Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

1973. november 24. SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Őrjárat gyári boltokban Martfűn nagy választék — Szolnokon kedvelik a Május 1. üzletét — Tisza bútor a lisza-parton Gyári' boltok: jó lehetősé­get kínálnak a piackutatás­ra Ezekben az üzletekben a gyár riadhatja salát áruit, az új termékeit pedig bemutat­hatja. Szolnokon három ilyen bolt is van; a Május 1. Ruhagyáré, a martfűi cipő­gyáré és a Tisza Bútoripari Vállalaté, Gondoltak a kismamákra is A Május 1. Ruhagyár üz­letének kirakatában divatos kabátok kosztümök, téli ru­hák hívogatják a vevőket. Benn is van sokféle áru, amiből választani lehet.' Panyik Tóth Istvánné, a bolt helyettes vezetője el­mondta, hogy többségében most téli ruhákat tartanak. Végigvezetett az üzleten, megmutatta a készletet. — A gyermekkabátokkal kezdem, hiszen a szülőknek mindig nagy gondot okoz a vásárlás- Újdonság, nemrég kaptuk a japáll bailjonnál be­vont, műszőrme bundabélé­ses eyerekkabátokat. Zöld, homok és világos színben vannak, az áruk 1360 forint. A gyár ezen a télen a kis­mamákra is gondolt. Elsősor­ban részükre készítettek több fazonban téli kabátot, de fia­tal lánvok Is kérik. A térden alul érő kabát bordó,* szürke -és lila változatban készült, az áruk 1070 forint Van olyan kabát, amelynek a hátrészán holl van, ez 1200 forint, és a kockás anyagból készült pedig 1100 forint — Az idősebb nőknek mit tudnak ajánlani? — ök sem maradnak ka­bát nélkül. Nagyon szép halszálkái kabátokat tudunk mutatni, amelyet valódi szőr­mével díszítettek, ára 1780 forimt. , — Úgy tudom, üzletükben árengedményes vásár volt. — November 8—23-ig tar­tott & főleg téli árut lehet kapni. 30 százalékos áren­gedménnyel. A nagyvállalat valóban nagy választékkal szolgálja a megyeszékhely lakóit. Az ár­választékra is ügyelhetné­nek. Gyeyekkabátot kínálni 1360 forintért?... A piacku­tatók mikor kérdezték meg a boltban: az árválasztékkal elégedett-e a vevő? Sláger a vastagtalpú csizma Már tizenhét éve annak, hogy a martfűi Tisza Cipő­gyár megnyitotta Szolnokon cipőüzletét. Pár évé Vámos Sándomé a vezetője. — Mostanában nagy a for­galmunk főleg a csizmákat, meleg cipőket vásárolják. Háromféle női / csizmánk van. A legkeresettebb a di­vatos, vastag talpú, cipzá- ras csizma 477 forintért A férfiak is háromféle meleg cipő közül választhatnak. A gyerekeknek 23—30-as szá­mig tudjuk adni. a csizmát. Sajnos csak egy színben és egy fazonban. — A vitrinekben félcipők Is sorakoznak, a .választék viszont nem nagy. Mi ennek az oka? — A nőknek most kétféle félcipőt tudunk adni min­den méretben. Mintacipőink most is varrnak, de csak 37-es számban. B'érficipőből vala­mivel nagyobb a választék, 4—5 modell kapható. Gye­rekcipőt 31—38-ig tartunk. Bébi cipőből csak egyfajta van. Nemrég jártam a martfűi cipőüzletben. Ott női csiz­mából öt-, lány kacsi’■mából négyfélét láttam. Gyerek bundacipőt — 71—80 forin­tosat — hat fazonban vá­laszthatnak a vevők. A férfi­cipőből is megfelelő volt a választék, 8—9 modellt min­dig lehet kapni. Női és férfi mintacipőt általában 15—20 változatban tartanak. Érthetelennek tűnik ez. Ugyanabból a gyárból, két saját bolt között ennyi a különbség. Jó lenne, ha a martfűi illetékesek megnéz­nék. mi az oka. Rendet kel­tene végre tenni a szolnoki boltban. Évek óta szegényes a választék. Csák ez. ennyi jut Szolnokra Martfűről? Mi kerül a lakásba? a boltról." Valóban, a könyv­ben az ország minden részé­ből érkező vásárlók elisme­rését, dicséretét olvastam. De nemcsak magyar, hanem né­met, orosz, sőt észt nyelvű bejegyzéseket is őriznek a lapok. — Csak a szolnoki gyár termékeit árusítják? — kér­deztem a vezetőt. — Azt mondhatnám, hogy 90 százalékban a szolnoki termékeket, azaz konyhabú­torokat tartunk. Szállít Ide a többi négy gyáregységünk is, a szegedi, a csongrádi, a sátoraljaújhelyi és a buda­pesti is. Az üzletet hangulatossá varázsolják a piros. sárga, kék, fehér és barna konyha­bútorok. — Hány féle konyhabútort lehet kapni? — Négy fő típusunk van, mindegyik beépített mosoga­tóval készül. A Klára elne­vezésű bútor, attól függ, hogy milyen nagvsn ?ú 4740— 6400 forintig kapható. A Gi­na konyhabútor is variálható darabokból áll és 6530 forint. — A többi gyáregységtől milyen bútorokat kapnak? — A szegedi irodabútort szállít, a csongrádi Pötyi el­nevezéssel variálható kisbú­tort. — Van-e új termékük? — A legújabb egy színes gyerekszoba berendezés, amelyből az idén harmincat kaptunk, de már mindet el­adtuk. Emeletes ággyal, szek­rénysorral. asztallal és szé­kekkel 5029 forint. A gyártás majd jövőre indul meg, mert a kereskedelem még nem rendelt belőle. A mi boltunk viszont bizonyítja, hogy kell, szeretik az emberek. * A szolnoki gyári boltok — kivéve a bútorgyárit — alig­ha felelnek meg azoknak a céloknak, amelyért létrehoz­ták őket. Nincs árválaszték — és áruválaszték, ne<m ki­elégítő a kínálat. Reméljük, először a Tisza Cipőgyár változtat. A cipőboltban nem engedi tovább csorbítani hír­nevét, rangját. Szekeres Edit Jászapátiban Vila a sertésíenyésztésről Tegnap a Magyar Agrár­tudományi Egyesület Szol­nok megyei Szervezetének ál­lattenyésztési szakosztálya és a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya Jászapátiban, a Me­zőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben sertéste­nyésztési vitát, illetőleg gya­korlati bemutatót rendezett Új eljárás bevezetéséről van szó. Géléi István, az Or­szágos Állattenyésztési Fel­ügyelőség munkatársa Az ultrahanggal történő szelek­ció a sertések teljesítményé­nek fokozása címmel tartott előadást. A zsírban szegény sertéshús iránt mind a bel­kereskedelem, mind oedie az export igénye állandóan fo­kozódik. Ezért a tenyésztői munkában a szelekció során a szaporaság és az alkati tu­lajdonságok mellett egyre in­kább a kedvezően öröklődő vágási tulajdonságok, mint pl. a szalonnavastagság. a karaiteljesség. a sonkasúly stb. jutnak kifejezésre. Ma már megvannak a te­hetőségek arra, hogy a te­nyésztésre szánt növendék sertéseken a szalonnavastag­ságot élő állapotban megha­tározzák, és az erre történő szelekciót tömegméretekben végezzék. A szalonn atras tag­ság alapján történő szelektá­lás és a hústermelő képes­ségben kiváló szülőpárok utódainak elszaporítása nsgy segítséget ad a tenyésztők­nek ahhoz, hogy az eladás előtt tájékozódjon a sertésál­lomány minőségét meghatá­rozó tulajdonságairól. A törzstenyészetekben, így megyénkben a jászapáti Al­kotmányban, a jászboldog- házi Aranykalászban és még jónéhány gazdaságban már alkalmazzák ezt az út mód­szert. Az eddigi tapasztala­tok igen kedvezőek, különö­sen nagy jövője van az iparszerű árutermelő teteme­ken. hiszen egyre inkább előtérbe kerül a minőség kérdése. Jelenleg a mérésekkel tör­ténő szelekció még önkéntes de vannak elképzelések ar­ra. hogy a későbbi évek so­rán kát®'«--ően előírják. Cél­szerű, ha az üzemek minél előbb rátérnek az ezirányú szelektálásra. — vágási — Készül a földkódex f Tegnap a MÉM-ben jogta­nácsos; konferenciát rendez­tek, amelyen 300 vállalati és tröszti jogtanácsos vett részt. A konferencián megjelent dr. Soós Gábor, mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Gellért György, a Legfel­sőbb Bíróság általános el­nökhelyettese, dr. Varsa Jó­zsef, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének ál­talános helyettese. A konfe­renciát dr. Soós Gábor ál­lamtitkár nyitotta meg. Dr. Vágó Ödön MÉM-fő- osztályvezető a minisztérium jogalkotási tevékenységéről, feladatairól tartott előadást Ismertette , a minisztérium élőtt álló josszabály-előkészí- tési feladatokat is.. A MÉM három magas szintű logsza- bálv előkészítésével foglalko­zik: az élelmiszer-törvény­nyel, a földkódexszel és az» állategészségügyi szabályzat­tal , i A tanyák holnapja Nagy viták zajlanak a tanyarendszerről, a tanyavilág jövőjéről. Tanulmányok, könyvek jelennek meg róla. Ezek sorában a legfrissebb és Szolnok ( megyében a legtöbbet mondébb dr. Lukács Pálé. A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei igazgatójának kitűnő tanulmányát nemreg vitatta meg a megyei tanács tervgazdasági bizottsága. Arról van szó ugyanis, hogy a következő ötéves terv közelít, s már alakítják a fejlesztési elgondolásokat is. A megyében is készülnek a számítások: hová, mennyi jusson a közpénzből, avagy mit célszerű egyáltalán fejleszteni. Természetesen azt is mfeg kell tervezni, mennyi és milyen formában jusson a tanyavilágra. Nálunk, á mi tájun­kon nem kis gond ez. Dr. Lukács Pál adatai szerint 53 ezer ember él tanyán, külte­rületi lakótelepen a megyé­ben, a megye lakosságának mintegy 12 százaléka. S ahogy megyeszerte egyre több jut a szocalizmus javaiból a vá­rosok és a falvak lakóinak, úgy nő évről évre a tanyasi­ak kulturális, kommunális és szociális hátránya. gzabad-e tétlenül nézni a szakadék mélyülését? Az vi­lágos, hogy nem, de arról a megyei tervgazdasági bi­zottság tagjainak véleménye is megoszlott, hogyan kell gondoskodni a tanyai la­kosságról. Van, aki annak a híve: villamosítani a tanyákat, fel­szerelni korszerű oktatási eszközökkel a tanyai iskolá­kat. kiépíteni a tanyai bolt­hálózatot, a tanyákhoz ve­zető bekötő utakat és ígv to­vább. Magyarán: elsősorban helyben megadni a felemel­kedés lehetőségeit a tanyán élőknek. De lehet-e? Bírjuk-e anyagi erővel, ha esetleg bírná a népgazdaság, kell-e? Vajon ez-e a helyes út? Ezt ■vizsgálta a megvei tervgaz­dasági bizottság is. Ebben is a valóság konkrét elemzéséből kell kiindulni. Gazdasági téren elsősorban a tanyavilág jövőjét szinte meghatározó Tisza II. prog­ramból és a megyei nagy­üzemek birtoknagyságából. Szolnok megye termőföldjei­nek kétharmada 1985-ig ön­tözhető lesz. Már épül Me- zőhék, Tiszaföldvár. Abád- szalók határában az öntöző­fürt. Utána nyomban meg­kezdik a kungyalui, cibak­ház!, a nagyrévi öntözőtele- pek építését. S folyamatosan készül majd a többi, ahogy hosszabbodnak a főcsator­nák’ Mármost mi történjen az öntözőidének helyén le-' vő tanyákkal? Ahol árasz- tással öntöznek, ott bizony ..úszna” a tanya is, vagy pe­dig nagy költségekkel körül kellene keríteni, hogy1 meg­védő essék a víztől. A tanya­siak számára kivezető uta-1 kát. bejárókat is biztosítani kellene. Keresztül-kasul az öntözőtelépen ? Nem sokkal jobb a kilátás az esőztető rendszerű öntö^Bfürtök ese­tében sem. A mártani pontosság­gal kialakítandó 60—70 hek­táros táblák alatt úgv helye­zik el az klagcsóhálózatot, hogy azokból minden te­nyérnyi helvet bepermetez­nek a gének. Nasv és költ­séges műszaki változtatások árán ki lehet hagyni uevan az öntözőgépek sugarából a tanyákat, de úgy. hogy a kö­zös vetésből is [marad öntö- zetlen terület. Egvéhként is ezekkel az elíá-á«okkal a tanvai beiáró-dűlőutak. a tanvákat körülvelő porták meghagyásával megbomlik a nagyüzem' öntözés egyönte­tűsége, alacsonyabb lesz az örita-T-é, termelékenysége, nö­vekednek a ráfordítások. Igaz, hosv ez nem az egész megyét érinti, de nagy ré­szét igen. A már Ilyen válaszút elé került mezőhéki Táncsics Tsz-től az épülő öntözőtele- pekről beköltözők cseretel­ket kapnak a faluban, 10— 20 ezer forint támogatást a s'zöv“te“g"ftől. bontási apva- got. nagy fuvarkedvezményt. Mindez nem kis teher a tsz-nek, de vállalnia kell. A* önl5*ésfej!esj!= tésl programból nvornon is követhető, hogy a követ­kező 10—15 évben. hová. mi­kor ér el a víz, hol és mi­kor célszerű a szétszórt ta­nyákban élők beköltözésé­nek ösztönzése. Ösztönzése, segítése és nem a tanyarend­szer ..felszámolása”. Bár két­ségtelen: a TISZA II. öntö­zőrendszer kiépülése kény­szerhelyzetet teremt tehát a tanyasiak választási szabad­sága objektív gazdasági té­nyezők folytán eléggé kor­látozott. Mindez összefüggésben van az öntözőfürtöket, telepeket építő szövetkezetek, állami gazdaságok anvagi ereiével, másrészt a népgazdaság te­herbíró képességével is. Az említett statisztikai ta­nulmány szerint á tanván élők beköltözési szándéka már nem olyan nagy, mint korábban volt. 1949 és 1960 között 33, 1960 és 1970 kö­zött pedig 41 százalékkal fo­gyott a tanyai népesség a megyében. Azóta lelassult a beáramlás. Meg nem szűnt, de a tanulmányszerzők kér­déseire adott válaszok azt bizonyítíák, a ma is tanyá­kon élők nagy része még maradni akar. Maradni akar. mert érde­keinek még most az felel meg, ugyanakkor a tanya árutermelését még a népgaz­daság som nélkülözheti. A tanyai lakosság gondolkodá­sa azonban változni fog, ha gazdasági viszonyai Is vál­toznak — bár nem mechani­kusan, nem azonnal Ha fel Ismerik a beköltözés szüksé­gességét, azt tudniillik, hogy az érdekeiknek nem mond ellent,"akkor különösebben nem is kell győzködni őket arról, hol jobb a faluban, vagy a városban. A másik gazdasági té­nyező. hogy Szolnok megyé­ben 70 százalékkal nagyob­bak az üzemméretek az or­szágosnál. A mostani tsz-, egyesüléseket is' alapul véve, 1974-ben 4 ezer hektár fe­lett lesz a birtokátlag. Akko­ra egybefüggő termőföldek — akár van rajta víz, akár nincs —, amelyen a kor leg­fejlettebb technikáiét alkal­mazni tudják. Sokszor ma még csupán azon akad meg például egy határrész gyors, egyenletes repülőgépes nö­vényvédelme, mert két-há- mm tanya van a táblákon, s nem szórhatják földjük az emberre is veszélyes mérget, ami különben hatásosan és talaj taposás nélkül pusztíta­ná a növényzet kártevőit. De ezentúl Is napi gyakorlat, hogy a nagyteljesítményű gépek kerülgetik a kis ta­nyákat. Akkor, amikor «a nagyhatárű föld, a nagy gé­pek .egyébként lehetővé ten­nék a termelékeny munkát Mint att több tanul­mány szerzője is bizonyította, a szétszórt tanyák, ha a ház­táji termelést jól összehan­golják a közössel, az áru­termelés növelésével és egyéb módon is segíthetik a szocia­lista nagyüzemeket. Ezt az álláspontot általában elfo­gadva, a megyei viszonyok alapján, úgy véljük, a fenti­ekben konkrétan bizonyítot­tuk: a szétszórt tanyarend­szer, mint települési és gaz­dálkodási forma, fékezi a termelési viszonyok fejlődé­sét a megye agrárgazdasá­gában, s részben konzervál­ja a régit. Azaz, éleződik az ellentmondás a tanya és a nagyüzem között; Megyénk gazdasági viszonyai között ez a folyamat különösen gyors. A kapkodás és a gyorsa­ság mégsem célravezető. Egyfelől, mert a tanya ter­melését még nem nélkülöz­heti a népgazdaság. A köz­ellátásból túl gyorsan esne ki az az élelmiszertermék, amit a tanya ad. továbbá a jórészt önellátó tanyai la­kosság túl hirtelen válna „teljes értékű” i fogyasztóvá. Ennek a következménye egy­szerűm szólva élelmiszerhi­ány lenne, ötvenháromezer ember gyors beköltöztetése a zárt településekre lehetetlen, hiszen ehhez például sem építőanyag-ipari, sem építő­ipari kapacitás sincs ele­gendő. A tanyavilág mindezért — és sok más tényező miatt — hosszabb távon gazdasági- társadalmi realitás marad. Így az egész kérdést türelihesen kell kezelni. Ifeaz ugyanakkor az is, aho­gyan a nagyüzemi állatte­nyésztő, zöldségtermelő és más programok megvalósul­nak, úgjr kisebbedik a ta­nya kisüzemi termelésének nélkülözhetetlensége. A mi véleményünk tehát az: nem a tanyarendszer fej­lesztésére érdemes költeni, hanem azokra a települések­re. ahová bepakolnak a ta­nyaiak. Az pedig lehet vá­ros is, falu is, sőt lehet olyan külterületi település is. amely ma is és a jövőben is vala­mely gazdaság majorja, üze­mi lakótelepe marad. Tele­pülés-meghatározásban ugyan az utóbbiak is tanyák, ám olyan sortanyák, ame­lyekben villany, műút, bolt, orvosi rendelő, letéti könyv­tár, filmvetítőterem van. Az egész tanyarendszert nem lehet úgy felszámolni, minit a tanyai iskolákat. De vonzóvá lehet tenni a fal­vakat a tanyai ember előtt. Ehhez elsőnek , is helyről helyre meg kell ismerni, ho­vá települhetnek majd be és mikor a tanyaiak. Ami pedig a még hosJ szabb ideig kinnmaradókat illeti, nekik is őszintén meg kell mondanunk, hogy vil­lanyt, bekötőutat, bölcsődét, a távlatokat illetően értel­metlen nagyobb beruházást nem várhatnak a társada­lomtól. De éppúgy joguk van a körzeti orvoshoz, a bizományos bolthoz, a könyv- kölcsönzőhö- és így tovább, mint bárkinek. Ezekről gon­doskodni pedig a helyi ta­nácsok. termelő üzemek kö­telessége. ) Egyszóval csak a tanya és a falu közti kirívó különbsé­gek megszüntetéséire vállal­kozhatni és törekszik a tár­sadalom. de többre nem. A Tisza II. Öntözőrendszere 1985-re teljes egészében ki­épül a megyében. Eltérően tehát más tájegységektől, ná­lunk pontosan bemérhető, hogy a megye mely területein és mikor válik megoldásra éretté a tanvai települések sorsa. Éppen ezért véleményünk szerint ennek a gazdasági-társa­dalmi folyamatnak tervszerű irányítására is fel .kell ké­szülniük az illetékes szerveknek. Gondoskodni kell például a beköltözési centrumok (községek, más zárt települések stb.) megfelelő kommunális, infrastrukturális fejlesztéséről, anyag- és építőipari kapacitásról... Nem soroltok tovább, hiszen mindehhez a szakemberek jobban értenek. A lényeg: a tanyák holnapjának gondosan kimunkált tervek alapján kell megvalósulnia. Erre felkészülni — már ma aktuális kérdés. » ' 1 ■ ( ' \ Amikor a Tisza Bútorgyár boltjáról és a készletről kér­deztem Molnár István veze­• tőt. annyit mondott: „Nézze meg a vendégkönyvünket, • abból sok mindent megtud

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom