Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. október 2. . Kincskeresőben a Fekete kolostorban Noármoutier aprócska francia sziget az Atlanti-óceánban. Hossza 20 km, szélessége 6 km. Egy város és néhány falu épült a szigeten, hét-nyolcezer lakosa van. de turisztikai szezonban ember ember hátán. Mindenfelé sólepárlók. kagylónevelő telepek, halásztanyák — korántsem árasztanak orchidea illatot. De Noirmoutier ennek ellenére felkapott, divatos hely. A parton sátorerdők, a fövenyen napozók, az óceánon vitorlások, halászhajók. Békés, lusta föld Noirmoutier, ahol kincskeresőben voltam. Csaknem hatvan évvel vezetnek vissza az idő szálai. Idézünk a szenvedő szemtanú. Kuncz Aladár Fekete kolostor című könyvéből. Noirmoutier, 1914: „Csapatunkhoz, amelyet szuronyos katonák vettek körül, a gőzös irányából kék tengerészsipkás, magas, marcona, polgári ruhás emberek közeledtek. Zsebeikből hatalmas forgópisztoly kandikált ki. Szúrós, gyanakodó szemmel néztek, s amíg egyik kezükkel ide-oda lökdöstek, a másikat le nem vették volna pisztolyukról. Nekiindultunk a gőzöshöz vezető hosszú fahídnak. Elöl katonák, civil őrök, utánuk négyesével mi. A szigeten hosszú gyalog- utat kellett tennünk. Körülbelül egy és fél órai gyaloglás után a látóhatáron négy- tornyú épület képe tűnt fel. Felette fekete felhősáv úszott. Ekkor kezdett sorainkban elterjedni az idáig még sohase hallott név: Noirmoutier!” A foglyok osztrák—magyar állampolgárok voltak. akik i 914-ben a háború kitörésekor Franciaországban tartózkodtak. s internálták őket. A hirhedt váVbörtön. ahol embertelen körülmények között éltek a foglyok, ma múzeum, idegenforgalmi látványosság. Találtam jónéhánv noir- moutieri lakost, akik még emlékeztek a foglyokra. Nem szívesen beszéltek ezekről az évekről, a várbörtönben történtekről. 1915 áprilisában egy új „vendég” érkezett a fekete kolostorba, nagyvilági modorú. párizsi fiatalember: „Én Zádory Oszkár szobrász- művész vagyok. Adjanak nekem tengerre nyíló szobát” — mondta. A hideg kőre szórt, összetört, nyirkos szalma lett a fekhelye. Néhány napig bús- komoran, mozdulatlanul feküdt ... Finta Gergely volt ez a fiatal szobrász, Finta Sándor testvéröccse, aki Zádory Oszkár néven vált a Finta testvérpár egyik nagy művészegyéniségévé. A Ganachaud úr által megtalált Zádory-szobor Egy von Berger nevű német szobrásznak ekkor már „műterme” volt a várbörtönben, — fából összeeszká- bált karámféle. Hamarosan itt dolgozott Zádory is, hulladékcsontokba faragta álmait. (Ezek jó része a túr- kevei Finta múzeumban van.) A „fekete kolostor” Nem sokkal Zádory Noir- moutier-be érkezése előtt meghalt a várbörtönben egy Jungblut nevű fogoly, akit társai nagyon szerettek. Zádory — Kuncz Aladár biztatására — sírkövet faragott emlékének. A várbörtön le- omló falából kikerült egy mészkődarab. Zádory ebből Krisztus arcát, vélte kitekinteni. Idézzük Kuncz Aladárt: „Zádorynak tetszett a gondolat. A hatalmas követ munkába vette, s néhány Csontfaragvány a „fekete kolostorból” nap alatt csakugyan látnom kellett, hogy a művész látomása igaz volt: a kőből fénnyel elöntött gyönyörű Krisztus-fej bontakozott ki. Zádoryval sokat törtük fejünket azon. hogy mit írjunk a sírkőre, amely sejtetné, milyen alkalomból készült. Németül nem lehetett, franciául nem akartunk írni. Végre is megállapodtunk a latinban, és indítványomra Zádory a következő szöveget véste a név és dátum alá: Pro gladio vincylum obte- nuit. Ezt a mondatot lehetett úgy is fordítani: „kard helyett bilincset kapott”, de ‘lehetett úgy is értelmezni: „kardjáért cserében bilincset kapott”, s ez nyílt vád volt a franciák ellen, akik az ügyükért harcoló egykori légionáriust börtönbe csukták”. A felirat miatt a síremlék felállítását nem engedélyezték. Mi lett a sorsa? „A Krisztus-arcos síremlék még hetekig állt a magára hagyott, elkerített sarokban. A réseken át kive- hettük körvonalait. Egyszer aztán valaki a földre döntötte. Bizonyára az adminisztrátor rendeletére. És ősszel, amikor a konyha számára a téli szenet hozták, az egész rakományt ráborították a síremlékre. A Krisztus-arc végleg eltűnt a szemünk elől. Mind jobban és jobban süppedt a földbe... S talán egyszer elindul a föld alatt, hogy megkeresse annak hamvait, akinek emlékét meg akarta vele jelölni a kegyelet.” Az „obtenuit” szót jegyezzük meg, a történet menetében jelentősége lesz, Noirmoutier-i ismerőseimmel minden fellelhető helyen kerestem a -szigeten a csaknem másfél méteres síremléket, de sehol sem találtam, senki sem emlékezett rá. A román írószövetség Kolozsvárott megjelenő hetilapjából, az Utunk-ból azonban perdöntő tényekről olvashattam: Lőrinczi László, a kitűnő Kuncz Aladár kutató, szintén kereste a szobrot Noirmoutier-ben. Ö sem találta meg. Ellenben levelezni kezdett Henri Martin noirmoutier-i tudóssal, aki egy Ganachaud nevű öregúr révén tudomást szerzett Zádory szobráról és ezt megírta Lőrinczinek. sőt nemsokkal később a szobor fényképét is elküldte. Egy női (madonna) - fej látható a szobron és a következő felirat: „Pro gladio vincula obtenuit”. A vin- culum” tehát többes számban szerepel, az „obtinuit” pedig változatlanul helytelenül: obtenuit”. Kézfenf ekvőnek látszana: az eredeti Krisztus fejen „vincula” szerepelt, Kuncz az évek távlatában ezt rosszul idézte, — s valaki a Krisztus fejből később női fejet faragott. De ez lehetetlen, mert a talpazaton ott van Jacob Köhler neve, aki 1915- ben halt meg Noirmoutier- ben. Jacob Köhler is a várbörtön lakója volt. Halálakor Zádory már a börtön „műtermében” dolgozott. Lehetséges, hogy Kuncz Aladár téved, csak beszéltek a Krisztus fejről Zádoryval, de a szobrász mégis ezt a madonna fejet faragta ki? Ezt látszik megerősíteni Bérezi Géza akadémikus — aki Kuncz és Zádory fogolytársa volt — Lőrinczi Lászlóhoz írt levele is: „Az ügyre ugyan emlékszem és a szoborra is. emlékemben azonban úgy él Zádory műve, mint egy bánatos, de még' kissé erotikus női fej...” Bonyolítja azonban az ügyet, hogy a kortársi visz- szaemlékezések szerint Zádory úgy nyilatkozott Kuncz Aladár halála után — amikor felkérték az író síremlékének elkészítésére, — hogy kettőjük közös szülöttét — tehát a noirmoutier-i Krisztus fejének mását faragja ki barátja emlékére. A túrkevei múzeum gyűjteményében van egy plaszti- linből készült Krisztus fej, de ez elképzelésében sem azonos — márcsak anyagá- , nál fogva sem. — a Kuncz Aladár síremlékén levő Krisztus fejjel, vagy a regényben oly nagy megjelenítő erővel megrajzolt szoborral sem. A kérdés tehát nyitott: őriz-e még egy Zádory-szob- rot a noirmoutier-i hallgatás. vagy a távoli szigeten levő, hazakívánkozó madonna fej az egyedüli, ottani Finta-hagyaték. ' Tiszai Lajos Bronzkori fővárak Fejér megyében az ősi erődítmények valóságos láncolata húzódik a föld mélyén : Lovasberény, Pákozd, Sárbogárd, Aba, Kajászó, Székesfehérvár határában bronzkori földvárak maradványai tanúskodnak arról, hogy már abban az időben is népes volt e . terület. A földvárak közül az egyik legrégebbi Igaron található feltárására. kutatására a székesfehérvári István király Múzeum régészei ásatásokat folytattak. Megállapították, hogy az erődítmény a Sió akkori árterületéből kiemelkedő részén épült, magas földfalakkal, mély védőárokkal. A földvár időszámítása előtt a XVII—XVIII. században, mintegy három és fél évezreddel ezelőtt épült; abban a korban, amikor már megkezdődött az ősközösség felbomlása, az osztálytagozódás kialakulása. Az igari földvár annak a településrendszernek volt a része, amelyik a Kárpátmedence középső részén húzódott. Műkorcsolya csontból Sok egyedülálló érdekesség fogadja a látogatókat az esztergomi Balassa Múzeumban, a város ezeréves történetéről szóló kiállításon. Első ízben mutatják be például azokat a csontkorcsolyákat, amelyek a XIV. századból valók. A ritka sportemlékeket régebben az esztergomi Labor Műszeripari Művek területén találták. Ennek helyén állt az 1300-as években a Szentpál- falvának nevezett település, ahol a szájhagyományod szerint egy korcsolyakészítő is lakott. A muzeológusok most okleveles iratokkal bizonyították be ennek igaz voltát. Látható a Kiállításon az az adásvételi szerződés is. amelyet a szentkirályi kereszteslovagok állítottak ki. A korabeli írás Hench dicti korcholya (Henz. a korcsolyás) néven emlékszik meg a mesterről. Megállapították a muzeológusok azt is, hogy a korcsolyák — amelyek formája nagyon hasonlít a műkorcsolyához — marhaláb- szárcsontból készültek. Olyan is van köztük, amelyet nem fejezett be a mester. A jól csúszó „szerszámokat”, amelyekkel havon és jégen egyaránt közlekedtek szíjakkal erősítették a lábbelikre. A néprajzi kutatások szerint más célra is használták. Hat-hét korcsolyát sorba kötöttek és a szánkó talpára erősítették. A keskeny felület kevésbé lapadt a hóhoz, és így még gyorsabban siklott a száh. Mikrobiblio-mánia A miniatűr könyvek előállítása technikai bravúrnak számít. Egy-egy kiadvány előállítása sajátos szakmai elmélyülést kíván, és komoly feladatok elé állítja a tipográfust. Naojainkban vilásszere mind nagyobb az érdeklődés a könyv világ legapróbb termetű tagjai iránt. A kiadványok többféle technikával készülnek. Egy részük közvetlenül szedésről nyomódott 3—6 pontos betűkből. magasnyomó eljárással. Másik részük fotóéi lárá^sal. kicsinyített nvomóformák- ról. részben ofszet-eljárással. részben cinklemezekről magasnyomású eljárással. Érdekes, hogy korra és nemre való tekintet nélkül megragadta az embereket a kis könwek bűvölete. A mikrobiblio-mánia, a kiskönyvek iránti szenvedély a gyűjtőket arra ösztönzi hogv minden e tárgyról szóló irodalmat felkutassanak. Magyarországon a kiskönvv- kedvelők három kiemelkedő maaángvűiteményt tartanak számon: az első 1 230. a másik kettő mintegy 700. illetve 400 kötetből áll. A gyűjtők zöme 15—100 példánnyal rendelkezik, sokan nedig most kezdik el a Bvűitést. A legtöbb nasy példányszámi'i miniatűr-kiadvány az Athen aeum és a Zrínyi Nyomdákban készült. Injekciót kap a Genfi-tó A Genfi-tó legnagyobb baja az oxigénhiány, amely szinte napról napra fokozódik. A vízben oldott oxigén hiányát jelenleg 180 enzr tonnára becsülik, az évenkénti veszteséget 14 ezer tonnára, ami literenként 2 milligrammnak felel meg. Ez a víz szennyezettségének következménye, amely ma már olyan nagyfokú, hogy természetes derítési módszerekkel nem is tisztítható, és a víztömeg öntisztulása a természetes egyensúly felbomlása miatt már mm lehetséges. A tó vizének nagy- * fokú igénybevétele már az 1940—45-ös években felborította a gyönyörű víz normális körülményeit. Az ipari hulladék, a műtrágya, a mosószerek olyan tömegben jutottak a Genfi-tóba, hogy rohamosan fejlődésnek indult az algatartalorrü E növény rothadása rengeteg oxigént von ki a vízből. Miután a bakteriológiai szennyezettségen már nem tudnak a szokványos tisztítóberendezésekkel segíteni, most felvetődött egy nagyszabású terv: oxigént juttatni a vízbe, amely — megfelelő ideig és megfelelő mennyiségben alkalmazva — helyreállítaná a Genfi-tó vizének „egészségét”. Oktatás hírközlő műholdakkal 1975-ben kezdi meg adását az amerikai ATS—F hírközlő mesterséges hold. Az első kísérlet során az ATS—F televíziós adást közvetít Alaszka mintegy húsz, egymástól távoleső, ritkán lakott vidéken lévő iskolája számára. Hasonló kísérletre kerül sor a Sziklás Hegység környékén, ahol kb. 50 iskola 60 héten keresztül minden hétfőn 90 perces televíziós adást kap a mesterséges holdról. Televíziós párbeszédet is terveznek a diákok és tanárok között Montana államban. Amennyiben az említett kísérlet sikerül, valószínűleg még szintén 1975-ben olyan pályára állítanak egy ATS— F holdat, hogy India területén, mintegy 5000 televíziós készüléken lehessen venni a hold adását. Így 3000 szétszórt indiai falu kap a világűrből iskolai oktatást, ezenkívül mezőgazdasági, táplálkozási,' higiéniai tanácsokat és a születésszabályozással kapcsolatos felvilágosításokat. A tengerek tisztaságáért Az olajszállító hajók a szállítmány kiürítése után, a hajó stabilitása érdekében, több-kevesebb vizet szivaty- tyúznak az olaj helyébe. A sajnálatosan elterjedt „mai” gyakorlat szerint az új szállítmány felvétele előtt ezt a ballasztvizet a tengerbe eresztik. Ez azt eredményezi, hogy rendszeresen tetemes mennyiségű olaj jut a tengerbe s borítja el a vízfelszínt. Az ogyesszai kikötőben a Fekete-tenger tisztajéghegyet a Tíz kilométer hosszú jéghegyeket vontatni az An- tarktisztól Ausztráliáig, vagy Latin-Amerikáig, hogy ott édesvizet nyerjenek belőle. Ezzel az elképzeléssel foglalkoznak, méghozzá nagyon komolyan a kutatók. Közelebbről vizsgálva a kérdést, ez az elgondolás nem is tűságának megőrzése érdekében napi 2000 köbméter kapacitású ballasztvizet tisztító berendezést építenek. A kikötőbe rakományfelvétel céljából befutó tankhajók ezentúl majd ennek fogják átadni olajjal szennyezett ballasztvizüket. A ballasztvízről „lefölözik” és nagy tartályokba gyűjtik az értékes kőolajat. Hasonló tisztitó berendezés már több szovjet kikötőben működik. sivatagoknak nik olyan esztelennek, mint hinnénk. Az Egyesült Államokban nemrégiben jelent meg egy beszámoló, amely részletesen elemzi egy effajta vállalkozás megvalósításának tehetőségét, felméri a művelet költségeit és arra a megállapításra jut, hogy technológiailag kivitelezhető. Lézersugaras bot Lézersugarakat kibocsátó botot készítettek vakoknak, amely lehetővé teszi, hogy elkerüljék az akadályokat. A bot három lézersugár! bocsát ki magából. Az első sugár a vak ember feje közelében levő akadályokat, faágakat, vagy ajtófélfákat deríti fel; a második figyelmezteti a vakot a testmagasságban ,,közeledő” akadályokra, falakra, gépkocsikra, vagy járókelőkre. A boka magasságából kapott harmadik lézesugár figyelmézteti a bot használóját, hogy járdaszegélyhez vagy lépcsőhöz közeledik. Használat esetén három óránként kell cserélni a lámpaelemet. Válla lat Szolnok, Tószegi út. felvételre keres azonnali belépéssel szakképzett DEKORATŐRT, továbbá KÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL rendelkező férfiakat. Csökkentett munkaidő! Szükség esetén munkásszállást biztosítunk, Jelentkezés a vállalat munkaügy! osztályán,
