Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
1073. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárában ballon- és bőrkabátok készülnek. Az idén eddig 189 ezer 500 kabát készült el, ebből 19 ezer a bőrkabát Százkilencven ipari tanulója van a gyárnak. Felső képünkön az elsőévesek egyik csoportja a szolnoki tanműhelyben. A hollandiai megrendelésre készülő bőrmellényc- ket ellenőrzi Tóth Lajosné művezető !>ép1ap ter'esztés Karcag ú'ra élen Vietnami műszak a Törökszentmiklósi MEZŐGÉP öt gyáregységében A Törökszentmiklósi ME* ZÖGÉP Vállalat jászberényi eibakházi, kunhegyesi, kisújszállási és törökszentmiklósi gyáregységeinek munkásai, alkalmazottai a szabad szombat ellenére is szorgalmas munkával töltötték a napot. Vietnami műszakot tartottak. ' Kunhegyesen a műhelyekben száztízen jelentek meg reggel a munkapadnál, az Alexej Leonov és a Hámán Kató szocialista brigád tagjai pedig mintegy negyvenen, a helyi Vörös Csillag Tsz-be indultak szüretelni teljesítménybérben. Törökszentmiklóson tegnap a forgácsoló, a targoncajavító és a TMK-műhely nyolcvan munkása dolgozott reggel fél hattól. Kisújszálláson November 7. szocialista brigád 115 százalékra teljesítette napi termelési tervét tegnap. Itt; ma is folytatódik a műszak, a forgácsolók és a kerítésgyártók vasárnapjukat töltik vietnami műszakban. Cibakházán a Vörös Csillag Tsz-ben szedtek almát az asszonyok tegnap, az üzem még mintegy kétszáz- negyven munkása pedig e hét szombatján tart társadalmi műszakot. A jászberényiek már beváltották vállalásukat, közel százezer forinttal járulnak Vietnam újjáépítéséhez» A megyei lap előfizetői táborának újabb nagyarányú növelése érdekében hozott határozatot a megyei pártvezetés. E munka gondos előkészülettel és kidolgozott programmal indult a megye területén. A fejlesztési akció október és november hónapra esik, és így a megye több helyén, — városokban és községekben egyaránt — a postahivatalok tevékeny közreműködésével — felmérték a jelenlegi helyzetet, és tanácskozások után elkezdődött a konkrét sajtószervezési munka. Karcagon is pontos felmérések alapján, gondos előkészítéssel indult a Néplapakció. A titkári értekezlet után és a városi párt-végrehajtóbizottság megerősítésé- vei létrejöttek az operatív bizottságok. — Valamennyi alapszervezet kézhez kapta azt a pontos kimutatást, — amely a dolgozók létszámát és a párttagságot tüntette fei abból a szempontból, hogy hányán fizetnek elő a párt- lapokra. — Ennek alapján könnyebbé vált a szervezés, hiszen az üzemek, a társadalmi szervek, intézmények sajtófelelősei a „kimaradt” személyekhez kopogtathattak be közvetlenül — szervezés céljából. Ilyen előkészületekkel érte el a városi pártbizottság. hogy október 12-re a kitűzött fejlesztési feladatot 80 százalékban már teljesítették. és minden feltétel megvan, hogy október végére be is fejezzék a terjesztési kampányt, a kívánt eredménnyel. Nyolc vállalat, illetve társadalmi szerv :hár befeiezte a szervezést, és legtöbbjüknél nem is havi, hanem negyedévi előfizetés történt, és az előfizetői díjat már be is fizették. A városi pártbizottság a felmérés alapján külön megvizsgálta. hogy a párttagságon belül milyen a megyei lap olvasottsága. — Ennek alapján állapította meg, hogy a FELISZ-nél 94 százalékos, a Béke Tsz-nél 78 százalékos, a Dimitrov Tsz- nél 76 százalékos, míg a pedagógus pártszervezetnél 87 százalékos a lap olvasottsága, ami kiemelkedő. A szervezett terjesztési munka eredménye az is, hogy lehetőleg negyedéves, illetve fél éves előfizetési szervezés történt a mostani akció keretében, így már a jövőre is gondoltak. Tőkés János, a November 7. Tsz párttitkára, aki a •mostani szervezés fő irányítója a tsz- ben, úgy agitál, hogy egy hónapra nem ig szabad előfizetni, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet megismerni az újságot, tehát legalább negyedéves előfizetés szükséges ehhez. Ennek eredményeként született a November 7. Tsz-ben, hogy csak negyedéves előfizetésre szerveztek. Nagyon eredményesnek bizonyult az a munkamódszer, amelyet a pártbizottság és a posta együttesen alkalmazott. A posta rendszeresen és folyamatosan informálja az operatív bizottságot, jelzést ad a problémákról, és „naprakészen” tájékoztat. Szabó Györgyné, a kórház párttitkára is közölte hogy ők is befejezték sikerrel a szervezést. Véleménye szerint még nagyobb eredményeket lehetne elérni, ha a megyei lap többet foglalkozna a várossal. Beke Dezső, a karcagi postahivatal vezetője elmondotta. hogy a szervezés sikerének egyik alapja, hogy nagyon jó a munkakapcsolat az operatív bizottság és az alanszer- vezet titkárai, illetve saj- tófelelősei között. Véleménye szerint a posta dolgozói is helyt álltak, hisz elsők között teljesítették az előfizetési irányszámot Munka közben Az ember a meghatározó o Fd 'lián M irton karcagi tsz elnök Bemutatás helyett idézzük szavait: — Néha már azt sem tudom, hogy valamilyen feladatot megoldani, gondot oszlatni, jogos kérésnek helyt adni azért kell-e, mert tsz-elnöki, képviselői, vagy egyéb megbízatásomból természetszerűen adódik, vagy csak azért, mert én is karcagi ember vagyok. Partner vagjy grondo*filt? — Az emberekért érzett felelősség sokféleképpen megnyilvánulhat. Van olyan vezető. aki azt mondja: „nem az a fontos, hogy a dolgozót magam mellé ültessem az elnökségbe, (átvitt értelemben az, hogy hallgasson is szavára), hanem az, hogy gondoskodjam róla”. Indokolják ezt azzal, hogy a szakemberek nagy száma, a gépesítés és a kemizálás növekvő foka feleslegessé teszi a fizikai dolgozók véleményének meghallgatását. ön hogyan vélekedik erről? — Az a vezető, aki erre az álláspontra helyezkedik, az élet rendjét tagadja meg. Egyformán születtünk, együtt, közös erőfeszítéssel lettünk valamivé. Tény, hogy szövetkezetünkben ma már számottevő szellemi értékkel létrehozott eszközöket használunk fel. jelentős költséggel. Bárhogy változzon is azonban a termelés szerkezete, a felhasznált eszközök tfpusa, ezer év múlva is az ember lesz a meghatározó. A felhasznált eszközök és anyagok hatékonysága tőle függ. — Persze az ember is változik... — Természetesen! Négy- százötven dolgozó tagunk közül például a fégi értelemben vett mezőgazdasági munkás alig negyven akad. A többi technikávál, munkavagy erőgéppel dolgozik. A technikai fejlődésnek megfelelő hatékonyság elérésére fl vezetőnek nemcsak jól kell szervezni a munkát, hanem környezetét is úgv kell fejleszteni. hogy az kénes legyen eleget tenni a korszerű követelménveknek. — Az Önök szövetkezetében például? — Megközelítőleg háromszáz embernek van valamilyen szakképzettsége. Minden tsz-tagunk képzettségét a mai kornak megfelelő színvonalra szeretnénk erhelni. Szükséges ez azért, mert a gazdaságot mindig a legújabb követelményeknek megfelelően kell úijászervez- nünk, még akkor is. ha mindig ugyanazt á munkát végezzük. például búzát, Vagy kukoricát termelünk. A pozíció — ön 1949 óta vezető beosztásban van. Ml kell ahhoz, hogy valaki Ilyen hosszú időn át megőrizze tisztét? — Sok minden kellett ehhez. főleg az. hogy minden helyzetben ember maradjon az ember. — Mit ért ez alatt? —- A vezetőknek általában több lehetőségük adódik mindenre, mint a kétkezi munkát végzőknek. Azok esetleges mulasztása nagyon káros. A vezetőnek ezért magának kell ideiében felébredni (szó szerint és átvitt értelemben egyaránt), előre látni. a köznek elkötelezetten irányítani. Sokszor kerülhetünk nehéz helyzetbe, s olyankor nagyon nagy bal. ha a vezető csak azért képes valamit elérni, mert a végrehajtáshoz szükséges eszközök és a hatalom a kezében van. Ezek felhasználásánál mindig többet ér a dolgozókkal való szót értés. — Ennek is vannak előfeltételei! — Igen, hiszen kellő következetesség, távolbalátás nélkül ez nem megy. Határozottnak is kell lenni, nyíltszívűnek, szókimondónak. — természetesen úgy, hogy az senki önérzetét ne sértse. S tiszta kezűnek. Egy elemeit gyufaszál értéke se tapadjon hozzá. Mindig új szervezés — Az előbb azt mondta, hogy a gazdaságot mindig újjá kell szervezni, még akkor is, ha ugyanazt a munkát végzik, például búzát, vagy kukoricát termelnek. Miért van erre szükség? — Á tudomány és technika vívmányait gyorsan kell alkalmazni. Ez óriási felelősség elé állítja a vezetőket. Nálunk, a Május 1. Tsz-ben például tíz évvel ezelőtt ugyanezen a területen évente 20—25 millió forint ráfordítással. nyolcszáz tsz- taggal 30—32 millió forint értékű mezőgazdasági terméket állítottunk elő. Most 60—65 millió forint felhasználásával, négyszázötven dolgozó taggal, s negyven—ötven bedolgozó nyugdíjassal 90 millió forint termelési értéket produkálunk. Mindez megkövetelte a gazdaság évről évre történő újjászervezését, de megérte a fáradtságot, hiszen a termelés megalapozása egyre inkább gyümölcsözik. ti — Természetesen 1 Kötelezi az elnököt, s az egész vezetőséget az élet- és munkakörülmények fokozatos javítására Is. Mi négyévenként megdupláztuk a közös vagyont. szociális létesítményeket tekintve azonban nem jutottunk ilyen gyorsan elcy-e. Az idén azonban öt és fél milliós beruházással korszerű szociális énületet emelünk. A tisztálkodási lehetőség mellett üzemi konyha, étkezde, sportpálya is les-z ott. Fokozatosan törekedünk a munkaidő csökkentésére, mégpedig úgy, hogy a keresetek közben állandóan növekedjenek Tíz év alatt évi 13 ezerről 30 ezerre nőtt szövetkezetünkben a? átlagkereset Megtettük az első lépéseket a kislakásépítők segítésére. — Mindez jól felismerhetően, közvetlenül szolgr'ja a fizikai dolgozók ércekét, ezért nem képezheti vita tárgvát. De mi történik akkor, ha az egyéni érdek csak közvetetten jelentkezik, ha egvezlet- nj kell a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekeivel? — Akkor is könnyen érthető. megfelelő érdekeltséget kell teremteni az egyén számára. Vegyük néldául a kukorica zárt rendszerű termesztését. A népgazdaság érdeke, hogy legyen elegendő takarmány, megfelelő menv- nyiségű és minőségű hús. Ez egybeesik a tsz érdekével. S hogy miként kapcsolódik ehhez az egyén érdeke? A zárt rendszerű kukoricatermesztéshez nagyon nagy értékű eszközöket használunk fel. A gépek megfelelő üzemeltetéséhez és karbantartásához kiválóan felkészült, a munkában közvetlenül is érdekelt szakemberek kellenek. Kiválasztottuk őket. s szocialista szerződést kötöttünk velük. A 2,5—3 millió forint értékű gépre kerülők vállalják, hogy amíg a eäp nem amortizálódik, azzal dolgoznak, megfelelően gondját viselik, s kihasználják teljesítményét. A tsz viszont éves szinten biztosítja fogalkozta- tásukat Kapun kívül — A gazdasági vezetői tisztség és a közéleti tevékenység szorosan összefügg, ön hogyan vélekedik erről? — Vezető beosztásban dolgozó embereket közéleti tevékenység nélkül nem tudok elképzelni. Megbízatását ugyanis csak akkor tu din megfelelően ellátni a vezető, ha a viszonylag szűk munka- területén kívül is tevékenykedik. Szövetkezeti tagiaink például ezernyi szállal kötődnek Karcaghoz. A városban laknak. Ott vásárinak, oda jár a gyerekük iskolába, ott szórakoznak, művelődnek. A vezetőségnek sem mindegy, milyen városi gcmd nyomasztja őket, milyen az otthoni légkörük, hiszen ez kihat a napi munkára. Ezért kell ka-, pun kívül is Intézni a tsz. tagok ügyelt, azaz'; részt ven« ni t A legjobbnak tűnő elképzelést A termelés korszerűsítésében milyen szerep hárul az elnökre, g milyen a tsz- tagokra? — Ahhoz, hogy minden időben megfelelően éljen, s ne visszaéljen azzal a megbízatással az elnök, amivel a tsz-tagok megtisztelték, meg kell osztania a vezetés gondjait. Űsy kell szervezni környezetét, hogy a lehető legjobban megfeleljen ennek a bizalomnak. Alakítson ki megfelelő vezetői gárdát, koordinálja a munkát, adjon lehetőséget az öntevékenységre. — Ezen túlmenően; mindig kérlen véleményt a tsz-ta- Soktól is, így alakítsa ki a lesio^hnak tűnő elképzelést. — S mi történik akkor, ha a tsz-tagok állásfoglalása nem egyértelmű? — A többség döntése a mérvadó minden esetben. Előfordul azonban kisebb ügyekben, hogy több egymástól eltérő állásfoglalása csos port érdekének megfelelően t döntünk. Nem tudtunk közös nevezőre jutni például a háztáji föld ügyében. Mi legyen vele? Maradjon a hagyományos rendszer, legyen zárt rendszerű háztáji, vagy * fizessük ki a háztáji földér- 1 tékát? Ez utóbbi sem volna í egyébként káros a háztáji állattartásra, mert szövetkeze- % tünkben tagjaink vásárolhat- i nak takarmányt. A végén há- e romszázan lemondtak a ház- i tájiról, ötvenen csatlakoztak r a zárt rendszerhez, a többiek h pedig a hagyományos háztáji t mellett döntöttek. ■ k X n A vélemény- kérésen túl s X — A tsz-tagoktől kapott n megbízatással járó kötelezett- j ség többet jelent a vélemé- nyék meghallgatásánál és a ^ döntéskor való figyelcmbcvé- t telüknél. 1 n