Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. december L NÉPESEDÉS ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS (3) Jövőnket formáié következtetések Japán áruházi tűz Nem volt an’omata ^ re • " iuz;eazo Kumamoto japán városban nyolc órán át aratott a halál. Mint már jelentettük, csü­törtökön valamivel egy óra után kigyulladt a nyolceme­letes Taijo nagyáruház és a harmadik emeleti ruházati részlegben keletkezett tűz nyolc órán át tombolt. A lán­gok elpusztították az áruház öt teljes emeletét, és leg­utóbbi jelentés szerint a tűz­vész következtében 99-en vesztették életüket. A köny- nyebben és súlyosabban meg­sebesültek száma pedig meg­haladja a százat. Ezzel Ja­pán újabb szomonl rekordot ért eL A mostanihoz hasonló áruházi tűz 1932-ben volt Tokióban, amikor leégett a Sirokija nasváruház. Akkor a tűznek tizennégy halálos és nyolcvankét sebesült áldoza­ta volt. A japán rendőrségi statisztika nem számítja az áruházi katasztrófák közé a tavaly szeptemberi osakai tűzvészt, airtely egy áruház bárjában tört ki. és százti- zennvolc ember halálát okozta. A rendőrség első vizsgála­ta ugyanis megállapította hogy a nyolcemeletes nagy­áruházát nem szerelték fel sem automatikus tűzjelzők­kel. sem a két év óta köte­lező haboltó berendezések­kel. Az áruház személyzetét nem képezték ki arra. tv tűz esetén mi a teendő. A vészki’áratokhoz vezető fo­lyosókon és lépcsőkön cso­magolt árut halmoztak fel. A tűz következtében — saját áramfejlesztő híján — meg­szűnt az áramfejlesztés, a liftek és a mozgólépcsők le­álltak és a zömében ablak­talan épületbent az embere­ken úrrá lett pánikot csak fokozta a teljes sötétsé” Szemtanúk vallomása szerint az áruházi személyzet ahe­lyett, hogy segítette volna a menekülést, maga járt elöl a pánikkeltésben. Legkeve­sebb tíz ember ú"v halt meg. mert kétségbeesésében kiug­rott az emeleti ablakok va­lamelyikén. A tűz' keletkezé­sekor körülbelül ezer ember tartózkodott az áruházban, és közülük minden ötödik meg­halt, vagy megsebesült. A Minisztertanács 1973. ok­tóber 11-i határozata az át­fogó népesedéspolitikai In­tézkedésekről az egész társa­dalom előtt nyilvánvalóvá tette a kérdés fontosságát. A határozatba foglaltak legna­gyobb részét egyetértéssel fo­gadta a közvélemény né­hány pont azonban, így el­sősorban a művi terhesség­megszakítás jelenlegi rend­szerének felülvizsgálata, nem talált azonnal megértésre. |Azt Ikérdezik: miért szól be­le a társadalom abba. ami magánügy? Valóban. mibe szólhat bele a ' társadalom, mibe kell beleszólnia a né­pesedési helyzettel kapcsolat­ban? Százéves rekord Csaknem száz esztendeje, 1876—1880 között hazánk ezer lakosára 46 élveszüle- tett jutott. Ez volt a rekord. Azóta folytonos a csökkenés; ezt az árat fizetnénk a gaz­dasági haladásért? Nem a múlthoz hasonlítva, hanem a jövendő igényeihez mérve alacsony országunkban a népszaoorodás! A régmúlt, az elmaradott agrárország, nem összehasonlítási alap. Ám az már figyelmeztető törvény- szerűség, hogy a népesség ..eltartókéoességének” — az­az az aktív keresők és az eltartottak arányának — megvannak a maga objektív határai. Népességűnk számszerű fenntartásához legalább 16 ezrelékes élveszületésre. a lassú gyarapodáshoz 17 ez­relékesre lenne szükség. Ar­ra, hogy évente a jelenlegi 150 ezer gyermek helyett leg­kevesebb 170 ezer szülessék. Azaz az átlagos gyermek­szám családonként a statisz­tika nyelvén kifejezve a mostani 1,87 helyett — 2,4— 2.5-re, a valóságban három­ra növekedjék. Helyett. írtuk két ízben is, mert a népsza­porulat semmi mással nem pótolható. Hamis okoskodás az, hogy a muokerő várható ! csökkenését ellensúlyozza a technikai haladás. (Gondol­junk például a munkaidő — egész népgazdaságot érintő csöV"vné®ére.) A nemzeti jö­vedelem folyamatos és egyenletes emelkedéséhez a munkaerő-utánpótlás folya­matossága is elengedhetet­len. Nem nőkérdés Tévedés -lenne a népese­dést a nőkérdésre korlátozni. Üsy igaz, ahogv mondják: a népesedésben mindennek sze­repe van. Az ország gazda­ság fejlettségének éooúgv. mint az életszínvonalnak, a szociálpolitikának, a társa­dalmi közszellemnek a nők, a gyermekek tiszteletének, megbecsülésének, az egész­ségügyi ismeretterjesztésnek, egészen odáig, hogy — ön­kényesen kiemelve e<*v pél­dát — a mai. 53—55 négyzet­méteres lakások nem kínál­nak túl kedvező lehetősedet — az ideálisnak tekintett há­rom gyermek felnevelésé­hez ... Húsz év alatt hatszor emel­ték a családi pótlékot — 1953-ban 718 millió forintot fizettek ki ilyen címen, ta­valy 3.5 milliárdot —. de sok másfajta segítség ellenére is tény, hogy az állam jelen­leg a gyermeknevelés költ­ségeinek mintegy negyedét viseli. A cél az anyuéi ter­hek fele-fele alapon történő megosztása szülők és az ál­lam között, de ehhez csak a nemzeti jövedelem növeke­dése teremthet alapot Hiszen csunán a gyermekgondozási segély 1974. január 1-től va­ló felemelése — 800 forintra az első. 900 forintra a má­sodik. 1000 forintra a har» madik és minden további gyermek után ■<— évente mintegy 600—650 millió fo­rint állami többletkiadást igényel. Szívesen vállalt kiadások Mindaz, amit az állam a közös pénztárból ilyen célok­ra fizet, a szívesen vállalt kiadások közé tartozik. A párt X. kongresszusa félre­érthetetlenül leszögezte: „A családi jövedelmek közötti különbség csökkentését szol­gálják társadalmunk szociál­politikai intézkedései. me­lyeknek fő célja továbbra is az, hogy a több gyermekes családok és az egyedül álló anyák fokozottabb támoga­tásban részesüljenek.” • Er­kölcsi indítékok éppúgy erre sarkallnak, mint gazdasá­giak. Az október végén Gyulán rendezett országos népese­déspolitikai tanácskozáson joggal mutattak rá; a nő, amikor gyermeket szül, leg­nemesebb hivatását teljesíti; a társadalom reprodukálá­sáról gondoskodik. I? hivatása teljesítéséért messzemenő tiszteletet, támogatást kell élveznie. A nő és a férfi kö­zötti hagyományos munka- megosztás — családon belüli és kívüli dolgokban egyaránt — halaszthatatlan moderni­zálásával éppúgy mint az üdültetésnél, a lakásépítés­nél és a lakásbérlő kijelölé­sénél ... azaz nemcsak össz­társadalmi erőfeszítésekbe van szükség, hanem a tele­pülések, a munkahelyek ta­núsította nagyfokú törődés­re is. Népszerűek manapság az ezredfordulót, a kétezredik esztendő világát kémlelő, elő­rejelző írások. Ez a jövő sok tekintetben már ma eldől: a most születők 2000-ben 26— 27 évesek lesznek. Mekkorá­nak bizonyul majd ez a kor­csoport, miként változik majd a népesség, benne a munkaképes korúak száma aránya? Sorozatunkban azért kíséreltük meg a szembené­zést a tényekkel, hogy ki­mondatlanul is kézenfekvőek legyenek a jövőt, a jövőnket formáló következtetések. Mészáros Ottó Vége. Ismerkedés a zártrendszerű gabonaterme szté ssel Előadások, képkiállítások a mezőtúri agrár főiskolán Nemrégiben a párt- és a kormányszervek is tárgyalták az élelmiszergazdaság hely­zetét. értékelték eddigi ered­ményeit és határozatokat hoztak a i övőre vonatkozó­an. Ennek jegyében szervezi a DATE mezőtúri Mezőgaz­dasági Gépészeti Főiskola november 29 és január 10 közötti időszakban a zárt rendszerű gabonatermesztés megismertetését szolgáló ren­dezvénysorozatát Felkeres­tük dr. Patkós Istvánt, a főiskola igazgatóját, és ér­deklődtünk a rendezvényso­rozat jelentőségéről, céljai­ról. Megtudtuk, hogy a több hétig tartó eseményt ugyan a főiskola rendezi, de tevé­kenyen részt vesz benne az AGROTRÖSZT, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei gépesítési szakosztá­lya, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet és az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet. A mezőgazdasági szakembe­rekkel megismertetik a ti- Bzaföldvóri Lenin Tsz kor­szerű gabonatermesztési rend­szerének műszaki és gazda­sági jellemzőit. Az előadáso­kat gépkiállításokkal kötik egybe. — A mezőgazdaság mű­szaki fejlesztésének centru­ma az Alföld. Hét mezőgaz­dasági termelési rendszerből öt Szolnok megye gondozásá­ban van. és ez megkülönböz­tetett helyzetet jelent a me­gye számára. A cukorrépa zárt rendszerű termesztésé­nek megismertetése, elter­jesztése a főiskolánkhoz fű­ződik. Ezért is készültünk fel fokozott figyelemmel a továbbiakra, a gabona, a rizs és a takarmány ipari rendszerű termelésének pub­likálására. Immár másodszor találkozik az ország mező- gazdasági szakembereinek gárdája városunkban, intéz­ményünkben. Szeretnénk, ha új rendezvényünk is sikert aratna Mi ehhez minden elő­készületet megtettünk. A ti- szaföldvári Lenin Tsz zárt rendszerű gabonatermesztési gépeinek egy részét mi konstruáltuk, más részét mi választottuk ki a szocialis­ta országok gépeiből — mondotta dr. Patkós István, majd így folytatta: — A főiskola számára is fontos események ezek a rendezvények. A közel négy­száz nappali és esti hallga­tónknak csak így nyílik le­hetősége a korszerű gépek megismerésére. Nem beszél­ve arról, hogy évente ezer mezőgazdasági szakember fordul meg különböző tan­folyamainkon, akiknek gya­korlati és szemléltető ok­tatását az állandó (sorozatos) gépkiállításunkkal. is előse­gítjük. Tanüzemünk — mely kísérletező, kutató jelleggel működik — sok új gépet ké­szít, a gyártási dokumentá­ciót szívesen átadja az ér­deklődőknek — fejezte be rövid nyilatkozatát a főisko­la igazgatója A rendezvénysorozat első napján, a különböző terme­lési rendszerek haaaá ta­pasztalatairól Felföldi János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője tar­tott előadást, maid dr. Szabó Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz termelési osztályvezető­je ismertette az új gabona­termesztési rendszert Ezt követően Roszik Pál. a főis­kola docense kalauzolta vé­gig a résztvevőket a több száz gépből álló kiállításon. December 4-én a főmező­gazdászok. 12-én a növény­védő szakemberek. január 10-én pedig a gépészeti ve­zetők gyűlnek össze és is­merkednek meg a tiszaföld­vári Lenin Tsz új gabonater­mesztési rendszerével " Bulgáriában Az agráripari kom lexumok kiállták a próbát A mezőgazdaság szocialis­ta átalakítása óta Bulgáriá­ban a mezőgazdasági terme­lés két és félszeresére nőtt. a munka termelékenysége öt­szörösére emelkedett. Ivan Prmovnak. a Köz­ponti Bizottsá" illetékes tit­kárának 'tájékoztatása sze­rint a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok össze­vonásával több mint két éve kialakított óriásgazdaságok az ú. n. agráripari komp­lexumok kiállták a próbát lehetővé tették a nagvüzemi termelési módszerek megho­nosítását. a mezőfü-Haság gé­pesítésének fokozását Az óriásgazdaságok tovább­fejlesztése mellett a bolgár vezetés nagy gondot fordít az egyéni, há-ztáii gazdálko­dás bátorítására az ellátás javítása, a választék bővítése céliából. A Minisztertanács a napokban hozott rendele­tével az agráripari komple­xumok feladatává teszi ” a háztáji gazdálkodás támoga­tását, egyebek között az ál­lattenyésztéshez szükséges ta­karmány biztosítását. 1974- től az ingvenes állat“" • ségügvi ellátást k;terjesztik a háztáji gazdaságokra is. Tiltakozó menet Chaco argentin tartomány többtízezer mezőgazdasági munkása tiltakozó menetet szervezett a tartomány köz­pontjába Res’s+encia városá­ba. hogy rákényszerítse a hatóságikat az agrárreform fetiogadásáns. Kazahsztán gépeket szállít Indiának Kazahsztán nagyüzemei fel­szereléseket és gépeket szál­lítanak India kohóipara számá­ra. Indiai szakemberek és az Alma Ata-i gépgyártók tiz éve élénk tapasztalatcse­rét folytatnak. Dánia is takarékoskodik az olajjal A dán kormány újabb energiatakarékossági intéz­kedéseket foganatosított. Ezek értelmében 25 százalékkal csökkentik az iparnak és 20 százalékkal a közforgalmi járműveknek juttatott kő- olajszállítmányokat. Örményország aranya Az örmény hegyek között, nem messze á Zodhegyi tó­tól új aranylelőhelyet tár­nak fel. A lelőhely érdekes­sége, hogy igen ritkán elő­forduló aranyképződménye- ket is találtak. Az aranybá­nya mellett kísérleti üzem épül, melyben felhasznál­ják a korszerű módszereket, a fémércek feldolgozására. A közeljövőben az Ararát- völgyében építik fel az aranybánya-kombinátot. A kőminták segítségéve] határozzák meg a talaj kü­lönböző mélységeiben lévő arany mennyiségét Tiltakozik a Közös Piac bizottsága Még a Közös Piac brüsz- szeli bizottsága is soknak ta­lálja a görögországi puccsot. A bizottság nemzetközi kér­désekkel foglalkozó alelnö- ke közölte a görög kormány brüsszeli megbízottjával, hogy mindaddig nem lehet szó a Közös Piac és Görögország gazdasági együttműködésé­nek szorosabbá tételéről, amíg Athénben nem állítják helyre a demokratikus ren­det. Svájc a leggazdagabb A svájci hitelbank adatai szerint Svájc az ország la­kosaira jutó társadalmi ter­mék tekintetében a világ leg­gazdagabb államává vált. A Svájc lakosaira jutó tár­sadalmi termék értéke sze­mélyenként 6200 dollár. A sorrendben utána Svédor­szág (5850 dollár), majd az NSZK (5600) következik. Az Egyesült Államok, amely egykor vezető helyen állt, most a negyedik. Kevesebb repülőgép indul A Pan American Worild Airways (PANAM), a Trans Worild Airlines (TWA) és a Britisch Overseas Air-Ways Corporation (BOAC) megál­lapodott abban, hogy üzem­anyag-takarékosság céljából csökkenti a London és Phi­ladelphia, valamint a Lon­don és Boston közötti repü­lőjáratok számát. Tömeges elbocsátások az NSZK-ban Az NSZK-ban végrehajtott tömeges elbocsátásokról és rövidített munkaidő rend­szeresítésről szóló jelenté­sek szerint októberben 22 ezerrel nőtt a munkanélkü­liek száma, és elérte a 330 ezer főt. Különösen nagy méretű elbocs'" •=> ke­rült sor az éi in, va­lamint a textil- és a ruházati iparban. Ugyanakkor ^októberben 68 ezer munkás es alkalmazott volt kénytelen rövidített munkaidőben dolgozni és ez­által bérveszteséget elvisel­ni. A rövidített munkaidő rendszeresítése csupán a textil- és ruházati iparban 45 ezer dolgozót érintett. ISMÉT tKDVL a Tempó télapó Szerezzen örömet gyermekének! Megrendelhető: TEMPÓ Ksz, Szolnok Gábor Áron tér 1/a Telefon: 12-322 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom