gyémánt, ahol osztályozzák, tárolják, szál­lítják, gumikesztyűkben, csipeszekkel dolgoznak az emberek. Körülöttük őrök és olyan modem ellenőrző berendezések, amelyek jel­zik, ha valaki kézzé] a gyé­mánthoz ér. A Sierra Leone-i látogatás befejezőével Stevens állam­elnök és Losonczi Pál me­leg barátsággal búcsúzott egymástól. A „viszontlátás­ra”. ez a köszönés nem csu­pán egv megszokott formu- n la volt, hiszen elnökünk meghívta a Sierra Leone-i elnököt Magyarországra, s ő elfogadta a meghívást. ☆ Hazafelé jövet _ rö­vid marokkói megállás után — a repülőgépen folytatott eszmecserékben és idehaza Lósonczi Pálnak a repülőté­ren adott nyilatkozatában jogosan hangzott el a meg­állapítás: eredményes volt az út. A barátság és együtt­működés. amely hazánk és a most meglátogatott orszá­gok között eddig is zavarta­lan volt. most még mélyebb tartalmat kapott. (Vége) Pozsgai Zoltán Kínait á-lamosít A kuvaiti kormány továb­bi lépést tett az ország kő olajiparának államosítása fe­lé. A kormány szóvivője sze­rint még az év vége előtt nö­velik az állam részesedéséi, abban a Kuwait Oil Compa­ny nevű olajtársaságban, amelyben eddig a British Petroleum és a Gull Oil olaitársaságé volt a vezető s/Mep. A Kuwait, Oil Com­pany tartja kezében a Ku­vaiti kőolajtermelés több mint 90 százalékát. Sztrájkba léptek a japán postások Tegnap huszonnégy órás sztrájkba léptek a japán postások. A sztráikolók egye­bek között követelik, hogy a kormány javítsa meg a pos­tások mostoha munkakörül­ményeit. és vonja vissza a tavaszi béroffenzívában részt vett postások ellen foganato­sított fegvelmj intézkedéseket. Az eddigi munkalassítási als ciók és sztráikok következté­ben csaknem harminc mil­lióra emelkedett a kikézbe- sítetlen levelek és egyéb pos­tai küldemények szárast, Falusi férfiak tánca a vendégek tiszteletére gl ?J képernyője ELŐTT Az elmúlt hét műsorát mondhatni két televíziós be­mutató fogta keretbe; A bu­rok című tévéfilm, amelyet kedden láthattunk és a Va- nyusin gyermekei, egy alig ismert orosz szerző színda­rabjának tévéváltozata a va­sárnap esti programban. Az előbbit Zsurzs Éva, az utób­bit Mihályfi Imre rendezte, ami önmagában figyelemre méltó, hisz mindkettőjüket a Televízió kiforrott, egyéni stilusú rendezőegyéniségei között tartjuk számon. „Köz­reműködésük” általában ga­rancia a megbízható művészi színvonalra. Ha ezúttal az említett televíziós művekkel szemben. mégis lehetnek fenntartásaink, az semmikép­pen nem az ő számlájukra tartozik. A bárok Az öregedő férfi és egy If­jú lány kapcsolata, amikor ez utóbbi úgymond bearanyozza az előbbi életét, amikor az al­konyához közeledő férfiem­berre még egyszer rávetődik „a távozó nap sugara”, gya­kori témája az irodalomnak, különböző megközelítésben számtalan irodalmi, művészi feldolgozását ismerjük. Akad közöttük nem egy világhírű alkotás is, mint például Hauptmann színpadi remeke, a Naplemente előtt. A Ko­lozsvári Graftdpierre-változat nem ebbe a kategóriába tar­tozik. Csupán érdekesen és élvezhető módon beszéli el az ötvenéves főmérnök és a hú­szas egyetemista lány már- már a limonádé-szerelem ha­tárait súroló szerelmi histó­riáját, sok íiiycsiklandó rész­lettel fűszerezve, amelyek egy részét el sem bírta volna a képernyő. (Ki is maradtak.) A szerző Ugyan tiltakozik, hogy regényében holmi „pompázó színekben játszó naplementét” akart volná be­mutatni, véleménye szerint a szerelem állítólag csak sze­repet játszik abban, hogy két, egymástól eltérő életszemlé­let, magatartás szembesítes- sék. Való igaz, hogy a re­gényt olvasva az efféle írói elképzelésnek nagyobb a va­lószínűsége, mintha csupán valaki a belőle készült tévé- filmet látta. (Egyébként a regényt bárki kézbe veheti és meggyőződhet róla.) A tévéfilmben ugyanis si­került olymódon megkop- pasztani a regényt, hogy be­lőle az amúgy is gyengécske társadalmi rajz csaknem el­tűnt, és ott maradt csupaszon — számos kérdőjellel — Ele­mér és Ildi romantikus sze­relmi kapcsolata. Van bizo­nyos életszaga — kétségtele­nül — ennek a rendhagyó kapcsolatnak. Sőt emberileg el is képzelhető, de ahogyan elő van adva, abból hiányzik a meggyőző erő, társadalmi értelemben túlságosan is lég­üres térben mozognak a tör­ténet főszereplői, és így cse­lekedeteik egyáltalán nem hatnak törvényszerűnek. A kérdőjelek közül számomra talán az egyik legnagyobb kérdőjel Ildi figurája, akiről egyszerűen nem tudom, hogy valójában mit is tartsak. Fa­lusi leány, láthatóan józan, természetes észjárással, szí­vós akaraterővel, hisz mun­kája mellett végzi az esti egyetemen a jogot, s ugyan­akkor' úgy ismerkedik férfi­akkal, akár egy utcalány, a rövid ismeretség után min­den további nélkül elfogadja a főmérnök visegrádi nyara­lójába szóló meghívást. És a beszéde! Ö nem szerelemre gyulladt, hanem „bekrape- kol”, ha fésülködik, „kiva- kolja a fejét”; „állati klassz, marha szexi” vagyok, — tartja magáról. Ez a lány úgy beszéli a városi jassz spyel- vet, mintha nem is jogra, ha­nem afféle galeriba járna, hogy elsajátítsa az argónyelv szókincsét. A burok alighanem nyitva- hagyott kérdéseivel érte el, hogy a nézők körében vitát szült. Vannak, akik a főmér­nök oldalára állnak, mond­ván, mégsem helyes, ha va­laki egy meglett férfi érzel­meivel csak úgy „játszado­zik”, és elitélik a vadóc le­ányzót. Nyilván az idősebbek vélekednek így, együttérezve az „átvert” Elemérrel. Má­sok, elsősorban a fiatalok Il­di mellett törnek lándzsát, hiszen mért ne volna joga hozzá, hogy úgy rendezze be életét, ahogyan legjobbnak látja. Vannak persze bölcseb- bek is, akik a korban egy­mástól távol álló házastár­sak érzelmi kapcsolatának felbomlását törvénvszerű je­lenségnek fogják fel. Vélemények, pro és kont­ra, talán heves viták, ez mu­tatja, hogy A burok témája elevenbe vág, mégha kidol­gozásában fogyatékosságok is akadnak. Mindenesetre egyet megtanulhatunk ebből az akár operettbe is beillő tör­ténetből: a tisztes őszes ha­lánték sem minden nő szá­mára ajándék. (Urbán Erika és Básti Lajos ideálisan ol­dották meg a rájuk háruló színészi feladatot.) Röviden Ki hinné, hogy még nap­jainkban is gyártanak ma­lomkövet. Pedig Sárospata­kon ez történik. A Televízió is meglátogatta a ritkaság számba menő műhelyt, és így meggyőződhettünk a ma­lomkő-gyártás pataki élő ha­gyományairól. A magyar könyv félévez­redes története elevenedett meg szombat este; nemcsak értékes könvvek és folvóira- tok szólaltak meg, hanem hangot kapott az őket körül­vevő, a könyveket szülő kor ás s S2cbaa és muzsikába^ Ettől vált „történelmi utazás­sá” a magyar könyv múltjá­ban tett televíziós kirucca­nás. Károlyi Mihályné András- sy Katinka vallomását hall­hattuk ismét csütörtök este. Férjéről, Károlyi politikai el veiről, közéleti szerepéről rendkívül megejtően beszélt a harcostárs feleség. Mintha egvenesen csak nekünk szó­lott volna. Történelem négy szemközt — a műsor akár ez . a címet is viselhette volna.- -• V*- * >f v*; Ványusin gyermekei Csak dicséret illeti a Tele­víziót, hogy a nézőnek újabb és újabb irodalmi felfedezé­sekkel kíván szolgálni a világ kevésbé ismert irodalmi tá­jaira kalandozva. Most is agy csaknem ismeretlen orosz drámaíró, Gorkij kortársá­nak egyik színpadi művét „lelte meg”. Nagy hozzáér­téssel, kitűnően teremtve meg a képernyőn a század- eleji Oroszország hangula­tát, rendezte meg a tévéfil- met Mihályfi Imre. A kép­ernyőn az a nyomasztó lég­kör uralkodott, amely jellem­ző volt a robbanásig fe­szült, változásra megérett orosz társadalomra. Egyetlen család széthullásában egész társadalom széthullását tud­ta megéreztetni, jóllehet a dráma jellemeinek rajzában bizonyos írói sematizmussal is meg kellett birkóznia. Túl­ságosan egysíkú Najgyonov színpadi világa, a gonoszsá­got csupa nagykanállal mé­rik, s a jóból egy csipetnyi sem jut hozzá. A színészek közül elsősor­ban Solti Bertalan (Vanyu- sin) játékát, a Kosztyát ala­kító Szaesvay Lászlót, az Aljosát megformáló Tímár Bélát emelhetjük ki, de a többiek is tehetséggel vettek részt az igen korrekt módon megoldott tévéjátékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom