Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
4 SZOLNOK MEGTEl NÉPLAP . 5973. december 16. Egyedül maradtam, ebből élek — ... könyveket vásároltam ... — most már van hol tanulni — ... erkölcsi elismerés is -=>... szeretnék jogász lenni = .. .négy év alatt húszezer Ösztöndíjas középiskolások Fizikai dolgozók gyermekei a társadalom segítségéről Szolnok megyében a fizikai dolgozók középiskolás gyermekei közül az 1972/73-as tanévre hétszázhirminchatsn kaptak —4 ezer forintos tanulmányi' ösztöndíjat, ami összesen 1.6 nillió forintot tesz ki. Többen részesülnek bejárási segélyben, menzaellátásban. Felkerestünk néhány ösztöndíjas tanulót Szolnokon, Űjszászon és Kunszentmártonban, s megkérdeztük, mit jelentett számukra az ösztöndíj. Beszéljenek ők. Jó tanulók Kiss Ilona a szolnoki köz- ; 'azdasági szakközépiskolában negyedikés. — Nem akarok nagy szavakat használni, de nekem létkérdés volt a pénz. Ha most nem kapok ösztöndíjat, abba kellett volna hagynom a tanulást. A szüleim elváltak, egyedül nevelt az édesanyám, de ő szegény nemreg meghalt. Négyszáz forint gyerektartást kapok az apámtól, ehhez a fél évre szólóan kétezer forint ösztöndíjat. Ez a jövedelmem, ebből élek. Űjszászról járok be Szolnokra. A buszbérletemet megtérítik, a menzán ingyen étkezem. Nekem ez nagyon sokat jelent. Fejes Teréz másodikos. Rákóczifalváról ingázik, kedvezményes étkezésben is részesük — Ha már a menzáról volt sző. hadd mondjam el. hogy az a harminc forint, ameny- nyit itt fizetek egy hónapra, az a fogyókúrát is beszámítva — legföljebb két napi kosztra lenne elég. Én is kétezer forintos tanulmányi ösztöndíjat kaptam ebben a félévben. Téli ruhát, nadrágot, cipőt. ’ pulóvert vásároltam belőle. Szüleim fizikai munkások. Édesapám a Volánnál. édesanyám otthon a fezben dolgozik. Keveset keresnek, ezért a családunknak a legjobbkor jött a segítség. Zsíros Julianna negyedikes. _ Szerintem ez nem egyszerűen anyagi segítség, hanem legalább annyira erkölcsi elismerés, a fizikai dolgoÄ kötet hat kisregényt közöl az észt próza legfrissebb alkotásai közül. A gyűjtemény egészére jellemző vonások: a nemzeti, történelmi tudat elevensége, finom in- tellektualizmus és vonzódás a szimbolikus költői megjelenítéshez. Az észt történelembe legtávolabbra a Négy •monológ Szent György iirü- Ityén témája nvúl vissza — .Taan Kross (1920—) a neves reneszánszkori tallinni festőművész. Michel Sittow alakját idézi fel. A külország! sikerek után hazatért ..képíró- vak” vállalnia kell az inaskodást. a megalázkodást — hogv hazáiéban befogadtas- íék. Mats Traat 0936—> az észt parasztság félévszázados drámai történetét szövi — remek realizmussal — egy tanyasi csénl őgénk szán szimbóluma köré. Háborúk, em- bervadászntnk. internálások. ■*öbb nemzedék drámáia pereg le. míg a kenvérszerző I ép kiöregszik. ócskavassá : omlik (Tánc a gőzkazán kö- ' üIV Fanvar irónia hatla át Megszállást. Emi Krusten 1900—) írását. Hőse botcsinálta mártír, keresetlen halála azonban furcsán törvén vszerű: a csélcsap nő- r sábász lesénv azért jut a Gestapo kezére, mert „a cögvész idején is tudott ne- - etni”. Gondolkodó emberek, < rtelmiségiek drámájáról, lelkiismereti válságokról szól no Raud 0 928—1 címadé és .lati Unt 0044—1 Az élet ehetőségei az űrben c kis- : egén ve. A kötet egyik leg- i rdekesebb hangvételű mű- ■ e a Tojások, kínai módra, un Vetemaa (1936—) fóliázok megbecsülése. Szóval nagyon szép. hogv gondoskodnak az emberről. Ez pedig arra serkent, hogy jobban tanuljunk. Most is olyanoknak adták az ösztöndíjat, akiknek ió tanulmányi átlaguk volt. Itt mindnyájan négy egész fölött vagyunk. Könyvespolc A kunszentmártoni József Attila gimnázium tanulója, a harmadikos Kakuk Gabriella. Gondolatai összekapcsolódnak szolnoki diáktársaiéval. — Az ösztöndíjat azért adják, hogy a továbbtanuláshoz hozzásegítsen bennünket. Én az ezerötszáz forintos félévi ösztöndíj nagy részéből kézikönyveket vásároltam, méghozzá olyanokat, amelyeket a szüleim pénzéből nem tudtam volna megvenni, de a tájékozódáshoz szükségesek. Például megvásároltam a filozófiai kislexikont, a Kommunista kiáltványt és több irodalomtörténeti tanulmányt. Még maradi pénzem könyvekre. Most már én is felnyúlok a könyvespolcra és kikeresem amire szükségem van. Jakab Márta ugyancsak harmadikos Szülei tsz-tagok. Cserkeszőilőről jár be ,Kun- szentmártcnba. A buszbérletért öt forintot fizet. — Négyezer forintos ösztöndíjat — tehát félévenként kétezret — kapok. A jó tanulmány eredményünket könnyebb megtartani, most már jut pénz arra is, amire korábban nem tellett. ból való. Az élettől távol, a halálhoz roppant közel került rákkórházi beteg — Camus Mersault-jával rokon hősként szikár iróniával, a furcsa, csodálkozó megrendült- séggel néz szembe sorsa kis- szerűségévpl. s az elmúlással. (Európa Kiadó 1973.) Sajátos gyűjtőszenvedély rabja Károsy Pál: több. mint fél évszázada járja a temetőkét s följegyzi. gyűjti a sírverseket és sírfeliratokat. A nem mindennapos hobby már eddig is rengeteg energiáját és idejét emésztette fel. A budapesti temetők minden zegét-zugát ismeri. Amióta nyugdíjas, két-három napos gyűjtőkörutakra jár. s eljut az ország legtávolibb részein levő temetőkbe is. A hangyaszorgalommal végzett ..kirándulások” máris rendkívül gazdag eredményt hoztak: 15 ezer sírverset. —■ Ezekből 6 ezret hat kötetbe foglalt „Budapesti temetők sírversei” címmel. Sírfeliratai közül 10 ezret a Széchenyi Könvvtár vásárolt meg. az elmúlt évben pedig 50 kötetes munkára kötött szerződést ame'v Budapest ősz - sze<! temetőiének nemcsak vermeit, hanem sí^eUc-tát ic cgvbeevűtti: a munka há••nmnegved >-észe már nyom- a~i-Ae7en áll. Érdekes és tan>t1sáeno belelapozni a most összeállított Én könyveket és tanszereket vásároltam rajta, de szerintem. ha a diák magárakölti — mondjuk ruhát vesz. —» akkor sem teszi rosszul, hiszen kevesebb lesz a .gondja, nyugodtabban tanul. Szigeti Ildikó az újszászá gimnázium és autóközleice- dési szakközépiskola tanulója. Nyugdíjas édesanyja tartja eL — A tanulmányi ösztöndíj nekem azt jelentette, hogy be tudtam rendezni belőle a szobámat és most már tudok hol tanulni. Remélem, így megtartom a jó tanulmányi eredményemet. Szeretnék jogász lenni, örülnék, ha felvennének az egyetemre. Rózsa Imre igazgatótól tudom meg, hogy az autóközlekedési szakközépiskola híre a megyehatáron is túljutott. A végzett diákokat sok autóközlekedési vállalat várja, s hogv ezért áldozni is képesek. Eddig a szolnoki 7. sz. Volán hét, s januártól tizennégy gyereknek ad havi ötszáz forintos társadalmi ösztöndíjat, a végzett tanulóknak elhelyezkedési lehetőséget biztosít. Havi ötszáz Most jelentkezett Cegléd és Debrecen is és vállalták, hogy négy, ille.ve hat leendő autóközlekedési szakember tanulását támogatják társa- rialn- osztónciíiiiil. Társadalmi ösztöndíjas újszászi diák Vincze Éva másodikos. — Tiszapüspökin élnek a szüleim, itt externátusban lakom. Az ösztöndíjat be tudom úgy osztani, hogy otthonról nem kel. pénzt kérnem. Havi ötszáz, négy év alatt húszezer. És ez nagy segítség. Hiszem, hogy nem leszünk hálátlanok.’ Igriczi Zsigmond Szabadtéri geológiai múzeum Sajátos geológiai múzeummá alakul hamarosan Lenin- grádban az Odojevszkij utca. ahol nagyméretű jáspis. márvány, labradorit mintákat, érc- és ásványdarabokat — köztük a leningrádi területre jellemző hasznos ásványokat — állítanak ki. „A geológia sétánya” a város geológusainak hírnevét öregbíti, szókét. akik nagymértékben hozzájárultak a szovjet ásványi-nyersanyag bázis létrehozásához. A gyűjteményt több mint száz. az ország különböző lelőhelyeiről származó minta teszi gazdaggá és országos viszonylatban egyedülállóvá. . gyűjteménybe. Az első kötet első versét Vitkovics Mihály írta saját hamvai fölé: ..Vitkovics a vezetéknevem, a koma mondta Mihálynak: Szült Eger. éltetett Pest; a porom itt feküszik”. Azután következnek az olyan sírversek, amelyeket klasszikus költőink írtak megrendelésre vagy kegyeletből- — Vörösmarty, Tóth Kálmán és Arany patétikus gyászsorai. A gyűjteményből kiolvasható. hogv a leghosszabb sírverset Rákosi Jenő. a „Kurzus” hírhedt zsurnalisztáin írta br. Ulmann Adolf teteme fölé. A legrövidebb sírfeliratok így hangzanak: — „Anyánk”. „Apa”. „Öcsi”. A legmegleoőbb felirat alighanem a pécsi temetőben található. Ivy hangzik: „Joli. Mindent elintéz” — Néhánv rarce’Hval odábh pedig két etjvprKíi sírem’őkén olvach-tők as !n- te szállóic,évé vál* s^rVc- TM nyugs-mnv mi — Olva sá*o'• ti. Nyuecdnátok ti — Olvasnánk mi”. A BÁLVÁNY Mai észt kisregények „Nyugodnátok ti, olvasnánk mi” A temetők irodalma ötven kötetben , , Téli esték Bánba'mán 9 <> ! A havas hideg télben a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi kerületében estéztünk. — Jártunk családoknál és a Kakat- parti munkásszállóban is. Fiatalokkal találkoztunk, akik ott élnek, dolgoznak. — Kicsit messze a világtól — mondhattuk volna régen. Csakhogy a világ már nincs olyan mész- sze... Üj az otthon, szép a szoba. Szabó János gyakornok‘gépészmérnök és felesége, a gazdaság „gyermekkertjének” fiatal óvónője csak júliusban költözött Bánhalmára. Pest megyéből jöttek, de nem unatkoznak. A tévé, a rádió mellett jó kikapcsolódást találnak Szabóék szép szolgálati lakosa után a „Hotel Rakatéba mentünk. így hívják a f laság munkásszállóját. Ráillik a név. kényelmes, szép szobákba nyitottunk be. Pál Erzsiké — a gazdaság üzemi konyhájának dolgozója ' rádiójából jó zene szólt. G maga egy új mintát tanult. A szép kézimunka a kelengyéhez mindig jól jön A legfiatalabbak a művelődési házban szórakoznak. Esténként a klubszoba a legforgalmasabb, de sokan olvasgatnak az ezer kötetes könyvtárban is (Fotó: Nagy Zsolt) Plágium-e az ollózás? A morikban Tizenegy új szovjet film A közelmúltban Moszkvában járt filmátvételi delegáció 11 játékfilmet vett át magyarországi forgalmazásra. Mihail Bulgakov „Iván Va- sziljevics” című színdarabjának ötletes filmváltozata az „Iván Vasziljevics foglalkozást változtat”. A századforduló elején egy kozák faluban játszódik a rettenthetetlen atamán című színes ifjúsági film — rendezője Vlagyimir Gyácsenko és Gennadij Ivanov. Az eltört patkó ugyancsak színes ifjúsági film, — Szimjon Aranovics rendezése. Színes vígjáték gyerekekkel, nagymamával, szellemes dialógusokkal, enyhén szatirikus felhanggal az „Egy csepp a tengerben". Valerij Zohotuhin alakítja a főszerepet Troscsenko fiimiében, az Akikre szeretettel emlékezünk vissza című műben. Történelmi dráma a litván stúdióban elkészült. Gerkusz Mantasz. A fekete kapitány a kijevi Dov- za-'nko stúdió «’.élesvásznú ka'andfilmje. A mai társadalmi dráma a moldvai stúdió alkotása, A ház Szerafin számára. A rossz jó ember Josz-'f Hejfic- nek. a Csehov-művek avatott adaptálóiának alkotása, A párbaj filmváltozata. Két bűnügyi film zárja a sort: A fekete herceg rendezője A. Vobrosszkij: a fő- S7„r“plők között találhatják F< Tap-a^a ‘Jpnpi'ni* é*. 'j- iVolai Grip“-'-óf Kun- r--" a ffls erep- ' *1' *' ’ióbm k ’- Olt a Sok1 e ^HHiins királynőnek című krimi. A címül idézett kérdésre kér választ egy olvasónk. Társaságukban vitatkoztak arról, lehet-e rokonértelmű szópárnak tekinteni a plágium és az ollózás megnevezéseket. Az egyértelmű válasz érdekében kísérjük végig a két szó eredetének, illetőleg használati értékének fejlődését. A plágium szó latin eredetű, s a rabol, emberrablást követ el alapjelentésű plagio igének a származéka. A belőle képzett főnév (plagiarius) eleinte a rablót, az emberrablót nevezte meg. Később, már a rómaiak nyelv- használatában kialakultak elvontabb jelentésámyalatai, s vele nevezték meg a következő fogalmi értékeket, jelentéstartalmakat : csábító, szellemi értékek tolvaja, irodalmi alkotások eltulajdoaí- tója stb. 1 Ma a plágium szóval utalunk arra, hogy valaki írásaiban „mások tollaival ékeskedik”, szellemi alkotásokat tulajdonít el, mások eredményeit saját nevével közli, tehát plagizál. Milyen tanúságokat nyújt számunkra az ollózás szó fejlődéstörténete? A vágó nyíró eszköz meg” -v„7éséré szolgáló olló szónak is több jelentésámyalatát ismerjük. Hogy az alapjelentés és az átvitt fogalmi érték közötti kapcsolatról pontos képünk legyen, érdemes idéznünk Gárdonyi Egy hírlapíró emlékirataiból című írásának következő mondatait: „A szerkesztő ollóját a sarokba vágta... Az olló megteremtette a tárcát, meg a vidéki híreket.” Világos, hogy itt az ollóval végzett olyan cselekvésre utal az idézett rész, amelyben a szerkesztő „ösz- szevágta”, „összeollózia” más ■lapokból, nyomtatványokból a híreket és a szórakoztatásra szánt írásokat. Az ollózás szóalakkal tehát megnevezték azt a szerkesztői ténykedést, hogy a különböző lapokból, kőnyomatosokból vágtak ki részeket, s ezeket bizonyos szempontok szerint elrendezve, közleményekké rakták össze. Legtöbbször a forrás megnevezése nélkül jelentek meg az ilyen közlemények. A rosszemlékű, múltbeli vidéki lapok valóban „összeollózott” cikkeket jelentettek megj e nem önálló írásokat, Van tehát alap arra, feogy az idegen eredetű plágium szót a magyar ollózás megnevezésével állítsák egy m-. konértelmű szósorba. ©Po Bak«* Jéatr# *
