Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
1973. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Negyedgőzzel Könyvtárak és könyves szekrények az üzemekben hónap múlva érkezik meg a könyvtár sészére. Ennyi idő .kell a beszerzéshez. Az érdeklődés ekkorra már lanyhult. — A brigádokkal hogyan tartják a kapcsolatot? — Minden brigádnak van könyvfeleilőse. Cseréli, hozza — viszi a könyveket. Két letéti könyvtárunk bent van az üzemben. Erre is igény van. A többi meg az iskolákban. Tényleg kell a jó könyv. Illúziók és szekrények A szakszervezeti könyvtáraknak csupán egyötöde rendelkezik önálló helyiséggel. Ügy is mondhatnánk: van huszonhárom szakszervezeti könyvtár és százhárom szak- szervezeti könyves szekrény. Az ezer kötet alatti letéti könyvtárak szinte kivétel nélkül .az üzemi, vállalati ebédlőkben, tanácstermekben, irodákban működnek Sok helyen a könvviáros hóna alá kapja a könvve- ket. és jár szobáról szobára műhelyről, műhelyre. «Ki akar kölcsönözni?* A könyvtári órákat ilyen körülmények köpött rendszeresen megtartani lehetetlen. Sokhelyütt még egy valamirevaló szekrény sem juta könyveknek. A törökszentmiklósi té°1a<rvárban mes kellett szüntetni a letéti könyvtárat, mert az egerek me'n-á'rták a könyveket. A szekrénv „gazdái” a társadalmi könyvtárosok. Főfoglalkozású szakszervezeti könyvtáros mindössze kilenc, dolgozik a megyében. hat részfoglalkozású. tizenhét tiszteletdnas és kilencvenkilenc társadalmi munkás. Egyetemi, főiskolai szakképesítése mindössze három könyvtárosnak van, öten középfokú végzettségűek, negyvennyolcán ú. n. technikai minimummal rendelkeznek, hetvenöt könyvtárosnak pedig nincs szakmai képesítése. Az olvasóvá nevelésnek — szakmai ismeretek hiányában — csak a jóindulatú tendenciái mutatkoznak. J Az üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságai — tisztelet a néhány kivételnek: Baromfifeldolgozó. Tö- rökszentmiklós. a MEDOSZ bizottságai — a letéti könyvtárak sorsával nem igen törődnek. A 'munkásműveltség kérdését pedig lehetetlen a rendszeres olvasástól függetleníteni. Akik erre nem gondolnak, légüres térben beszélnek. A vezetők felelőssége A gyárban okos gépezet. Nem új már. de igen drága. Ügy kétszázezer kötet könw árát éri. „Negyed gőzzel” termek Megszólítom a művezetőt: — Nem bír többet? A művezető hunyor ig: — Dehogynem I Negyedét ha adja a teljesítményének. Csakhát még mindig nem értünk hozzá. Még most se teremtettük meg a gépezet igazi teljesítményéhez szükséges feltételeket. Ha a gyár hosszabb Ideig ..negyedgőzzel” termel, a vezetőket felelősségre vonják. De a gyárak, üzemek vezetői nemcsak a termelés irányítói, hanem politikai 'ele- lősségük van a gépeket mun- j kára fogó dolgozók művelt- | ségéért is. Tiszai Lajos Tegnap este a Szigligeti Színház nagy sikerrel mutatta be Gorkij A mélyben (ÉJ- • jeli menedékhely) című drámáját. Képünk az előadás egyik jelenetét rögzíti; Nász- tya szerepében Csomós Marii Szatyin alakítója Vajda László KÍSÉRLET SZOLNOKON Házom helyen megváltozott a köxzeti rendelés ideje November elsejétől Szolnok három orvosi rendelőjében, a Tóth Ferenc utcai, a Hubai Ferenc utcai és a Kolozsvári úti rendelőben megváltozott a rendelési idő. Addig, mint ismeretes, á körzeti orvosok naponta délelőtt és délután is rendeltek, s közben látogatták a fekvőbetegeket. A napi rendelési idő általában négy óra volt, s ez 2,5:1,5, illetve 3:1 arányban oszlott meg a délelőtti és délutáni rendelés között Most a már említett három helyen az orvos egyfolytában rendel négy órát. egyik nap délelőtt, másik nap délután — így a hét három napján délelőtt kettőn délután, vagy fordítva. Az új beosztás bevezeté- tozást csak akkor terjesztik sét viták előzték meg az or- ki újabb rendelőkre, ha a vosok körében. Egyelőre ki- tapasztalatok kedvezőek sérletrői van szó, s a vál- lesznek, IJj időbeosztás November elseje óta viszonylag kevés idő telt el, hagy átfogó, minden részletkérdéssel kimerítően foglalkozó elemzést készíthessünk a változás következtéiről. Annyi .azonban bizonyos, hogy pozitív és negatív tapasztalatok egyaránt vannak, s a mérleg nem billen egyértelműen egyik ( vagy a másik oldalra, pedig az új időbeosztással dolgozó rendelőkben levő munkakörülmények, főként az ellátandó lakosság összetétele nem jellemző a város egészére. Az orvosoknak általában jobb az új időbeosztás, hiszen a négy órát egyfolytában töltik a rendelőben, mentesülnek a napi kétszeri oda-visszaiárástól. s ez- zej is időt takarítanak meg. Az is tény. hogy a négy óra alatt valamivel több beteget lehet ellátni, mint korábban. hiszen a megszakítás és az újbóli előkészület időt rabolt el, ha nem is sokat. Az új Időbeosztás viszont egyértelműen rosszabb a körzeti ápolónőknek, akik korábban a délutáni rendelésekre nem jártak be, most viszont, a teljes rendelési időben bent tartózkodnak, s ezzel tulaidon- képpen napi 1—1,5 órával megnövekedett a munkaidejük, vagy pedig a látogatásokra kénytelenek ennyivel kevesebbet fordítani. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a lakosság. illetve a betegek érdekét mennyiben szoleálja a megváltoztatott rendelési idő? A tapasztalatok szinte rendelőnként változóak. A Hubai Ferenc úti rendelő IV-es körzetében például a délutáni rendelések forgalmasabbak. Ilyenkor nagyjából 20 százalékkal több beteg jön. Ez jórészt azért van, mert a kollégiumok jelentős része e körzethez tartozik, s a diákok általában délután járnak orvoshoz. Ugyanott a III-as körzetben, ha nem is ilyen eltéréssel, inkább a délelőtti rendelések a forgalmasabbak. A Kolozsvári úti rendelőhöz tartozó körzetekben viszont nem állapítható mes ilyen iellegze- tesség. Ehhez a körzethez az új többszintes lakóházak tartoznak és azokba főleg fiatalok költöztek. nincs annvi idős, orvosra jobban rászoruló ember. mint a többi városrészben. Itt az egy hetesre jutó idő is 8 perc körül van. ami meglehetősen jó erednv^vn^k számít a jelenlegi helyzetben. Sürgős esetekben Az új időbeosztással széthúzódott a rendelési idő. Korábban délután öt órakor álta’ábsn bezárták a rendelőket, most ez hat órakor történik meg. Bár ovakran hallható — olvasható a fisyelmeztetás. hasv mindenki a salát körzeti orvosához fordulion. ez nem jelenti azt. hogy sürgős esetben orvos nélkül marad a beteg. Úgynevezett orvospárok dolgoznak a rendelőkben, s az époen bent lévő orvos a másik körzetből érkezőket is ellátja. ha erre sör "önén szük- sés van. fHosv mennvire sürgős esetrő’ van szó azt az orvos dönti el.) Folyamatos kezdésre azonban átadja a körzet szerint Illetékes orvosnak. Az injekciókat mindenki a saját körzeti orvosától. Illetve az inzulint a reggel bent lévő orvostól kapja meg a beteg. Az első napok után a betegek hamar megszokták az új rendelési időket, s naponta három-négy embernél több nem veszi igénybe a másik körzet-orvosát. Ennél sokkal nagyobb gond a körzetbeosztás megváltozása, ami szintén elég sok embert érint Gyakran „labdáznak” a betegekkel, küldözgetik egyik rendelőből a másikba, senki sem tudja, hogy hová tartozik. Szombaton is van rendelés, ilyenkor két, illetve van. ahol három körzet betegeit látja el egy orvos. A várakozással ellentétben ez nem okoz tumultust. A tapasztalatok szerint az emberek a szabad szombatjukon csak akkor mennek orvoshoz, ha az elkerülhetetlen. s két-három körzei betegeit is el tudja látni egy orvos. Áz említett három helyen viszonylag simán ment az átállás. A három kísérleti rendelő, a Tóth Ferenc utcai, a Hubai Ferenc utcai és a Kolozsvári úti azonban minden szempontból a jobbak közé tartozik. Kérdés. hogv a változás máshol legalább ugyanígy beválik-e? Első betegek érdeke Véleményünk szerint az említett három körzeti orvosi rendelőben szerzett tapasztalatok nem bizonyítják. hogy az új módszer általánosan bevezethető Szolnokon. Előttünk is világos: az orvosi munka jobb megszervezése kísérletezéssel jár, de a beteg emberek érdekei megkövetelik, how az új módszerek bevezetése fokozatosan. nagvon megfontoltan történ !ék. Az illetékes egészségügyi szerveknek körzetről körzetre meg kell győződni arról — hosz- szabb idő alatt szerzett tapasztalatok sokoldalú, gondos elemzés alanián —, hogy az új rendelési rendszer előnyös-e a betegek számára, vagv sem. A lakosság véleménye semmi- ké"-> sem mellőzhető tényező e7*rt dönteni csak az eöves körzetek lakóinak többségével való teljes egyetértésben lehet B, A. A felszabadulás előtt négyöt munkásköayvtár műkö- kött Szolnokon, megközelítően 10—12 ezres könyvállománnyal. Ferenczi Károly nyugdíjas MAV-tisztviselő így emlékezik: a háború alatt a műhely könyvtárából hozzám került Móra Ferenc Véreim című könyve. Ma is őrzöm. A borítólap belső oldalán egy kézzel írott cédula: „Kedves Munkatárs! A könyv lapjai kijárnak, szakadtak. Vigyázva olvasd.” Hát így olvastunk ... Szolnok megye 126. kisebb, nagyobb szakszervezeti könyvtárában ■ a legfrissebb adatok szerint 200 ezier kötet könyvet tartanak nyilván. A szakszervezeti tagok létszáma száztizenh étezer. Sajnos, ma este egy se jön. A könyvek sok mindenről árulkodnak. Illés Béla Eg a Tisza című könyvét 1971-ben i kölcsönözték utoljára, az Építőipari Kislexikont még fel sem iapozták. Graves, Tolsztoj kötetei is évek óta olvasaüanul... A könyvtáros gondterhelt: — Ne keserítsen. Nézze ezt a kartont: Csörögi János t-iszaroffi kubikos legutóbb is négy könyvet vitt.... Három hónapja, amióta én itt vagyok, már kétszer cserélt. Aztán itt van Zelenka Laios, a legöregebb olvasónk, közel a nyolcvanhoz, rendre viszi a könyvet. A fiatalok meg főleg. Vad Ferenc kőműves is mindig olvas. Majdcsak jobban jönnek... A munkásszállóból fehér pára áramlik az utcára. Szállingózik a hó. A pálmafák, leanderek alatt vidám beszélgetés. Csak férfi fülnek való... A könyvtár szegényes homályába — úgy látszik — ma senki sem kívánkozik. A kötetek türelmesen várnak, mint a hű jegyesek. Az állami építőipari vállalat munkásszállójának halijában, pálmák, délszaki növények. híres festmények reprodukciói. A lépcsőház is „örökzöld növénykert”. A fotelekben trécselők. Ingben, papucsban. Építőmunkások. háromszázan lakják a szállót — A könyvtárt keresem... — Várjon már... Hol Is? Valahol fent az emeleten. Ott a portás, megmondja. A második emelet legvégén a társalgó. Rosszul világított, kopott szoba. Négy szekrény, könyvekkel. Ez a könyvtár. Dr. Szolnoki Pál nyugdíjas jogász a könyvtáros. — Csendes nap van — mondja —. pedig könyv az volna. Több mint ezer kötet Lehetne olvasni. — Lehetne? — Olvasnak is azért A krími, a krimi... De mást is. Jó százan beiratkoztak. Van vagy harminc rendszeres olvasóm is. Főleg a fiatalok. Majd jönnek... A szállítóeszköz hiánya nagy gond. A KPM Közúti Igazgatóság könyvtárosa, Balázs Borbála hetente két nagy sportszatyorral cserél. Cipekedik. viszi a könyveket, hogy legyen mit olvasniuk a munkatársainak. A Betonútépítő Vállalat szb-titkára és könyvtárosa biciklivel jön" nek a könyvekért... Könyvek szállítására egy félórára sem jut gépkocsi... Némelyik üzemből — pl. a szolnoki vágóhíd — munkaidő alatt nem jöhet a könyvtáros a letéti állományt cserélni. A Papírgyár évekig „szüneteltette” a letéti könyvtár működését... A mezőtúri KAEV-nak még nincs letéti könyvtára. Nem egy olyan gazdasági vezető van, olvasom a témáról írt tanulmányban, aki feleslegesnek tartja az üzemi könyvtárat, mondván, minek porosodjanak a nyakunkon a könyvek. úgy se olvas senki... Az elmúlt évben a megye szakszervezeti könyvtárai a beiratkozott húszezer olvasó részére 260 ezer kötet könyvet kölcsönöztek. Szép szám, de nem ennyi volna, ha a könyvtárosi munka elemi feltételei mindenhol biztosítva lennének. A 103, kisebb letéti könyvtárat az SZMT központi könyvtára látja el könyvvel. Pontosabban: ellátná...!A könyvtár ugyanis hetente egy nap rendelkezik gépkocsival. ilyenkor bonyolítiák a cseréket Már amelyikre jut idő, s ahol igénylik a cserét. Az AKÖV kunszentmártoni kirendeltsége 1970 óta nem kért könyvcserét. pedig mindössze 150 kötetük van. A megyei víz- és csatorna- művektől is három éve cseréltek utoljára. A szászbe- reki akkumulátor üzemből 1971-ben. A Patyolat válla- i latnál tavaly... folytathatnánk a sort... i pontjait így tudom összegezni: minden brigádtag aktív önművelést vállal. Ennek : része az állandó olvasás. — A könyvállofhány megfelel a minőségi követelményeknek? — Huszonötezer kötetünk van. Nem panaszkodhatunk. De mégis... Az új beszerzéssel bajban vagyunk. Erre az évre is csak 30 ezer forintunk volt. Nyolc, tíz éve is ennyi volt. vagy több. dehát azóta a könyvárak lényegesen emelkedtek. Rossz a propagandánk is... — Éspedig? — Rosszul időzített csak a könyvpiachoz igazodik. Megjelenik egv új könw: a sajtó, rádió, tv mondja, bemutatja. Jönnek másnap, harmadnap az olvasók. Kérik. Sajnos csak két, két és fél Ezt a mondatot Orosz At tilánétól. a martfűi műve lődési központ könyvtáránál vezetőjétől hallottam, ö mej t^gy szocialista brigádvezetőtől : — Az nem elég, ha valak csak beiratkozik a könyvtárba. Az semmi. Ez csal akkor ér valamit, ha olvas művelődik is az ember.. Ne csapjuk be önmagunkat hogy olvasunk, aztán dehogy csak a statisztikát szépítjük — így mondta az a munkás hallom vissza a könyvtárostól. — A tapasztalat? — Másfél ezer olvasónk van. De ők ténylegesen olvasók! ötven brigáddal szocialista szerződést kötünk. A könyvtár vállalja, hogy ... — De mit vállal a brigád? — A szerződés különböze EaT csendes nap JVA JUiUlClfL 0 o o VaUICtA) lUUtb <a 11 Szatyor és mikrobusz iVe csaptuk be önmagunkat
