Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. október 19. A libanoni cédrusoktól az Akabai-öböfi<£ (4) Beit -el- Diné tanulsága ENSZ-felhívás A világ országai fogad iák be a chilei menekültekei A szeptember 11-i állam­csíny óta a chilei hatósá­gok igen sok embert öltek és kínoztak meg — jelen­tette he szerdán a Genfben megtartott sajtóértekezletén két nemzeközi jogász, aki­nek a junta hivatalos en­gedélyével alkalma volt fel­keresni Chilét. Michel Blum, az Emberi Jogok Nemzet­közi Szövetségének főtitká­ra és Joe Nordmann, a De­mokratikus jogászok Nem­zetközi Szövetségének főtit­kára október 6_13. között tett ténymegállapító kör­utat Chilében. Beszélgettek több emberrel, aki eskü alatt vallotta, hogy látta a puccsisták áldozatainak holt­testét a Santiagói átszelő Mapucha folyóban — kö­zölték sajtóértekezletükön a jogászok. Beszámoltak egy brazil fiatalemberrel folytatott be­szélgetésükről, aki elmond­ta, hogy több társát gép­fegyverrel lőtték bele a Mapuchoba. ö úgy mene­kült meg, hogy a golyó célt tévesztett, és beugrott a fo­lyóba. Saddruddin Aga Khan, az ENSZ menekültügyi főbiz­tosa felszólította a világ or­szágait, hogy ajánlják fel rendégszeretetüket azok szá­már^ akik távozni akar­nak Chiléből. A főbiztos ezer menekülő elhelyezésé­ről kíván gondoskodni. Az ENSZ menekültügyi főbi­zottságának végrehajtó bi­zottsága táviratban szólítot­ta fel a chilei kormányt, Jiogy haladéktalanul oldja meg a menekültek problé­máit és tartsa tiszteletben a menekültek védelmével és megsegítésével kapcsola­tos normákat. A fej, a széttárt karok között magasból tekint el és tova a végtelennek tűnő vizekre. A fej, Beit-el-Dine, a karok azok a hegyek, amelyek a lassan öblösödő völgyet ölelve körül elő­ször vad meredéllyel, majd mind lankásabban ereszked­nek a tengerpart sziklás homokjáig. Beit-el-Dine, kas­tély, vár, erődítmény, tör­ténelem, múzeum és tanul­ság, de tanúság is egyben. A közel ezer méter maga­san, a völgy felett, vörös­fehér kövekből faragott pompás tervezésű Beit-el­A majd kétszáz éves sze­relmi történet és az emir nagyvonalú, valóban meg- kapóan szép palotája aligha érdemelne mégis néhány mondatnál többet ebben a műemlékekben oly gazdag és legendás históriákban meg éppen bővelkedő or­szágról szólva, ha Beit-el- Dine nem lenne érdekes és aktuális politikai jelkép is. A merész szerpentineken, a mellettük sorjádzó kábí­tó illatú citrus ligeteken ke­resztül feljebb, egyre fel­jebb kapaszkodó autóbusz utasai csak egy arab stí­lusú, és kétségkívül csodá­latos fekvésű palotát lát­nak és még a múzeummá átalakított termek, a bel­ső pompa és gazdagság sem beszél a lényegről, neveze­tesen, hogy az 1840-ig élt emir nyilvánosan is ke­resztény lett. Hogy ebben mi volt a politikai tett egy mohamedán török biroda­lom keretein belül? — úgy vélem, nem is kell különö­sebben . hangsúlyozni. A kezdetben inkább nagyra­vágyó, mintsem tudatoséin politikus Bechir emir a nyu­A másik párt, amely azt a Kemal Janblatot tekinti példaképének, akit egyéb­ként „acélszívűnek” is mon­danak, s aki az arab népek függetlenségéért tett meg­számlálhatatlan erőfeszíté­Dine múltja nem vész el a múlt századok mélységesen mély kútjának titkos sötét­ségében. A XIX. század ele­jén épült várkastély, amely építészeti stílusával ural­kodni látszik a nemrég, és a most épült nyaralók egész során is, egy bizonyos Bec­hir emir — ezen a néven a második — palotája volt, aki nem is annyira nagy­zási hóbortból, mind inkább elrabolt szeretője védelme, s a megölt férj hozzátarto­zóinak bosszúja miatt köl­tözött ide fel, ahol akkor csak a madár járt az or­mok felett. gáti kereskedelem terüle­tén kutatta a lehetőségeket holmi önállóságra, aztán mind merészebb lett őma- ga, s mind erőteljesebb lett a belső bizalom is iránta, mígnem rá kellett döbben­nie arra, hogy a nép veze­tőjének tekinti a török-el­lenes függetlenségi mozga­lomban. És Bechir emir vállalta ezt a harcot, oly egyértel­műen kinyilvánítva, hogy elhagyván mohamedán hi­tét keresztény lett. A ke­reszténység abban az idő­ben a progresszivitás jele és eszköze volt itt, ezen a tájon a mohamedán állam- vallású török birodalommal szemben. Manapság Beit-el- Dine nemcsak Libanon tör­ténetének egy érdekes rek- vizítuma, de a mai politi­kai élet polarizálódásának szimbóluma is egyben. Akik­nek az emir a példaképe, s a kereszténység a politi­kai vallásuk, lényegében ma is egy erőteljesen nyu­gati irányzatú politikai pár­tot jelentenek Libanon bel­politikai életében. sei elismeréseképpen Lenin- díjat is kapott, nos szóval a másik párt, a jobbára mohamedánokat tömörítő haladó arab mozgalom az arab egység, a nemzeti füg­getlenség irányában keresi az előrelépés útjait. Még földrajzilag, sőt tör­ténelmileg is érdekes e két, jelentőségében legnagyobb politikai irányzat: Beit-el­Dinetől nem messze, a hegycsúcs másik oldalán él Kemal Janblat, akinek csa­ládja az elmúlt évszázado­kon keresztül nem volt va­lami jó viszonyban Bechir emir környezetével. Az év­százados és családi gyűlöl­ködést természetesen el­mosta már a történelem, s minden bizonnyal ezekben a nehéz napokban a fejlődés különböző útjait oly kü­lönböző módon kutató po­litikai irányzatok, beleért­ve például az örmények négy pártját is, közösen lépnek fel Libanon függet­lensége és az arab népek egysége érdekében. Kérdőjelek A történelem Eeit-el-Dine tanulságát nagyon egyszerű képletben fogalmazza meg: az ugyanaz, nem mindig ugyanaz. Két évszázada ke­reszténynek lenni és hala­dónak, az egyet jelentett. Az elmúlt évek ezt a mai nemzetközi politikai élet­ben legalábbis erőteljesen megkérdőjelezték. És a kér­dőjelet nemcsak 1967. tette fel. hanem hosszú évek, sőt már évtizedek óta és nap­jainkban is, az újabb izra­eli agressziót megelőzően is feltették a. kérdőjelet na­ponta is a palesztin mene­kültek. Már a harmadik, sőt a negyedik generáció í növek­szik fezekben a menekült- táborokban, — de elevenen él, frissen táplálják is ben­nük régi és elfoglalt hazá­juk emlékét. Ez az „itt se— ott se” állapot, s ez az ért­hetően makacs elszántság nehézzé, sokak számára egy­szerűen elképzelhetetlenné, vagy lehetetlenné teszi a beilleszkedést a libanoni társadalomba például. Ám bár Libanonban csak élnek és valódi hazájuknak azt nem tekintik a palesztin menekültek, mégis elsőknek fogtak fegyvert a délről jött támadás hírére. Gyurkó Géza Kissinger­nyilatkozat Henry Kissinger, ameri­kai külügyminiszter szer­dán, az Amerikai Hadse­reg Szövetsége nevű szer­vezet gyűlésén, amelyen átvette az 1973-as évre ne­ki ítélt George Marshall dí­jat, nyilatkozott a közel- keleti helyzetről. Kijelentet­te: meggyőződése, hogy van lehetőség olyan becsületes és igazságos rendezés meg­valósítására, amely min­degyik félnek megfelel. Eh­hez első lépésként véget kell vetni az ellenségeske­déseknek, majd fel kell szá­molni azokat a körülménye­ket, amelyek a jelenlegi konfliktus kirobbanásához vezettek — hangsúlyozta. A konfliktus nemzetközi kihatásait elemezve hangot adott annak a véleményé­nek, hogy az próbára teszi az újonnan tető alá hozott szovjet—amerikai enyhülést. Sztrájkolok sikere az NSZK'ban A Daimler-Benz és Bosch konszern gépgyártó vállala­tainak mintegy 60 ezer sztrájkoló munkása elérte első sikerét: a munkáltatók attól tartva, hogy a sztráj- kolókhoz a Baden-Würtem- berg tartomány északi ré­szében foglalkoztatott mint­egy 400 ezer munkás újabb csoportjai csatlakozhatnak, beleegyeztek a tárgyalások felújításába a, szakszerveze­tek vezetőivel. Közel-Kelet kezében fegyver az olaj AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK olajkész­lete — a sok évtizedes aktív kiaknázás miatt — zsugorodóban van. A „fekete arany” kitermelésének költségei növeked­nek. Pillanatnyilag a Közel-Kelet még nem túl jelentős mértékben részesedik az ame­rikai olajfogyasztás kielégítéséből. A fel­használós növekedési üteme alapján azon­ban várható, hogy az 1980-as évek elejére a Közel-Kelet olaja már az amerikai fo­gyasztás több mint egyharmadát Jedezi. Az elmúlt hetekben több esemény is tör­tént, amely annak megfontolására kénysze­ríti az amerikai vezetést, vajon folytatha­tó-e továbbra is az egyoldalú Izrael-párti politika. Washingtonban hideghullámot okozott augusztus végén az a hír, hogy iSzadat egyiptomi elnök Rijadban találko­zott Fejszal szaúd-arábiai uralkodóval. Fejszal, aki az arab világ közismerten egyik legreakciósabb és legamerikabará- tabb vezetője, mostanában a közel-keleti válság kapcsán új húrokat pendít meg. Szadatta! való találkozója előtt a király a Newsweek című lapnak adott nyilat­kozatában megfenyegette az Egyesült Ál­lamokat: ha nem változtat Izrael-barát politikáján, Szaúd-Arábia korlátozni fog­ja olajkitermelését. Jamani olajügyi mi­niszter pedig minden kertelés nélkül ki­mondta: kormánya csak „megfelelő poli­tikai légkör kialakulása esetén” hajlandó beleegyezni abba. az Egyesült Államok számára döntő fontosságú tervbe, hogy a jelenlegi napi 9 millió barrelről (1 bar­rel = 159 liter) 1980-ig napi 20 millió barrelre emeljék Szaúd-Árábia kőolajkiter­melését. Így, amikór a Fejszal—Szadat találkozó híre érkezett, Washingtonban senki sem kételkedett abban, hogy vala­miféle közös olajstratégia kidolgozásáról volt szó. MÉG IDEGESEBB reagálással fogadta Washington a líbiai kormánynak azt a szemptemberi döntését, hogy a külföldi tulajdonban lévő olajtársaságok vagyoná­nak 51 százalékát államosítja. Kadhafi döntése nem közvetlen hatását tekintve veszélyes a Fehér Ház számára. Hisz a líbiai „fekete arany” az amerikai olaj­import mindössze 5 százalékát fedezi. A líbiai lépés elsősorban a többi olajter­melő országra gyakorolt hatás szempont­jából aggasztja az amerikai politikát. MINDKÉT ESEMÉNY rávilágított arra is, hogy nincs Washington kezében hasz­nálható megtorló fegyver. Felröppent egy esetleges bojkott gondolata, meg annak lehetősége, hogy meggyorsítják az olajat helyettesítő energiahordozók kutatását. Az utóbbi — az elkövetkező évtized távlatá­ban — üres fenyegetés. Ami pedig a boj­kottot illeti, azt az amerikai szakértők egyenesen nevetségesnek tartják. Az Egyesült Államok — úgy tűnik — egyre inkább válaszút elé kerül. A vá­lasztás lényegét a Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök lapja így fo­galmazta meg: „A kérdés abban áll, hogy Washingtonnak választania kell Iz­rael felfegyverzése és az amerikai ben­zinkutak feltöltése között az elkövetkező években. Az Egyesült Államok hivatalos személyiségeinek többsége azon a véle­ményen van, hogy ez mind hevesebb problémává válik”. t A NEMZETKÖZI kőolajpiac jelenlegi helyzete alapján minden eddiginél ked­vezőbb lehetőségeik vannak tehát a kö­zel-keleti államoknak, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra. Persze egy általános bojkott nem vezetne célra, hisz ezzel a közel-keleti országok önmagukat is jelentős bevételtől foszta­nák meg. De az amerikai és a nyugat­európai energiaháztartásra nézve már az is fenyegető veszély, ha az olajtermelés növekedési ütemét fékeznék. Ez reális fegyver. Az „aeélszívu” Elhagyta mohamedán hitét UM Kó'bálványokat Burma és Kína között, In­dia legészakibb pontján Aru- nachal államban kőbálványt fedeztek fel, amely a Nap- Istent ábrázolja, hét ló von­tatta szekerén. A Nap-temp­lom a hajdani Malinthan ki­rályság romjai között fek­szik; történetét máig sem si­került felderíteni, annak el­Kinek hiányzik Carl Ludwig Schleich né­met írót és sebészt egy ban­ketten megkérdezte asztal- tássnője: — Igaz-e doktor úr. hogy az emberek vakbél nélkül nem tudnak élni? fedeztek fel Indiában lenére, hogy 10 év óta rend­szeres régészeti kutatás fo­lyik a romok között. Malin­than időszámításunk X. és a XI. századában virágzott. A- Nap-Istent ábrázoló csoportozaton kívül a hindu mitológia több más alakjá­nak szobrát is megtalálták. a vakbél? — Asszonyom — válaszol­ta szertartásos meghajlással Schleich — az emberek ál­talában csak-csak megvan­nak nélküle, mi sebészek vi­szont sokkal kevésbé. A filmszínész oroszlán King, az oroszlán' kisko­rában került egy bakui épí­tész családjába az állatkert­ből, ahol születése után any­ja csaknem elpusztította. Meggyógyították és otthon nevelték. King most 3 éves. Súlya 240 kilogramm. Két évvel ezelőtt mutatko­zott be eőször „filmszerep­ben” egy gyermekfilmben, ahol önmagát, a jóságos gyermekszerető oroszlánt ját­szotta. Most Leningrádban egy új film forgatásában vesz részt. King Leningrad kőoroszlán jai „társaságában” Emberséges elefánt AtlXSJl* Madras közelében, Kanja- kumari megyében szeptem­ber 27-én este az országúton egy teherautó nekiszaladt egy elefántnak, amelynek négy lába megsebesült. A hátán ülő idomító leesett, s nem volt képes felkelni a földről. Utasítására, az állat ormányával felemelte és el­vitte a több kilométernyire fekvő segélyhelyre, ahol az állatot gazdájával együtt gondozásba vették. Csend a kocsiban A „Saxon” svéd cég olyan új anyagot dolgozott ki, amely — többek között a személygépkocsik karosszé­riáinak készítésénél használ­ják — tíz decibellel csök­kentheti az autó belsejében keletkező zaj szintjét. Szabadalmazott D. Phillips angol feltaláló, aki kidolgozott egy — álta­la —, emelő korongnak” ne­vezett repülőkészülékét, re­pülő csészealjra kapott sza­badalmat. Bár Phillips nyi­latkozata szerint találmánya még a kidolgozás legkezde­tibb stádiumában van, a re­pülő csészealjnak mégis Az „antiphon MPM” el­nevezésű anyag két finom acéllemezből áll, amelyeket speciális polimér anyag ta­paszt össze. Ez az új anyag kitűnően megmunkáható és mindenütt alkalmazható, ahol csökkenteni kell a zajt. csészealjak „hétszer akkora emelő ereje lesz, mint a helikopternek”, A feltaláló magyarázata szerint a korong forgásának a levegő a felszíni központ­tól sugárirányban oszlik el, aminek eredményeként a ko­rong felett alacsony nyomá­sú zóna képződik és emelő­erő keletkezik. FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL, LEGALÁBB 5 ÉVES VÁLLALATI GYAKORLATTAL ÉS SZÁMVITELI TUDASSÁL RENDELKEZŐ MUNKAVALLALOT KERESÜNK OSZTÁLYVEZETŐI BEOSZTÁSBA. Bérezés megegyezés szerint. ♦ „Gépesítés" jeligére részletes önéletrajzzal és bérigénnyel megjelölt ajánlatokat 1973. október 20-ig a szolnoki Magyar Hirdetőbe kérjük. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom