Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1973. október 9. m Igények — lehetőségek Nem tarto a szolgáltatás Ä ma emberének évek óta nem luxus már a televí­zió, rádió, mosógép, centrifuga, porszívó, hűtőszekrény és még sok más, nemcsak a szórakozást szolgáló — mint a magnó, a lemezjátszó — hanem az otthoni háztartási munkát megkönnyítő „tartós fogyasztási cikk”. Természe­tes dől'okká váltak, nélkülük most már nehezen tudnánk elképzelni életünket. rJ senliatszor több hűtőszekrény Az életszínvonal emelke­désév 1 ugrásszerűen nőtt ez *n ;k a gépeknek a szá­ma is. A lakosság például 19tJC) és 1970 'között tizenhat- szőr annyi hűtőszekrényt, három és félszer annyi mo­sógépet, tizennégyszer annyi televíziót és ötször annyi sze­mélygépkocsit vásárolt, mint előtte 15 év alatt. örvendetes ez, hiszen azt bizonyítja, hogy évről évre jobban élünk. Ezeket a, tar­tós fogyasztási cikkeket azonban karban kell tarta­ni. sőt gyakran javításra is szorulnak. És itt kezdődnek Ennek megváltoztatására született meg 1969-ben az 1038-as számú kormányhatá­rozat, amely részletesen ki­jelölte a szolgáltatások szín­vonalának növelésével kap­csolatos feladatokat. A ha­tározat kötelezi a tanácsokat is tegyenek többet a lakos­sági szolgáltatások fejlesz­téséért. A Szolnok megyei Tanács 1970-ben már 4,5 millió fo­rintot fordított erre a célra, ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy időben befeje­ződjön a Patyolat Vállalat rekonstrukciója, és elkészült a Vasipari Vállalat új köz­ponti szolgáltató háza. A következő években di­namikus fejlődés a kor­mányhatározat által kiemelt a problémák Az említett emelkedéssel, a szép szá­mokkal ugyanis nem tartott lépést a szolgáltatóipar tel­jesítménye, amely tíz év alatt csupán két és félszere­sére emelkedett. Sajnos nem jobb a helyzet Szolnokon sem, bár az ellátottság szín­vonala 1970-ten például 57 százalékkal magasabb volt a megyei átlagnál. A statisz­tikai adatok különösebb elemzésére sincs szükség ahhoz, hogy kimondjuk: a szolgáltatások mennyisége és színvonala elmaradt az igé­nyektől. négy szolgáltatási ágban in­dult meg, főleg a miniszté­riumi és tanácsi vállalatok­nál. Szolnokon például ez a fejlődés 1970—72 között 16,7 százalék volt, viszont jelen­tős a visszaesés a szövetke­zeti szolgáltató iparban. Mu­tatja ezt az is, hogy a szol­gáltatásból 1970-ben 17 mil­lió 905 ezer forint volt az árbevételük, 1972-ben pedig alig érte el a 16 millió fo­rintot. A kormányhatározat sze­rint a szövetkezeteknek el­sősorban a lakossági szolgál­tatást kellene előtérbe he­lyezni. (A szolgáltatásoknak egyébként megyénkben 37 százalékát végzik az ipari szövetkezetek, 33 százalékát a kisiparosok, 18 százalékát az állami és 12 százalékát a tanácsi vállalatok. Az arány körülbelül ugyanez Szolno­kon is.) Szolnokon a TV. ötéves tervben körülbelül 40 millió forintot fordítanak olyan be­ruházásokra, amelyek a la­kossági szolgáltatások fej­lesztését szolgálják. 1975-ig elkészül a Vasipari Vállalat motorkerékpár és gépkocsi- javító szerviz üzeme, bőví­tik az AFIT Százados úti szerviztelepét is. A GELKA hálózata új, 350 négyzetmé­ter alapterületű szolgáltató szervizzel bővül, és bővíti szalonhálózatát a Patyolat Vállalat. A tanács segítségével A városi tanács tervei sze­rint a szolgáltató ipar egy lakosra jutó árbevétele a IV. ötéves tervben 70 szá­zalékkal növekszik, és 1975- re várhatóan eléri a 700 fo­rintot. Hogy ez valóban így legyen — mint a városi ta­nács legutóbbi ülésén elhang­zott — a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek arra kell tö­rekedni, hogy a különböző szervektől kapott anyagi tá­mogatás ésszerű felhaszná­lásával, helyes munka- és üzemszervezési módszerek kidolgozásával olyan szol­gáltatókapacitást hozzanak létre, hogy az nyereséges le­gyen, de egyben biztosítsa a tanács által tervezett fejlő­dés elérését is. A tanács ehhez — termé­szetesen a lehetőségekhez mérten — nemcsak anyagi támogatást nyújt, hanem az új létesítményeknek terüle­tet biztosít, és közművesíti is. ! Zr Á. Fejlődés Tan, de ... „Lassacskán majd meg lesz.. Nyílott kérdések egy átalakítás közben Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 90-es ABC áruháza — a Ságvári körút és az Ady Endre utca sar­kán — napi 80—100 ezer fo­rint forgalmat lebonyolító üzlet. Állandóan zsúfolt, a személyzet minden jó szán­déka ellenére, piszkos is, az áru teljes bemutatása, prak­tikus tárolása, a helyhiány miatt lehetetlen. Ezért helyeselte a közvé­lemény, amikor ez év ja­nuárjában bezárták a szom­szédos rosszhírű csapszéket és a helyiségét átadták az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak az ABC áruház bővítésére. A szükséges át­alakítási munkákkal a szol­noki Építő- és Szakipari Szövetkezetét bízták meg. Kilenc hónap múlott a kocsma bezárása óta... Né­hány hete rendezni kezdték a kiérdemesült kocsmahelyi­ség kirakatait. Teli vannak a tárolók mosóporokkal kozmetikai cikkekkel. Végre elkészültek az üz­let bővítésével, gondolták az arra járók. Sajnos nem így volt. Az átalakításnak még csak az első szakasza feleződött be. a raktártér-kialakítás — az eladótér bővítésével össze­Timföldipari szakemberek utaztak Romániába és In­diába. Mindkét országban az ALUTERV és az almás- füzitői Timföldgvár képvise­lői új. nagv teliesítményű timföldgvár üzembe helye­zésénél működnek közre. Az indiai Korbában magvar segítséggel és magvar tervek alapján létesített új gyárban már megkezdődtek az üze­függő építkezés még hátra van. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat tervosztály­vezetőjétől érdeklődtünk, mikorra fejeződik be a munka? Október első heté­ben, válaszolta... A vasárnapi csúcsforga­lomban — október 7-én — vásárlók voltunk az áruház­ban. Az eladók emberfeletti munkát végeztek: a zsúfolt bolt — vasárnaponként, há­rom óra alatt, 50—60 ezer forint a forgalom — áru­készletét a szükségmelgol- dásként fétesített kézi-áru- raktárból fedezik az udva­ron keresztül. Az áruház vezetője el­mondotta, hogy az eladótér bővítéséhez még hozzá sem foglak az építők. Sehogy sem értjük, miért e huza-vona, s hogy a sze­rény átalakításra miért kell ennyi idő? A kivitelező szolnoki Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet elnökétől telefonon érdek­lődtünk, hogy a cikkünkben szereplő munka miért húzó­dik így el? Az elnök a fel­világosítást megtagadta. Ez is válasz. De a köz­véleményt nem elégíti ki. mi próbák, s rövidesen meg­indult az üzemszerű, folya­matos termelés is. A romá­niai Tulceában közvetlen átadás előtt áll az ugyan­csak maavar sesítséagel lé­tesített korszerű timföld­gyár. Ebben az üzemben az almásfüzitői Timföldgyár szakemberei egy évig dol­goznak szaktanácsadóként. Megrendelés Irakból A Komplex Külkereske­delmi Vállalat hatszázezer dollár értékben komplett vá­góhidat szállít Irakba. Ma­gyar vállalat gyártja a kom­bináthoz tartozó hűtőházat is, amely a vágóhíd kétnapi Ka­pacitását képes befogadni. A tárgyalások után remény van arra,> hogy újabb, az ed­diginél nagyobb teljesítmé­nyű teljes vágóhidat és hű­tőházat szállíthatnak Irakba Gümob'rmenlesítés Vas megye tanácsa rende-, letet hozott a szarvasmarha­állomány gümőkórmentesíté- sének elősegítésésére. — Vas megyében tíz évvel ezelőtt megkezdődött gümő- kórmentesítés jelentős ered­ménnyel járt. Az elmúlt év­ben a szarvasmarhaállo­mány 98.9 százalékát gümő- kórmentes körülmények kö­zött tartották. Az eredmény megőrzése azonban további hatékony intézkedéseket kö­vetel. Ennek elősegítésére a megyei tanács többek között elrendelte; a megye mező­gazdasági nagyüzemeibe — háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságaiba más megyéből tenyésztés és hizlalás céljá­ra egyaránt csak gümőkór- mentes környezetből a me­gyei állategészségügyi állo­más előzetes engedélyével szállítható be szarvasmarha. A rendelet korlátozza a gíl- . mőkórral fertőzött szarvas- marhaállomány forgalmazá- I sát is. Mtf/yqr tímfö d v ír ik sikere külföldön Négy nagydíj a magyaroknak Október 6-án este rendez­ték meg a hamburgi nemzet­közi kertészeti kiállítás, az IGA—73 záróünnepségét A külföldiek részére kiadott 18 nagydíj közül hazánk négyet nyert el. — A következők: Zöldségtermesztés: arany; ZÖldségtermeszési Kutató Intézet, Kecskemét, szentesi kutató állomása: ezüst; Ker­tészeti Kutató Intézet. Buda­pest zöldségtremesztési fő­osztálya; bronz; Duna Mező­gazdasági Termelőszövetke­zet, Budapest. Gyümölcster­mesztés: ezüst; HUNGEXPO — nemzeti gyümölcsbemu­tatóért. A 19 nemzeti díj közül az olasz nemzeti külkereskedel­mi intézet különdíját a Ker­tészeti Kutató Intézet. Bu­dapest kapta a gyümölcs és zöldség összteljesítmény alapján. Dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter különdíját — az NSZK-beli Altes-Land York gyümölcstermesztési kutató intézet nyerte eh A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki szék- házának építésén megkezdő dlek a külső szerelési mun­kálatok. Az impozáns épület alumínium burkolata még az év végéig elkészül s a fémablakokat is felszerelik. Az építők így a hideg télb en is zavartalanul dolgoz­hatnak majd Vasárnap Is dolgoznak Rizsaratás a karcagi Lenin Termelőszövetkezetben Gátakkal szabdalt hatal­mas 'terület, rizstáblák, amer­re csak a szem ellát. A Va­jasban vagyunk, a Lenin Termelőszövetkezet egyik legnagyobb rizstelepén. A szépen érett bugákat már ötödik napja aratják a szö­vetkezet kombájnjai. A 260 hektárnyi táblán 10 kom­bájn dolgozik egyszerre. A hét SZKDR—5 és a három „Kondor” kombájnon gyak­ran tűzik ki a piros zászlót, jelezve a vontatóknak, hogy üríteni akarnak. A rossz te­repviszonyok nem kis erőfe­szítést igényelnek embertől és géptől egyaránt. Hogyan látja mindezt a szakember. Mohácsi Imre fő- agronómus? — Az aratás eddigi tapasz­talatai biztatóak. Huszonhat mázsa termést várunk hek­táronként, ez összhangban van tervünkkel és kedvező­nek mondható. Mindent el­követett a szövetkezet veze­tősége az aratás folyamatos­ságának biztosításáért, saját műhelyünk előre biztosította a szükséges alkatrészeket. A gyakorlat igazolta is a gon­dos előrelátást. A rossz ta­lajviszonyok miatt gyakran romlanak el a gépek annak ellenére, hogy napi egy órát fordítanak a gépek karban­tartására. A karcagi termelőszövetke­zetek 4266 hektáron termel­nek rizst. Ebből a Lenin Tsz igen rangos helyet foglal el: náluk 1152 hektár a rizs ve­tésterülete. A rizs a szövetkezet „má­sodik kenyere”. Ez a kultú­ra a vetésterület 25 száza* lékát, a szövetkezet árbevél telének 30 százalékát jelenti, — Legnagyobb területen a Dubovszkij 129-es fajtát tér* meljük. Ez a fajta felel meg jelenleg a helyi nagyüzemi termesztési követelmények­nek. — A tábláról hová vezet a rizs további útja? — Naponta 15 vagon riza kerül be a kombájnokról, amit a felvásárló nem tud ilyen mennyiségben fogadni, ezért szárításról és tárolás­ról is nekünk kell gondos* kodnunk. Hat év alatt a* idén mór a harmadik szá­rítót építjük. A termelőszövetkezet har­minc munkanapra tervezi aa aratást. A gépek és a kom- bájnosok vasárnap is dolgoz­nak. Mi lesz velünk, „kutyagyár?” A költőinek egyáltalában nem mondható kérdés az Ál­latifehérje-takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTEV) szolnoki üzemének szól, ame­lyet minden sértő szándék nélkül, de némi iróniával, „kutyagyár”-nak keresztelt el a Tisza-parti köznyelv. A laikus hiedelemmel el­lentétben a gyárnak semmi köze a derék házőrzőkhöz, legfeljebb csak egy szálló­ige erejéig, amely a kutyák olykor kellemetlen szagára utal. Persze felesleges körülírni, kerülgetni a kérdést: az ATEV szolnoki gyára bűzös, légszennyező üzem. Olykor az egész várost beborítja kel­lemetlen bűzfelhője, — S sajnos: mind gyakrabban. Ezért kérdeztük így Gál Jenőtől, az ATEV igazgató­jától és Széli Bálint mű­szaki igazgatóhelyettestől, hogy mi lesz velünk, szolno­kiakkal. meddig szagoljuk még...? A vállalat igazgatóját nem érte váratlanul a kérdés. — Az észrevétel jogos. A város lakosságának szíves el­nézését kérjük. — de rög­tön hozzáteszem: tudom, ez nem „megbocsátás” kérdése, ezzel semmi sincs megoldva. Higgvék el. nagy gondot okoz nekünk a szolnoki üzem ... Az igazsághoz tartozik, hogy ennek az iparágnak a szag­talanítása még nem teljesen megoldott. — Mi Szolnokon néha vm érezzük, hogy egyáltalán nem megáldott. Mi az oka. hogy az utóbbi egy—másfél évben mind sűrűbben szennyezi a város levegőjét a gyáruk? — Az üzem, a telepítése idején, 1961-ben, még kor­szerű volt. a termelés akkori követelményeinek megfelelt. De azóta a gyár termelése éppen ötszörösére növeke­dett. Annak érdekében, hogy a követelményeknek eleget tudjunk tenni, kénytelenek voltunk megalkudni a dob­szárítós technológiai folya­mattal. A bűzös gőzök ennél a munkafázisnál „szöknek meg”. Nem titok, vágóhídi és baromfiipari hulladékot és elhullt állati tetemeket dol­gozunk fel húslisztté. — Tudjuk, hogy a hús­program megvalósításához mennyire fontos az Önök szolnoki üzeme is. A fehér­jekérdés világszerte gond. A fehérje takarmányszükségle­tet szinte kizárólag tőkés im­portból tudjuk megvásárolni. Egy tonna húsliszt világpiaci ára 5—600 dollár. A szolnoki üzem naponta 150—160 má­zsa húslisztet készít. Az üzem népgazdasági fontossá­gát senki sem vitatja. sőt, tisztelet azoknak. akik az adott, embertelen körülmé­nyek között végzik ezt a fontos munkát. De a büdös, az büdös . . . Egy enész város levegőidről van szó! — Higgye el. mindent megteszünk, hogy a szagár­talom megszűnjön. Az Épí­tésügyi és Vé-—f<-><lí«7tési Mi­nisztériumtól 1 millió 700 ezer forintot kaptunk, hogv a szükséges, a szagtalanítást megoldó, műszaki-technoló­giai változtatást hajtsuk végre. Vállalatunk közel 4 millió forintot költ az át­alakításra. A bűzös dobszá­rítót leállítjuk helyette las­súbb és drágább technológiát alkalmazunk... — Ne haragudjék, csupán a dolgok tisztázása érdeké­ben hozom fel: a városban olyan kósza hírek járják, hogy a vállalatuk a közel­múltban komoly összeget ka­pott a szolnoki üzem szag­talanítására. de a pénzt más­ra költötték. Mi az igazság? — Ez nem felel meg a valóságnak. — rosszindulatú híresztelés. Az említett 1,7 millió forintot kaptuk, ezt rendeltetésének megfe1o1öen használjuk fel. a szolnoki üzem szagtalanítása érdeké­ben. — Mikorra fejezik be az átalakítást? — a kérdést a vállalat műszaki igazgatójá­nak tettük fel. — A tervek elkészültek, tessék, itt vannak, nézze meg. A szükséges technoló­giai. műszaki változtatások­ra, a járulékos elemek meg- énítésére egy évre van szük­ség. 1974. december 31-ig legkésőbb — de reméljük, előbb — befejezzük a szol­noki üzemünk szagtalanítá­sát. Addig, mást tenni nem tudván, a város lakosságá­nak szíves elnézését kérjük. — Tehát a határidő, a jö­vő év vége7 — Igen. — Máris tisztelettel meg­kérjük a vállalat vezetőit, hogy 1975 első munkanapjá­nak délelőttién 9 órakor fo­gadják lapunk munkatár­sát... — Nem felejtjük el a dá­tumot. Szívesen látjuk... •a ti -4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom