Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

1973. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Üzem- és munkaszervezés a helyiiparbau Munkanap -fényképezés Jászberényben Gépi adatfeldolgozás Mezőtúron Terv három vállalat ügyvitelének gépesítésére Az MSZMP Központi Bi­zottsága, majd a kormány határozata alapján a megyei tanács ipari osztálya irány­elveket adott ki, s 1972. szep­tember 30"i határidővel kö­zéptávú üzem- és munka- szervezési terv készítését ir­ta elő a tanácsi, helyiipari vállalatoknak. A KÖZÉPTÁVÚ TERV el­készítése óta mindössze - pgy ev telt el. A helyiipari dol­gozók szakszervezete és az ipari osztály most közösen elemezte, mit, mennyit va­lósítottak meg a tervből, hol hozott jó változásokat az üzemek életében a szervezé­si feladatok előtérbe helye­zése. A közelmúltban elkészült értékelés szerint a tanácsi ipa­ri vállalatok üzem- és munka- szervezési tevékenysége meg­felelő alapokon fejlődik. To­vábbra is nagyobb figyelmet kell azonban fordítani az olyan tartalékok feltárására, amilyen például a nehéz fi­zikai munka, az anyagszállí­tás gépesítése. A VIZSGÁLÓDÁS során kitűnt, milyen jó eredményt hozott az ún. munkanap­fényképezés a Cipő- és Házi­ipari Vállalatnál. Jászberény­ben. Hozzáértő szakemberek figyelemmel kísérték a cipőr két készítő futószalag talp­készítő, rögzítő körét. A gon- uos, fényképezésnek beillő vizsgálódás, felmérés tapasz­talatai alapján emelkedett a futószalag teljesítménye, s a technológiai szervezések — cipőiparban ez nagy szó — minőségi javítást is eredmé­nyeztek. A VÁLLALATOK többsé­ge an-a is igyekszik, hogy vagy saját, önálló szervezési szakembere legyen. — vagy megbíz szervező intézeteket egy-egy feladat megoldására. Talán a mezőtúri VILLGÉP. példája a legcélszerűbb. Ez a vállalat abban is kezdemé­nyező/hogy saját szervezője van — s abban is, hogy mar 1972-ben bevezette a gépi adatfeldolgozást. Ez utóbbi­ra most sok jó törekvés van a helyiiparban. — Érdekes, ahogyan az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat összefogott eb­ben a Patyolattal és a nyom­dával. Megbízott ügyvitelgé- pesítési terv készítésével egy szakintézetet, méghozzá úgy, hogy a tervet majd p Patyo­latnál és a nyomdánál is megvalósíthatják. Természe­tesen a három vállalat össze­fogása megosztja a beruhá­zási költségeket, és a szüksé­ges gépek együttes haszná­lata előre is gazdaságos, ész­szerű megoldást ígér. A gyártás szervezettsége sok helyen jelentősen nőtt A szilikátipari vállalatnál Törökszentmiklóson a szá­razelemeket már futószala­gon termelik. A Faipari Vál­lalatnál Kisújszálláson ma­gasfokú gépesítéssel új, ke­lendő ülőbútor gyártáshoz kezdtek, s korszerűsítik az ajtók, ablakok készítését is. Sajnos, a helyiiparra jel­lemző öreg, elhasznált gépek nagy aránya csak szervezés­sel nem csökkenthető. Az a tény azonban hogy a kar­bantartás. a TMK elhanya­golt, már a következő évek feladatai között az elsők kö­zött szerepel. Egy év alatt a szervezési intézkedések javulást hoztak, méghozzá sokat három taná­csi iparvállalat munkavédel­mébe is. A VILLGÉP-nél a tavalyinak egyharmadára. a szilikátiparban egyhatodára, a Cipő- és Háziipari Válla­latnál egyhetedére csökkent az idei balesetek szám®. AZ ELEMZÉS a következő évek feladatai között a mun­kaverseny és az újítómozga­lom nagyobb támoga­tását, — a DH mun­karendszer bevezetését ajánl­ja a tanácsi iparvállalatok­nak. A szakszervezet helyi szervezeteire is sok tennivaló vár e fontos, egy év alatt is eredményes munka folytatá­sában. — sj — KISZ-küldöttértekezlet a Jármű javítóban Tegnap küldöttértekezletet tartott a KISZ MÁV Jármű­javító üzemi bizottsága. A munkaértekezleten számot adtak a beszámoltatási idő­szakban végzett feladatokról, az üzem fiataljainak Köz­munkájáról. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Tímár Gyula, az MSZMP városi bizottság PTO osz­tályvezetőié. Lakatos Lajos, a városi KISZ-bizottság tit­kára. Barta László, a városi tanács elnöke. Ulviczki Ferenc elnöki megnyitója után a MÁV Jár­műjavító férfikórusa, az I-es alapszervezet dolgozói és a Rákóczi úti általános iskola úttörői kulturális műsorral köszöntötték a küldötteket. Ezt követően Kanyó Sándor, az üzemi KIS£-bizottság tit­kára szóbeli beszámolót ter­jesztett elő a KlSZ-szerve- zet elmúlt kétéves munkájá­ról. Elmondta, hogy az üze­mi KISZ-szervezet a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszu­sa és az 1971. évi üzemi KISZ küldöttértekezlet hatá­rozatait figyelembe véve vé­gezte munkáját. Az üzem fiataljai, a KISZ- alapszervezetek, a KISZ-bi- zottság az elmúlt időszak­ban a felhívás szellemében igyekeztek célkitűzéseiket megvalósítani. Az üzemi KISZ-bizottság elsőrendű feladatának tartotta, hogy a KISZ VIII. kongresszusa után az elfogadott határoza­tot széles körben megismer­tesse az üzem fiataljaival. Az üzemi bizottság fő fi­gyelmét a munkásifjúság er­kölcsi és politikai nevelő- munkájára fordította. A szóbeli előterjesztést kö­vetően a hozzászólásokból kitűnt, hogy az 1971-es üze­mi KISZ-küldöttértekezlet szellemében tovább fejlesz­tették és erősítették a KISZ- szervezetek életét, kommu­nista jellegét, tömegbefolyá- sát. A vitában felszólalt Barta László, a városi tanács el­nöke és megköszönte a fia­talok aktivitását az évfordu­ló előkészületeiben, majd át­nyújtotta a Társadalmi mun­káért aranyplakettet. Lakatos Lajos, a városi KISZ-bizottság titkára hoz­zászólásában elismeréssel szólt a Járműjavító KISZ- fiataljainak munkájáról, s egyben bejelentette, hogy Kanyó Sándort a novemberi választásokig a városi KISZ- bizottság titkári teendőinek ellátásval bízták meg. A beszámolót követő má­sodik napirendi pontként a küldöttértekezleten kilenc­tagú végrehajtó bizottságot és az üzemi KISZ-bizottság új titkárát választották meg. Az új. üzemi KISZ-titkár, Kozma József köszöntötte a városi KISZ-bizottságra tá­vozó Kanyó Sándort, s kérte a küldöttek további aktív munkáját az elkövetkezendő feladatok megvalósításához. Márkás nevek Heqdszíő és cu'iorfőző A cukorfőzőt gyarmekko- romban olyannak képzeltem el, mint a falusi háziasz- szonyt: a nagy üst mellett állva, óriási fakanállal ke­sergett a szappant, azaz a cukorszirupot. Persze a va­lóságban ez „kissé” más­képpen van. A Szolnoki Cukorgyárban naponta sok száz vagon cu­korrépát dolgoznak fel. A Bonyolult folyatnál kezdő­dik a vagonkirakással, az­tán végül a cukor csomagol - fa hagyja el a gyár kapuját, ft szezonban nincs megál­lás, szeptembertől januárig I nap minden órajában üze­melnek a gépek, dolgoznak *z emberek — készül a cukor. Nagyon sokan vég­űk a felelősségteljes mun­kát, de manapság is a cu- korfőzőé a legfontosabb. — A cukorfőzést nem le­het csak könyvből tanulni. Althoz, hogy valaki a szak­ma mesterének mondhassa magát, kiváló érzék, nagyon Jó szem és sok éves gyakor­lat kell — mondja Fogarasi József, a délelőtti műszak (reze tője. — Es ezt ki mond■ hatja el magáról a gyárban? —. Többen is. — Mégis kit tart a legjobb cukorfözönek? — Őszintén szólva, nehéz választani, mert sok kiváló szakemberünk van. Ügy vé­lem, hogy mégis kiemelke­dik közülük Katona Gyula, aki minden szempontból va­lóban nagyszerű ember. A hatalmas főzőkészülé­kek csavarjait, fogantyúit atlétatrikós fiatalember, Ka­tona Gyula „igazgatja”. — Nem vagyok már fia­talember, harmincnégy is el­múltam — mosolyodik el, amikor megszólítom. — Tulajdonképpen mi a cukor főző feladata? — Én például erre a hat készülékre ügyelek — mu­tat körbe. Egy-egy ilyen tar­tályba 500 mázsa cukorlé fér, amit túltelített állapot­ba hozunk, és akkor meg­indul a kristályosodás. Négy-. öt óra a főzési idő, de ak­kor kell leginkább figyelni, amikor az első parányi szem­csék rhegjelennek. Látja, itt már csillognak­Az üveglapon a barna fo­lyadékban őszintén szólva én semmit sem látok. Ma­gamban számolgatok. Egy cukorfőző hat ilyen vákum- készülékre ügyel. Műsza­konként 15 vagon cukrot főz. Tíz forintjával számol­va másfél millió forint. A szezon körülbelül öt hónap, vagyis 150 nap. Másfél mil­lió szorozva százötvennel, az annyi mint 220 millió fo­rint .És Katona Gyula tíz éve cukorfőző. Belezavaro­dok a számokba. A mester szava riaszt föl: — Szóval arra kell vi­gyázni, hogy a cukor ne po­rosodjon, de ne is legyenek túl nagyok a szemcsék. — Hogyan tanulta meg ezt a szakmát?. Asszonyok a Papírgyárban. Havonta 65—78 millió, 120 féle zacskót készítenek eb" ben az üzemben. A MAXIMA gépek mellett sok nő dolgozik Jászberényi példa Mérnökök az ipari szövetkezetekben 1968-ban a megye több mint fálszáz ipari szövetkezeté­ben összesen 10(1) mérnök, felső fokon képzett technikus dolgozott és ez a helyzet 1973-ig alig változott. Az eltelt négy év alatt, mindössze harmincra nőtt a mérnökök szá­ma, és az idei év az első, amikor 21 új szakember lépett a megye ipari szövetkezeteibe. Azonban még így is, a szö­vetkezetek több mint felében nincs főiskolát végzett szak­ember, és a jelenleg foglalkoztatott 51 mérnök, üzemmér­nök 4—5 szövetkezetbein dolgozik. ☆ Három éve a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben kicserélődött a vezérkar. Gé­pészmérnök lett az elnök, a „legproblémásabb” üzem élére villamosmérnök került. Az átszervezés eredménye­ként villamosmérnök került a műszaki vezetői beosztás­ba is. A legutolsó változás: a műszaki osztály vezetője — igaz egyelőre ideiglenesen — fiatalember lett. aki a kecs­keméti Automatizálási és Műszaki Főiskola utolsó éves levelező hallgatója. A jászberényi Műszeripari Szövetkezetben ma kilenc mérnök, illetve főiskolát vég­zett szakember dolgozik. Az arány jó — hiszen ez a megye ipari szövetkezeteiben dolgozók egyötöde. — Az el­nök, Rabóczi Mihály mégis elégedetlen. — Gyártmányaink válasz­téka olyan értelemben nem szerencsés, hogy bonyolult, néha száznál is több alkat­részből álló műszerelemeket gyártunk. Partnereink a BHG, a Telefongyár azok az üzemek, amelyek már évti­zedek óta a világhírű ma­gyar műszeripar reprezen­tánsai. Velük vetélkedni, üzletet kötni csak szakmai­lag felkészült műszaki gár­dával lehet. Természetes, il­letve alapvető követelmény, hogy méltó partnerek csak akkor lehetünk, ha géppar­kunk, gyártási módunk, kép­zett szakembereink száma eléri a magyar iparvállalatok — Hát, ez nálunk már családi hagyomány. A nagy­apám meg az apám is itt dolgozott. Közel laktunk a gyárhoz, aztán néha engem is elhoztak. Akkor szeret­tem meg. 1956-ban kezdtem itt dolgozni hegesztőként, de itt nálunk nagyon sok em­bernek két szakmája van. A holt idényben végezzük a karbantartást. Nemrégiben voltak itt a Mátyás király úti iskola hatodikosai — a fiam is oda jár — mondha­tom nagyon tetszett nekik. Biztosan lesz olyan közülük aki ezt a szakmát választja majd. A másik készüléket egy tényleg fiatalember, a 23 éves Szabadszállási Béla , „bűvöli”. Katona Gyula se­gítője, beosztottja. — Gyula nagyon rendes. Mindenben segít, nem érez­teti se a korkülönbséget, se azt, hogy ő tényleg ért a szakmához. Egyébként ő ta­nított meg a kristálycukor- főzésre, mert az én szak­mám meg festő és mázoló. Remélem, én is olyan le­szek majd, mint ő. Z. A. átlagát. Hogy példaként csak a .,szomszédba” menjek: a Hűtőgépgyárban több mint 800 felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztatnak. A szövetkezetben kilenc egyetemi, főiskolai végzett­ségű műszaki dolgozik. Pél­dájuk követendő a megye ipari szövetkezeteiben. Ho­gyan képzelik el a jövőt? ' — Hosszú évekig még a műszergyártáshoz értő mér­nököket azonnal felvesszük. Azonban már a tagok közül is ketten a kecskeméti mű­szaki főiskola hallgatói és két dolgozónk főiskolás gyer­meke a szövetkezet ösztöndí­jasa. A két herényi nagy­üzemmel (Hűtőgépgyár, Ap­rítónépgyár) megállapod­tunk: amennyiben a náluk jelentkező mérnököket, üzemmérnököket nem tud­ják alkalmazni, úgy munka­helyül szövetkezetünket ajánlják. Természetesen ez a megállapodás kölcsönös. Győri Árpád fél évvel ez­előtt még a herényi szövet­kezet hírét sem hallotta. Ózdon született, és az idén végzett Kazincbarcikán. a A Szolnok megyei Ta­nács mezőgazdasagi és élel­mezésügyi osztálya, a tsz- ek területi szövetségei és az Agrártudományi Egyesület szervezésében megyei kuko­ricatermesztési tanácskozást és bemutatót tartottak teg­nap Abádszalókon, a Lenin Termelőszövekezetben. Szolnok megyében 81 ezer hektáron termesztenek ku­koricát, amint Csorna Já­nos előadásából kitűnt. A megyei tanács vb osztályve­zetője azt is elmondotta, hogy az idén az aszályos időjárás ellenére is 45 má­zsás hektáronkénti termés­sel számolnak. Ez a megyei átlag, de ennél 10 mázsával magasabb lesz a zárt rend­szerekhez csatlakozó gazda­ságok terméshozama. Kö­zöttük van az abádszalóki Lenin Tsz is, amely 923 hektáron a bajai technoló­gia szerint termelte az idén a kukoricát, és 50—55 mű­miskolci Nehézipari és Mű­szaki Egyetem kihelyezett karán. Mint friss diplomás üzemmérnök, a feleségével együtt — aki jászboldogházi — úgy tervezték, hogy a Hűtőgépgyárban helyezked­nek el. Ma éppen a gyár és a szövetkezet jó kapcsola­tainak bizonyítékaként mind­ketten a Műszeripari Szövet­kezet dolgozói. — Feleségem a műszaki osztály technológusa, én pe­dig a szerelőcsarnok, a relé üzem gyártáselőkészítője, üzemtechnológusa vagyok. — Mi a feladata egy szö­vetkezeti üzemtechnológus­nak? — Munkám — jelenleg a gyártmányokkal ismerke­dem — a műszaki osztályon készült elméleti, technológiai tervek „lefordítása”. Magya­rul, apró módosításokkal ho­gyan lehet megvalósítani o gyártási előírásokat az üzem szerkezetének, szerszámai­nak, műszereinek bővebb is­meretében. — Kezdő szakembereknek, különösen ha házasok, fon­tos kérdés a fizetés és a la­kás. — Mindketten 2200 forin­tos fizetést kapunk, amivel háromhónapos „múlttal” o hátam mögött elégedett va­gyok. Lakáskérelmünk a fel­vételnél nem volt, de mini hallottam, a szövetkezet jö­vőre évente hat lakás épí­tésében tud az itt elhelyez­kedő házaspároknak bese­gíteni. ☆ zsás termésük van. Azokról a táblákról pedig amelye­ket öntöztek is, 70 mázsás kukoricatermést vettek le. Dr. Lőrincz József, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető tanára pedig arról szólt, hogy a kukoricatermesztésben is a zárt rendszereké a jövő. A szociálisa országok közül ha­zánk indult el először az iparszerű termesztés kiala­kításának útján — mondot­ta. A bábolnaiak kezdték a sort. de gyorsan követték őket a bajaiak, a szekszár­diak és a nádudvariák. Az érdekes előadások után a megjelentek részt véttek a szövetkezet gépesített ku­korica betakarítási bemuta­tóján, amelyen Varjú Sán­dor tsz-elnök és Andrási István elnökhelyettes tájé­koztatta a hallgatóságot, az üzem eredményeiről. — vágási — A Műszeripari Szövetkezetben már évek óta „odafigyel­nek” a fiatal szakemberek felvételére, elhelyezésére, meg­becsülésére. A szövetkezet fokozatosan javuló eredményei igazolják, — de így van ez Karcagon az általános szerelőknél és a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezetben is — a jól képzett és a megfelelő beosztásban dolgozó szakemberek tudása előbb-utóbb kamatozik. Hájos László A z£r trendszereké a jövő Kuvoncatermesztőh megvet tanacs .ozása Ab ití>za okon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom