Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973- november, 14. MAI BULGÁRIA Az ősi és a megifjodott Yidin A belográdcsiki telefongyár egyik tágas műhelycsarno­kában O szónoki látogatása a Vatikánban Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter 5 napos olaszországi tartózkodásának befejeztével hétfőn este ha­zaérkezett Varsóba. Útja tu­lajdonképpen két látogatás volt: két napot olasz kollé­gája. Moro vendégeként töl­tött Rómában, majd pedig hétfőn a Vatikánban VI. Pál pápával és más szemé­lyiségekkel tárgyalt. A kedd reggeli varsói la­pok' vezető helyen közölték a VI. Pál pápa és a lengyel külügyminiszter találkozójá­ról kiadott hivatalos tájé­koztatót. VI. Pál pápa gondoskodást mutatott a lengyel katolikus társadalom iránt. Érintette a lengyel katolikus egyházat foglalkoztató jelenlegi prob­lémákat, s kifejezte remé­nyét. hogy kielégítő megol­dást lehet találni rájuk. Olszowski miniszter elis­meréssel szólt a lengyei ka­tolikusok hozzájárulásáról a szülőhaza építése ügyéhez. A külügyminiszter a lengyel állam és egyház viszonya további normalizálását érint­ve aláhúzta, hogy a lengyel kormány ez ügyben jóakara­tot tanúsít A Zycie Warszawy kedden első oldalán kommentálta a pápa és a lengyel külügymi­niszter találkozóját. A lap megemlítette, hogy Olszows­ki külügyminiszter egy Ko­pernikuszt ábrázoló gobelint ajándékozott a pápának, majd aláhúzta: „a látoga­tást egészében kétségkívül pozitívan kell értékelni. Lengyelország jelenlegi nemzetközi helyzete és kor­mányának következetes bé­kepolitikája iránti tisztelet ég elismerés fejeződött ki abban, ahogy a pápa és a Vatikán vezető személyiségei a lengyel külügyminisztert fogadták. Ma nyílik meg íok'óban a Javán Kommunista Part XiL kongresszusa A kongresszust megelőző időszakban a Japán Kommu­nista Párt jelentős sikere­ket ért el, mind szervezeti­leg, mind politikailag. Az 1970-ben tartott XI. kong­resszus óta a párt huszon­egyről ötvenegyre növelte parlamenti képviselőinek számát, s képviselete a he­lyi önkormányzati szervek­ben 1600-ról 2600-ra emel­kedett Lényegesen megnőtt a párttagok száma ég ma már nincs olyan város és falu Japánban, ahol ne len­ne Kommunista Pártszerve­zet. Megfigyelők különösen jelentősnek ítélik a JKP be- folvásának fokozódását a japán falvakban, amelyek évtizedeken át a konzervatív politika fellegvárai voltak. Vidin megyeszékhely, nyu­gat felé a gyors vizű Timok folyóig terjeszkedik, keleten a Duna ezüst szalagja hatá­rolja. A vidék szépsége va­lósággal elbűvöli az embert. Innen felkapaszkodhat a Sztara planina felhőborítot­ta csúcsára. Midzsurra. majd lebocsátkozhat a síkságra, sétálhat a dúskalászú búza­mezők mentén vagy a gyü­mölcsöskertek árnyékában. Vidin az 1. bolgár állam erődítményei közé tartozott. A bolgár városok közül utolsóként került török kéz­re. Itt még mindig fennáll egy eredeti középkori vár, a „Bába Vida”. Ugyancsak eb­ben a körzetben található a csodálatos Magúra barlang, és a belográdcsiki sziklák, melyeket a természet évez­redek során alakított ki. A múltban Vidin közön­séges vidéki városka volt céhnegyedével, szatócsüzle­teivel, ^ gabona és borkeres­kedőivel, malomtulajdono- saivaL Az olajütők. a por­celán- és kerámiagyár szin­tén kistőkések kezében volt. Ma már modem európai város módjára fejlődik Vi­din. Az utóbbi 10 évben né­pessége megkétszereződött, most 60 000 lakosa van. Vál­lalataiban több mint 20 000 munkás dolgozik. 1972-ben a városban négyszerannyi ipari terméket gyártottak, mint 1965-ben. Ez a fejlődés az V. ötéves tervben létre­hozóit vegyikombinátnak és a többi iparvállalatnak kö­szönhető. Az iskolák és gyermekin­tézmények építésére vonat­kozó tervet 1972-ben 40 szá­zalékkal túlteljesítették. Át­adták a 110 férőhelyes böl­csődét, a 24 tantermes isko­lát. a 140 kisgyermeket be­fogadó óvodát. Megkezdték a Kirii és .Metodij nevét vi­selő iskola kibővítését, ezen­kívül még két iskola és kol­légium építését. A lakosság számára ked­vező fordulat állt be a köz­szolgáltatások rendszerében is. Nyilvános mosodák léte­sültek külön vegytisztító részleggel. Ebben az évben megnyitják az elektromos háztartási gépek javítását végző szervizt és befejezik a szolgáltatóház építését. A viharos gyorsasággal fejlődő városnak megvannak a maga problémái is. Az ipari fejlődés jóvoltából sok fiatal vegyész és munkás jött a városba, kialakult a művész-értelmiségi réteg. Sokan kapnak majd modem kényelmes lakást, és ezt a törekvést a Városi Tanács minden lehetséges eszközzel támogatja. Ma már joggal mondhat­juk — az egész körzetre a fejlett vegyészet, a. korszerű gépipar, a viharosan fejlődő mezőigazdaság, művészet és kultúra jellemző. Az ipar és mezőgazdaság aránya 69:31. Abban, hogy ennyire az ipar javára billent a mér­leg, nagy szerepe van a be­lográdcsiki telefongyárnak, a vidini szivattyúüzemnek, az újonnan épült vegyiüzemek­nek, amelyek évente több mint 1200 000 gumiabron­csot, 135 000 tonna műsely­met és egyéb műszálas tex­tíliát termelnek. Bár az ipar igen nagy iramban fejlődik, a mezőgazdaságról sem le­het mondani, hogy egyhely­ben topog. A hat agráripari komplexum 140 000 hektár megművelt földdel rendelke­zik, amelynek több mint l;3-a öntözött terület. Az optimális matematikai-gaz­dasági modellek kidolgozá­sára, a vezetőség a vidini számítóközpontból szerződte­tett szakembereket. Különös tisztelet övezi a csak gépi erővel dolgozó brigádokat. Országos hírnév­nek örvend Miron Brezoev, a szocialista munka hőse, a bregovói agráripari komp­lexum dolgozója. Egyik — csupa szovjet technikai esz­közökkel dolgozó brigádja — mintabrigád. Termésátlaguk búzából 4500 k.g, kukoricá­ból 9000 kg hektáronként. Egyes területeken a búza termésátlaga eléri a 6000 kg-ot, a kukoricáé pedig a 11 240 kg-ot hektáronként. Vidinnek színháza, szim­fonikus zenekara, népi tánc­os énekegyüttese is van. Virágzik az amatőr művé­szet, már nemegyszer nyer­tek értékes díjakat. Azokat, akik ellátogatnak erre az ősi és megújult föld­re. mindig megragadja a történelmi nevezetességek sokasága, a természet szép­sége, virágzó falvak és kor­szerű városok, a föld bősé­ge és a modem ipar, de leg­főképpen az életvidám és vendégszerető lakosság. A város látképe a Duna felől. .'^3oooooooooooocxx)gocooocooc)oocoooooocooccooooooooocoocoooock^ocooooo(^x>ococooocooooooooooooooooooooooooooocoooocooo A sápadt, zilált tekinte­tű férfi leült mellém a kis bisztró asztalához, majd kérdően nézett rám: — Parancsoljon — felel­tem udvariasan. — Kíváncsi az életem történetére? — Nem — mondtam ha­tározottan. — Jó, akkor elmesélem. A hivatásom okozta a tra­gédiámat. Huszonkét esz­tendeje annak, hogy elsze­gődtem borkóstolónak. Ön kóstolt már bort? — Természetesen. Na­ponta két decit tisztán. — Nem úgy értem. Kö­telességből, elhivatottság­ból. Az Emberiség iránti alázatból kóstolt-e már bort? — Sajnos, még nem. — Uram, amikor elvál­laltam ezt az állást, úgy éreztem, szent missziót tel­jesítek! Súlyos és felelős­ségteljes döntésem nyo­Te vagy az igazi mán kerülhetett csak a piacra az égi nektár. Ha én egyszer azt mondtam, hogy ez az ital zavaros színű, nem teljesen áttet­sző, mint a hegyi patakok tükre, vagy azt mondtam: a zamata, íze, illata nem tökéletes, akkor ítéletem ellen nem volt fellebbezés. Zseniális ember hírében álltam a szakmában. Ret­tegtek tőlem, de tiszteltek, mert tudták rólam: szigo­rú vagyok, de igazságos. Egyszer, egy szomorú na­pon, bekövetkezett a tra­gédia. Uram, ha untatom, abbahagyhatom — nézett rám erélyesen. — Folytassa csak. na­gyon érdekel — mondtam ásítozva. — Uram, én, a borkós­toló, húsz éven át nem ittam egy kortyot sem. ön, laikus létére is tudja, hogy a bort a szakember csak megforgatja a szájá­ban. így tanulmányozza a minőséget, de az italt nem nyeli le. Egyszer, egy nagy nemzetközi versenyen, a zsűri tagjaként végeztem ihletett munkámat, amikor a portás egy táviratot nyo­mott a kezembe: „MÉGIS TE VAGY AZ IGAZI. SZAKÍTOTTAM ÁRMINNAL. V1SSZAJÖ-' VÖK HOZZÁD: HŰ FE­LESÉGED ELLA". Micsoda csapás! ijed­temben lenyeltem a vizx- , gálát tárgyává tett bort. S tudja, mi történt? Jól­esett a verpeléti kadar. Olyan kellemesen bizser- gette a torkomat. Azon a napon elindultam a lej­tőn. Ma már naponta 50— 60 féle bort kóstolok és nyelek le. Uram, ott tar­tok, hogy a múltkor már az egri bikavért összeté­vesztettem az Izsáki fehér­rel. En mindent, mindent lenyelek. Megpróbáltam vigasztal­ni nehéz sorsú asztaltársa­mat: — Nézze, az embernek a munkahelyén olykor sok mindent le kell nyelnie . .. — Tulajdonképpen igaza van —: bólintott derűsen és szakértő szemmel a fény felé tartotta az italt. 1962-es évjáratú tokaj- hegyaljai Furmint — mondta az üveg Kőbányai Kinizsire ... Galambos Szilveszter KÉPERNYŐJE ELŐTT Tartalmas ünnepi műsor az októberi forradalom év­fordulójára, izgalmas labda­rúgó-mérkőzés közvetítése végre hazai pályáról. Medea R Katona József Színházból, díjnyertes francia film rep­rize és sorolhatnám az el­múlt héten is színes prog­rammal szolgált nézőinek a Telvízió. És még valamivel, a negyedik adásnap premier­jével a második csatornán. Első csaturna — második csatorna A premiert november 8- án tartották, méghozzá alka­lomra illő ünnepi program­mal; Rozov tévéjátéka, az Aljosa Kramazov került képernyőre, amelyet a szer- j ző Dosztojevszkij regényéből írt. Ugyanakkor az első csa­tornán a Színészmúzeumba voltunk „hivatalosak”. És itt következett a néző dilemmá­ja. A Karamazov, vagy pe­dig a Rajnai Gábort bemu­tató Színészmúzeum? Leg­szívesebben mindkettőt meg­néztük volna. De hát ez egy­szerűen képtelenség A mű­sor szerkesztősége azonban feloldotta a nézőt szorongató dielmmat: megígérte, hogy a Karamazovot láthatjuk majd az első csatorna műsorában is, mert később megismétlik. — így azok a nézők is hozzá­juthatnak Rozov tévéjátéká­hoz. akik jelenleg még csu­pán „első csatornásak”. — Mint mi is, itt a megyében. Ahol többnyire csak gyen­gébb minőségben foghatjuk a második csatorna műsorát. Éppen ezért csak üdvözölni lehet a most is kilátásba helyezett gyakorlatot, hogy tudniillik a Televízió min­den olyan műsort megismé­tel az első csatornán is. —> amelyet eredetileg a máso­dikon juttatott el a nézők­höz. Bizonyára megkönnyí­tené a néző számára a dön­tést, ha minden műsor ese­tében — akár első, akár má­sodik csatornás — előre tud­hatnánk. hogy vajon megis­métlik-". és talán még azt is. hogy megújrázására mikor kerül sor. Az efféle „műsor­tanácsadás”. amelyet a Te­levízió előre kiadott műso­rában is jelezni lehetne. —• nagyban segítene a tévé­programok megteki ntésénak ..házi megszervezésében”. Nyitott könyv Miből csinálják az elefán­tot? — kérdezi Fehér -Klára legújabb kötetének címé­ben. Például bolhából, vág­hatjuk rá a közismert szólás másik felét, idézve. Azaz bár­milyen apró-cseprő dolgot fel lehet " fújni elefántnak, így azután a sokszor lényeg­telen is a lényeges orcáját öltheti fel. A bolha-elefánt viszont aránykérdés. És ezt azért említem, mert sájnos a Fehér Klára jó szemmel meglátott és publicisztikus frisseséggel előadott kisebb- nagyobb írásait mintha a Te­levízió is kissé ..elefántnak” nézte volna. Túlságosan is feltupírozta őket a játék kellékeivel. Ezáltal némelyik el is vesztette varázsát, már nem érezhettük bennük azt a természetes életközelséget, ami Fehér Klára írásait oly“- annyira jellemzi. Természe­tesen így is érthettünk a lá­tottakból, és á mindennapi élet apró. bosszantó jelensé* geit újraélve együtt bosszan­kodhattunk az írónővel. A „lőtt dolgok” tudósításainak televíziós változatában éle­tünk megannyi fonákságára ismerhettünk. Rendkívül él­vezetes volt az a beszélgetés, amely zárta a Nyitott könyv műsorát. Fehér Klára termé­szetes közvetlenségét csodál­hattuk meg. Röviden Azt hiszem, még mindig keveset tudunk a Szovjet­unió területén élő rokonaink­ról. Ezért is volt öröm látni a képernyőn Mari-föld éle­tének képeit. Az útifilm egy magára talált nép — a íiat- százezres nemzetiség — szárnybontogatását, repülését demonstrálta. A Szovjetunió­ban élő testvéreink mai éle­téről a Televízióban érdemes volna akár sorozatot is indí­tani. "Vele Moszkvából — fele Budapestről. — könnyűzenei találkozó a képernyőn. — Együttringatózás a népszerű melódiák, régiek és újak hul­lámain. Festői háttér a da­lokhoz. a magyar főváros és Moszkva világvárosi képei. Természetes színhelyek a megszólaltatott zenéhez. — Könnyed elegáns műsorveze­tés. Kellemes szórakozás a nézőknek. Az operettek elő­adásában inkább a szovjet énekesek remekeltek, a tánc­dalokban a mieink ielesed- tek jobban. A siker ilyen ér­telemben is fele-fele. A Színészmúzeum legfőbb törekvése, hogy töredékek­ből próbálja összeállítani az egészet, hogy így adia a megidézett színész művészi pályáiénak teljességét. Vagy legalább is a teli esség illú­zióját. Rainai Gábor eseté­ben ez többé-kevésbé síké* WiP i«, r n>'b?nm »llrn+úínak. Jóllehet nagyobb részben c«ak régi archív filmek tanú­ságára szorítkozhattak. De "av is a szemtanúi* oálva- •úvsak véleményéből, egv-esv '-ritíkai megjegyzésből lóval ‘öbbet tudhattunk meg Ral- npj Gábor színészi ecn/á-u'sé- -féről. mint amit perviHőban *artnl+pk róla. atriVnr a ma­be. A művész szavai, ame­lyeket a hangszalag őrzőt: meg számunkra, megszívle­lendő tanulsággal is szolgál­hatnak; „Botladozások nél­kül nincs út a csillagok felé”. Megalakult a Ki mit tud? — klub. Csütörtökön este volt a napja. Régi ismerő­seink néztek ránk a képer­nyőről. És jó volt látni, hogy akiknek egykor szurkoltunk, azok ma is épségben vannak. — Régi versenyek emlékeit idézte fel a műsor, és egy kicsit már a fiatalságunkat is. Némi nosztalgiával hall­gattuk a két gézengúzt, néz­tük a bóbitásokat stb. — De túlságosan is a múlt bűvkö­rében történt, ez a mostani klubalakítás. Többet tekin­tett hátra, mint előre. Pedig ahhoz, hogy ne a kiöregedett Ki mit tud-osok gyülekeze­tévé váljék a mostani z’ub. sokka] inkább a jövő fele kel­lene néznie. S hagyni a régi emlékeket. Frissebbek kelle­nek. És új fiatalok. Tehet- , ségesek. Meg kell keresni őket. A klub ebben tehetne nagy szolgálatot És szerezhet­ne új élményeket. Szép feladatra vállalkozott Pásztor Ferenc. Várszegi Ká­roly és Radó Gyula. A ké­pek nyelvén énekelték meg az üvegfúvók, az acélöntők himnuszát. — Megpróbálták megragadni a tűzzel szövet­kezett emberi erő és ügyes­ség varázsát. Nem az öncélú szépség, a tűzkígyók látvá­nya. a tűzszikrák parádéja bűvölte el őket. hanem a ter­mészet erői fölé emelkedő ember minden nap tapasz­talható heroizmusa. Szolnok megyei amatőr- filmesek szerepeltek a Tele­vízió Pergő képek műsoré - bán Ez a műsor is bizonyí­totta. Vioev a mésve amatő’ filmesei helyet kérnek a mozgalomban. V. iWL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom