Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973, december t, Afrikában f ári mik O Nigériában Losonczl Pál megtekinti a kanól kibővített ét kos-szerű sí tett kórházat Szocialista országból ilyen magas rangú vendég még sohasem érkezett Nigériába, erre a forró, sok természeti és társadalmi vihart átélt földre. Himnuszok, pompás katonai díszelgések Losonczl Pál és Yakobu Gowon hadseregtábornok előtt. Köröskörül magyar és nigériai zászlók. Ezerszám felharsanó népi kürtök, tam-tam- dobok, kolompok, énekek, ősi, üdvözlő táncok, akrobatikus mutatványok; fekete fejek, karok, lábak, ritmikus, szapora hullámzásai. Valamivel később az ováció a State House kertjének gyönyörű gyepszőnyegén, a tábornok-elnök fogadó estén, a Nigériában működő diplomáciai testület tagjainak és az ország vezetőinek, befolyásos törzsfőnökeinek jelenlétében folytatódik. A színpompás fogadáson két, új, modem dal is felharsant. Az egvik dal hazánkat köszöntötte, a másik arról szól. hogy Nigéria egysége szent, éppúgy függetlensége, szabadsága. Nigéria tizenkét államszövetsége. Az egység megszilárdítása Gowon elnök és követőinek nagy műve. Tör- : si, vallási, nyelvi viszályok dúltak évszázadokon át Nigériában. A gyarmatosítók olyvást szították a viszá- : yokat, miközben megrabol- ák az egymással viaskodók azdag természeti kincseit, megakadályozták az ország függetlenségi mozgalmainak feltörését. A törzsi viszályok, elkülönülések nyomait még most is mindenfelé látni leli et a nőkön és férfiakon egyaránt. Mélyre vésett rovátkákat viselnek arcukon. Gépkocsivezetőnk arcán hét rovátka van: ő valamelyik « éli törzs tagja a jelzés szerint. Más törzsek több, vagy l evesebb rovátkát vésetnek i agjaik arcára. Nigéria függetlenségének az ország egysége az «igyik legfontosabb záloga. De az is, hogy Nigéria fejleszti, bővíti kapcsolatait a szocialista országokkal, ame- Jvek a leghatározottabban lépnek fel a leigázott gyarmati népek szabadságáért és az új, gyarmatosító törekvések ellen. A gazdasági, kereskedelmi együttműködés fejlesztése pedig feltétlenül előmozdítja Nigéria egységes nemzetgazdaságának gyarapodását. Természetesen nekünk is érdekünk, hogy a ölcsönös előnyök alapján sővítsük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat. A tárgyalások közötti szünnapon elutazunk Kano városba. Lagosból egy és negyed óráig visz oda bennünket egy Boeing repülőgép. A gépből láttuk a Niíger folyót. Az országhatáron messze túlról ered, mégis csaknem ezerkétszáz kilométer hosszan szeli át Nigériát, ezt a nagy országot. Délen a dús páratartalmú tájakon mindenütt pálmaerdők. Pálmamagból, pálma- magolajból Nigériának van a legnagyobb exportja Kakaóból a második, földi mogyoróból a harmadik legnagyobb exportáló országa Afrikának. A repülőgép alatt fúrótornyok. Nigériának sok, javarészt kiaknázatlan olaja van. 1937-ben kezdték itt az olajkutatásokat, de csak 1953-ban értek el kézzel fogható sikereket. 1958 óta Nigéria már exportál is olajat. 1965-ben egy 10,5 millió fontsterlingből épült olajfinomító kezdte meg működését. Alkonyat előtt szálltunk le Kanóban. Itt is nagy a hőség, de kisebb a páratartalom, mint délen, a tengerparton. Ellenben sűrű, apró vörös homokszemcsékkel van tele a levegő, noha szél nem igen fúj. A szállásunkra megyünk. A hálószobák ablakai nem nyithatók. Agyaink fölé vasrácsokat szereltek, azokra fehér, sűrű hálókat feszítettek kt. Ezek a hálók védenek bennünket éjszaka a malária-terjesztó rovarok ellen. Mintegy harminc magyar szakember él, dolgozik jelenleg Kano városban, Illetve Kano államban. Utakat terveznek, Tigánál egy gátrendszert építenek és egy akkora mesterséges tavat létesítenek, mint a Balaton. Kanóban magyar szakemberek vezetésével megnagyobbították, modern eszközökkel felszerelték a tartomány egyetlen kórházát. Az újjá, modernné fejlesztett létesítményt Losonczi Pál adta át rendeltetésének. Küldöttségünk Kano államban meglátogatott egy kísérleti gazdaságot is. Nigéria 12 állama viszonylag elég nagy gazdasági önállósággal rendelkezik. Nem utolsó sorban ezért Losonczi Pál és kísérete vidéki körútja alkalmából meglátogatta a helyi királyt, az Emírt. Mesés várlábirintu- sok legbelsejében trónolt, megszámlálhatatlan alattvalói dobolással, táncokkal, lóhátakon díszelegték körül a belső palota-rendszert. Aztán az Emir is meglátogatta Losonczi Pált Lagosban. Kano város már a IX. században létezett, viszonylag magas kultúrával. Ez a város, környéke és Emfrje mindig fontos szerepet játszott Nyugát-Afrika politikai életében, különféle társadalmi megmozdulásaiban. Kanéból ismét a Boeing- gel tértünk vissza Lagosba. fFolytatjuk) * Pozsgai Zoltán Százbillió köbméer földgáz Szakértői számítások szerint a Szovjetunió földgáz- készletei elérik a százbillió köbmétert, s ennek a hatalmas mennyiségű fűtőanyagnak a zöme Szibéria földjében található. Jóllehet ez a szám csupán tudományos előrejelzés, már ma bizonyos, hogy a feltérképezett készletek is elérik a húszbillió köbmétert. A jelenleg ismert legnagyobb szovjet földgázlelőhely az ugyancsak páratlan hozamú szamoüori Ola.ielőfor- dulás közelében Urengőj körzetében található. Az itt felmért készletet 5 billió köbméterre becsülik. Űjabb ötbilliót jelentenek a további Ob mefléki lelőhelyek — Zapoljanoje, Medvezsje és mások. Szibériai ásvány- és nyersanyagkincsekről szólva a szovjet specta listák minden esetben hangsúlyozzák, hogy a valóban mesés gazdagság kiaknázásához az esetek nagy részében jelentékeny anyagi és technikai eszközökre van szükség, mivel északi irányban haladva a földgáz kitermelése és szállítása egyre körülményesebbé válik. A munkát lakatlan tundrák, mocsarak, fagyok akadályozzák. A telet mínusz S0 fokos hidegben nemcsak az embernek nehéz elviselni, hanem a technikának is. A közönséges fémek ezen a hőmérsékleten már köny- nyen tőrnek. A nyuga t-szfbériai Időhelyek közül elsőnek Medvezsje kiaknázása kezdődött meg, mivel ez vari a legközelebb az „északi fény” elnevezésű csővezetékrendszerhez, amely a Komi Autonom Köztársaság gáziolőhelyeit köti össze a központi iparvidékekkel. Műszaki teJtíntetb«» a szovjet gázipar igyekszik maximálisan alkalmazkodni a nemzetközi követelményekhez, A csővezetékeket a világon használatos legnagyobb — 1220 és 1420 milliméteres átmérőjű csövekből készítik, amelyek 75 atmoszféra nyomást Is kibírnak. Világviszonylatban a gáztermelés 1950 óta 5.8-szorosá- ra nőtt a Szovjetunióban viszont ennél lényegesen gyorsabb ütemben: 37-szeresére. Leleplezett japán dokumentum ! Mi van a Marson ? Szovjet tudósok az égitestről A Japán Szocialista Párt egy képviselője kijelentette a parlamentben, hogy a japán hadsereg vezetése szerint a Szovjetuniót „feltételezett ellenségnek” kell tekinteni. A szocalista képviselő szenzációs leleplezése azon a dokumentumon " alapul, amelyet a japán hadsereg egy vezérkari tisztje készített. s amelv közkézen forog japán kormánykörökben. A dokumentum annak ürügyén készült hogv milyen kihatással lehet Japánra. ha részt vesz a Szovjetunió által fe’aiánlott szibériai kooperációban. A dokumentum készítőjének véleménye szerint a kormány nem mehet bele a szibériai olajvezeték építésébe. mert az olaivezeték lénveyesen megjavítja a szovjet hadsereg távol-keleti utánpótlási helyzetét és meekRrmvfti. kney a Szovjetunió „inváziót hajtson végre Japán és Kína ellen” abban az esetben — ajánlja tanulmányában a japán hadsereg ezredese — ha Japán mégis részt venne az olajvezeték építésében. ezt csak az Egyesült Államok bevonásával te- gve. hogy ílymódon ellensúlyozza a Szovjetunió szándékait. A vezérkari tiszt óva inti a Tanaka- kormánvt a szovjet olajra való támaszkodástól. A parlament interoellácl- 6s vitájában Jamanaka Szadanori. a japán nemzetvédelmi hivatal főigazgatója (hadügyminiszter) beismerte a szocialista képviselő által leleplezett dokumentum létezését, hangoztatta azonban, hogv a dokumentum „magánjellegű” és nem képviseli a hadseregvezetés hivatalos álláspontját. Azt is elismerte. hogv a tanulmányt eljuttatták a japán külügyminisztériumhoz és a hadsereg vezetőihez. A jövő űrhajósainak, akik a Marson való leszállásra készülnek, felkészülési programjukba be keli venniük az alpinizmust is. A „vörös bolygón” 14 kilométerig terjedő magasságú hegyláncokkal és hegycsúcsokkal találkoznak majd. Ezt az adatot Kirill Kondratyev szovjet tudós számította ki a Mars felszínéről végzett ibolyántúli színképelemző mérések alapién amelyeket a ..Marsz” szovjet automata bolygóközi állomás végzett 1971-ben. „A Mars meteorológiája” címei Leningrádban jelent meg Kondratyev professzornak, a kozmikus kutatások ismert szakértőiének és kolleganőiének. Álla Bunaková- nak könwe. A mű összegezi annak a komplex kutatásnak eredményeit. amelvet az utóbbi években a ..Marsz” és ..Mariner” t’nu-«ú szovjet, illetve amerikai automatikus állomások végeztek. A szerzők közlése szerint a marsi „levegő” korábban ismert komponensem —- a szénsavgázon, a szénox időkön és a vízpárán — kívül a bolygó légkörében sikerült felfedezni még 27 gáz köztük a klór és a hidrogén nyomait. A leningrádi tudósok úgy vélik, hogy a Mars légkörének sajátosságai kizárják, bármely, a földihez hasonló életforma létezésének lehetőségét. Valószínűnek tartják azonban szénalapú biológiai vegvületek létezését. Kondratyev és Bunakova véleménye szerint soron következő Mars-kutatások feladata a bolygó olyan éghajlati és időjárási sajátosságainak feltárása, amelyek lehetővé tennék, hogy megállapítsák a naprendszerünkhöz tartozó bolygók légköri rendszerének általános törvényszerűségeit, Hivatás és nyelvhasználat Eddig elsősorban arról írtunk, hogyan kell értelmesen kifejezni gondolatainkat, érzelmeinket s melyek azok a nyelvi formák, amelyek al-' kalmasak az egyértelmű, a helyes nyelvi formálásra. Rostára tettük azokat a szavakat nyelvi képleteket amelyek akadályozói az értelmes közlésnek. Most arról szólunk, mi a feltétele annak, hogy beszélő társaink, hallgatóink ne csak értsék, amit mondunk, hanem higgyék is, hogy igazak érveink, s megbízható információkat nyújtunk át nekik. Erre a szempontra különösen ügyelniük kell azoknak, akiknek „hivatalból” kell szót érteni a legkülönbözőbb műveltségű emberekkel. Nemcsak arra kell törekedniük, hogy beszédükben. írásukban megkülönböztessék a lényegest a lényegtelentől, és hogy helyes tájékoztatást nyújtsanak. hanem az is feladatuk, hogy beszédük. írásuk nyelvi formálásának befolyásoló értéke és ereje is legyen. Nemcsak érthető nyelven kell tehát fogalmazniuk, hanem hatásosasn Is. A kereskedelemben. az üzleti életben, a hivatalokban olyan Információ-csere. kommunikáció, közlő tevékenység valósul meg, amelyben mind a két felet, a beszélőt és a hallgatót egyenrangú partnernak kell tekinteni. A gondolatok, az érzelmek és az áka- rati megnyilvánulások közlésében tekintetbe kell vennünk azt is, hogy ne csak nyelvileg értse meg a beszélőtárs a közlést, az információ nyújtást, hanem értelmileg is. Az sem mindegy, hogy homogén vagy heterogén közösségnek beszélünk. Az egy munkahelyen, irodában, kereskedelemben, laboratóriumokban az azonos szakmai műveltséggel rendelkező emberek nyelvhasználatában nagyobb mértékben vállalhatnak szerepet a szaknyelvi formák, az idegen szavak is. Az olyan alkalmi összejöveteleken, gyűléseken, értekezleten ahol különböző műveltségű és szakmai érdeklődésű emberek vesznek részt, már ahhoz is szabnunk kell a nyelvi formálást, hogy azt mindenki megértse, ezért inkább a köznyelvi formákat kell felhasználnunk, és vissza kell szorítanunk az idegen szavak használatát, a szikmai terminológia erőltetését. A csoportos közlésben elhangzó nyelvi megnyilatkozásokban jobban kapjanak szerepet azok a nyelvi formák, amelyek élményszerübben közlik a mondanivalót, és minden els7.emélytelenített és feleslegesen elhivatalosított szak- szerűsködő kifejezést ki kell iktatnunk a közlésből. Ezt a cikkeit bevezetésnek szánjuk ahhoz a sorozathoz, amelyben a megfelelő nyelvi példákat állítjuk előtérbe. Éppen a nyelvhasználat szempontjából kívánjuk értelmezni, elemezni. Or. Bakos József r „Újonnan syiÜetett dolgok66 A kínai sajtóban az utób- bi időben gyakran lehet olvasni azt a kifejezést, hogy „újonnan született dolgok”. Ez a lista azokat az intézményes újításokat foglalja magában, amelvek elsősorban a „kulturális forradalom” nyomán kaptak hangsúlyt. A témával számos cikk foglalkozik és ezekből az is kitűnik, hogy jelentős ellenállás mutatkozik az „újonnan született dolgokkal” szemben. A leggyakrabban említett három téma ezért a listán: a május 7 káderiskolák rendszere: az a szisztéma. hogy a tanult városi fiatalokat vidékre küldik egész életükre: az iskolarendszer reformja. Az iskolarendszer reformjával kapcsolatban kitűnt, hogy Mr a ..kulturális forradalomban” eltöröték a felvételi vizsgákat (mint ismeretes. maguk az egyetemek is éveken át szüneteltették az oktatást) a vizsga- rendszert azért az utóbbi években csendben visszaállították. Most új kampány sürgeti a felvételi rendszer reformját és méltatja a „nyitott könyv melletti vizsgákat” —- nem ismeretes azonban, mennyire általános a reform és a „nyitott könyv melletti” vizsgázás. A falura küldött fiatalokkal kapcsolatban nyár óta számos magasszintű állás- foglalás — Zsenmin Zsipao vezércikke, a Hungcsi írásai — követelte, hogy biztosítsák a megfelelő feltételeket a fiatalok számára és ezzel kapcsolatban többek között a „bűnösök” fele- lőségrevonását követelték. — ami azt mutatja, hogy az otthonukból kiszakított fiatalok helyzetével sokan visszaéltek (nemcsak a fiúkat. hanem a lányokat is vidékre küldik). Továbbra is kampány folyik az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a fiatalok falura irányítása a „kényszermunka egy fórmáia” de ugyanakkor az újonnan hangsúlyozott szerepű népi milícia tevékenységével kapcsolatban arról lehet olvasni, hogy lecsap azokra, akik „szabotálják” a tanult fiatalok falura küldését A május 7 káderiskolák, mint ismere'es. jobbára mostoha természeti körülmények között működő táborok, ahol a ..hallgatók” a különböző szintű vezetők — nehéz fizikai munkával és ideológiai művekkel. Mao Ce-tung munkáinak tanulmányozásával „alakítják át, világnév zetüket”. * Noha a hatvanas évek második felének gyakorlatától eltérően, ma a kádereket nem meghatározatlan időre, hanem csak néhány hónapra küldik ide. a Zsenmin Zsipao nemrég feltárta, hogy a vezető káderek között „akadnak egyesek” akik nem akaríák letölteni idejüket az intézményben, s inkább alacsonyabb beosztású vezetőket kívánnak oda küldeni, ott még olyan javaslat is elhangzott, hogv szüntessék meg a káderiskolát, vagy legalább helyezzék át a városba. A hsziani pártbizottság vezetői kétízben is helyszíni vizsgálatra szálltak ki a helyi káderiskolába, ahol eddig 3 000 vezető „végzett, hogy megoldják a problémákat, s a Zsenmin Zsipao küjön írásban sürgeti. hogy a vezető káderek „olvan hamar és gyorsan’5 kezdjék meg a terminusukat a káder,ckolón. ameny* nyír® csak lehet.
