Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NI PI AP 1973. november 13. Kiadták (rósz nyelven Tito gyűjteményes kötetét Éljen és szeressen a szív... Beszélgetés EISNYEVSZhIJ professzorral A moszkvai Polityicseszka- ja Lityeratura kiadó gondozásában orosz nyelven megjelent Joszip Broz Tito, , a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke 1941 és 1973 között írt cikkeinek, illetve elhangzott beszédeinek válogatott gyűjteménye. A hétfái Pravda, méltatva a most kiadott könyvet, egyebek között megállapítja: a gyűjteményes kötet, nagy figyelmet fordít a szovjet— jugoszláv barátság erősítésének kérdéseire, a cikkek és beszédek nagyra értékelik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és más szovjet vezetők Jugoszláviában tett látogatásait, hangsúlyozzák, hogy e látogatásoknak alapvető jelentőségük van a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti baráti kapcsolatok és együttműködésének fejlődése szempontjából. Ókori sakkfigurák Sakkfigurákra bukkantak a régészek az egykori óbolgár főváros: Veliki Preszláv közelében. A modem sakkfigurákhoz a stilizált lovak és a henger alakú alsórészén igen keskeny, fent pedig körrel végződő bástyák hasonlítanak a legjobban. Az ókori készlet egyik amfora alakú darabja valószínűleg a mai parasztnak felelt meg annakidején. Alekszandr Visnyevszkij, a Szocialista Munka Hőse, Lenin-díjas. A Szovjetunióbal# és külföldön közismert híres szívműtéteiről. Akadémikus, a Szovjet Orvostudományi Akadémia Visnyevszkij Sebészeti Intézetének igazgatója, a Szovjet Hadsereg fősebésze, 300 tudományos mű szerzője, a Nemzetközi Sebészegyesület tagja, egész sor állam orvos- tudományi . társaságának dísztagja... Napi orvosi praxis, kiterjedt közéleti tevékenység, külföldi utazások, széleskörű levelezés, találkozók... Ez már bőségesen elegendő ahhoz, hogy zsúfolásig megtöltse a napnak mind a 24 óráját. De ez még távolról sem minden Alekszandr Visnyivsz- kij 67 éves kora ellenére rendszeresen sportol. És aztán még itt vannak a hobbyk, a színház, az idegen nyelvek, a vadászát... A kedvtelés pihenteti az agyat ■— Valóban lehetséges ez? — kérdezem Alekszandr Visnyevszkijt. — Ennyire elfoglalt embernek ennyi különféle kedvtelése? Nem hat zavarólag a höbbyknak ez a bősége, nem vonja el életének fő művétől? — Egyáltalán nem. Sőt azt mondanám, Hogy még segíti is: kikapcsolódást jelent, pihenteti az agyat. Ebben a vonatkozásban az emberi potenciál igen nagy. Tudja^e ön, hogy a természet 14 milliárd idegsejtben rejlő óriási lehetőségekkel ajándékozott meg bennünTudósok a feledékeny ség ormain „Tudósaink nem e világból valók” — gzt már középkori kódexeink tudtunkra adják. Ennek az axiómának azonban újabb bizonyságaira is lépten-nyomon rábukkanhatunk. Schulek Elemér, az analitikai kémia világhírű tudósa nagyon szerény, de — sajátos módon — a külsőségekre annál többet adó ember volt. Egy ízben közmondásos szórakozottságával telefonon hívta ismerősét, s — mint mindig — neve mellé kitüntetését, tudományos rangját is oda akarta biggyeszteni. A hívott fél „tessék”-jére megszólalt: „Halló! Itt Kossuth Elemér, Schulek-díjas”... Németh Andor, a Nyugat híres kritikusa, a Szép Szó egyik szerkesztője sem volt földön járó ember. Mint hű kenyeres pajtása, Déry Tibor írja, .bécsi emigrációjuk idején, lia este tíz órakor adott neki találkát történetesen a Café Zögernitzben, akkor tizenegy órakor a Café Döbűngerholfbg állított be. s szelíd türelemmel várt rá, amíg zárórakor az utolsó vendég ki nem ment a kávéházból. De az emlékíró szerint emlékezetének nagyobb kihagyása is volt: elfeledkezett* saját nászéjszakájáról. Amikor — ezúttal Pesten — egyik mátkájának hosszú éveken át tartó hűségét megjutalmazandó, frigyre lépett vele, a VI. kerületi anyakönywezetőtől egyenesen az Újság szerkesztőségébe ment. Onnét este egy másik hölgyismerőséhez, akitől csak reggel felé vetődött haza. Amikor az ifjú ara haragos-elkeseredetten faggatta, hogy miért nem ment haza, lakonikusan, de nagyon őszintén csak ennyit mon dott: „Elfelejtettem”. LENGYEL STATISZTIKA Hány gyermeket szeretnének? Kevés olyan fiatal házaspár van, amelyet ne foglalkoztatna a jövendő utódok száma. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal 16 600 asszonyhoz fordult erre vonatkozó kérdései. A beérkezett válaszok a következőképpen oszlottak meg: A megkérdezettek közel fele a háromgyerekes család modelljét tartja ideálisnak, ogyharmada a kétgyermekes, 15 százaléka pedig a négy- ■vermekes családét. Az utóbbi véleményt minden negyedik falun élő asszony osztja. A legtöbb gyermek mellett — a statisztikai átlag ‘2 83-at tesz ki — a gyermekeién asszonyok szavaztak, esőbb azonban a gyermeküléssel és neveléssel kap- ilatos tapasztalatok a ko- bbi családeszmény revide- isára késztetik őket. A n égy és több gyermeket nevelő anyák rendszerint kevesebb gyermeket kívánnak látni az „ideális családban”, mint a sajátokéban. A városi asszonyok 2—3 gyermek között ingadoznak, a falusi asszonyok azonban a két gyermeket semmiképp sem tartják elegendőnek. Szoros az összefüggés a megkérdezettek iskolai végzettsége és a vállalni kívánt gyermekek száma között: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevesebb gyermeket tart ideálisnak, — s a gyakorlatban ennél is kevesebb gyermeke van. A választ beküldő 16 600 asszony közül több mint 53 százalék két gyermeket kíván világra hozni. Az évek múltával azonban a házasság első éveiben nem szülő asz- szonyok jelentős része végleg lemond arról, hogy gyermeke legyen. A megkérdezett asszonyok egynegyede azonban csupán egy gyermeket szeretne — többségük ezt a, szándékot imég is valósította, — 2 százalékuk pedig az egyke mellett szavaz. két? Az ember élete folyamán ennek a készletnek csupán 4 százalékát használja fel! Méghozzá intenzív tevékenység középette. Megszokott tevékenység esetén viszont mindössze 2 százalékot. Következésképpen az ember intelektuális energiájának kolosszális tartaléka felhasználatlan marad. Más dolog az idő. Itt az ember nem képes sem elmozdítani, sem lerombolni az idő-akadályt. Az emberi lehetőségek és vágyak valódi korlátja az idő ... ■ És ön mégis oly rengeteg mindent tud elhelyezni ebben a nagyon is kimért 24 órában! A napok „kitágulnak” — Egyáltalán nem hiszem, hogy mindazt elveszem az időtől, amit adni képes. Bizonyára nekem is rengeteg elveszett órám van. Ügy látszik, mindennek az a titka, hogy pontosan meg tudjuk szervezni szabad időnket, Olykor hasznos elemezni, vajon mire. fordítjuk a rendelkezésünkre álló keretet, mennyi idő megy el haszontalan dolgokra. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy az időfecsérlést tartom a pazarlás legrosszabb fajtájának. Természetesen az időbeosztásra nem lehet semmiféle egyetemesen felhasználható receptet adni. Tudott dolog: ami az egyik ember számára hasznos, nem hasznos a másiknak. Csak egyet mondhatok: azzal kell kezdeni, fcogy megszokjuk a korai felkelést. Az önfegyelem is nagyon fontos dolog. Ha valamit kitűzünk magunk elé, okvetlenül hajtsuk is végre. Tanuljuk meg beosztani az erőnket. Itt jegyzem meg, hogy a nap kihasználása gyakorlat dolga. Ma még csak kevés dolgot tudunk elvégezni, holnap valamicskével többet. Holnapután még többet. Így aztán a napok fokozatosan mintegy „kitágulnak”, noha ugyanazt a 24 órát tartalmazzák...» Egy dolgot mindenesetre szeretnék hangsúlyozni: a probléma nem az időhiányban rejlik, hanem abban, hogy nem tudjuk az időt ésszerűen és gazdaságosan felhasználni, természetesen anélkül, hogy ez egészségünk rovására menne... , „ — Ha már az egészségre fordult a szó, szabadjon megkérdeznem: Hogyan vélekedik arról az orvosi ajánlásról, hogy 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra alvás? ön megtartja, vagy megsérti ezt a sémát? Ez utóbbi esetben a három kategória közül melyiknek a javára? 1— Őszintén szólva sohasem tartottam magam szigorúan ehhez a sémához. Valahogy nem megy. Szórakozás közben az ember nem gondol az alvásra, munkájában elmerülve pedig eszébe sem jut a szórakozás, így hát be kell vallanom: megsértem. Hogy milyen irányban? Hm... bizony minden irányban ... — Még egy kérdés: a kedvtelések természetéről, önnek igen sok hobbyja van, s valamennyinek valószínűleg megvan a maga története. Mi a véleménye, hogyan alakul ki az embernek egyik vagy másik hobbyja? Gagarinék ajándéka: a beszélő varjú — Ez különféleképpen történik. Az állatok iránt érzett szeretetet, például a szülői házból hoztam magammal. Alighanem az apámtól örököltem. Amikor gyerek viltam, apám gyakran hozott nekem hol egy kiskutyát, hol tengeri sünt, vagy valamilyen más állatkát. Az élővilág iránti szeretetemet egész életemre megőriztem. Barátaim , tudják ezt, és gyakran „élő” ajándékokkal kedveskednek. Egyszer kedves vendégek látogattak el az intézetbe: Jurij Gagarin és German Tyitov. Nagyszerű ajándékot hoztak: beszélő varjút — Indonéziából. Szerjózsának neveztem el. „Beszélgetéseink” sok örömet szereztek nekem. — Ügy tudom, hogy kedvtelései között különleges helyet foglal el a sport. Vajon ez azzal kapcsolatos, hogy Ön, mint orvos tudja, milyen nagy hasznára válik a sport az egészségnek, milyen szerepe van az élet meghosszabbításában ? « A sport edzi u sebészt — Ha az ember szeret valamit, ritkán elemzi, hogy miért. Szeretek sportolni. Igen, a sport fürgévé, egészségessé tesz, erőt önt belénk. Ezenkívül remekül edzi az akaraterőt is. Megtanít bennünket arra,\ hogy összeszedettek, célratörők legyünk, márpedig ez — bizonyára egyetért velem — az élet minden területén nagyon szükséges, még ha távol esik is a sporttól. És a hangulat? A sport és a jó közérzet üsszefügg egymással. Nekem, mint sebésznek az is igen fontos, hogy a sport edzi a kezet. Ezen a téren sokat ad nekem az úszás, az evezés, és különösen a tenisz. — S végül az utolsó kérdés. de ez most már a se- bészorvosnak. az emberi szív egyik legnagyobb ismerőjének szól. Az ennyire zsúfolt napi program, mint az öné, nem hat-e kedvezőtlenül a szív munkájára, az egészségre? Nem túlságosan terheli meg az emberi szívet, ha valaki ilyen sűrűvé teszi a napját, ennyi mindent végez egy nap alatt? — Nos, nem fogok kön- törfalazni. Az emberi szív kényes eszköz, vigyázni kell rá. De elzárni az élet sok- Tétűségétől, „üvegbura alatt” tartani, óvni izgalmaktól, kedvtelésektől, szenvedélyektől túlzás lenne. Éljen, szeressen csak a szív, lelje kedvét mindenben, Veagál- jon mindenre, ami szép! Vajon nem ebben rejlik az ifjúság titka? L. Alimamedova Az orvosságok ártalmatlanságáért Az új gyógyszerekre való káros reagálás minimálisra csökkentése céljából — a varsói Gyógyszerkutató Intézet külön részlege vizsgálja a gyógyszerek mellékhatását. A kutatórészleg feladata az, hogy információkat gyűjtsön a gyakorló orvosoktól a nem várt mellékhatásokkal — allergia vagy más ártalmas hatás — kapcsolatban. Az összegyűjtött adatokat tudományos bizottság teszi vizsgálat tárgyává és a vizsgálat eredményei: közli az orvosokkal. Ez jelentősen csökkenti a nemkí vánatos mellékhatások veszélyét. Biztonságos vasút A Tokiót és Osakát összekötő Tokaido vasútvor^alon a vasútvonal megnyitása óta eltelt hét év alatt egyetlen baleset sem történt. Ez annál figyelemré méltóbb, mivel a vasutat naponta 400 ezer utas veszi igénybe és a 210 km/ó sebességgel haladó vonatok igen gyors időközönként követik egymást: ötpercenként. Különös lézer Van olyan lézer, amely nem vágja az acéllemezt, s nem használható a sebészetben. Ennek ellenére a gépiparban és az építőiparban nélkülözhetetlen: hidak építésénél, alagutak fúrásánál. csővezetékek, kábelek, autó-útvonalak építésénél a jelölést teszi pontossá. Segítségével szabályozni lehet a gépkocsi kerekét, ellenőrizni a gépék szereléséFolyékony kesztyű Tudósok kikísérleteztek egy olyan kocsonyás szintetikus anyagot, amely az ember kezére öntve azonnal megfagy, és vékony, de tartós és rugalmas réteget kéIzotópos szívvizsgálat A szívbántalmak okainak nontos felismerése elsőrendű fontos célja a szívgyógyászatnak. jóllehet az utóbbi évtizedek egyik kiemelkedő jelentőségű vizsgálati módszere, a szívkatéterezés ma nek pontosságát, a nagy prizmák és lencsék minőségét. Képes arra, hogy osztályozza a talajt, nagy meny- nyiségű információt továbbítson rövid távolságra, továbbá felhasználható a spektroszkópiában, a holográfiában és a számítástechnikában. És • mindezt olyan készülék végzi, amely elfér az ember markában. pez, amely a bőrt különböző folyadékok káros hatása ellen védi. Ez a „kesztyű” átlátszó, és nem zavarja a mozgást. A védőréteg 5—6 órán át megmarad. szakemberek. A vizsgálat során indium 113 izotópot juttatnak a vérbe, és egy erre a célra szerkesztett készülék segítségével követik az érrendszerben, a szívben megtett útját. E módon az már sokmindenre fényt derít, mégsem egészen veszélytelen és megterhelések nélküli az eljárás. Az orvoskutatók által újabban kidolgozott új vizsgálati módszert viszont sokkal kíméletesebbnek és könnyebben keresz- tülvihetőnek ítélik meg a orvos könnyen meg tudja állapítani a szívbillentyű vagy a szívizom megbetegedését, sőt az esetleges elváltozások pontos helyét is. A mérések mindössze három percig tartanak, a mérési görbék kiértékelése pedig további 20 percet vesz igénybe. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat JÁSZBERÉNYI, TÖRÖKSZENTMIKLÓSI É KARCAGI CUKRASZUZEMÉBE szakképzett cukrászt keres j FELVÉTELRE. Jelentkezés: a vállalat jászberényi kirendeltségénél JÁSZBERÉNY, Lehel vezér tér 34. törökszentmiklósi kirendeltségénél TÖRÖKSZENTMIKLÓS, Kossuth L, u. 118. karcagi kirendeltségénél * KARCAG, Kossuth L. a. I. *
