Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
1973. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 türkevei változások , Szomszédolás” szüléskor A MAGYAR HAJŐ- ÉS DARUGYÁR óbudai gyáregységében vízrebocsátották a szovjet exportra készülő 2000 lóerős tolóhajó sorozat 67-es számú halóját. Az új hajó, akárcsak elődei, a szibériai tolóhajó családba tartozik. Képünkön: A vízrebócsátás pillanata Ä nagyüzemi módszerek fölénye Még a szik Izorvesmarhafeityésztés a besenyszögi Kossuth Tsz-ben 0 Mindenképpen nehéz megértetni az emberekkel a vasút megszüntetésének szükségességét. ídég a szülőotthon bezárását is könnyebben el tagadta a közvélemény. Először ugyan nagy vihart váltott ki az is. Szakács László tanácstag a ta-ácsüU en interpellált mitta, mondván, hogy jó fél -'znzad múlva nem lesz irkevei születésű ember. A Kismamákat ugyanis a szülés id 'jére Mezőtúrra viszik. Így az újszülöttek az tiynkonyvük szerint egy- 1-egyig mezőtúri csemetéik számítanak, s nem túr- ceveinek. Akárhol is születnek a ke- vi emberek, egy bizonyos: :i lakóhelyükön vásárolnak. A kereskedelmi hálózatról azt mondja Tóth Imre, a városi pártbizottság titkára: — Elavult, korszerűtlen. Ennek ellenére a lakosság igényeinejc kielégítésére jó. Régi szatócs üzletben is lehet korszerű terméket értékesíteni. Ez persze csak átmeneti megoldásként fogadható el. A kereskedelmi hálózat korszerűsítéséhez megtettük az első lépéseket. Túrkevéről Mezőtúrra, illetve Kisújszállásra bumliz- nak az iskolások. Szerencsére nem mindegyik, „csak” a szakmunkástanuló intézetek növendékei. Idővel lesznek vagy kétszázötvenen. Korábban helyben történt elméleti képzésük is. Az idén született a döntés: Túr- kevén meg kell szüntetni a szakmunkásképzést. A megyei tanács művelődésügyi osztálya óvást emelt emiatt a Munkaügyi Minisztériumnál, de csak annyit tudtak elérni, hogy a II. illetve a III. évfolyam „kifutóban” helyben fejezheti be elméleti képzését. Hümmögtek is emiatt a túrkevei honatyák, őszintén szólva birizgálta egy kicsit az önérzetüket, dicséretükre legyen mondva mégis a korszerűbbre1 adták voksu- kat. Nem az a lényeg ugyanis, jhogy a gyermekek születési helyeként melyik várost tüntetik fel, hanem az: születésük pillanatától megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek. Túrkevén szüléskor komplikáció esetén nem lehetett számítani a kórház és a véradó állomás azonnali segítségére. Á helybeliek döntése arra vall: egyre inkább nem a csalóka látszat, féltése, hanem a reális helyzet adta előnyök kihasználása szab irányt cselekvésüknek. E szavak kézzelfogható jele látszik a pártbizottság épülete mellett: fedél alatt van a szövetkezeti áruház. Az első pillantásra nyilvánvaló: nem a legegyszerűbb megoldást választotta _ tervezője. Betoncirádák, ^szószékek”, erkélyszerű kiugró részek díszítik. A terv szerint az idén, a realitásokat nézve inkább jövőre adják át. Az általa felszabadult üzlet- helyiségeket korszerűsítik majd, új bútor- és kenyér- bolt nyílik. így aztán hetenként háromszor útrakelnek, s a közlekedési nehézségek miatt sokat ácsorognak a szakmunkástanulók. Kétszázötven fiatal utaztatása a túrkevei vezetők szerint a szülők anyagi helyzete (fizikai dolgozók gyermekeiről van szó) és pedagógiai szempontból egyaránt káros. S egyáltalán nem előnyös a helyi üzemeknek sem. A Május 1. Ruhagyár összlétszámúnak alig 8—10 százaléka szakmunkás. Érthető, hogy évente negyven új szakmunkásra lenne szüksége. Amíg az elméleti képzés helyben történt, 25—25 fős osztályok voltak. Most harminc lány jelentkezett szakmunkástanulónak, de végül a ,,bumli- zás” miatt csak tizenketten maradtak. Maink ásnék vélem essy© Ruhagyári munkásnőinek véleményét így summázta erről Sebők Jánosné; — Ez az intézkedés ellentétes a nőpolitikái határozattal. Most így döntöttek, néhány év múlva meg szá- monkérik, hogy Túrkevén miért olyan alacsony a szakmát szerzett nők aránya. Á lehetőséget kell biztosítani mindenekelőtt a szákmaszerzéshez. A lehetőség évtizedig adott volt Túrkevén, s adott most is. Tavaly Zalaegerszegen tartottak egy nagyobb méretű tanácskozást a szakmunkásképzésről. A túrkevei intézet képviselője sugárzó arccal újságolta otthon: megdicsérték a kevi- eket, mert „azok nem sajnálják a szakmunkástanulóktól a szakközépiskola előadótermeit, műhelyét, berendezéseit”. Szó mi szó, ebben a városban nem adták albérletbe a szakmunkásképzést. Zömében emeltszintű oktatás volt, a szakközépiskola tanárai oktatták a szakmunkástanulókat. A nevelők között három mérnök, öt technikus volt, s rendelkezésükre állott egy olyan műhelyterem, amelynek nincs párja a megyében. Az autószerelő tanulók bázisüzeme az AFIT, a Tiszántúl autójavító központja. Ilyen érvek alapján szeretnék a keviek, ha legalább kihelyezett tagozata lenne a városban valamelyik szakmunkástanuló intézetnek. S óhajuknak van is valami alapja ... Társadalmi szempontokat tekintve sem mindegy, hogy sok lány szakmaszerzés helyett a segédmunkát választja. Simon Béla Következik: Üzem vagy művelődési otthon? Négy kis szövetkezet egyesüléséből. 1968-ban jött létre a 7200 hektáros Kossuth Tsz. A rossz minőségű, szikes. 7,94 aranykoronás be- senyszögi földeken sok ügygyei, bajjal gazdálkodtak. Addig „vegyeskereskedés” volt a határ, húszféle növényt termeltek, s a szétszórt istállókban szinte minden állatfajtát tartottak. A szakosodással hatszázról ezer hektárra nőtt a lucerna vetésterülete. Az átlagtermése pedig 18-ról 50 mázsa fölé emelkedett. Megoldódott a takarmányellátás, mely alapja a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésének. A Kossuth Tsz a zárt rendszerű lucernatermesztés gesztora lett. A termesztést, betakarítást teljesen gépesítették, a lucerna jelentős hányadát lisztté dolgozzák fel. Megkezdték az ősgyepek rekonstrukcióját is. 1972 júliusában jelent meg az 1025-ös kormányprogram a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről. A program 1972. március 31-i állapotot veszi figyelembe a fejlesztés, az állománynövelés állami támogatásánál. A gazdaságban azonban jóval előbb, 1969-ben megkezdődött a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. A szövetkezet elképzelése így szerencsésen A megye égyik legnagyobb, s legkorszerűbb szakosított tehenészeti telepe — a 600 vagonos beton silótérrel együtt — 29 millió forintba került. Az épületek, az állatok és a takarmány értéke meghaladja az 50 millió forintot. A tenyésztés, tejtermelés, borjúnevelés a szakosított telepen történik. Külön telepen helyezték el a tovább- tenyésztésre szánt üszőket és a marhahizlaldát. Varga Lajos főállatte- nyésztővel járjuk végig az iparszerűen működő telepet. A telep épületeit betonutak kötik össze. A teheneket két tömbösített istállóban helyezték el. A takarmányozás 80 százalékát gépesítették a trágyakihúzást gépek végzik. A géppel fejt tej 4x2 ezer literes hűtőtartályon át. csővezetéken folyik a telepen — A hagyományos kézi fejőshez — mondja az elnök — ötven ember kellene. a gépihez csak tizenhatfa van szükség. Nehéz volt az újat meghonosítani. Meg kellett győzni az újról, a könnyebb — Első dolgunk volt a szakosodás megszervezése — emlékszik vissza Horváth János elnök. — Jelenleg nagy területen, csak öt főnövényt termelünk. Az állattenyésztésben. mostoha körülményeink folytánr a juhra és a szarvasmarhára esett a választás. Az abrakigénves baromfi- és sertéshizlalással nem foglalkozunk. találkozott a népgazdaság igényeivel, céljaival. Besenyszögön korábban alig tartottak szarvasmarhát, mindössze egyetlen 100 férőhelyes tehénistállójuk volt. Az 590 férőhelyes, szakosított tehenészeti telep építése 1969-ben kezdődött, s a hiánypótlásokkal ez év júliusában fejeződött be. A régi tbc-s és hangos állományt teljes egészében kicserélték. Baranyai és Szolnok megyei gazdaságokból vásároltak törzskönyvileg ellenőrzött magyartarka üszőket. Jelenleg 1250 szarvasmarhájuk van. melyből 550 a tehén. Év végére már 600 lesz. — Az állomány heterogén — mondja Varga Lajos főállattenyésztő. — Ez a vásárlás velejárója. Az egységesítésre törekszünk, a tenyésztés technológiáját most dolgozzuk ki. Cél az olyan teitipusú állomány kialakítása, mely egyúttal jó hústermelő is marad. kívül váró, tejipari vállalat szállítókocsijába. Sok gondot okozott a plusz 60 fokos forró, gázos víz, melyet csak plusz 40 Celsius fokra tudtak lehűteni. Az Energiagazdálkodási Intézet tervezte meg a gázleválasztó és a litiumkloridos vízhűtőt, mely külön egymillió forintba került. A telep hidrogló- busza egy kisebb falu vízigényeit is fedezné. A hűtött víz most plusz 20 Celsius fokos. A szakosított telepet egy állattenyésztési szakmérnök irányítja négy technikus segítségével. Az állategészségügyre és a tenyésztésre a tsz állatorvosa ügyel. A dolgozók mind szak-, illetve betanított munkások. Az utóbbiak főként a gépeket kezelik. A régi technológiát az új váltotta feL munkáról az embereket. Most már hozzászoktak a korszerű technikához. — Kezdetben gondjaink voltak a marhahizlaldájban is — toldja meg az elnök szavait a főállattenyésztő, — Nem hitték el, hogy elérhetjük a napi 1,40 kilós súly- gyarapodást. A hizlaldában Boros István és Bede László gondozóval is beszélgettem. Mindketten megerősítették Varga Lajos szavait. Most másfél kiló felett tartanak. Bede László egymaga 114 bikát hizlal, s évente 3,8 millió forint árbevételhez segíti a szövetkezetét. A Kossuth Tsz-ben új technológiára tértek át a hizlalásban is. Két kötött-tartásra berendezett istállót sza- badtartásúra alakítottak át, így a férőhely háromszázra dunlázódott. Bevezették az abrakbs hizlalást. A kísérletezések során — melybe Bede László gondozót is bevonták — a hagyományosnál 4—5 hónappal rövidült le a hizlalási idő. A minőség viszont ugrásszerűen javult, 90—99 százalék arányban A. illetve B minőségben veszik át a nyugati exportra induló fiatal hízott bikákat. 1975-ben kétezer lesz Gazdaságossági szempontból vajon milyen hatása van a kormányprogramnak Besenyszögön? Az elnök és a főállattenyésztő gondosan kimunkált számítást mutat. Nem tagadják, hogy átmenetileg a tejtermelés visszaesett. Ez természetes velejárója a tbc- és bangmfentesí- tésnek, a fiatal üszők, első borjas tehenek beállításának. Tavaly sok kárt okozott a fertőző állatbetegség is. A szövetkezet ilyen körülmények között is megtalálja számítását. Az elnök sorolja is. _— A vágómarha árváltozása 1 millió, a tej áremelés 1.3 millió, az elles és tehénlétszám utáni kedvezmény 1.4 millió forint plusz árbevételt hoz a szövetkezeinek. Ha ebből levonjuk a költségek emelkedését 1.4 millió forint többlet jövedelemhez jut a szövetkezet. A kormányprogram tehát beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ez további fejlesztésre serkenti a gazdaságot. — 1975-ben S00 tehenünk és 2 ezer szarvasmarhánk lesz — tájékoztat az elnök. — A tervciklus alatt állományunk megduplázódik. Ezt követő célunk a tehénlétszám ezerre való növelése. Jövőre új tehénistálló építése kezdődik a szakosított telepen. A tsz gazdálkodása csatta- nós válasz azoknak is, akik úgy vélekednek: a rossz, szikes földeken nem lehet eredményesen' gazdálkodni. Máthé László Jól űzetett a kadarka és az ezerjó Emlékezet óta nem szedtek le olyan gazdag térmést, mint az idén. a Délalföldi Pincegazdaság jászberényi célgazdaságában. A gazdaság 105 holdján beérett szőlő szüretelése 14 napig tartott. A szüret eredménye: 7460 mázsa, jó ízű és megfelelő cukortartalmú kadarka és ezerjó. A holdankénti átlagtermés 71 mázsa, csaknem kétszerese a tavalyi hozamnak. A szürethez — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is nagy segítséget nyújtottak a jászberényi Székely Miháiy általános iskola tanulói, a Lehel Vezér Gimnázium és a jászárokszállási gimnázium diákjai. A szüret ideje alatt 400—420 tanuló szorgoskodott a gazdaság szőlőjében,. Ennek köszönhető, hogy a bőséges termés rekordidő alatt került a gazdaság pincészetébe, illetve palackozójába. Szüretelik az almát a jászapáti Velemi Endre Tsz gyű mölcsöseben . Tanácsülés Karcagon Tegnap délelőtt tartotta ülését Karcag Város Tanácsa. A tanácstagok interpellációjukban közérdekű észrevételt tolmácsoltak. A többi között kérték a Vasút út aszfaltjárda felújítását, köztelefon felállítását a 14-es és 17-es választókerületben, javasolták a Löwy S. úti terménypiac megszüntetését, a Löwy* S. utca lakóinak sok bosszúságot okozó Adler udvar szennyvízelvezetésének megoldását, továbbá a vásárcsarnoki húsbolt nyitvatar- tásának módosítását. A városi tanács négy évre szóló ciklusprogramját Kund- ra József tanácselnök terjesztette elő. Az 1973—77-ig tartó időszakra tervezett program a jelölőgyűléseken, elhangzott és megvalósítható közérdekű javaslatokat is tartalmazza. A negyedik ötéves tervben Karcagon 620 lakás épül, és az ötödik öt- évés terv első évében újabb 104 lakás felépítését terve- zffik. A cikiüSidőszák alatt megkezdik a szociális otthon építését és még ez évben befejezik a 60 személyes bölcsőde építését Az Ady E. úton háromcsoportos óvoda kialakitására kerül sor. Évenként 500 négyzetméter új járda épül, 2000 négyzet- métert pedig felújítanak. A városi tanács az előter- jésztett ciklusprogramot határosa tilag jóváhagyta. Iparszerű termelés Betoncirádák, „szószékek“ Bumliznak az iskolások Már a kormányprogram előtt... Négy-öt hénoppal korábban
