Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

* 1973. november 13. 8701 NOK MFGYF1 NÉPI AP 5 RÁDIÓKABARÉ Aztán egyszercsak úgy esett, hogy elfogyott minden valamirevaló szóvivő. Már- már kritikus helyzetbe ke­rült a műsor, hiszen ha nincs szóvivő, nincs keret­ötlet, akkor nincs adás — ám ekkor megmentette a helyzetet Buga doktor. Akinek tanácsaira or- szágnyi ember figyel, s aki­nek sajátos, markáns egyéni hanghordozása határozott egyéniségre utal, ezért is sze­reti mindenki. Hogy került Buga doktor a kabaréba? — kérdezhetné mevhökkenve valaki. Jóma­gam viszont azon hökkenek meg. hogy mi^rt nem hök­kenek meg. Valahogy nem érzek semmi összeegyeztethe- tetlent. Nekem természetes­nek tűnik — hogy miért még nem tudom, de ahogy a mű­sor halad előre, a válasz is fogalmazódik — Buga doktor hangvételében, s nem -sak jellegzetes beszédmódjában, de modorában is ott bujkál valami, a kiegyensúlyozott, jókedélyű ember humor irán­ti érzékenységére utaló... hm... nem is tudom micsoda. Nos ezek a jelek igazolták az előérzetet. Buga László hangja kedves új szín a ka­baréban. Jól tette, hogy vál­lalta a műsort, mintahogv a műsor is jól tette volna, ha határozottabban vállalja dr. Buga Lászlót. Csupán néhány jelenet fog­lalkozik egészségünkkel, csak úgy hellyel-közzel emlékez­tetnek arra, hogy lehetne ez a műsor egy határozottabb elképzeléssel, összefogó gon­dolattal rendelkező összeállí­tás is. (Timár György például mindig szellemes Nevető lexikonában most kizárólag az egészségügyi kifejezéseket ferdítgeti. fordítgatja. s ez amellett, hogy a szerzőnek is újabb lehetőség, kellemes meglepetés volt a hallgató­nak.) A megszokott egyveleg-jel­leg helyett szívesen halla­nánk egy szűkebb terület gondjait, problémáit feszege­tő. határozottabb szerkesztői koncepcióra épülő kabarét. A jelenlegi műsorszerkezet­ben ismerünk arcokat, ka­raktereket — de az adásnak összeségében nincs karaktere. Vannak szellemes érvelő-po- litizáló jelenetek, betétek, de sajnos nem mondható ez el a műsor egészéről. Lehet, hogy a feszesebb szerkesztés több munkát je- . lenfene, mégis megérné, hi­szen a rádiókabarét legalább annvian hallgatják, mint Bu­ga Lászlót. — trömböczky — J URH ÁLÓ GIMNÁZIUM Hazánk egyik legrégibb. ' legnevesebb oktatási intéz­ménye. a XVII. századi pé­csi Nagy Lajos Gimnázium, forrás értékű emlékkönyvet cdott : fennállásának 285. és az iskolák államosításának 25. évfordulója alkalmából. A7 országos hírű középisko­la falai között olyan jeles személtek tanultak, mint Fa- lúdi Ferenc, Garay János. Vas Gereben. Babits Mihály s az 191-9-ben mártírhalált halt dr. Buday Dezső. Cséby József és László forradalmá­rok. A gimnázium növedéke volt a múlt század közepén a nagy horvát regényíró. August Snoa is. Emléküket márványtáblákon örökítették meg az iskola házi panteon­jában. Az évfordulóra dr Rajczi Péter tanár tudomá­nyos alapossággal feldolgoz­ta a jubiláló gimnázium csak­nem három százados történe­tét a török hódoltság utáni alapításától napjainkig. Mi újsáo a l F siTe fseS ELÁTKOZOTTAK A levéltár első termében az ötezer kötetes szakkön;, v- tár áll rendelkezésre bárki­nek. Az irodák után a 13 raktár helyiség következik, ahol 3500 méter hosszan ira­tok kaptak helyet. A hosszú termek folyosók labirintusá­ban a mennyezetig felrakott polcokon az iratok garmadá­ja, precíz sorrendben, friss feliratokkal ellátva. A ter­mek levegője friss, por se­hol. • Antal Árpád, a levéltár igazgatója büszkén mutatja a sok-sok munkát magába rej­tő, áttekinthetően elrende­zett anyagot. 20 éve dolgozik ebben a munkakörben. — A levéltár mun­kája igen sokrétű, mé­gis mi az, ami pilla­natnyilag a legjellem­zőbb? — Pillanatnyilag nagyon sokan azért keresik fel az in­tézményünket. mert a taná­csok által meghirdetett iubi- leumj pályázatra készülnek. Itt lényegében adatpontosítást végeznek, illetve olyan ada­tokat keresnek, amelyek más helyen nem találhatók meg. Itt mindjárt el is mondanám, hogy bárki látogathatja a levéltárat. '18 éven aluliak azonban sajnos nem jöhetnek ide. noha tudjuk, hogy ők azok akik leggyakrabban használnák dökumentumjain- kat. Ez azért van így. mert a gyűjtött anyagnak egy ré­sze olyan, amelyet csak meg- felelő történelmi ismeretek­kel és főként kialakult világ­nézettel lehet használni. Az 1938-as évek utáni anyag zá­rolt. csak indokolt esetben és megfelelő személyeknek tudjuk kiadni. ■— Megyei levéltár­ról lévén szó, vajon csak megyebeliek hasz- • nálják? — Elsősorban természete­sen megyebeliek, de adott esetben megkeresnek ben­nünket az ország más terü­letéről is Ehhez egy kis hely­ismeret kell, ho'-’v érthető le­gyen, mit akarok mondani. Szolnok megyéhez csak a múlt században kapcsolták pl.: a Jászkunságot, vagy például 1950-ben került He­ves megvétől hozzánk a tisza­füredi iárá)? illetve a Tisza melőtti falvak. Anr''’ ezek a terültek más megyékhez tar­toztak, az ottani levé’^ár őrizte a doVurrtertnnvinikoh Ha valakinek szükségei van a XX. század el°ii Jászság va’amilven iratára, minket keres meg más megvéhől is. Viszont aki korábbi időszak után érdeklődik, annak mi kérünk más helyről anyagot hozzá. Sokan megfordulnak nálunk H"ves mezvéből, Ba- jé-iM Kelorsjiröi. aho-wan te­rülni össreTingf-st találha­tunk a történelemből. — Ha már a törté­nelemről esett <t-ó. me­lyik a legrégibb irat a levéltárban? — 1223-ból származik eey birtakadományozásról szóló iratunk, hiteles másolatunk van róla. Kifejezetten erede­ti kéziratunk '1422-ből ma­radt fenn. az is birtokado­mányozás. Sajnos, ért egy­két veszteség bennünket a II. vílá°háborúban. Sok he­lyiség irata elpusztult. Fáj­dalmas hiányt jelent példá­ul, hogy a Jászkunság privi­légium: okmányait 1944-ben elvitték, nem is kerültek meg. Nagyon szép anyag maradt meg viszont jászsági-kunsági községi levéltárakból. Pro űrbe-díj Jászberényben Jászberényben tegnap a városi tanács ünnepi ülésén emlékeztek meg a város felszabadulásának 29. évfor­dulójáról, és átadták a „Pro űrbe” díjat. A tanítóképző intézet ünnepi díszbe öltö­zött tanácstermében meg­tartott ülésen Lukácsi Lász­ló, a végrehajtó bizottság tagja emlékezett meg 1944. november 15-ről, arról a napról, amikor a szovjet hadsereg hős katonái fel­szabadították Jászberényt. A megemlékezés után Kárpáti József, a városi ta­nács elnöke ismertette a ta­náccsal a „Pro űrbe” díj odaítéléséről szóló határo­zatot, majd nyilvánosságra hozta, hogy a tanács vég­rehajtó bizottsága október 24-i ülésén hozott határoza­ta alapján elsőként Andrási Béla, a jászberényi Tanító­képző Intézet igazgatója kapta a kitüntetést. Az idei „Pro űrbe” díjas érdemeit méltatva a városi tanács elnöke hangsúlyozta, ' hogy a tanítóképző intézet a szakmai gyakorlatok gyűj­tésével és átadásával jelen­tős hatást gyakorol a város és a járás oktatási intéz­ményeire. Nagy szerepe van a szocialista kultúra ter­jesztésében, a művészeti ne­velésben, egyik számottevő bázisa az ismeretterjesztés­nek, a mozgalmi tevékeny­ségnek. Az intézetben végzett eredményes munkája mel­lett figyelemre méltó And­rási Béla közéleti tevékeny­sége. Másfél évtizede a vá­rosi tanács tagja, ez idő alatt sok értékes javaslattal a lakosság körében végzett fáradhatatlan szervező mun­kával segítette a város fej­lődését. Sok éven át mun­kálkodott a városi pártbi­zottság tagjaként, egy cik­lusban mint országgyűlési képviselő volt lelkes szó­szólója a város fejlesztésé­nek, az oktatási intézmé­nyek korszerűsítésének. Je­lenleg a megyei pártbizott­ság tagja. I. A. Magyar—lenoyel biráíséqi nap jáwszenlandr soa (Tudósítónktól) Magyar—lengyel barátsá­gi napot rendezett tegnap Jászszentandráson a Haza­fias Népfront jászberényi járási és Jászszentandrás községi bizottsága. Az ese­ményen részt vett Edward Piekarski, a Lengyel Tájé­koztató és Kulturális Köz­pont igazgatóhelyettese. Je­len volt Trencsényi Józseí- né, a Hazafias Népfront megyei Titkárságának mun­katársa és Bálint Imre, a népfront jájási fcizct'ságának elnöke. A művelődési ház­ban Kiss István, a községi tanács elnöke tartott tájé­koztatót a település múltjá­ról és jelenéről, majd ka­lauzolásával megtekintették a község nevezetességeit. A falulátogatás után a Haladás Termelőszövetkezet­be vitt a vendégek útja. Medveczki László, a’ közös gazdaság elnöke ismertette a több mint 20 éves gazda­ság fejlődését, és bemutat­ta az egyes üzemrészeket. A barátsági nap programja a késő délutáni órákban Jászszentandrás Járás-ta­nyán folytatódott. A tanya­központ művelődési termé­ben a település lakói talál­koztak a Lengyel Kultúra képviselőivel. Edyard Fiekarsk' nagv ér­deklődéssel kísért előadást tartott a lengyel pép szo­cialista építőmunkájáról, a magyar—lengyel baráti kap­csolatok fejlődéséről. — Milyen egyéb szol­gáltatásai vannak még a levéltárnak? — Sokan kérnek valami­lyen hiteles másolatot példán’ elveszett családi okmányok esetén. így az 18D5 előtti fe­lekezeti anyakönyvezeti anya­gokból adunk ki sok másola­tot. Fontos örökösödési ese­tekben hitelesítő okmányo­kért is . sokan fordulnak hoz­zánk. Igyekszünk minden ké­rést teljesíteni. Technikaila” is fejlesszük a levéltárat, az értékesebb iratokat filmle­olvasón, vagy diafilmen vizs­gálhatják az érdeklődők. Pe­dagógiai szolgáltatásunk igyekszik segíteni azon. hogv gimnazistáink nem látosat­' hatják a levéltárat. „Törté­nelemóra a levéltárban” cím- ' mel itt tartunk foglalkozáso­kat. A pedagógus megmond­ja, hogy milyen kornál tarta­nak, mi előkeressük az irato­kat. amelyek az adott idő­szakból a megyére. Szolnok­ra jellemzőek, a tárlókba he­lyezzük. a gyerekek megné­zik. és ehhez egy kis elő­adást is kapnak. Ezzel bővül . történelmi helytörténeti tu­dásanyaguk, sőt beszívnak egy kis <,levéltári levegőt” is. — Es a jövő? — A jövőre vonatkozóan közhelyként mondom, mint mindenhol a fejlesztés, a bő­vítés itt is várható. Számom­ra legfontosabb mégis. ho«y az e"vetemen m^^'-ez^ődött a levéltáros képzés, így az utódokkal nem lesz baj. Ami még a iövő t-rprírnénv?:' mutatja: egyre többen ve­szik igénybe szolgáltatásain­kat, és remélem, ez még to­vább nő. ha széles körben tudatosul a levéltár jelentő­sége. V. E. 1933.. ' FEBRUÁR 27. A Ruhr-vidéki Wiesseeben Joa­chim von Esscnbeck bárót, a családról elnevezett alcélmű- vek tulajdonosát gyermekei és unokái köszönt1 k szüle­tésnapján. A családi összejö­vetelt váratlanul megzavar­ja a Reichstag kigyulladásá­nak híre. Ami a szülei ísnaoi vacsora után következik, azt még le­írni is nehéz. Először a csa­ládfőt gyilkolják meg, aztán a család tagjait sorra. Test­vér testvért öl. gyermek szülőt — mindezt a h^ta'am megszerzéséért. A „büszke” gyom, a túlélő végül az egyik unoka. Martin lesz. Ennek a különlegesen rút családnak ő a lega.linsabb, a legsátánibb tagja. Előbb kis­lányokat becste'lenít meg, utóbb saját any iát. Az alko­tók szándéka világos: Martin ..Pályája” magának a fasiz­musnak az uralomra jutását testesíti meg. FZ A MEGSZEMÉLYE­SÍTÉS gondolatilag csaknem e’fogadhatatlanná teszi a filmet: mert a fasi-mus nem­csak néhány szadista és per­verz őrült, néhány Martin műve volt. A fasizmus társa­dalmi gyökerei ennél jóval mélyebbre nyúlnak. (Egy má­sik filmalkotás, Mihail Romm Hétköznapi fasizmusa mind­ezt jól érzékelteti.) „Nem szándékoztam törté­nelmi művet alkotni” véde­kezik egyik nyilatkozatában a film világhírű rendezője, Luchino Visconti, majd így folytatja: „Nem törődtem a realizmussal meg akartam mutatni azt a határt, ame­lyen túl a hamu beborította Szodomát és Gomorrát”. Visconti filmjének fő hi­bája éppen abban áll, hogy nem törődik a realizmussal: ezért a fasizmus osztály­szemléletű ábrázolása helyett annak mitikus, ködös átköl- tését vitte filmre. Filmjében Visconti nem fo­gadja el a fasizmus dimitro­vi megfogalmazását, számára — ezúttal — a gazdasági-tár­sadalmi struktúra, s az ab­ból fakadó ideológia nem meghatározó tényező. Vala­miféle elvont erkölcsiség, el­vont rosszhoz való viszonyá­ban és elvont jó nevében kö­zelíti meg a problémát, pél­dáinak bizonyító erejét azál­tal is gyengíti, hogv a pszi­chikai torzulások, bűnök ké­pében csaknem mentőövet dob hősei számára, akiknek tetteit a végzetszerűség, a véMet hatalma diktálja, irá­nyítja. INNEN HÁT, hogy nem a válságos fasizmus, a nagy­tőke valóban véres és szeny- nyes arculatát: ábrázolta hi­telesen, hanem eay „fasiszta­kori királydrámát” vitt film­re. Visconti világnézeti kor­látái mindenben világosan kifejezésre jutnak. Az Elátkozottak — hibái ellenére — hatásában fasiz­musellenes alkotás, antifa­siszta jellege kétségtelen, de úgy vélem, hogy a világhírű rendező önön világnézeti, művészi színvonalához ké­pest. ezúttal engedményt tett. Visconti, hasonlóan koráb­bi filmjeihez, most is pará­dés szereposztásról gondos­kodott. Jellemző, hogy olyan világsztárnak, mint Florin­da Bolkan csak jelentékte­len epizódszerep jutott. A fő­szerep Helmut Bergeré. Ő Martin, megformálója, s te­gyük hozzá mindjárt, felada­tát nagyszerűen látja el. A Marlene Dietrich paródia utánozhatatlanul sajátos... A népes szereplőgárdából még Dirk Bogarde és Ingrid Thu- lin játéka érdemel külön em­lítést. AZ ELÁTKOZOTTAK két kitűnő operatőre Armando Nannuzzi és Pasquale de Santis. Hatásos fényképezé­sük és Visconti mondaniva­lójának érvényesülését szol­gálja. * Hérész Dezső Csokonai napok Karcagon Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének 200. évfordulója tiszteletére Csokonai napokat tartanak Karcagon. A prog­ram november 13-án az if­júsági klubban szavalóver­sennyel kezdődik. A novem­ber 15-én tartandó rendhagyó irodalomórán Kiss Ferenc irodalomtörténész, valamint neves előadóművészek vesz­nek részt. Ugyanezen a na­pon Kiss Tamás költővel ta­lálkoznak az ifjúsági klub tagjai. A Csokonai napok reprezentatív rendezvényét az ünnepi irodalmi estet, szintén az ifjúsági klubban tartják november 16-án este, Dévai Nagy Kamilla ének­művész és Sellei Zoltán elő­adó művész részvételével. Szakonyi Károly: . Térd fölött A férfi a felesége térdét nézte. Az asz- szony keresztbe tett lábbal ült, cigaret­tázott. Nyári ruhájának szegélye felcsú­szott combközépig. Pihentek a teraszon, gyümölcslevet ittak, július volt, hőség. Délután fürödtek a tóban, bőrük illatos a víztől és a naptól. Vékony, talpas poharak az asztalon. A terasz előtt hársfák, platánok. Dús lom­bok. Fű, . sárga homok. Látni a szálló > üvegfalát, a parkírozó kocsik zománcán csillogó fényt. A vizet. A víz sima, nyu­galmas. Halványzöld, mélyzöld, színtelen pára. Pára rejti a túlsó partot. Szép idő marad. Nyár. Az asszony piros dobozzal játszott. Jde- • gén szöveg a dobozon — külföldi ciga­retta. Könnyű füst. Ezüstpapír darabka, öngyújtó. Magnóról halk zene. A férfi nézte a felesége térdét. Fogal­mazott. Rendberakta a szavakat, hogy pontos, szabatos legyen a szöveg. A baltérd fölött sebhely. Nem — for­radás. Tíz centi hosszú,, öt centi széles. De annvi-e? Tíz centi — igen. Egv cen­timéter i ennyi akkor ez tíz centi. Vagy csak öt? Az ilyesmit soha nem tudtam pontosan megállapítani, mérce nélkül. Ta­lán most is' — le kellene mérnem. Lehe­tetlen. Nem tudná, miért akarom lemérni a sebhely hosszát éppen ma. A házassá­gunk második évében. hirtelen . Az asszony a pohárért nyúlt. Ivott íz­lett neki 3 narancslé. Mondott is valamit erről, aztán újra elnézett a víz felé. Ez sem pontos, hogy a bal térd fölött, felületes fogalmazás. Talán így: a _ bal térd fölött a belső combon. Belső comb? Nem ió. Akkor hát: a combbelsőn. Vagy a comb belső részén? Nyolc centi hosz- szú. két centi széles forradás. Sebhely. Szivárványszínű, vékony bőr fedi. Igen. Gyermekkori maradvány? Micsoda hü­lyeség? Gyermekkorában szerezte. Á2 ember szerzi a sebhelyet? Lehet. De in­kább így: Nyolcéves korban szerzett seb helye. Foglaljuk össze szépen. Különös ismertető jele: A bal térd fö­lött, a comb belső részén, nyolc centi hosszú, két centi széles sebhely. Ennvi elég? így biztosan megtalálták? — Ez mindenesetre valami — mondanák a rendőrségen. A pádon ülne, a korláton innen. Rövid szavak. Írógép kattogás. Pontosság. Igyekezne pontosan fogalmaz­ni. hogy lássák, milyen értelmes, ember Az asszony megmozdult, rátekintő ‘ kedvesen. Milyen szép délután — mondta. Keresztbe tett lába eltűnt az asztalka térítője mögött. A férfi megkönnyebbült. Végre a felesége arcát nézhette. Mo­solygott. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom