Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november IS. Lafin-Ämerikci a chilei puccs után Mexikó megketszerezte áruforga Imát a KGsT-vel Mexikó és a KGST-takorszáeal közötti árucsere tavaly mintegy kétszeresére, vaevis több mint tízmillió dollárra növekedett. A KGST-taeorszáaok részará­nya Mexikó teli es külkereske­delmi forgalmában eevelőre teen alacsony, s mindössze kb. 0.9 százalékot tesz ki. Ez a forga­lom azonban Dillanatnvilae a legdinamikusabb, és állandóan növekszik. Hivatalos adatok sze­rint Mexikó az elmúlt évben a KGST-tagorszáeaib» kb. 3.« mil­lió dollár értékben szállított árut. és onnan 6.6 millió dollár érték­ben importált eéDeket és beren­dezéseket. Az idén. az első elem­zések szerint, a kedvező hitelfel­tételek mellett növekszik a be­rendezések és EéDek imöortia. de méa dinamikusabb a mexi­kói export, amelynek az a cél­ja. hoav csökkentse a leien!ed deficitet. Jelentős üzletkötésnek tartlák. hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság több mint egymillió dollár értékben rendelt kávét Mexikótól. A Mexikóba exportáló országok llstálán első helyet az NDK foelalia «. maid a Szovleutnió. Csehszlovákia é* Lengyelország következik. A hírek között, amelyek napról napra a chilei katonai junta újabb népellenes lépéseiről számod­nak be, az utóbbi időben érthetően háttérbe szorultak Latin-Amerika belső kérdé­sei. Pedig egész Latin-Ame­rika közeli útjára nem ma­radhat hatás nélkül a Népi Egység kormányának erő­szakos megdöntése, a szélső- jobboldali elveket valló Pi- nochet-csoport fasiszta ter­roruralma. Természetesen elsősorban a chilei belső fejlődés irány­zata a leglényegesebb. San- tiagóból azt jelentik a kül­földi tudósítók: ma már a kereszténydemokrata párt híveinek többsége Is a puccsisták ellen hangolódott. A szerveződő ellenállás sor raiban mind több az egy­kori kereszténydemokra­ta, megjelentek a katonák és az alsópapság tagjai is a kommunisták és szocialis­ták által vezetett illegális hazafias, antiimperialista szervezetekben. A legutóbbi nyolc-tíz nap­ban gyanúsan sokat foglal­kozott a szélsőjobboldal brazil és az amerikai sajtó „Peru belső problémáinak sűrűsödésével”. A latán-ame- rikai kérdések szakértői at­tól tartanak, hogy a jelenle­gi imperialistaellenes. hala­dó tiszti csoportok ellen amerikai—brazil áldással (esetleg támogatással) tá­madást készítenek elő. Peruban a vezetők Is fel­figyeltek bizonyos ellensé­ges elemek megélénkülő te­vékenységére és Alvarado Velasco elnök a hónap ele­jén bejelentette: azért volt szükség négy ember eltávo­lítására az országból, mert azok kapcsolatban álltak egy ellenforradalmi össze­esküvés megszervezésével. Érdekes és fontos dolog: a chilei puccs hatására nem változtatta meg az államo­sítások ütemét a perui kor­mányzat, ahogy azt egyes „jól tájékozott” amerikai lapok jósolgatták. Maldona­do bányaügyi miniszter a minap bejelentette, hogy a Cerro de Pasco bányaválla­lat államosítására hamaro­san sor kerül A bánya amerikai tulajdonosai a chi­lei puccs napjáig „igazságos kártérítést” követeltek, majd a puccs után közölték: „nem tárgyalnak, ellenállnak az államosításnak”. Maldonado miniszter bejelentése azt mutatja: Peru kormányát nem lehet sem zsarolni, sem megfélemlíteni. Természetesen nem­csak Peruban érezhető a chilei ellenforradalmi puccs hatása. Uruguayban például, ahol már több mint két éve, amióta Torres progresszív kormányzata helyén Borda- berry elnök jobboldali kor­mánya működik, az amúgy is döntő szerepet játszó kato­nai csoport azt követelte az elnöktől, hogy azonnaj tiltsa be a kommunista pártot. Venezuelában — ahoi még az idén választások lesznek — hallatlanul éles kommu­nistaellenes kampány kez­dődött. Az illegalitásban küzdő baloldali erők vála­szul fokozzák harcukat a polgári szabadságjogok visz- szaállításáért. Ami Argentínát illet!: Jó­sé Rucci szakszervezeti ve­zető (még mindig kinyomó* zattan hátterű) meggyilko­lása után Juan Peron kor­mányzata előbb csak a szél­sőjobboldali gerillák — mindenekelőtt a maoisták és anarchisták-trockisták — el­leni küzdelem fokozását je­lentette be, de hamarosan hangot kapott egy másik tendencia is. A peronista mozgalomban ugyanis az el­nök visszatérése és hata­lomra kerülése óta mégnem dőlt el a harc a baloldali, azaz radikális peronisták és a legkülönbözőbb árnyalatú jobboldaliak között Most a chilei puccs óta egyre gyak­rabban hallatszik az is, hogy „fel kell lépni mindenféle marxista behatolás ellen”. A latin-amerikai katonai kormányok legtekintélye­sebbje és legerősebbje két­ségkívül a brazil tiszti cso­port kormánya, amely azt a politikai eszmét szeretné politikai gyakorlatává vál­toztatni, hogy az USA-tól délre Brazíliának és az Egyesült Államoknak kell vezetnie és miután Washing­tonnak „másutt is van dol­ga”, a kontinensen Brazília vállalja ezt a szerepet. A brazil munkásosztály leg­jobb erői azonban az ille­galitás nehéz körülményei között is küzdenek a tiszti uralom dien és a latin- amerikai országok egyenjo­gú, haladó szövetségéért Xt Amerikai Államok Szervezete esztendők tervezett reform-tárgyalásain legutóbb még éppen az anti­imperialista álláspont és a nemzeti szuverenitás jegyé­ben tett javaslatokat Allen- de kormányzata. Most már nélküle készülnek Washing­tonban a régóta időszerű reformra; ez a tény is mu­tatja, milyen jellegűnek ter­vezik a változtatásokat A reform azonban nem lesz könnyű: a chilei puccs át­menetileg elnyomhatja ugyan a népi erőket ám az antiimperiaűizmus szelleme ma már kiirthatatlanui ott él a latin-amerikai közgon­dolkodásban. Gárdog Miklós Lengyelország az ötéves tervidőszak közepén Az 1971—1973-as évek gazdálkodási eredményei igazolják, hogy a lengyel dolgozók eddig az ötéves terv minden alapvető fel­adatát túlteljesítették. Az ipari termelés 35 százalékkal növekedett, így az elért évi növekedésátlag 10,7 százalék volt (a IV. párt- kongresszus határozata 8,2— 8,7 százalék elérését tűzte ki célul). A termelés meny- nyiségi növelése mellett az erőfeszítések másik célja volt a termelés dologi struktúrá­jának átalakítása a fogyasztá­si javak arányának emelése érdekében. Jó eredményeket mutathat fel a mezőgazdaság. Három esztendő alatt a mezőgazda- sági termelés 18 százalék­kal emelkedett. Az évi átla­gos növekedés 5,6 százalé­kot tett ki a VI. pártkong­resszus határozatában meg­jelölt 3,5—3,9 százalékkal szemben. Az ipar és a mezőgazda­ság termelési feladatainak túllépéséből következik az egész népgazdaság magas fejlődési dinamikája, s ami ezzel jár: a VI. kongresszus határozatában megjelölt gyarapodási ütemet jóval túllépő nemzeti jövedelem. 1971—1973-ban az előállított nemzeti jövedelem 30 szá­zalékkal emelkedett, míg az előző teljes ötéves tervidő­szakban 33 százalékkal. A nemzeti jövedelem 30 száza­lékkal emelkedett, míg az előző teljes ötéves tervidő­szakban 33 százalékkal.^ A nemzeti jövedelem előállí­tási temoójának gyorsulását érzékelteti a gyarapodás évi átlagértéke, amelv az előző tervidőszakban 6 százalékot tett ki. a jelenlegi tervidő­szakra előirányzott szint 6.8 százalék volt. ielenleg azon­ban meghaladja a 9 száza­lékot. i Az előállított nemzeti jö* vedelem terven felüli nővér kedése, valamint az aktív hitelpolitika s a rugalmas külkereskedelem lehetővé tette a piád fogyasztási le­hetőségek és a beruházási program egyidejű kiszélesí­tését. A terven felüli eszkö­zöknek mintegy egyharma- dát a fogyasztási alap, két­harmadát viszont a felhal­mozási alap növelésére for­dították. Ennek eredménye­ként a lakosság jövedelmei és a beruházási költségek a tervben előirányzottnál sok­kal magasabb ütemben nö­vekedtek. A tervnek megfelelően a reálbéreknek 1971 és 1975 között 17—18 százalékkal keli emelkedniük. A növe­kedés azonban már ebben az évben eléri a 24 száza­lékot. Ez azt jelenti, hogy az eltelt három év során a reálbérek átlagos évi növe­kedése (7,4 százalék) közel négyszerte magasabb, mint az előző teljes ötéves terv­időszakban (2 százalék). A bérek és jövedelmek di­namikus növekedésével pár­huzamosan bővült a szociá­lis juttatások köré és mér­téke. Szükséges lépés volt az egyes kategóriákba tar­tozó járadékok és nyugdijak emelése (pedagógusok és hadirokkantak rokkantsági járadékai), valamint az ösz­töndíjrendszer reformja, amelynek eredményekénnen a fiatalok jóval nagyobb há­nyada részesül jelenleg ál­lami támogatásban. Az el­múlt három év egyik je­lentős szociálpoliitkai ered­ménye az ingyenes egészség­ügy! ellátás kiteriesztése az egyénileg gazdálkodó pa­rasztlakosságra. Ennek ré­vén az ország lakosságának egészét — egvenlő jogokkal — bekapcsolták a társadat­Lengyelország a tengeri -bajók gyártásában a világ élvonalába tartozik. Az elmúlt évben épült hajók együttes tonnatartalma (700 000 DWT) a világranglista 12. helyét biztosítja számára. Ha azonban figyelembe vesszük az épí­tett egységek műszaki felszerelését és munkaigényességét, Lengyelország még rangosabb helyet foglal el. A lengyel „specialitást” jelentő halászhajógyártásban például Japán­nal váltakozva az első illetve második helyen áll, a darab- aruszállító hajók, univerzális és tömcgáruszállító hajók gyártásában pedig az ötödik helyen. 1975-ben a lengyel hajóépítő ipar évi termelése túl fogja lépni a 100 hajó­egységet és az egymillió tonna együttes tonnatartamat. mi egészségügyi ellátás rendszerébe. Az utóbbi három év tár­sadalmi-gazdasági politiká­jának jellemző vonása a piaci egyensúly fenntartása és megszilárdulása. Ezt a célt szolgálta a sokirányú tevékenység: többtermelési feladatok keretében a fo­gyasztási cikkek termelésé­nek ösztönzése és növelése, a rugalmas importpolitika, valamint a közvetlenül piac­ra termelő iparágak gyorsí­tott bővítése és korszerűsí­tése, amj természetesen a beruházási politikában érvé­nyesül. Ezért, noha a meg­növekedett vásárlóerő való­ságos invázió alatt tartja a fogvasztópiacot, az említett lépések eredményeképpen sikerült a piaci egyensúlyt fenntartani. Perspektívák az energetikában Az energetikai krízis áll­hatatosan kopogtat sok or­szág ajtaján — mindenek­előtt a nagy gazdasági per tenciállal rendelkező orszá­gokén — és globális jelleget ölt Nixon elnök az idén már másodszor intézett az energetika kérdéseivel kap­csolatban üzenetet a kong­resszushoz. Ezekben megál­lapította. hogy jelenleg az energetika problémája „az USA előtt állók közül az egyik legkritikusabb”. A Sunday Telegraph sze­rint az angoi kormány tit­kos terveket dolgoz ki a benzin normák szerinti ki­adására. Közös piacbeli nyolc partnerével együtt Anglia is az ez év végén már esetleg egész Európára kiterjedő energetikai krízis fogadására készül. A japán gazdaság majdnem teljesen a természetes energiahordo­zók importjától függ és mind nehezebben tud verser nyezni Európával, és az USÁ-val a közel-keleti olaj­piacon. Sok nyugati tudós és közgazdász szerint az elkö­vetkező tíz évben a világ energiaszükséglete megduplá­zódik. Hatékonyabb forrásokat keresnek Az új kőolajlelőhelyek fel­kutatására továbbra is nagy figyelmet fordítanak. A ko­losszális természeti kincsek­kel rendelkező Szovjetuniót a belátható jövőben nem fe­nyegeti energetikai krízis. Sőt, arra is lehetősége van, hagy ellássa a számukra szükséges mennyiséggel a szocialista országokat és más országokkal is, kölcsö­nösen előnyös alapon olaj- üzleteket kössön. Ennek el­lenére szovjet tudósok és közgazdászok már most szükségesnek tartják új, ha­tékonyabb energiaforrások létrehozását, egyesítve en­nek érdekében egy sor or­szág erőit — elsősorban a nagy energetikai és tudomás nyös potenciállal rendelke­zőkét. Ennek az irányzatnak megfelelően kötötte meg a Szovjetunió és az USA az atomenergia békés felhasz* nálására vonatkozó együtt­működési egyezményt, ame­lyet Brezsnyev, az SZKP lowiattos atomerőműve, nz Obnyinszki, 1954-es üzembe helyezése óta nagyszabású műszaki kísérletek folynak, melyek során különböző tí­pusú kísérleti és ipari atom­reaktorokat dolgoztak kL E kísérletek kapcsán nagy ta­pasztalatot szereztek az atomerőművek tervezése, építése és üzemeltetése te­rületén. Már működik és to­vább épül a 2,5 millió kilo* wattos, tervezett teljesítmé­nyű Novo Voronyezsri, vala­mint a 2 ezer megawattra méretezett leningrádi atom­erőmű is. Üzembe helyezték a kólái erőművet, épül * kurszki, a szudenszki és egy sor más atomerőmű. Ez a program 10—12 év alatt 30 ezer megawatt összteljesít­ményű atomerőmű üzembe­állítását irányozza elő. min­denekelőtt, a korlátozott energetikai tartalékokkal rendelkező európai ország­részben. Kormányközi egyezmények főtitkára és Nixon elnök írt alá. Mtat ismeretes, a Szov­jetunió úttörő tevékenységet folytat az atomenergetiká­ban. A világ első, 5 ezer ki­alapján a Szovjetunió mű­szaki segítségével épülnek atomerőművek Bulgáriában, az NDK-ban, Romániában, Magyarországon és Finnor­szágban. Két alapvető szakasz A Szovjetunióban és má­sutt is jelenleg két alapvető szakasz bontakozott ki az atomenergetika fejlődéséiben. Az első, már megkezdett szakaszt termikus neutro­nokkal üzemelő reaktorok építése jellemzi. Az ilyen erőművek azonban uránnal üzemelnek, és ezen ásvány természetes készletei korlá­tozottak, ezért az atomener­getika felődési üteme az el­ső szakaszban (1980—1985- ig) nem lehet tűi gyors. A szovjet kutatók a má­sodik szakaszban sikereden dolgoznak a gyors neutronos reaktorok létrehozásán. Ezek előtt elvileg is sokkal na­gyobb jövő áll, mivel képe­sek a nukleáris üzemanyag újratermelésére. Az általuk termelt villamos energia ön­költsége gyakorlatilag nem függ az urán árától. A sza­zad végéig a második típu­sú erőművek összteljesítmé­nye az Atomenergetikai In­tézet értékelése szerint el­érheti a 200—300 millió ki­lowattot. Mivel ezen erőmű­vek üzemeltetése folyamán csak kis mennyiségű, kü­lönben gazdagon előforduló urán—238 fogy. a gyors neutronokkal üzemelő erő­műveket gyakorlatilag nem fenyegeti üzemanyagéhség. A Szovjetunióban az első fejlődési szakasz erőművei­vel együtt már készülnek gyors neutronos reaktorok­kal működő energiatermelő egységek is. Nemzetközi együttműködéssel Végül pedig az emberiség előtt felmerül a termonuk­leáris szintézis kézbentartá­sának reális lehetősége is. Az ezen elven működő atomerőművek jelentik a jövő energetikájának alap­ját. A másodperc néhány milliomod része alatt leját­szódó termonukleáris reak­ciót a hidrogénbombában már megvalósították. A ter­monukleáris energia ipari felhasználása érdekében meg kell valósítani a reak­ció irányíthatóságát.. Világ­szerte elismerik, * hogy a Szovjetunió ebben az irány­ban jelentős sikereket ért el. „Nagvon valószínű, hogy a 80-as években az első ter­monukleáris villamoserőmű üzembeállításának tanúi le­szünk. Ez lesz a nukleáris energetika harmadik szaka­szának születése” állapítot­ta meg Anatolij Alekszand* rov akadémikus. A termo­nukleáris energetika üzem­anyag-tartalékainak korlát­lan volta (például tengervíz­zel is dolgozhatnak) és a lényegesen kevesebb rádió- aktív melléktermék, amely­nek eltemefése bonyolult feladat az atomenergetiká­ban, az ebben az irányban folytatott munkát az embe­riség számára legfontosabb feladatok közé emeli. Az atomenergia békés fel­használása területén folyta­tott nemzetközi együttműkö­dés egyre szélesebb körben folyik. Ebben az együttmű­ködésben végeredményben minden érdekelt ország részt vehet és élvezheti annak gyümölcsét is. Ezzel köze­lebb jutunk az energetikai probléma globális megoldá­sához.- I Gleb Szpiridonor az APN politikai szgmleíróJá .

Next

/
Oldalképek
Tartalom