Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
107S. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Munka- és üzemszervezés Csak szavakban, csak papíron 1VEB vizsgálat huszonhat Szolnok megyei vállalatnál és szövetkezetben A közelmúltban tárgyalta meg a Szolnok megyei Népi Ellenőpeési Bizottság azt az összefoglaló jelentést, amelyet huszonhat iparvállalatnál és ipari szövetkezetnél végeztek. A vizsgálat friss volt: a népi ellenőrök szeptemberben jártak miipd a huszonhat helyen, csaknem három év tapasztalatait összegezték jelentésükben. A tészekrakó Közismert, hogy a munkaév üzemszervezésről 1971. december elsején jelent meg a párt Központi Bizottságának határozata. Az ezt követő korszerűsítésére, új módsze- fejlesztési tervek készítésére, a belső mechanizmus korszerűsítésére, új módszerek bevezetésére kötelezte a vállalatokat és ipari szövetkezeteket. Általánosságok, szólamok A vizsgálatban résztvevő csaknem száz népi ellenőr és szakértő most elsősorban arra volt kiváncsi, hogy a munka és üzemszervezés szavakban való elismerése, fontosságának hangsúlyozása után mit tettek a munkahelyeken, — vagyis mi valósult meg a gyakorlatban. A huszonhat vizsgált vállalat, szövetkezet zömében — pontosan húszban — elkészült a kormányrendelet, s a felügyeleti szervek irányelvei alapján a középtávú , szervezésfejlesztési terv. Sajnos, többnyire csak általános célokat, szervezési alapelveket tartalmaz. (Az sem hagyható figyelmen kívül. hogy a terv mikor készült el. Furcsa, de ráérős, módon mennek a dolgok. S ez már a felügyeleti szerveknél is így van. Ugyanis a legtöbb helyen 1972 második felében készültek el ezek a tervek, tehát 1972- ben még aligha hoztak kézzel fogható eredményt a gazdálkodásban, A vizsgálatot végzők szerint a késlekedésnek oka az is, hogy a felügyeleti szervek jó félévig dolgozták ki irányelveiket. amelyekre a vállalatok, szövetkezetek vártak...) Néhány konkrét, sokat mondó megállapítás a NEBA törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat szocialista brigádjainak vezetői és az Újítók együttes tanácskozást tartottak tegnap Kunhegyesen. Az esemény szervezői — a szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetőség — jó szemmel látták meg, hogy a dolgozók e két mozgalmában sok a rokonvonás, s az együttlét mindkét nemes ügvnek egyszerre adhat lendületet. A tanácskozás sikere bizonyítja is a feltevést. A vállalat gyáregységeiből — Jászberényből. Cibakházáról, Törökszentmiklósról. Kisújszállásról és a fórumnak helyet adó Kunhegyesről — mintegy nyolcvanan jelentek meg. A sikerhez hozzájárult az az ötlet is, hogy a vállalatvezetőség nevében Kern Pál igazgató egyaránt számot adott a jelen esztendő még hátralevő feladataiRár a meteorológusok és „népi jósok” minden jövendölése ellenére még mindig javában tai-t az ősz, „ KPM Szolnok megyei Közúti Igazgatósásán már befejeződött a téli átállás. A napokban tartott hószemlén az összes téli szolgálatra beosztott járművek és kezelőik részt vettek. Természetesen ott voltak az esetleges „hó-csaták” irányítói, a műszaki vezetők vizsgálatból: a szolnoki Papírgyárnak egyszerűen nincs vállalati ügyrendje, elavult és heterogén a jászberényi Aprítógépgyár működési szabályzata. S ha már elavult — ráérős is ott a munka: az üzem és munkaszervezésre készített intézkedési tervet az Aprítógépgyár szakszervezeti tanácsa például az (dén, július 25-én hagyta jóvá! — Persze még ez is jobb annál, amit Tiszafüreden nem csinált két termelőüzem. A tanács költségvetési üzeme és a Háziipari Szövetkezet középtávú és éves szervezésfejlesztési tervet sem készített. A felismerés után tettek Jónéhány vállalat és szövetkezet van szerencsére, ahol nemcsak felismerték, igyekeznek a gyakorlatban is kamatoztatni a munka- és üzemszervezésben rejlő tartalékokat. A Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára Mezőtúron, a megyei tanács Vasipari Vállalata Szolnokon, valamint a két tiszafüredi gyáregység — az alu- míniumárugyár és a hajógyári — szervező intézetek, külső szakemberek segítségével korszer^ szervezés- fejlesztési tervet készített. Kár, hogy kevés helyen teremtették meg a szervezésfejlesztés állandó személyi feltételeit. A vizsgált he- lvek közül tíznél még csak terv sincs arról, hogyan képzelik el a mindennapos szervező munkát. A NEB- vizsgálat azt is kiderítette, hogy kilenc gazdálkodó egységben megsértették az üzemi demokrácia elvét: nyomát se találták annak, hogy e fontos témához kérjék a ról is és ismertette már 1974 termelési elképzeléseit is. Természetesen azzal a céllal, hogy ehhez kérje a szocialista brigádok és az újítók segítségét. A jelenlevők 48 szocialista brigád több mint hatszáz tagját képviselték. Ha ők mind azonosulnak a termelési tervekkel. s ha hozzájuk csatlakoznak az újítók is, biztos a siker. Az igazsághoz tartozik, hogy ennél a vállalatnál is, csakúgy mint országszerte, ellentétben a szocialista brigádmozgalom terebélyesedé- sével évről évre kisebb az újítókedv. Amíg 1971-ben 31, 1972-ben 24 újítást bíráltak el a vállalatnál, ebben az évben még csak 16 pályázat érkezett be. A következő években sem tudja nélkülözni a vállalat a szocialista brigádok, az is. Az augusztustól tartó felkészítés eredményeként 48 hóekés gép, egy hómaró és 50 só-, illetve salakszóró áll rendelkezésükre. Az információs szolgálat november közepétől március 15-ig áll az autósok és érdeklődők rendelkezésére a 13-831. 13-832. 13-833-as telefonszámon, hogv felvilágosítást adjon az útviszonyokról. vállalati kollektíva, a dolgozók véleményét Ilyen megállapítások után nem csodálkozunk a népi ellenőrzés kritikáján: „A huszonhat vizsgált egység közül csak egy — a Vasipari Vállalat —- ismerte fel a komplex üzem- és munka- szervezési tevékenységben rejlő lehetőségeket.”, Ennél a vállalatnál 1972-ben érezhető volt, hogy a felismerést tettek követték. Jószándékú javaslatok A megyei vizsgálat után a NEB nemcsak a tapasztalatokat összegezte, hanem néhány vállalatnak és, SZMT-nek javaslatokat is tett. A szakszervezettől azt kérték: a munkahelyi bizottságok és tanácsok kísérjék figyelemmel az üzem- és munkaszervezési tervek végrehajtását • * • Megyénkben ilyen eredménye van ennek a NEB- vizsgálatnak. A Központi Bizottság határozata és a kormányrendelet megjelenése után nálunk megyei és helyi tanácsok, ismertetések és figyelemfelkeltő tapasztalat- cserék voltak. Tavaly őszszel Szolnokon rendezték meg a korszerű szervezésről, vezetésről szóló, azt bemutató kiállítást Pártszervezeteink, egészen az üzemi pártbizottságokig alapos elemző munkával segítették, ösztönözték a munka sikerét. Ennek ellenére jóformán alig-alig beszélhetünk eredményekről. arról, mit hozott a munka- és üzem- szervezés a mindennapos munkában. A tanulságok levonása — lassan két évvel a párthatározat a kormányrendelet titán — már nagyon sürgető. Be kell látni, s dolgozni érte, mert a szervezésben nagy tartalékok rejlenek. És ezeket a tartalékokat mielőbb ki kell használni. Persze, előbb feltárni... S. J. újítók támogatását. A MEZŐGÉP részt vesz a megyei szarvasmarha-tenyésztési programban, elsősorban • is- tállóeépészeti berendezések gyártásával. Jászberényi gyáregységükben már jövőre 15 millió forint értékű mezőgazdasági gépalkatrészt készítenek. Az 1940-es éveik elején egy (únigár napszámos gyerek elindult Törökszentmiklósról, hogy szerencsét próbáljon. Fogd meg mindig a dolog végét, fiiam mondta neki az apja. Ez volt a jussa. Sorba állt a kubikos könyvéért. A hivatalnok kiszólt a kisablak mögül: írja alá, vagy tegyen három keresztet. Jártam öt iskolát, mondta, s oda kanyarítóttá a nevét: Tamasi Mihály. • * * Csenget a dams. Megint ■ egy panel, újabb negyed szoba. A brigád fent a hetedik emeleten. Tamasi Mihály integet a darusnak: még, még, idébb egy kicsit. A panelről két kötél lóg alá. Tamasiék megfogják, a helyére húzzák a falat. Mintha ezer darab téglát raktak volna be égy mozdulattal. Szolnokon, az új Zagyvaparti városrész szomszédságában dolgoznak. Ez lesz a tizenkettedik tíz emeletes. ’Majd mellette két másik. ’ — Hány házat építettek már? — Sokat. Adja össze. Kilencszer 53 lakás a Vosztok úton. Meg 80. Meg 30. Meg 40. Ez mind ott. Aztán 280 . lakás a Mátyás király úton, 158 a Jósika utcában. Meg még 70 szanaszét. A Ságvári úton 308 ... 1408 a Zagyvaparton ... Mennyi ez? ... Meg most ez a 128... Ez annyi mint... Háromezertizenegy lakást számoltam. Ennyit rakott össze a tizenhattagú brigád. — Mióta dolgoznak együtt? — Januárban lesz 14 éve. Hárman már nyugdíjba is mentek: Zoboki Károly. Csikós Sándor meg Kemence! Károly bácsi. <5, nyugodjék; utána már egy fél évig se élvezhette az életet. Pedig büszke voltam rá, hogy az egész Tiszatenyón az én öreg társam kapta a legtöbb nyugdíjat. Elment szegénv ... Fiatalok jöttek a brigádba. Csíkos Sándor a fiát küldte maga helyett. Istvánt. Tizenki- lencéves, bírja. Kis Jóska is új, 26 éves, és Tokaji Pista. Ő még húsz éves sincs, de jófogáisú. — Ki a legöregebb? — Mrena József. 1918-beli. Ismeri az életet, a munkát. Jön felfelé a panel. Mrena nem is látja, de már a „szagáról” megmondja, hová való. így mondják viccesen. Nagyon érti... De a többi is. Jó .kubikosok”! A nagydaru újabb negyedszobát cipel a magasba. 1945-ben nősült. Két szegény, egy pár. Lapátolt, maltert hordott. Három év múlva Tiszatenyőn vályogból épített. — Jöttek a gyerekek. Br- zsike, Misi. Mari. Pista. Hajnalban mindig megnéztem mennyi zsírt ken az asz- szony a kenyeremre. Nehogy vastagon kenje. Mi marad otthon. Egyszerre csak egy lapát nyelét tudtam megfogni. 1957-ben került az állami építőipari vállalatihoz. — Földet hánytam, falat húztam. Amit kellett. A Vegyiműveknél a katalizálókat. meg a granulálót csináltam. Ha tíz kezem lett volna is kellett volna. Otthon se fértünk a házban, ahogy nőtt a család. Toldozgattam, foltozgattam. Volt munka itt is, ott is. Hatodmagammal fogtam hozzá a fehérjefeldolgozónak. Aztán a papírgyári erőmű fundamentuma ... Hajtottam magam. A gyerekek taníttatása nagy peng. Nem majális volt... — Könnyebb már? — Erzsi kitanult baromfi- tenyésztőnek. Férjhez ment. Az ura itt van velem a brigádban. Marikánk is férjhez ment, a cipőgyárban dolgozik a vömmel együtt. Misi leérettségizett, kitanult elektroműszerésznek. Tőle is unokám van már. Pistát meg, a legkisebbet, behoztam ide a vállalathoz. a geodéták mellett dolgozik. Megvan a nyolc osztálya, majd itt szakmát tanul. — Elégedett? — Jó munkás lett minden gyerekemből. Megfogják a dolog végét. Az egykori cingár napszámos gyerek nyugodt mozdu- latú, ősz hajú. 1960 januárjában új titulus került a neve után: brigádvezető. 1963- ban kezdték a blokkos építkezést. — Hogyan tanulták meg? — A magunk keservén. Spekulál gattunk, hogy mint lenne jobb, hogy mehetne gyorsabban. A műszakiak megadták hozzá a teóriát, mink meg megtaláltuk a nyitját. Néhány év múlva márványba vésték a brigád nevét. A Mátyás király úti lakótelep egyik házán ott az emléktábla: „Építette Tamasi Mihály brigádja”. Háromszor tüntették ki őket a szocialista brigádok arany koszorús jelvénnyel. A vállalattól ötször kapta meg a „Kiváló Dolgozó” címet. A minisztertől az „Építőipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést, majd a „Munka Érdemrend” bronz fokozatát'. Rata Miklós. Mrena József, Szakali Ferenc, Bodor Mihály és Kunfár József brigádtagok szintén a „Kiváló Dolgozó” jelvény tulajdonosai. — Hová valók? — Jórészünk Tiszatenyői. öten meg alpáriak, Rákóczi újfaluból való Kis József, Szondáról Szakai! Ferenc. Hoz, visz bennünket a mikró- busz. — Mégis, fárasztó lehet.. — Minden munka fárasztó, ha odaad ássál csinálja az ember. Dehát csinálni kell a házakat. Az nekünk a taps, ha állnak a házak. — M keresnek? — Nam panaszkodhatunk. Szép pénzt viszünk haza. — Tavaly nyáron olyan pletykák járták, hogy sztrájkoltak? — Az így nem igaz! Tény és való, hogy augusztusban egy kicsit összekülönböztünk a vállalattal. Csak dolgoztunk, de nem tudtuk menynyiért. Megmondtam az akkori' igazgatónak, hogy nekem holnap is az embereim szemébe kell nézni. Felelősségem van a kenyerükért is! Húztuk a kötelet némelyik főnökkel, kz biztos. De dolgoztunk ! Az igaz, hogy lejöttünk a tizedik emeletről, hogy adjanak nekünk lapátot, aztán hánytuk a földet. Mert azt tudtuk, hogy menynyiért csináljuk, mit keresünk. Egy napig nem szereltünk. Vakra nem dolgozunk. A munkást hagyják keresni. Aztán jóra jött minden. Szót lehet érteni az emberekkel. — Hogyan? Maga szerint milyen a jó vezető? — Olyan ember, aki ha mond valamit az úgy is van Aki igazságos, aki odafigvel az emberei gondjaira is. Az csak jó, ha szigorú! — Saját magát hogy ítéli meg? — Sok kínlódás ezeket a há - zakat összeszerelni! Én mindig azon voltam, hogy a brigád se dűljön össze. — Alpáron volt-e már? — A társaknál? Ném. pedig annyit készültem. De so- se kerülhetett rá sor. Szabad szombaton, vasárnap, vagy. szabadság alatt mindig van valami. Hol az egyik gyerek szól, hol a másik, vagy valamelyik rokon, jó koma. hogy rántsam már fel a fészküket. rakjak tetőt a feiük fölé. Éppen a múltkoriban nevettük a brigádban, hogy mindnyájunknak van ugyan saját háza. már akik nősök vagyunk, de mégis, mindig építkezünk. Az egész életünkben. — Kubikosok valójában, vagy kőművesek, vagy szerelők? — Hivatalosain .kubikosok. Aztán csináljuk, amit csinálunk! Nincs szakmásitva még ez a munka. Csak akkor hívnak bennünket panelszerelőnek, ha eltévesztik. Pedig van ennék egy pár hátulütője is. Hogy toboroznak majd utánpótlást erre a szakmára? Azt mondják tón: fiatalok, gyertek kubikosnak... A házak meg kellének. Hatalmas szállítókocsi hozza a polygon elemeket. Egy hét, egy emelek vagyis tizenkét lakás. — Gyorsabban is haladhatnánk. Hol ez van, hol az. Néha állunk, várunk. mert nincs elég panel. — Munka után.,. ? — Nem beszélek ebben s# görbén. Mi. öregebb.irí mái sose leszünk olyan műveltek, mint a fiatalok. De érdekei bennünket a világ. Tan János. meg Hegedűs János most járják a nyolcadik általánost Űjságolvasók vagyunk, meg a könyvektől se idegenkedünk. A múltkoriban kezembe akadt Zsukov könyve. Hát az megjárta Tenyőt, Alpári, Rákóczit. De ilyesmi ritkábban van. Inkább csak a televízió marad nekünk. Sok lapátnyél eltört a kezünkben, könnyebben fáradunk. jobban leülünk. Esténként így van. Mindenkinél; van televíziója, nézzük... A brigád két műszakban dolgozik. Jön a váltás, velük elindulnak a mikrobuszok. A fészekrakó emberek hazamennék. ,, Reggel visszajönnek a daruk alá. Tiszai Lajos Az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében két hónapja gyártanak házgyári lakásokba szellőző csöveket. Egy műszak alatt átlag 100 szellőzőt készítenek. Fotó: N. ZS. Újítók és szocialista brigádvezetök tanácskozása Kunhegyesen Megtartották a hószemlét Információs szolgálat novembertől \