Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

1973. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vj törvényeket hozott az országgyűlés Tudósok a répaföldön és a cukorgyárban (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt azonban a tudomá­nyos tanácskozás megkezdő­dött volna dr. Bánházy Gyu­la, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet igazgatója, az Akadémia műszaki bizottsá­gának titkára, szervezeti változásokról adott számot. Elmondotta, hogy az akadé­mia e fiatal bizottsága és al­bizottságai új tagokkal egé­szültek ki. A bizottság elnö­ke továbbra is dr. Gergely István kandidátus, a Szolnok megyei pártbizottság első tit­kára. Az albizottságokban változások történtek, a gé­pészeti szekció titkárává dr. Patkós Istvánt, a mezőtúri főiskola igazgatóját nevez­ték ki. Dr. Gergely István elnöki megnyitójában többek között arról szólt: — E tekintélyes bizottság feladata tudományos mély­ségű, gyakorlatias vélemé­nyek, koncepciók kialakítá­sa, a mai témában a cukor­gazdaság vizsgálatában is. A népélelmezés és a deviza- gazdálkodás fontos ágazatá­ról mondunk felelősségteljes véleményt. S nem mindegy, hogy mit, hiszen az e fóru­mon megfogalmazott gondo­latok többnyire megvalósul­nak az élelmiszergazdaság­ban. Éppen a gyakorlati ismere­tek bővítését szolgálta Kál- mán Istvánnak, a Héki Ál­lami Gazdaság igazgatójának tájékoztatója is, amely az egész országban ismert hékl cukorrépatermesztő ipari rendszerről és sikereiről szólt. Az igazgató a termelési ta­pasztalatok birtokában mon­dott véleményt a répater­mesztés gépeiről, s jelentette ki. hogy mely gyártmányokat tart használhatónak és ke­vésbé jónak. Ez az ismer­tető a jelen gépeiről szólt. A tudományos tanácskozás tanulmánya, — amelyet dr. Fülöp Károly tudományos főosztályvezető terjesztett elő vitaanyagként — azon­ban inkább a jövőt rajzol­ta meg. Pontosabban: ahhoz kérte tudós kollégái vélemé­nyét, hogyan fejlesszék az > országban a répatermesztés gépesítését. A vita élénk volt. Az opponens — dr. Soós Pál, gödöllői egyetemi tanár — minősítése után álláspontok csaptait össze. Ennek vitá­jában részt vett dr. Gergely István kandidátus; dr. Le- hoczki László professzor, egyetemi tanszékvezető; dr. Tibold Vilmos egyetemi ta­nár; dr. Bánházy Gyula, kutatóintézeti igazgató; dr. Mikecz István dékán; Botos Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője és Nagy László, a Magyar Cukoripari Tröszt vezérigazgatója. Érdekes volt a tudomá­nyos jelentést és a vitát vé­gighallgatni. Abban egysé­ges volt az álláspont, hogy Magyarországnak be kell rendezkednie 110 ezer hek­tár répatermelésre, hiszen mi vagyunk Európa „legéde­sebb szájú” nemzete. Éven­ként ugyanis ( 45—46 ezer vagon hazánkban a cukor- fogyasztás, ami 1980-ra 51— 52 ezer vagonra emelkedik. Hasonló a tendencia az egész világon, olyannyira, hogy — mint egy legutóbbi nemzet­közi szimpózium felmérte — még nagyütemű termelés­emelkedéssel is csak hosszú évek múlva tudja fedezni a világpiac a cukoréhséget. Pedig már az elkövetkező 5—8 évben is 100 új cukor­gyár kezd termelni a vilá­gon, ebből egy, a tervek sze­rint, hazánkban. A világpiacon csak dollár­ért lehet cukrot venni, egy­re emelkedő áron. Magyar- országnak tehát — ahol a termelési és feldolgozási adottságok is megvannak — arra kell törekednie. hogy megtermelje legalább saját cukorszükségletét. S nem is annyira a vetésterületet kell ehhez növelnie, '■— jelenleg még azt is, hiszen most még mindig csak 93 ezer hektár — hanem elsősorban a ho­zamokat. Éppen dr. Gergely István fejtette ki, hogy a je­lenlegi 350 mázsás átlagter­més nem is nehezen emel­hető 100 mázsával, s azzal már a világ tíz olyan, orszá­ga közé kerülhetünk, ame­lyek a legfejlettebben ter­mesztik e növényt. A következő évek prog­ramja a növény termeszté­sének teljes gépesítése. Je­lenleg még két órahossza élő munkát használunk él hazánkban egy mázsa répa megtermelésére. Legfejlettebb üzemeinkben már egy óra­hosszát, a világ legjobban gépesített országainak gazda­ságaiban azonban már csak 40—50 percet fordítanak rá. Ma a magyarországi cukor­répaföldeken — a kényszer- helyzetből adódóan — min­denféle európai gyártmányú gép van. A tudósok vélemé­nye azonban az volt tegnap: a jövőben a KGST program­jaira és a magyar mezőgép- iparra kell támaszkodnunk, mert az üzemi méreteinkhez nem felelnek meg a nyugati, családi birtokokra szerkesz­tett gépek. Átmenetileg azonban ezeket sem nélkü­lözhet j ük. Örömmel hallottuk az ér­vek csatájában, — amikor egy-egy részletkérdést vitat­tak meg — hogy sokszor hi­vatkoztak Szolnok megyei példákra, különösen a héki rendszer friss tapasztalatai­ra. A hékiek betakarítási bemutatót is tartottak Ko­vács Mihály főmérnök kala­uzolásával. A tudóskollektí­va végül a Szolnoki Cukor­gyárban tett látogatásával fejezte be programját. A tudományos ülés dr. Gergely István elnöki zár­szavával ért véget, és azzal az elhatározással: a tegnap látottak, hallottak alapján véglegesítik előterjesztésüket a következő ötéves terv in­dulásához. B. L. A vállalatoknál Több juttatás Üléí-t tartott az SZMF elnöksége (Folytatás az 1. oldalról.) szággyíüés hatáskörébe utal­ja a kormányzás szervezeté­nek meghatározását. Ezzel függ ösf ze az az alkotmá­nyos rendelkezés, amely szer rint a minisztériumok fel­sorolását külön törvényben kell rögzíteni. A törvényja­vaslatból kitűnik a kor­mány a jelenlegi helyzet rög­zítését kéri az országgyűlés­től. (A törvényjavaslat a Ma­gyar N jpköztársaság. minisz­tériumait á következőképpen sor, 'ja fel: Belkereskedelmi Miniszí árium, Belügyminisz- térium. Egészségügyi Minisz­térium. Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium. Hő ivé 'elmi Minisztérium. Igazságügy Minisztérium. Kohó- és Gépipari Minisz­térium, Könnyűipari Minisz­térium. Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium, Külke­reskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium Művelődésügyi Minisztérium, Nehézipari Mi­nisztérium, Országos Terv­hivatal, Pénzügyminiszté­rium.) Az elnöklő Varga Gábor- né bejelentette: az ország- gyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ide­je alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chilei ka­tonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyilatkozatterve­zetet terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a kül­ügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerül­jön az országgyűlés napi­rendjére. A javaslatot az or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadta. Szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Napirend szerint következett a statisztikáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Bálint József államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke emelkedett szólásra. Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az el­múlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgaz­dálkodásnak, a párt- és ál­lami irányításnak, a társa­Dr. Korom Mihály a Mi­nisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli kiegészítéssel indo­kolt törvényjavaslatokat fo­gadja el és emelje törvény­erőre. A miniszter után dr. An- talffy György, a törvényja­vaslatok előadója szólalt fel, majd megkezdődött a két törvényjavaslat vitája, amelyben négy képviselő vett részt. A törvényjavaslat vi­táját dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter foglalta össze. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módo­sító javaslatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa tag­jai és az államtitkárok jog­állásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta az or­szággyűlés — a beterjesz­tett eredeti szövegezésben — általánosságban és részletei­ben a Magyar Népköztársa­ság minisztériumainak felso­rolásáról szóló törvényjavas­latot. dalmi élet tudományos meg­ismerésének nélkülözhetet­len eszközévé vált. Beszá­molt arról hogy lényegesen kibővült a statisztikai meg­figyelés köre és, ismertette fo/itosabb kutatási területei­ket, majd a törvényjavaslat­ról beszélt. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus építésében elért előrehaladással párhu­zamosan módosult, gazdago­dott a statisztika szerepe, feladata. A jövő követelmé­nyei még igényesebbek lesz­nek. A most beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetü- leteit fogalmazza meg. A törvényjavaslat termé­szetszerűleg nemcsak a köz­ponti Statisztikai Hivatal munkájáról szól, hanem ki­terjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A törvényjavaslat felöleli mindazon intézkedéseknek a körét, amelyek biztosítják a statisztikától elvárt követel­mények teljesíthetőségét. lést. hogy a benyújtott tör­vényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre — mon­dotta befejezésül Bálint Jó­zsef. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája, amely­ben két képviselő kért szót, közöttük Varga Sándor, a törökszentmiklósi mezőgazda­sági gépgyár igazgatója. Megyénk képviselőjének fe szólalá*a Megyénk képvhiselője egye­bek között Szolnok megye nagy vállalatainak vélemé­nyét tolmácsolta a statiszti­kai törvénytervezettel kap­csolatban. Megemlítette: egy­öntetű álláspont alakult ki abban, hogy az új törvény megalkotása időszerű fel­adat; a jó statisztikai adat­szolgáltatásra ugyanis nagy szükség van. A vállalatok irányításában használatos sta­tisztikai adatok, amelyek a beszámolási rendszert alkot­ják. a belső információ fő forrásai közé tartoznak. A Szolnok megyei nagyvál­lalatoknál kifogásolták a je­lentésekkel kapcsolatban, hogy azok időbeli elhatáro­lása nem megfelelő, mivel nem a tényleges havi zárási időszakon belüli mozgásokat vizsgálják. Az elkészítésük­höz szükséges határidő nem elegendő a precíz, elemző vizsgálódásokhoz — még gé­pi adatfeldolgozás esetében sem. Gondot jelentenek az egyszeri adatszolgáltatások, tekintettel arra, hogy a vál­lalatoknak az analitikus nyil­vántartása még nem áll azon a fejlettségi fokon, amelyből ezt az adatszolgáltatást meg­oldhatnák, alacsony a gépi adatfeldolgozás szintje is. Interpellációk Szavazás következett, az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általá­nosságban, a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés őszi ülés­szaka ezután — napirend sze­rint — áttért az interpellá­ciók megtárgyalására. Szurgyi Istvánná megyénk képviselője a tiszasülyi közút korszerűsítése tárgyban in­terpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. El­mondotta. hogy nagyon rossz állapotban van a Tiszasüly községbe vezető egy nyom­sávú, három méter széles közút, s mivel a környéken nincsen vasútállomás, a te­her- és személyszállítás egy­re nagyobb gondot jelent. A képviselő kérte a minisztert, hogy a Szolnok—Tiszasüly közötti közút korszerűsítésé­nek anyagi feltételeit az V. ötéves tervben biztosítsa a KPM. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter válaszában elismerte a kérés jogosságát. Elmon­dotta, hogy a 43 kilométer hosszú út fölépítése tete­mes költségekkel jár, hozzá­vetőleg 150 millió forintba kerül. A korszerűsítést azon­ban mégsem az anyagiak hátráltatják. Az út mellett húzódik egy meglehetősen elavult öntözőcsatoma, s az ebből szivárgó víz rombolja az útalapokat. Az építők ad­dig nem láthatnak munká- hoz, amíg a szükséges bel­vízrendezést végre nem hajt­ják. Ez elsősorban a tanács, a vízügyi szervek, a terüle­ten működő üzemek teen­dője. A miniszter ígéretet tett: ha ezt a munkát még a IV. ötéves tervben elvég­zik, akkor a KPM már az V. ötéves terv első esztende­jében újjáépíti a tiszasülyi közutat. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is, az országgyűlés is egyhangúlag, elfogadta. Az országgyűlés a chilei katonai iunta terroriának el­ítéléséről szóló nyilatkozatot fogadott el majd Apró Antal beielentette. hogy az ország- gyűlés befejezte munkáiét, valamennyi képviselőnek iő munkát kívánt és az üléssza­kot bezárta. Tegnap délelőtt ülést tar­tott Szolnokon a Szakszerve' zetek megyei Tanácsának el­nöksége. Az ülés napirendi pontján az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete me­gy ebizottságának jelentése szerepelt a béren kívüli vál­lalati juttatások alakulásá­ról, a szociális, sport- és kulturális alapok felhaszná­lásának iparági tapasztalatai­ról. A jelentés megállapította, hogy az elmúlt időszakban a részesedési alapot terhelő bé­ren kívüli juttatások összege megnövekedett. De nemcsak az összeg nagysága módosult, meg­változott a felhasználás módja is. A legtöbb' üzem például a munkásszállások fejlesztése Tizenkét megyében kötött együttműködési szerződést a kereskedelmi és a garanciá­lis szolgáltatások színvonalá­nak emelése érdekében a VIDEOTON Rádió és Tele­vízió gyár. a GELKA és a kereskedelmi szervek. Tizen­harmadik megye Szolnok lesz. és m&e megtartottták a szerződés megkötése előtti tárgyalást. Mi a lényege az együttmű­ködési szerződésnek? A vásárlók iobb kiszolgá­lására törekszik a VIDEO­TON grár és a kereskedelem is. A GELKA pedig, j hogy ezt elősegítse, úi garanciális szolgáltatást vezetett be. E helyett arra törekedett, hogy autóbuszok vásárlásával na­ponta biztosítani tudja a dolgozók bejárását Számottevő az előrehala­dás a termelési költségekből fedezett juttatások területén is. Míg 1967-ben munka- és védőruhára, vé­dőételre és védőitalra 1 835 forintot fordítottak, addig az elmúlt évben ez az ösz- szeg már 3 003 ezer forint­ra emelkedett. Jelentős a vállalatok hoz­zájárulása a dolgozók étkez­tetéséhez, valamint üdülteté­séhez is. Ez utóbbi további növekedését, fejlődését gá­tolja az építkezési lehetősé­gek korlátozása. Foglalkozik a jelentés a kedvezőtlen tapasztalatokkal szerint a javító műszerész közvetlen kapcsolatba kerül a tv-tulajdonosokkal. mert a készülék megvásárlása után az üzlet azonnal értesíti er­ről az illetékes szervizt. Ez­után egv szerelő 48 órán be­lül köteles elmenni a vásárló lakására — a VIDEOTON költségére —. hogy a készü­léket üzembe helyezze. A tu- latrlrmrsoVat tájéVnztatia a tployfz’ó Véréié«érő) és a vé­teli lehetőségekről. Az új ventTsrer érdekessége az. — hoev a kétéves garanciális idő alatt az a műszerész la- vítia a televíziót, aki beállí­totta. A vásárlás után a ke­is. Viszonylag alacsony ösz- szeg segíti a lakásépítési ak­ciókat és a gyermekintézmé­nyek létesítését, fejlesztését. A szociális, kulturális és sportalapok felhasználási sem mindig rendeltetésszerű. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság felmérési eredmé­nyeihez hasonlóan a tapasztalatok itt is azt mutatják, hogy különösen kulturális. közművelődési célokra jut kevés összeg. Kivételt talán a könyvtár és olvasószolgálati munka je­lentős támogatása képez. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége hatá­rozatában hangsúlyozta, hogy bár a béren kívüli juttatások összege növekedett, a fel- használás terén további dif­ferenciálásra van szükség. reskedelemhez érkezett ga­ranciális panaszokat minden esetben a GELKÁ-hoz kell továbbítani. A szerviz még azt i« vállalja, hogy szakem­berei rendszeres műszaki tá­jékoztatást tartanak — külö­nösen az úitfousú VIDEO­TON készülékekről — a szer­ződést aláíró kereskedelmi szervek eladóinak. A megyei kereskedelmi szervekkel és a VIDEOTON gyárral egy hónapon belül megkötik a szerződést. Az új garanciális szolgáltatás azon­ban már szeptember elsejé­vel életbe lépett a megyé­ben. — SZ —i Fő feladat m közvélemény tájékoztatása — Csak néhányat szeret­nék aláhúzni ezek közül: először: Az adatszolgáltatás valódisága, a statisztikai adatok megbízhatósága. En­nek érdekében egységes fo­galmi rendszert kell alkal­mazni, amely átfogja az adatgyűjtéstől a dokumentá­lásig a teljes statisztikai te­vékenységet. Másodszor: Az adatközlés és tájékoztatás gyorsasága. Ennek feltételei vannak, a korszerű szervezés mellett nagy mértékben függ a hír­közlő, feldolgozó és sokszo­rosító gépek számától és mi­nőségétől. Harmadszor: Az adatgyűj­tés és feldolgozás ne legyen túlságosan költséges. Negyedszer: Mindezek megkívánják, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban &s az azon kívül dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzáértéssel, tudásukat ál­landóan továbbfejlesztve vé­gezzék munkájukat. Bálint József a továbbiak­ban kiemelte: A törvényjavaslat megkü­lönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek fel­adatait a jövőben is a Köz­ponti Statisztikai Hivatal lát­ja el. valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a mi­nisztériumok. országos hatás­körű szervek és tanácsok : statisztikai tevékenységét. Ez utóbbi szervek a jövőben sa­ját hatáskörükben is elren­delhetnek statisztikai adat­gyűjtéseket. Az említett szer­veknek össze kell hangol- niok statisztikai munkájukat. A törvényjavaslat értelmé­ben más szerv — például valamely társadalmi szerv. vagy kutatóintézet — adat­szolgáltatást nem rendel­het el. Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozot­tabb számítógépesítése. A Központi Statisztikai Hivatal közreműködik a számítás- technikai fejlesztési program megvalósításában. A törvényjavaslatból kitű­nik, hogy a statisztikának változatlanul egyik fő fel­adata a közvélemény tájé­koztatása, valamint a tudo­mányok műveléséhez szük­séges statisztikai adatok, elemzések szolgáltatása. Végezetül szeretném a tisz­telt országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslat­nak még esv lénveges voná­sára. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intézkedé­seket az adatszolgáltatók vé­delmére A íelen.legi törvény­javaslat kitér arra. hogy ál­lami. szövetkezeti szervek, társadalmi és más szerveze­tek esvedi statisztikai ada­tait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni. Kérem a tisztelt országgyü­A KSH elnökének expozé’a „Házi” tv-szerelő két évig Szerződést Löt a GhLKA — Javul a szolgáltatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom