Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
1973. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • • ot áj sárt rendszer Szolnok megyében A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium operatív bizottsága a közelmúltban döntött új termelői zárt rendszerek elismeréséről, meghirdetéséről. A bizottság tizennyolc pályázatot bírált el, s ebből kilencet hagyott jóvá. A kilencből öt pályázó Szolnok megyei gazdaság volt. A minisztériumi döntés értelmében a zagyvarékasi Béke Tsz gesztorként, rendszergazdaként a gyepgazdálkodás termelési rendszerének megszervezésére kapott megbízatást. A karcagi Lenin Tsz pedig mostantól a rizstermesztés, a ti- szaföldvári Lenin Tsz a gabonatermesztés, a beseny- szögi Kossuth Tsz a lucerna-, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz pedig a szójatermesztés zárt rendszerének gazdája hivatalosan is. Ezzel, a Héki Állami Gazdaság cukorrépatermesztő rendszerét is beszámítva, már hat termelési zárt rendszere van megyénknek. 25 éves fennállását ünnepli az Elektroakusztikai Gyár (BEAG). Stúdióberendezései a világ minden tájékán ismertek. Képünkön: Keverőasztal, a Magyar Rádió stúdiójában Szovjet együttműködéssel készül nyolcvanas évek autóbusza A következő évtized autóbuszcsaládját közösen fejlesztik ki a magyar és szovjet szakemberek, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a szovjet autóipari minisztérium közötti megállapodás alapján. Az új járművek az Ikarusz 200-as busz családját váltják majd fel. amelyeknek gyártását a közelmúltban kezdték meg. A jövő autóbuszénak közös kialakítása szovjet mérnökökkel különösen előnyös, hiszen a legtöbb buszt a Szovjetunió vásárolja iparunktól, s a járműprogram sikerének egyik záloga továbbra is a szovjet export. Az. égvüttes fejlesztés célja, hogy minél több azonos főegység. alkatrész legyen a leendő magyar és szovjet autóbuszokban. mert ezzel az alkatrészutánpótlás leegyszerűsödhet. s lehetőség nyílhat egyes főegységek gyártmányszakosítására. Mindkét ország konstruktőrei a gyártás gazdaságosságának és az utasok kényelmének további növelésére keresik a megoldásokat. Az autóipari kutatóintézetben már kialakult az elképzelés a nyolcvanas évek autóbuszára. Egyik szembetűnő változás, hogy az új típus padlója alacsonyan, az aszfalthoz közel fekszik, majd, megkönnyítve elsősorban az idősebbeknek a fel- és leszállást. Ugyancsak torlódások elkerülését szolgálja, hogy az eddiginél több ajtót terveznek a járművekké. A tapasztalat szerint ugyanis a városi buszjáratok menetidejüknek 30 százalékát a , megállókban vesztegelve töltik, s ezt az időt a „lépcsőtlenítés” és a több ajtó lényegesen csökkenti. A hazai és a szovjet intézet — de más KGST-tagországok intézeteinek is — közös törekvése a buszok okozta zaj csökkentése. A jövő autóbuszait zajelnyelő. többrétegű acéllemezekkel. különleges kipufogódobbal készítik majd, úgy. hogy az átlagos személyautó hangerősségével közlekednek majd ezek a járművek. Ugyanakkor a bent ülő utasok, is csak halk zümmögő hangot hallhatnak. Kísérletek folynak a kutatóintézetnél hibridhajtású autóbuszok kialakítására. Ennek lényege, hogy a kétmoto- rú busz például a belvárosban akkumulátorról táplált villanymotorral működne, anélkül, hogy kipufogógáz keletkezne, a külső kerületekben pedig a Diesel-motor iS. „besegítene”. A hibridbusz iránt a szovjet szakemberek is érdeklődnek. A tágas, nagyablakú. zajmentes buszok kialakítására most az intézetben úgynevezett vázfárasztást végeznek, a különféle szerkezeti megoldások tehérbíróképességét próbálják ilymódon. Ez a kísérletsorozat is része a feladatnak, amely szerint jövőre elkészül a nyolcvanas évek autóbuszcsaládjának modellje. A szovjet kutatók is 1974-ben alakítják ki a leendő autóbuszok „nyers” modelljét. Az egyeztetés, összehasonlítás után megindulhat az egyes alkatrészek „közelitése” az azonos, konstrukcióik kiépítésére. Ésszerű műszaki fejlesztés: melléktermékből értékes ipari seqédanyiq (Tudósítónktól) Ésszerű műszaki fejlesztéssel és szervezeti intézkedéssel hogyan lehet melléktermékből értékes ipari segédanyagot előállítani? erre a kérdésre tanulságos választ adott a szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek műszaki gárdája. A nagyüzem műtrágyagyárában, ahol évente jóval több mint félmillió tonna szuperfoszfátot állítanak elő, a gyártási fó- lyamat közben nagymennyiségű melléktermék, fluorgáz keletkezik. A felszabaduló cseppfolyós gáz korábban veszendőbe ment. A melléktermék azonban — ínint alapos üzemi vizsgálódás után kiderült — fontos ipari célra is hasznosítható. A feladat megoldását, műszaki fejlesztési programba foglalták és — kísérleti jelleggel — kriolit üzemet létesítettek, amelyet kizárólag a fluortartalmú gázos anyagra alapoztak. A kriolit az alumfnium- i&aríás fontos tartozéka. A „fehér arany” előállítása közben ugyanis rendkívül magas hő keletkezik. Az olvadáspont csökkentésére minden tonna alumíniumhoz 20 kilogramm kriolitot adagolnak, amely hatásosan befolyásolja, és a kívánt szintre szabályozhatóvá teszi a hőmérsékletet. A nyersfoszfát és a kénsav egyesítésekor felszabaduló gázt egy speciális berendezéssel elnyeletik és a cseppfolyós, úgynevezett gázléből bonyolult kémiai folyamat útján állítják elő a fehér poralakú kriolitot. A sikeres kísérlet után ma már üzemszerűen termel a gyár. Az 19?3-ra tervezett évi 2000 tonna termelést — a műszaki folyamat további tökéletesítésével — az év ■ első tíz hónapjában 100 tonnával meghaladták, és az év végéig további ötszáz tonnát gyártanak terven felül, a Vegyiművek a belföldi aiiímíniumipaftól kapott megrendelést korlátlanul kielégíti. Hűha ragasztással Hazánkban egyedülálló szövetragasztógép kezdte meg a munkát tegnap Szombathelyen, a Styl Ruházati Vállalatnál. Az amerikai li- cenc alapján Olaszországban gyártott berendezés infravörös sugárzás segítségével egyesíti a kabátok, zakók szövetét a vászonnal. Műszakonként ezer kabát elejét ragasztja meg. SZALUI Áll REKORD A MÁV Szegedi Igazgatóság öt dél alföldi megyére kiterjedő munkaterületének többszáz állomásán, rakod őhely én vasárnap az idei őszi forgalom szállítási rekordját érték el: a szokásos 1300—1400 vagon he- lyett 1700 vagon árut — főként iparcikket, építőanyagot. sódert, téglát, cementet — vittek a területre. Az onnan elszállított gabonával, cukorrépával és más áruval együtt a vasárnapi forgalom elérte- a 2200 vagont EMBER ES TECHNIKA írta: dr. Romany Pálf as MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője Korunkat a XX. század második felét sokféle jelzővel illetllc Ezek a jelzők igen gyakran a tudományos, technikai haladásra, a nagy műszaki találmányokra, illetve azok eredményeire utalnak. A gépelt, a motorok növekvő szerepével kapcsolatban szokás a motorizáció koráról, a lakáskörülmények változásának, a városiasodásnak nyomán pedig urbanizációs korszakról beszélni. De olvashatunk atomkorszakról, a kibernetika koráról, vagy egyszerűen összefoglaló igénnyel jelölve a tudományos-technikai forradalom koráról is Nem vitatható, hogv e minősítéseknek van létjogosultsága még akkor is. ha egv’ke-má- sika távolról sem fejezheti ki korunk valóságos jellegét, különösen nem a társadalom haladását. Az kétségtelen, hogv nem volt még egv olyan időszak az. emberiség életében, amelvben a maihoz hasonló ütemű és méretű műszakitechnikai változások következtek volna be. Elegendő utalni ,olyan köznani dolgokra. hogy ugyanazok az emberek. akik a huszas években hallották a Magvar Rádió első bejelentkezésit, az ötvenes évek második felében láthatták a televízió rendszeres adásainak megkezdését. s akik megfigyelhették az első repülőgének bizonytalan . felemelkedését, most utazhatnak a repülő szállodáknak nevezhető, kontinensekét átszelő óriási gépeken. A termelési folyamatok feltételeinek alakulásában is joggal tekinthetők óriásoknak a változások. Alig 50 évvel az első traktorok megjelenése - után nemcsak a 4 ökrös szántás lett a múlté, haném a kézi aratók után sorakozó búza- keresztek is ritkaságnak számítanak. És a példákat vég nélkül sorolhatnánk szűkebb és tágabb környezetünkben, minden termelési ágazatban, a közlekedésben, hírközlésben és az élet más területein. Kifogyhatatlan ez a lista, amely teljesség esetén is csak azt bizonyítaná, hogy a technikai haladás soha nem tapasztalt ütemű a mi korunkban. S még egyet bizonyít ez a fokozódó technikai, műszaki előretörés: az ember szerepének állandó növekedését, amivel számolni kell, s tervszerűen készülni társadalmi méretekben és kisebb közösségekben éppúgy, mint egyénenként. A technikai eszközök mennyiségének, műszaki színvonalának növekedése csökkenti, illetve csökkentheti a közreműködő emberek számát egy-egy termelési folyamatban, Vagy létesítmény üzemben tartásában, de az ember szerepét, a létrehozó, az irányító, az ellenőrző munka szerepét, jelentőségét óriási mértékben növeli. Az ország talán legkorszerűbb gazdaságának, a Bábolnai Állami Gazdaságnak az igazgatója a következő egyszerű példával jellemezte ezt a változást: amíg igaerővel vagy kis tel- lesítménvű géppel szántottak, s adott esetben felére csökkent — valamilyen- egyéni ok miatt — egy dolgozó teljesítménye, akkor fél vagy egy kataszteri hold szántás maradt el, hasonló esetben jelenleg 20—30 kataszteri hold lehet az ettna- radás, mert gépeik teljesítő képessége többszöröse a régieknek, s egy ember, egész határrészek, hektárok százai megműveléséről gondoskodik. S a mezőgazdaságnál maradva, ha a gazdasszony megfeledkezett a csibe keltetésében valamiről, akkor egyidőben 20 tojás ment tönkre, ha a keltető-üzemben fordul elő ilyen feledé- kenység, akkor íoo ezer tojás vész el. Üjabb példákat azt hiszem felesleges sorolni. hisíen az élet minden percében érzékelhetjük a technika mellett szolgálatot telíes''tő emberek munkájának fontosságát, s tudjuk, ho, / felelősségük a közösség és önmaguk iránt milyen jelentős. Valóiában persze csak akkor döbben rá mindenki, ha a megszokott rendben valami zavar keletkezik Ha az erőmű vezérlő pultjánál valamilyen lényeges mozdulat kimarad, ha a folvőbo valamivel több szennvező-anyag kerül a gyárból, mint a megengedett, a szabályozott, akkor városok. vagy országrészek érzik, s figyelnek fel arra: egymásra vagyunk utalva, jobban, mint bármikor. A technikai haladás korszerű eszközeinek széleskörű térhódítása, nemhogy csökkentené, hanem éppen növeli az emberek közötti kapcsolatok szerepét. Igaz, áttételes ez a kölcsönös kapcsolat, a társadalmi munkamegosztás szerint alakul, változik, de szükségszerű. Annál teljesebb lehet a kölcsönös bizalom e tekintetben is a társadalom egészében, minél teljesebb a társadalom tagjainak a felelősség tudata és a felkészültsége arra a felkdatra, amelyet az adott poszton ellátnak. Megnyugtató, hogy ennek mind több örvendetes jelét tapasztalhatja mindenki. Népünk jól él azokkal a bővülő lehetőségekkel, amelyeket szocialista társadalmunk biztosít, s az erre hivatott szervi is mind jobban eleget tesznek ebből származó feladataiknak. tJó volt ennek egyik bizonyságát látni az idén rendezett nemzetközi i mezőgazdasági gépkiállítás alkalmából is. Sokan azt gondolták, hogy a kiállítás csak a szűk szakmai közvéleményt vonzza majd, hiszen a mezőgazdasági kiállításokon megszokott látványosság hiányzott a programból. Nem volt lovasbemutató, nem vonultak fel nagy készültséggel a vendéglátó egységek sem. Mégis a kiállítás 10 napja alatt 130 ezer érdeklődő tanulmányozta a holnap mező- gazdaságának technikáját, firtatva működésüket és sürgetve gyártásukat, vagy beszerzésüket. Ugyan ilyen vagy hasonló törekvést láthatunk más alkalmakkor, de ezt tapasztalhatjuk a tanulásra, továbbképzésre jelentkezők számának alakulásában. vagy abban is, hogy hazánkban jelenleg mintegy 8 millió példányban jelennek meg műszaki, technikai tárgyú folyóiratok, újságok. Az új technika felé természetes fogékonysággal fordul a fiatal generáció, s itt se feledjük: az emberiség fele a második világháború után született és Magyarország lakosságának is 44 százaléka 30 évnél fiatalabb Ez a nemzedék már beleszületett abba a környezetbe, amely az idősebbektő. alkalmazkodást kívánt. Természetesnek veszi azt is, hogy az üzemeknek kinevezett vezetőik, s nem nagytőkés -tulajdonosaik vannak éppúgy, mint azt. hogy z TV-gombját elfordítva, másik földrészen zajló esemény képeit követheti. A tudományos- technikai haladás az élet egész területére hatást gyakorol Nőnek azonban a veszélyek is, az emberi környezetre, a mezőgazdaságra, a technika alkotójára, amelyek elhárítására fel lehet és fel kell készülni. És mindebben az ember szerepét kell hangsúlyozni. a tudás és a tudás hasznosításának fontosságára kell utalni. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy elegendő-e a fel- készültségünk azokra a feladatokra, a holnap technikájának értő alkalmazására és befogadására, akkor nem tudunk megnyugtató, általános érvényű igennel Válaszolni. Nem, mert számos visszahúzó örökség terhel bennünket, mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván jelentős erőfeszitése- ket, hanem a szemlélet, a gondolkodás korunk követelményeinek megfelelő átalakítása is. Több figyelmet szükséges fordítani a termelési ágazatokra általában és a termelési tevékenységet befogadó, azoknak helyt adó településeinkre, tudatos, szervezett előkészítésére és a gazdasági cselekvésre. Ma még elő fordul, hogy adott esetben nagyobb közfigyelmet kelt egy kezdő író bemutatkozása, mint egy már nemzetközi sikert aratott új termelési módszer elterjedése és kidolgozójának bemutatása. S ami még különösebb: jól lehet, óriásit léptünk előre az iskoláztatásban, de hazánkban jelenleg is százezrek vannak, akik nem végezték ei az általános iskola 8 osztályát, hiányos alap- műveltséggel rendelkeznek. Mégis joggal mondhatjuk: az ember uralkodni képes és uralkodni tud a technika fölött, meg tudja oldani azjt a feladatot, hogy ne a dolgok uralkodjanak felette. Minderre azonban tudatosan készülnie kell. S nem egyedül a technikai is meretek megszerzése által Elengedhetetlen természete sen, hogy a szakmunkásképzéstől a mérnöki képesítésig ennek1 érdekében cselekedjünk. És itt mindkét említett képesítésen hangsúly van. A legjobb mérnöki elképzelés is papíron marad, ha nincs felkészült munkás - gárda és a jól felkészült munkásgárda és eszközállomány sem hasznosítható kellően. ha nincsenek megfelelő tervek, ha a szüksége' irányítás és szervező munka hiányos. De nem kevésbé fontos az, hogy ki-ki ne- csak a gép melletti közvetlen feladatát ismerje, hanem lássa helyét, érzékel k fontosságát a folyamatok láncolatában, a műhelybe’' a gyáregységben, az üze”~ egészében. S ehhez má nemcsak technikai, hane’~ politikai ismeretek is szűk ségesek, amelyek megszerző séhez a párt- és társadalm szervezetek nyújthatnak le” jelentősebb segítséget.
