Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
1973. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Filmjegyzet Érintés Ingmar Bergman talán a filmvilág jelenleg élő legnagyobb alkotója. „Nem egyszerűen rendező, jóval több annál: író, gondolkodó, filozófus egy személyben, aki szinte minden alkotásával rászolgál a megkülönböztetett figyelemre és az értő analízisek tömegére” — írja róla Veres József filmesztéta. Az 1970-ben készült sorrendben 25. filmje, még a szokottnál is nagyobb, s a véJeményformálllst tekintve egymástól gyakran, szinte meghökkentő módon különböző kritikai reakciót váltott ki. Az ok meglepő. Nega Bergman így fogalmaz: „Mo^t először mesélek el filmen egy egyszerű szerelmi történetet... Mindaz. amit írok, személyes tapasztalatokból adódik ..; Bővebb magyarázat abszurd lenne...” Tehát egy „egyszerű” szerelmi történet. Karín harmincöt éves. Élete gondtalan, kényelmes, kiegyensúlyozott. Jónevű orvos felesége, két gyermek anyja. A családi boldogság itt nem csak látszólagos. Sebezhetét- lennek tűnik ... Mégis a váratlan szerelem mindent felbolydít. Pedig David, a fiatal archeológus Bibi Anderson, a női főszereplő szinte a rendezővel egyenértékű társalkotója a filmnek hezen lehet Bergmanra ismerni e filmben. Nem túlzás azt állítani, ha a bevezető képsort köv.ető leiiratok — közte a rendező s a forgatókönyvíró nevével — elmaradnának, aligha tulajdonítanánk neki e filmet. Csak a szereplők, Bibi Anderson és Max von Sydow „árulkodnak”, na és sz újabb egyszavas cím, mely a Válság. a Csend, a Persona, a Szégyen, a Rítus, vagy a Szenvedély után már-már megszokott. Bergmant első alkotói korszakában a szociális ellentétek, a társadalmi kérdések foglalkoztatták. Az általános erkölcsi problémák felé csak később fordul a figyelme. Üjabban szinte minden filmje ugyanazon kérdésekre keres választ, az élet és halál, a vallás, a férfi és nő viszonya, az emberi kapcsolatok megoldatlansága foglalkoztatja. Ez utóbbi a témája az Érintésnek is, de a feldolgozás módja merőben más az eddig megszokottnál. Matalán minden szempontból „gyengébb” a férjnél. Ideges, gyanakvó, gyakran még gyűlölködő is. Ez a szerelem az érthetetlen fajtából való, a különleges kategó.riába tartozik. Talán ezért olyan erős. Karin megszédül, de David képtelen dönteni. Mire meggyőződik érzelmei valódiságáról, már rég vesztett. Karin. a férjét választja. Ennyi az egész, szinte banálisnak tűnik. Sehol a Berg- maritól megszokott szimbólum, még az áttételek is homályosak, megkérdőjelezhe- tők. Itt-ott néhány szolid célzást vélünk felfedezni, de ezúttal jogos a bizonytalanság, talán, a rendező ezt -is másnak szánta. A történet önmagáért beszél, .a rendezés ezt hangsúlyozza. Minden világos, egyszerű, érthető. Az Érintés Bergman legtisztább filmje. Nem a legjobb, de a legszebb. A gondolatok helyett az érzelmek a főszereplők. —sz —ő Fotókiállítás a Hortcbágyról Tiszafüreden megelőzve az országos múzeumi, honismereti és műemlékvédelmi hónap szolnoki országos megnyitóját tegnap este átadták a nagyközönségnek á Hortobágyi Nemzeti Park élővilága című fotóKiállítást. amelyet a nagyközségi — járási művelődési központ nagytermében rendeztek. Ennek bevezetőjeként dr. Pásztor Károly tartott színes diavetítéssel illusztrált előadást hazánk legnagyobb természetvédemi területéről. Általános foglalkoztató Q Egy hely, ahol mindazok, akik testi vagy lelki elesett- ségük, csökkent munkaképességük miatt a legkevesebbel is beérik, megkereshetik a kenyérre valót. Általános foglalkoztató. Óránként néhány forintért ponyvát foltoznak, válogatnak rongyot, a hulladékból mentik ki, amit még lehet. Ez a szövetkezet, sajátos törvényeiből, szúkségformálta figuráival, apró, de nagyon fájdalmas harcaival, maga a körülöttünk zajló világ, egyfajta, hol nagyító, hol torzító tükörben. Nem mintha Jókai Anna novellája valamiféle általánosításra késztető mű lenne. Az érzékletes, sok jól komponált epizódból álló játékot egy, már-már keret játékszerű. önmagában is sokatmondó epizód fogja ösz- sze. Egy, a történet szerint gyakorlott és neves újságíró járja végig a munkahelyeket. Felháborító vaksággal, közömbös érdektelenséggel megy el a téma, az emberek mellett. Az az együgyű „jóhiszeműség”, mellyel a szövetkezet vezetőinek demagóg, magyarázkodó tájékoztatását minden meggyőződés nélkül elfogadja, ahogy szinte meglóg a legizgalmasabb figura, az „Általános” dolgozóinak ügyes-bajos dolgait szívós hittel (és társadalmi munkában!) intéző nyugdíjas Anna néni elől — szinte már elképesztő. Ezzel az újságíró-figurával az írónő mintegy az általános közömbösség kritikáját is megfogalmazza, — ugyanakkor saját művének fogyatékosságaira is emlékeztet. Azok a villanásnyi történetek, melyeket elénk tár ugyanis érezhetően több lehetőséget hordoznak magukban, mint amennyit végül is kapunk. A hangjátékot Bozó László rendezte nagy szituációteremtő erővel. Az egyenletes színészi teljesítmény ebben sokat segített. A színészválasztás, különösen Máthé Erzsi (hztankóné) és Sulyok Mária (Anna néni) esetében a karakterekhez kitűnően illeszkedő hang miatt érctemel dicséretet. — trömböczky — AZ IFJÚSÁGI BÉRLET hangversenysorozat első előadásaként a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa vendégszerepeit tegnap Szolnokon. A Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ nagytermét mind a két előadáson zsúfolásig megtöltötték az ifjú zenebarátok. A gyermekkórus, amelyet Csányi László és Botka Valéria vezényelt. „Négy földrész dalai” című összeállításban népdalfeldolgozásokat és kórusműveket* adott elő, nagy sikerrel. Ezenkívül zongoraszóló, fuvoladuó, hegedű—zongora kettős hangzott el, szintén a kórustagok előadásában. Fiatalok szeptemberi seregszemléje ' a Tiszaligetben Igazi ködös őszi időre ébredtek vasárnap reggel a szolnokiak. A műrepülésből sem lesz semmi, jó ha a nagygyűlésen nem ázunk meg — gondolták nagyon sokan. alak vasárnap a tisza- ligeti napok második részén akartak résztvenni. Szerencsére a kezdeti borús idő "ellenére nagyon jól alakult a fegyveres erők napjának vasárnapi programja. A lelkes KISZ-fiatalok és az úttörők nem sokat törődtek Tegnap délelőtt a Kilián György Repülő ■ Műszaki Fő- isKolán ünnepélyesen megkezdődött az 1973/74-es tanév. Brassói Tivadar ezredes, a főiskola parancsnoka köszöntötte az elsőéves hallgatókat. akik a sikeres alap- kiképzés után vonultak be a főiskolára, hogy négyéves tanylmányaik során felkészüljenek a tiszti hivatásra. Felhívta a figyelmüket hogy tanuljanak szorgalmasan, s ha nehézségeik lesznek, mindenkor forduljanak bizalommal parancsnokaikhoz, tanáraikhoz és idősebb társaikhoz. Majd arról szólt, hogy a főiskola hat éve felsőfokú intézmény, s ma már rangot jelent itt dolgozni. A feltételek is egyre jobbak. a rossz idővel. Már korán reggel megkezdődtek a sportverseenyek. A délelőtt folyamán volt az első nagyszabású bemutató s egyben verseny is a forradalmi mene td álverseny. A felszabadulási emlékműnél gyűltek ösz- sze a felvonulók, akik forradalmi indulókat énekelve érkeztek meg. A város KISZ- zászlaját ifjúgái'disták vitték • az elnökség elé. Az ünnepi beszédet Barsi Tomaj, a KISZ KB osztályvezetője mert a technikai ellátottság lépést tart a Követelményekkel. Növeli a főiskola rangját. hogy az 1973/74-es tanévtől kezdve a katonai képzettség mellett üzemmérnöki oklevelet ad a végzett hallgatóknál:. Ez egyben meg- növeKedett követelményeket is jelent, amelyekre a főiskola minden 'tekintetben felkészült. Az ünnepség második részében a szocialista versenyben sikeresen szerepelt hallgatók jutalmazására került sor. Többen megkapták a ..Főiskola Kiváló és Élenjáró Hallgatója” címet. Közülük is kiemelkedik Bertalanics Szilárd törzs-zászlós, aki három egymást követő tanévben kiváló eredménnyel dolgozott. Tóth Gyula tartotta. Az elnökségben volt Vad András, az MSZMP megyei Bizottságának osztályvezetője, Sípos Károly a megyei tanács elnökhelyettese, Túróczi Peremmé, a városi pártbizottság titkára, Barta László Szolnok tanácselnöke, valamint katonai alakulatok parancsnokai. Az ünnepi beszéd után Herczeg Mária, a Tiszaparti Gimnázium KISZ titkára a fiatalok nevében. köszöntötte a fegyveres erők képviselőit, alak 'úttörőktől és ki- szesektől virágot kaptak. A szombati forradalmi menetdalversenyben legjobbnak a Tiszaparti Gimnázium tanulói bizonyultak, 1000 forint pénzjutalomban részesültek és emléklapot kaptak. Szintén szombaton tartották a „hadijáték” versenyt, amelyben legügyesebbek a Ságvári körúti iskola Arany János úttörőcsapatának , kis úttörői voltak. A nagygyűlésről szinte mindenki a „szolgálati kutyabemutatóra” indult. Az épülő sportkombinátban még a kutyától egyébként félők is ámulva nézték a kutyák fegyelmezett bemutatóját. Az egészen kicsiknek ugyanebben az időben bábbemutatót tartottak a ligeti színpadon. Délután a tiszalígeti strandon tartották a modellezők megyei bajnokságát. Rossz idővel kezdődött a vasárnap, délután már azonban sütött a nap. A fiatalok végig jókedvűen versenyeztek, és egyben szórakoztak. is. Vasárnap egy életerős ifjúság seregszemléiének helye volt a Tiszaliget. Ünnepélyes tanévnyitó a Kilián főiskolán Szép Ernő: Gyufa ' és egyéb elbeszélések i. A gyufát — ezt egy főpincér beszélte el — lopják az urak a kávéházból. Mert hogy ott ültem a minap esté s nem láttam gyufatartót magam körül a kávéházban, hát mondom szelíden a főpincérnek, aki történetesen asztalom előtt haladt: — Miért teszik el a gyufát. mikor még vendég van — mondom. — Mert ha mink nem lész- szük el kérem, elteszik a vendégek kérem. Vannak olyan urak kérem, tessék elhinni. Én mindent elhiszek. A főpincér a zsebéből saját privát skatulyát vett elő, abból egy szál gyufát kivett, rágyújtott a cigarettre, mely ajkaim között várakozott és míg hanyag előkelőséggel engedtem a füstkarikákat, tovább tájékoztatott: — Ajjéj, annyi ezresem legyen — szólt egyik cipőjét ál téve a másik cipője felett. — A békében is megtették, hogy mikor éjszaka hazamentek a kávéházból, egy skatulya gyufát tettek a zsebükbe. Kérem az akkor szokásdolog volt. Az nem numeráit. Akkor más világ volt kérem. De most háború van kérem, három krajcár egy csomag gyufa, már most csak vegyük kérem alásan, hogy nekem csak tíz asztalról hazaviszik a gyufát á hat fillér kérem, máris egész tisztességes károm van kérem. tessék elhinni kérem. Elhiszem kérem. — Kérem és nem is szórakozottságból csinálják az urak, hogy zsebrevágnak egy skatulya gyufát, mint annak előtte, kérem, sőt direkt, mert drága a gyufa kérem. Utálatos egy dolog ez, amit fejvettek az urak, tessék elhinni. — No-no. — Tessék elhinni, hogy a háború csinálja ezt. Az erkölcsök lettek ilyen csúnyák tessék elhinni. Tessék elhinni. jobb volt a béke, ajjé... Én még ezt is elhittem a főpincérnek, akit mindig egyenes jellemű, józan és okos embernek ismertem. Odakinn a kávéház ablakán kívül a főpincér elbeszélése alatt esett a hó s az egész utca fehér volt. az ég meg fekete volt, mert,, mikor esik a hó, mindig ügy látsz"- hogy az ég fekete. II. Ezt már magam vagyok kénytelen elbeszélni, nincs alá segítsen. Minden éjszaka vadlibák utaznak át Budapesten. A Duna felett repülnek. Dél felől jönnek, az isten tudja, hová mennek. A Margitszigeten la szoktak szállani pihenni. Ilyenkor, osztán társalognak egymás közt keserű vad hangjukkal, amelyet érdekes hallani. Sokszor hallgattam már a vad- libákat és kedvem lett volna tudomásukra adni, hogy Maupassant megénekelte őket, hátha örülnek majd neki. De fájdalom, ők se értik az ember szavát, ahogy az ember sem érti az ő szavukat. Reményiem, semmi háborús érdeket nem sértek vele s reményiem a hírlapírói minőséggel sem összeférhetetlen, ha közzéteszem azt a tapasztalatomat, hogy fgy télen feltűnő nagy kra- vált csapnak a vadlibák a Dunán, hajnali útjuk alatt, mikor a partok házad még alusznak sötét ablakokkal. Talán fáznak a vadlibák, vagy a jégtáblák zajától ije- deznek, amelyek a híd oszlopainak mennek és összevissza zúzzák magukat. És nem tudom és ki se találhatom, hanem az elszálló kalandorok, e nagy sötét madarak hangjait hallom és hallom és mert nem látni őket, olyan furcsán van az ember a vadlibák hangjával, tessék elhinni. Ügy jön elő, mintha az alvó város lelkeit hallaná jajgatni az ember. III. Egy urat láttam a villamosban olvasni. Könyvet vett elő a belső zsebéből, kinyitotta s beletette a fejét. Este volt. A villamos csordultig téli volt. A perronon dúlt a harc a kalauznő s a közönség közt, százan egy ellen. Az az úr, akit mondok, hogy olvasni kezdett, nem törődött a nyomódással és lármával, ő a sarokba húzódva csak a könyvbe nézett. Szoktak a villamosban olvasni, különösen a hivatalokba iparkodó kisasszonyok reggel, még az álom gyengéd fátyol/ival szemükön; álomból regénybe osonnak, miközben szívtelen, hivatalba 'mennek a borzas lakásból, mintha csak úsznának eszméletlenül a valóságon át. amely nékik idegen. No szóval az úr is olvas. Vagyis olvasna, de a villamosban elhalványulnak fenn a villanyos' körték. Akkor az úr felnéz, vár. A világítás megint működik. Áz úr visz- szanéz a könyvbe. Olvas vagy egy sort, megint homályba borulnak a körték. Az úr megcsóválja a feiét, leereszti a könyvet ölébe. Felnéz, fixírozza a sötét körtéket A körték feleszmélne!-' »megint világítanak. Az úr nem ugrik be. egy pár pillanatig vár még. aztán fe’- emelí a könyvet. Hopp. a körték megint elalszanak. Ahogy ez már elő szokott jönni a villamoson. Az úr visszateszi a könyvet a belső zsebébe. Megnézi az embereket. akik szemben ülnek vele. Kinéz az ablakon. Szemeiről egy Winterri meg tudná állapítani, hogy lelke mily szomorú lett és minő kedélytelen dolgok járnak a fejében. No ajánlom maga- inat, méltóztassanak a híreket olvasni. ☆ Húsz éve halt meg Szép Ernő, a XX. századi magyar irodalom sajátos lírai alkatú poétája, aki . távol a társadalom harcaitól, magányosan énekelte meg verseiben és prózai írásaiban a gyermeki tisztaság és egy mesés, boldogabb élet utáni nosztalgikus vágyódását. Mély rokonszenvet érzett az elesettekkel és a szegényekkel. Az első világháború idején írott novelláiban, karcolásaiban együttérzését fejezi ki a szenvedő katonákkal. Itt olvasható írása is az első világháború született. Verseinek első kötete 1902-ben Mezőtúron jelent meg. Legfontosabb regénye a Lila akác.
