Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

1973. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szolnoki szimfonikusok hangversenye As Országos Filharmó­nia rendezésében hétfőn es­te a városi szimfonikus ze­nekar adott koncertet a Szigligeti Színházban. Mű­soruk első felében a fiatal zongoraművész. Falvai Sán­dor és Szendrey Karper László gitárművész közre­működésével a barokk zene legnagyobb mesterének. J. S. Bach-nak F-moll zongora- versenyét, s a kortárs A. Vi­valdi — az olasz barokk ki­magasló egyéniségének — sajátos hangvételű gitárver­senyét hallottuk. A Bach- mű tempóbeli és dinamikai differenciáltság, precízség tekintetében sajnos nem volt teljesen maradéktalan. Ez feltehetően az összpróbák hiányának tudható be, hi­szen egy próba sajnos nem elegendő a tökéletes együtt- muzsikáláshoz. Talán a preg­náns, erőteljes első tétel megoldásában éreztem leg­inkább ennek hiányát. Bach zenéje megköveteli nemcsak a stibil tempóérzéket. a te­matikus dinamikai felépí­tést, hanem ezzel párhuza­mosan a nagy mester zené­jére oly jellemző tónust, hangszínt is. Ebben a vo­natkozásban a bensőséges, áriaszerű rilásodik tétel me­lodikus. mozgalmas zongo- raszólójának tónusa hagyott némi megoldatlanságot. Bár hozzá kell tennem, hogy a zongora hangszíne, tisztasá­ga önmagában sem éppen a legmegfelelőbb volt e mű­vészi igény kielégítésére, a helyenként kifejezetten éles hangszíneivel. Falvai Sán­dor egyébként kitűnő tech­nikai adottsággal oldotta meg a nem könnyű zongo­raszólamot. A versenymű harmadik tételének zenei megoldását éreztem a leg­sikerültebbnek, mind a ze­nekar. mind a szólista ré­széről. A zongoraverseny után a kiváló, klasszikus gitármű­vész A. Vivaldi gitárverse­nyét mutatta be. Sajnos an­nak ellenére, hogy a gitár dinamikai lehetőségeihez mérten, valamint a zene ka­marajellegét, intim hangu­latát tekintve, csak egy csekély létszámú vonós együttes kísérte a szóló- hangszert, a mű folyamán mégsem érvényesült mindig elég világosan a tutti és szó­lórészek differenciáltsága. Ettől függetlenül nagy élve­zettel hallgattuk Szendrey Karper László kitűnő játé­kát. csupán sajnálatos, hogy a zenemű egészét tekintve nem mutathatta meg teljes szépségeit már első hallásra is hallgatóinak. Talán a har­madik tétel pregnáns, plasz­tikusan ritmizáló előadása tetszett a legjobban, a má­sodik tétel szép tónusú meg­oldása mellett. Egyébként a zenekar minden vonatkozás­ban igyekezett kíséretével a szólista produkciójához al­kalmazkodni. A koncert második fe­lében Muszorgszkij Éj a kopár hegven és Liszt Les Preludes című legismertebb * szimfonikus költeményét hallottuk, a városban és megyében érezhetőn igen népszerű zenekar előadásá­ban. Báli József karmester vezetésével. A zenekar fenn­állása (1965) óta igen örven­detesen elérte azt, hogy ilyen igényes zenekari mű­vek felkerülhettek repertoár darabjai közé. Természete­sen alaptalan lenne produk­ciójukat a rádiózenekar vagy hangversenyzenekar teljesítményeihez mérni. Hi­szen ez a zenekar az abszo­lút amatőrségből nőtte t ki magát a ma már megköze­lítően félhivatásos zenekar­rá. ami annyit jelent, hogy jelenleg is nagyszámú ama- tőrmuzsikus játszik még benne. Ennek ellenére meg­említeném, hogy adott eset­ben nem egy koncertjük teljesítménye reálisan össze­mérhető, ha nem is a fen­tebb említett, de más! — az országban működő hivatá­sos zenekarok adott telje­sítményeivel. A megyében betöltött művelődés-politi­kai szerepét tekintve irány­adónak, a zenekar munká­ját kétségtelenül csak pozi­tiven értékelhetjük. Külö­nös, hogy az est messzeme­nően legszínvonalasabb tel­jesítményét éppen a tech­nikailag. s talán zeneileg is legnehezebb zenekari mű­ben. .Muszorgszkij csodálatos szimfonikus költeményében nyújtották. Bár a virtuóz hangszerelés a szerző barát­jának, Rimszkij-Kors zakód­nak tehetségét dicséri, a mű igazi értékét mégis Mu­szorgszkij zenéjének mély­ről fakadó kifejező ereje, annak varázsa adja. A zenekar játékában szépen végig kísérhető volt a program zenei kifejlődése. Különösen tetszett a „Bo- szorkánvszombat” tomboló muzsikájának megszólalta­tása, s a végén a „Virradat” Puskás Dezső szép klarinét szólójával. Liszt Les Preludes-ében hasonlóan szépen muzsikált a zenekar, bár érzésem sze­rint, az előző műben nyúj­tott teljesítményüket — ta­lán a fáradtság miatt is — itt már nem tudták felül­múlni. A mű szép fúvó« szólókra adott alkalmat. Jól szóltak a diadalmas induló­szerű részek, a trombiták fanfárjaival. A karmester Báli József sikeresen kéz­ben tartotta a zenekart. A koncert végén a közönség lelkes ünneplésben részesí­tette városunk zenekarát % V. 114 előadás it’hon és 30 külföldön Mozgalmas esztendőt zár az Állami Népi Együttes Mozgalmas esztendőt zár és eseményekben gazdag évnek néz elébe a magyar Állami Népi Együttes. Mint Rábai Miklós igazgató el­mondta, az idén 114 előadást tartottak itthon és csaknem 30 alkalommal léptek külföl­dön a publikum elé. Eddig Nyugat-Berlinben, Líbiában, Szíriában és Csehszlovákiá­ban jártak, és csütörtökön kelnek útra Jugoszláviába. Innen december 18-án Olaszországba utaznak, ahol a trevisoi fesztivál vendégei lesznek. A jövő évi tervekről szólva Rábai Miklós elmondta, hogy előreláthatólag március vé­gén tartanak ismét premiert. Produkciójukban — amely­nek egyelőre még címe nincs — hagyományos ének-, zene- és tánckari művek találha­tók majd. Áprilisban két mű­sorukkal járják a magyar vi­dékeket, Borsod-Abaúj- Zemplén megyét, a vendégjá­ték április 3-án Miskolcon kezdődik a „Tiszán innen — Dunán túl” című műsoruk bemutatásival. Mintegy 30 előadást terveznek 1974-ben Eger, Sárospatak, Gyöngyös környékén. A jövő évi prog­ramban fellépnek a szegedi szabadtéri játékokon, a Ba­laton vidékén és két alka­lommal találkoznak a mar­gitszigeti szabadtéri szín­pad közönségével is. A „Magyar századok” című mű­sorukkal ősszel 8—10 alka­lommal Hajdú-Biharban, s ugyancsak ennyiszer Győr- Sopronban kívánnak vendég­szerepelni, FILMJEGYZET Feltini - Róma A cím önmagáért beszél. Benne az alkotó és a film tárgya, tehát Fellini, a világ­hírű rendező és Róma. az örök város. Társasutazás ré­szesei leszünk, de az idegen- vezető már jó előre, figyel­meztet: ma 6 dönt, mit és hogyan nézünk meg, aki akar. még kiszállhat... „Én ilyennek) látom Ró­mát” — magyarázza az al­kotó valahol a film közepén. Megjelenése a vásznon talán csak ürügy. A „beavatottak” tudni vélik, hogy arra ki­váncsi: távozott-e már valaki az ..indulás” óta. Mert úgy tűnik, hogy Fellini kizárólag az „utasok” bosszantására törekszik. A Szent Péter ba­zilika, a Colosseum vagy az Angyalvár bemutatása he­lyett zsúfolt vepdéglőkbe, bordélyházba(!) cipeli vendé­geit. s már az első képsorok szabályos fricskát nyomnak a tekintélyes Róma-tisztelők orrára. Fellini elfelejtet velünk ( egy „unalomig” ismert vá­rost. s felfedeztet helyette egy vadonatújat. Az már az ő megfejthetetlen bravúrja, hogy egy és ugyanazon tele­pülésről van szó. E filmben kiábrándít és szerelmessé tesz bennünket egyszerre, s így nem véletlen az sem hogy a rendezőnek ellensege legalább annyi van. műit hí­ve Fellini a né'ők indula­tait provokálja, s meggyőző­désem, hogy a femáborodás ugyanolyan kedves számára, mint az eh agadtatás. A New York Times kriti­kusa szerint Fellini Rómája talán háromnegyedrész Fel­lini és egy negyedrész Róma. Én ezt úgy módosítanám, hogy amit látunk, az mind Róma. de nem az egész Ró­ma A városnak az a része, melyet Fellini lát belőle... A Fellini-látvány — s ez természetes — néha kevés, néha sok. Ez utóbbit már a nézőtéren észre lehet venni. A töméntelen mennyiségű látnivaló, a színfesztivál, a fülsiketítő zaj néha úgy érzem foitogat. Mégis, fá­rasztó lehet ez az utazás, de unalmas aligha. — s* —ö Kiállítás a könyvtárban Perei Zoltán kisgiaiikái Jászberényben A Jászberényi Városi-Járá­si Könyvtár sikeres tema­tikus kiállítások után jelen­tős művész életművét repre­zentáló tárlat rendezésére vállalkozott. Perei Zoltán a Képzőművészeti Főiskolát 1945—1950 között végezte el. Hosszabb időt töltött Angliá­ban, első kiállításait is ott rendezte. Fametszeteit leg­utóbb 1971-ben a Dürer-te- remben állította ki. idén a ceglédi országos grafikai pá­lyázaton második díjat nyert. A jászberényi kiállításon az 1940-es évek végétől napja­inkig készült kisgrafikáit mutatja be. Grafikáiban, melyeknek túlnyomó része fametszet, festői látás, ugyanakkor egy­szerűségre törekvő kifejezés- mód jelentkezik. A metsző­művészet virtuozitása mellett a csattanós, elvont gondolati mondanivaló jellemzi lapjait. Sajátosan fanyar ízű metsze­tein sohasem humorizál vagy karikíroz gúnyolódó vagy mulattató szándékkal, hanem a valóság általunk ismeretlen mozzanataira hívja fel a fi­gyelmet. E lényeglátó kész­ség teszi lehetővé, hogy gyak­ran ismétlődő témáiban is mindig újat mond. Számos női és férfi fejet ábrázoló metszetén az ember lelki és fizikai alkatának legváltoza­tosabb megjelenési formáit fedezi fel. Madarakat, lova­kat ábrázoló grafikái szintén a gondolati általánosítás leg­változatosabb skáláján ját­szanak. Az ember magánya, küzdelme, harca fogalmazó­dik meg ezeken a lapokon. A sokszor meghökkentően gro­teszk képeken sajátos lírai- ság leng át: a harsány szí­nekkel megrajzolt robusztus nőalak kezében egy szál vi­rág, vagy egy magányosan úszó tengeri hal uszonyának meghitten kacskaringóssá dí­szítése. Bár Perei az ábrázolt személyek, dolgok jellemző vonásait sokszor harmonikus rendjükben megbolygatva ábrázolja, romlatlan szépség­látásáról tanúskodik biztos kompozíciós rendje, háttér­ábrázolásainak tájképekre ' emlékeztető megmunkálása. Külön tablón bemutatott szí­nes — többnyire virágokat ábrázoló — fametszetei rend­kívüli technikai felkészültsé­gét mutatják. Ez segíti hozzá ahhoz, hogy a lehető legegy­szerűbben fogalmazza meg lapjait, anélkül azonban, hogy vázlatos megmunkálás­ra törekedne. Birkák című képe például nyolc egymást félig takaró állatot ábrázol oly módon, hogy az egyes bir­kák gyapjas részét mindegyik esetben más-más módon metszette ki vésője segítsé­gével. A művész sajátos technikai eljárásairól egyébként a ki­állítás katalógusának elősza­vában számol be. A jászbe­rényi Városi-Járási Könyv­tár Kisgrafikai Kiadványai sorozatcím alatt megjelenő 4-es számú füzet az értékes előszó mellett önálló mellék­letként Perei Zoltán négy, eredeti dúcról nyomott kis- gr&fikáját is tartalmazza. A tárlat rendezői feltűnő he­lyen mutatják be e grafikák paszparturázásának, bekere- tezésének módját, ily módon is elősegítve az értékes mű­vészi alkotások elterjedését. A rangos kiállításra a bemu­tatott grafikák élménye mel­lett ez az ismeretterjesztő szándék is felhívja a figyel­met A. A. Barátunk, a számítógép Szakmai napok a Galériában Pódium Kállai Ilona előadóestje Az év utolsó Pódium est­jén Kállai Ilonát iá.háttá az Árkád presszó közönsége. A művésznő egyéniségére gon­dolva azt mondhatjuk: ked­ves rokonszenves; a távo­záskor megmaradt élményre: kínos, kellemetlen. Először járt Szolnokon (legalábbis az Árkádban), s talán emiatt, talán azért mert nem szokott előadói es­teken szerepelni, zavart volt. A bemutatott versek össze- válogatásának alapja —mint mondotta ■— a hozzájuk fű­ződő személyes kapcsolat volt. A velősek közben önma­gáról mesélt s ez, bár ked­ves, ritka gesztus egy mű­vésztől, szaggatottá tette a produkciót, nem fokozta azt a szellemi feszültséget, ameiy képessé és várakozóvá tesz az újabb élmény befogadására. az előadóval, a költővel azo­nosuló együtt-gondolkodásra. A szavakra figyeltünk, néma gondolatokra. Ennek ellenére a legtisz­tább. legőszintébb pillanato­kat szerezte Kállai Ilona Jó­zsef Attila Kései sirató cí­mű versével és az egyetlen prózai monológ. Karinthy Frigyes önagysága az or­vosnál című írása szellemes előadásával, melyben a hi- pochondereket parodizálta. Nem feledtette azonban maradéktalanul a részvét gyötrő érzését, melyet akkor ' voltunk kénytelenek átélni, mikor az egyik Babits-vers- be belesült. Megható és bá­tor volt az a szem él vés val­lomás. amellyel ezt a téve­dését vállalta, s különös, de nem az járult hozzá a kelle­metlen, Árkád-est élmény­hez. hanem sokkal inkább az a félresikerült vállalkozás, amellyel a művésznőt az előadói est végén ;odaszegez- ték” a pódiumhoz: beszél­gessünk, tegyünk fel kér­di"-két! Az Árkád irodalmi estek a művészet tiszteletét s ne . fővárosi színházi ni« 'l_- ka! való lépéstartást szolgál­ják. I. Zs. A Népművelési Intézet és a Ságvári Endre Megyei Mű­velődési Központ tartotta az első szakmai napot tegnap a Szolnoki Galériában, a hét­főn megnyitott számítástech­nikai kiállításon. Az előadás­sorozatra meghívták a me­gye hivatásos népművelőit, könyvtárosait is. A nap programjából ki­emelkedett dr. Maróti Andor egyetemi tanár előadása, áld _a termelés és a kultúra kap­csolatáról mondott el érté­kes gondolatokat — Részéit arról, hogy ma még a mű­szaki műveltség és a nem műszaki (humán) műveltség között mély a szakadék. Ele­mezte ennek okait, a közele­dés szükségességét és lehető­ségeit. Sokan vannak, akik úgy igyekeznek „problémamente­sen” élni. hogy közhelyszerű életet alakítanak ki. amely minden helyzet megoldására ..jól bevált” sablont alkal­maz. Olyan munkamódszer olyan gondolkodásmód ez. — amely már tulajdonképpen nem Is igényel gondolkodást. A helyzeten a tudomány ter­melő erővé válása változtat, de nem szabad, hogy ez csak a vezetők szintiéig hasson. Dr. Bori István főiskolai tanszékvezető a népgazdaság és a közművelődés kapcsola­táról tartott előadást. Első­Tegnap délelőtt a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Tudósklubiában dr. Köpeczi Béla. az MTA fő­titkára. ismertette az új­ságírókkal az Erdei Ferenc összegyűjtött munkáinak készülő sorozatát és annak most megjelent első köte­tét. A sorozat most megje­lent első kötete a Parasz­tok. Az 1938-as nálvake-dő művet az Athenaeum-ki- adásról készült fotókópia sorban az iskolai oktatás ki­használatlan lehetőségeit ele­mezte. EUek Laios a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezető-helyettese a ki­állítás céliáról, létrejötténeik körülményeiről, r felhasználá­sának lehetőségeiről beszélt a népművelőknek. December 13-án a KISZ Szol­nok megyei Bizottsága és a Szá­mítástechnikai és Ügyvitelszer­vező Vállalat tart szakmai na­pol. Tíz órakor a Tisza film­színházban Csébfalvi Sándor, a KSH műszaki igazgatója Számí­tógép az ember szolgálatában címmel, Belső László, az SZV szb-titkára Fiatalok is. a számí­tástechnika címmel tart elő­adást. Tíz órakor kezdődik a nap n. programja a galériában. Mol­nár István, a SZÜV szolnoki Igaz­gatója A számi: >'eo igényűévé-' telének lehetőségeiről tart elő­adást. A KISZ-védnökség a SZÜV-nél Papp György vednök- ség-szervező előadásának címe. A két előadássorozatot vita követi, majd délután számítás- technikai filmek vetítésére ke­rül sor a Tisza filmszínházban. December 14-én a MÁV ouda- pesti Igazgatósága »artja szak­mai napját. Tóth János vasút- Igazgató Számítástechnikai fej­lesztés szükségessége a MÁV Budapesti Igazgatóságánál cím­mel, Somogyi Imre Elektroni­kus számftőgéoes irárv.'it 'rend­szer a szolnoki reorlezóoiivaud- varon címmel. Földi István SE- LEX Adatfeldolgozó rendszer a szolnoki rendezönályaudvaron címmel tart előadást. T. P. alapján jelenteti meg a ki­adó. „Életműve nem egyet­len ember munkásságát tükrözi: írásai e korszak nagy átalakulásának fő irányait... foelaliák egy­be” — írja többek között a kötethez írt bevezetőié­ben Köpeczi Béla. — A könwhöz Kulcsár Kálmán írt kísérő tanulmányt. Ha­marosan napvilágot lát az életmű<orn7:at más-rük kö­tete is a Magyar falu című szociográfiai munka. Kiadják Erdei Ferenc összes müveit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom