Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

1973. október 17.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Már a belső munkálatokat végzik a Hűtőgégyár „műszaki fejlesztési házának” építői. A 40 millió forintos költséggel. épülő klímatizált berendezésű irodaházat tervek szerint 1974. szeptemberében adják át rendeltetésének

^ fi rr r

Célszerűség és józan megfontolás

Az új megyei művelődési központról

(HÍRMAGYARÁZATUNK)

A megyei tanács végrehajtó bizottsága és az SZMT együttes ülése tegnap állást foglalt az új megyei művelődési központ építésének szükségessége mellett. Kimondta azt is, hogy a vállalatok, intézmények, a különböző szervezetek bevonásával együttes erőfeszítést kell kifejteni az építkezés elősegítéséért. Ez a határozat a megyei párt-végrehajtóbizottság korábbi állásfoglalásán alapult.

Szükséges, hogy az ebbe a témakörbe vágó tervek mielőbb realizálódjanak, hiszen nem igen van az országban megyeszékhely a miénken kívül, ahol ne lenne korszerű. vagy legalább is a pillanatnyi igényeket kielégítő. művelődési centrum. Sajnos, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ helyiség- hiánnjjal küzd, felszereltsége jóval az országos átlag alatt van. berendezése elavult. ezáltal az ottani környezet inspiráló hatása sok kívánnivalót hagy maga után. S ami a legfájóbb: az érdemi munka további kibontakoztatását, hatókörének növelését mindez erősen korlátozza.

Az új megyei művelődési központ jelentős változást hoz majd, kielégíti a jelen és a közeljövő igényeit. — Anyagi okok miatt azonban nem építkezhetünk úgy, hogy az új intézmény száz év múlva is betölthesse hivatását. A beruházókat a célszerűség és a józan megfontolásokon alapuló takarékosság kell. hogy vezérelje. Ezért csak helyeselni lehet.

hogy az új művelődési központ korábban elkészült előzetes programját a megyei tanács vezetői visszaadták a tervezőknek. Indokuk vaskos és vitathatatlan: feleslegesen sok irodát terveztek, s igen magas az egy négyzetméterre eső építési költség. Kérték a tervezőktől, hogy olyan elemeket vegyenek számításba, amilyeneket a művelődési közDont mellett épülő áruháznál is felhasználhatnak. így sokkal gyorsabb és olcsóbb az építkezés.

Az új megyei művelődési

köznont egyébként a Pelikán Szálló és a Ságvári körút közötti területen épül majd. az eredeti terveknek megfelelően. A tervezők azt ígérték. hogy október 25-re konzultációra kész tervet készítenek, november 15-re pedig szállítják a beruházási programot. A kivitelezési tervet is gyorsan készítik, s így a jövő év végén meg lehet kezdeni. 1975-ben pedig lényegében befejezni az építkezést.

Mi kell mindehhez? Mindenekelőtt — célratörőbb gyüttműködés valamennyi érdekelt szerv között. A beruházási költség például még nem áll teljes egészében rendelkezésre. Több szerv — közöttük a Szakszervezetek Országos Tanácsa — megfontolt ígéretet tett a támogatásra vonatkozóan. Szükséges volna azonban ezeket a jószándékú és mindenképpen dicséretes ígéreteket mielőbb realizálni, hiszen az építkezést nem szavakkal. — hanem pénzzel lehet elkezdeni és mielőbb befejezni.

Simon Béla

Bővült a választék, nőtt a forgalom

(Tudósítónktól)

Mintaszövetkezetté szervezték át ez év januárjában a karcaei ÁFÉSZ-t és 9 hónap elteltével a szövetkezetben értékelték az új üzem- és munkaszervezési formákról szerzett tapasztalatokat.

Az ötszáz dolgozót foglal- fcoztató, évi 280 millió forint forgalmat bonyolító fogyasztási szövetkezetben a helyi sajátosságok figyelembevételével, a dolgozók által kitöltött kérdőívek feldolgozása alapján szervezték át a belső mechanizmust. Szakmai-gazdasági alapegységeket hoztak létre és ezekbe sorolták be a szövetkezet 89 boltját. Minden gazdasági alapegység egy viselőt kapott, aki a

korábbinál nagyobb döntési jogkörrel felruházva jobban meg tudja szervezni az áruellátást, a választék növelését. Csökkentették az adminisztratív munkakörben dolgozók számát és az első háromnegyedév adatai szerint nőtt a boltok forgalma. A bolti eladók és különböző szintű vezetők gazdasági szemléletének, hatékonyabb munkájának ösztönzésére új bérezést- vezettek be. A karcagi ÁFÉSZ- nél az új üzemszervezési formák tapasztalatai alapján ezután elsősorban a jövedelmezőség fokozását, az élőmunka hatékonyságának növelését és az egyes munkahelyek munkaszervezésének javítását tekintik fő feladatuknak,

Betont oldon

Tanfolyam

kereskedelmi

szakembereknek

Megyénkben először szerveztek a kereskedelmi vállalatok vezetői és szakemberei részére tanfolyamot. Az első előadást már megtartották Szolnokon, a Barátság klubban.

A tanfolyam céljáról kérdeztük Simon Józsefet, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét.

— Ahhoz, hogy a megyében az V. ötéves terv feladatainak megismerésére és végrehajtására jól felkészítsük kereskedelnú szakembereinket is. az elméleti, tervezési munkákat már meg kell kezdeni. Ezért felkerestük a Közgazdaságtudományi Társulat megyei szervezetének kereskedelmi szakosztályát, hogy vállalja dolgozóink képzésének megszervezését. Segítségével jutottunk el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetébe melynek munkatársai támogatták kezdeményezésünket, és segítettek a tanfolyam témáinak* összeállításában. Mivel ilyen továbbképzés még nem volt a megyében, mindenütt nagv érdeklődéssel fogadták. Amikor tájékoztattuk a vállalatok és szövetkezetek vezetőit, elmondtuk azt is. hogy olyan szakembereket küldjenek erre a tanfloyam- ra, akikre a tervezési munkáknál lesz szükség. A megyéből összesen százhuszan jelentkeztek továbbképzésre.

— A tanfolyam tíz hónapig tart. Ez idő alatt tíz előadást tartanak a hallgatóknak a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárai. Két hatvanas létszámú csoportot alakítottunk ki, az egyik csoport a kereskedelmi vállalatok tervezése, a másik, a vállalatok korszerű vezetése és gazdálkodása témakörben hallgat előadásokat. Tervünk az, hogy az első csoport egy év után meghallgatja azokat a témákat, amelyekkel a második csoport foglalkozott és persze fordítva is. A tanfolyam elvégzéséről oklevelet kapnak a hallgatók.

— Terveink közé tartozik még és a Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetének munkatársaival már tárgyaltunk róla, hogy Szolnokon induljon szakközgazdász-képzés is. S ez már végzettséget is fog adni.

sz. e.

Olyan porfelleg borítja a jászapáti határt Jászkisér alatt, hogy messziről úgy tűnik, ég és füstöl a föld. Pedig csak a lánctalpasok meg a vetőgépek dolgoznak. Jár- vás Miklós, a Velemi Tsz ag- ronómusa szánakozva néü az embereket.

— Szenvednek szegények. Mire este leszállnak a gépről a kéményseprő fehérruhás pincér hozzájuk képest.

Javakori ember már azag- ronómus.

— Ilyet nem értem még a szövetkezetben. Aratás óta nincs esőnk. Nem a föld, a növény is ki van száradva már. Törjük a kukoricát, megy a kombájn a sorokon, és háromfelé pattan előtte a tengeriszár.

A föld meg olyan, mintha betonból öntötték volna. A naookban 30 kilós rögöt talált Járvás Miklós.

— Most nem szántunk, nem lehet annak nevezni, inkább csak felszaggatjuk a talajt. Meg elszaggatjuk a gépeket.

Ma még könnyű napjuk is volt. Egy vetőgéo tengelye tört csak el. Éppen ma mondtak le arról is, hogy megszántsák a cukorrépa- és a kukoricaföldet. Nem. veszi be az ekét. Marad csak a tárcsa. Nincs a szövetkezetben éjszakai műszak se.

— Nappal is emberkínzás ez. Meg az a sok költség.

Más időben elég a vetőágynak, ha egy tárcsát, egy fogast kap. Most azt csinálják a jászapáti Velemiben: szántás után gyűrűshenger, utána simító, majd a nehéztárcsa, ismét a nehéz simító, aztán fogas következik, ú.jra gyűrűs henger. Így törik össze a hatalmas rögöket. Csakhogy így meg por lesz belőle, nem a jó. szemcsés szerkezet.

— Én nem is tudhatom, hogy mi lesz a maggal. Máskor 10 nap alatt már kisorol a vetés. Egy hónapja vetünk, és még nincs kelésünk. De legjobban a kis esőtől félek, összeáll tőle a por. tönkremegy a vetőmag. Kétszázötven milliméter már a csapadékhiány a jászapáti határban. A magtakaróval rá se mernek már menni a vetésre.

— Fél nap alatt széttépi a talaj. Nincs más út. minthogy a vetés után hengerez- zünk. Egyszer hosszában,

egyszer meg keresztben. Ahogy tudunk, úgy vetünk. Jövőre is enni akarunk.

☆

Nagy darab ember kászálódik ki a piros gép fülkéjéből Pusztamizsén, a jásztelki határban. Kiss János, a traktoros. Télikabát van rajta, de még így is fázik. Gyűrűshengert vontat és nehéz fogast.

— Törjük, zúzzuk a földet, mindent csinálnánk már vele.

Sokszor meg kell állni, nem haladnak vele.

— Négy ujjnyi port készítünk a felszínen, nem jó, de nem tudunk mást tenni.

Két hónaoja ül a génen, mint talaielőkészítő. Már meg is szokta lassan ezt az őszt.

— Nekiáll az ember szervezete. Beszáll a fülkébe is a por. sokszor a gép nyomát se látja az ember. Hát még a vetőgépfarosok, Kisbalázs István, meg AU István? Azok kikészülnek. Hiába tesznek fel szemüveget, belepi a por rögtön.

Kiss Jánosnak is csak a foga fehérük.

— Ügy van ezzel az ember, ha messziről látja a porfelhőt, félne belemenni. De csak az első perc nagyon rossz.

Meg az, hogy a határban nincs mosdás. Délben is úgy ülnek le enni.

— Miért nem otthon esznek?

— Nem tiltaná a vezetőség. De így ig alig haladunk. Hátha még hazajárunk.

Két hónapja nincs meleg ebédjük. Sokszor vasárnap se. A múlt vasárnap is dolgoztak.

— Hogy lehet ezt bírni?

— Ügy. hogy muszáj. Az esők előtt el kell vetni. Hátha még nem lenne két olyan eleven kovácsunk, mint Tú- róczi Dezső, meg Mészáros László. Mit dolgoznak most azok is!

Kiss János fogasából is nap mint nap jut a két kovácsnak.

— Még ilyet nem értem. Egyszerűen kitépi a föld a szerszám fogait.

A jásztelkiek már elvetnek e héten. Iszonyú munka árán.

— Harmada időben, harmada dologgal meglett volna más i időjárásban — mondja a csupapor traktoros. Ránéz ruhájára, mintha lepermetezte volna valaki.

— Még az a jó, hogy a feleségemnek mosógépe van. Mert egy hétnél tovább most nem marad a gúnya az emberen. összeáll a piszoktól.

☆

A jászboldogházi elnöknek, Konkoly Bélának pontos feljegyzései vannak az időjárásról :

— Július 12-én esett utoljára nálunk. A cukorrépát a rögökből szedtük ki. Megfonnyadt még a földben. Tavaly 500 mázsa termett, most 550-re becsültük, adott 350 mázsát hektáronként. Tizenöt mázsát elvitt az aszály a kukoricából is.

A csíkosén határba már nem szeretnek kimenni.

— Rossz ránézni. öt-hat centi széles repedések. Hosz- sza meg nincsen is. Ahol az egyik hasadás véget ér. kezdődik a másik. Nézzük meg, ha el akarunk szomc -dni.

Indulunk is Pesti Kálmán elnökhelyettessel. Félúton összefutunk af agronómussal>

— Levonultunk a Csíkosból. Abbahagytuk, nem tudjuk felszántani, ha nem jön eső.

Az elnökhelyettes elkedvetlenedik:1

— Ismerem a traktorosokat. Tudom, hogy mindent megtesznek, amit ember megtehet. De itt már csak az eső segít.

Érdeklődünk, hová lettek a traktorosok.

— Bementek a műhelybe Üveget kaptunk, már minden gép fülkéjéből kitört a szélvédő üveg.

☆

Jövünk-- végig a Jászságon. Füstöl a határ mindenütt, mintha égne a föld Riasztó hírek az állami gazdaságok megyei főosztályán: Tiszasülyön 17(!) soros munkával vetnek az idén. Jó hír a szolnoki tsz-szövetségben: ezen a héten már lesz olyan tsz, ahol elvetnek.

Nehéz őszünk van. De a betonföldnél keményebb emberek birkóznak vele.

Borzák Lajos

Dolgozni így érdemes

A hatalmas gépen, a ví- diakés szinte falja a nagy acéltömböt. A 100-as horizontális esztergapad — hivatalos nevén egyetemes fúró, marómű — ontja a kékesen csillogó fémforgácsot. A vékony fiatalember gyakorlott mozdulattal nyúl a különböző kapcsolókhoz. A „fogás végig ér”, Vízi Miklós rövid időre leállítja a masinát. Most már — igaz, hogy kiabálva _ néhány szót tudunk váltani, mert körülöttünk tübb tucat esztergapad működik.

— Egy tömörítővibrátor törzsén dolgozom, a fúra- tok esztergályoaását és a simítását végzem. Nagyon óda kell figyelni, mert 12.5-es megmunkálást igényel, és az alapanyag nem éppen a legjobb. Hogyan lettem esztergályos? Nyolcadikos voltam, amikor elmentünk üzemlátogatásra. Az egyik padnál „elvesztem” a többiektől, mert annyira tetszett az a munka. Akkor határoztam el, hogy ezt a szakmát választom.

— És milyen szakmunkásnak tartja magát?

— Közepesnek. Hatvanhatban végeztem, a szakmunkásképző intézetben, azóta itt dolgozom az ApríMárkás nevek

tógépgyárban. Csúcsesztergályos voltam, utána tanultam meg ezen a gépen is dolgozni. ‘ Szerintem itt a gyárban vannak jónéhányan, akik jobban értenek ehhez.

— Mikor csinált utoljára sei ej tét?

— Hát, úgy körülbelül két éve.

Felzúg újra a villanymotor, készül tovább a sok százezer forintos berendezés egyik alkatrésze. Egy „közepes esztergályos” kezenyo- mán?!

— Miki nagyon jó szakember, de egyben szerény is. Hét éve ismerem, de csak jót tudok róla mondani. Bármilyen munkát rá lehet bízni, biztos, hogy jól és gyorsan el is végzi. Emellett benne van olyan plusz is, amiért a munkatársai és a felettesei is „jegyzik” a nevét.

Kovács József művezető szavaira Gál József gyártásvezető helyeslőén bólogat.

— Olyan ember Miklós, aki nemcsak csöngetéstől csöngetésig dolgozik. Munkájában a tehetség szorgalommal párosul. Ebben a csarnokban két műszakban hatvan fiatal dolgozik, akiknek körülbelül a fele 30 éven aluli. Nagyon elégedett vagyok velük, de Miklós nekik is példakép lehet. Nap mint nap Jászapátiból jár be, mégis rengeteg társadalmi munkát vállal. 1958< óta KISZ-titkár, és most ismét őt választották meg, ami bizonyítja, hogy ott is megállja a helyét.

Márkus László kortársa Vízi Miklósnak. Együtt tanulták a szakmát, most is egy munkahelyen dolgoznak.

— Nézze, ez olyan dolog, hogy az ember vagy jó munkadarabot ad ki a kezéből vagy rosszat. Miklós nagyon jól képzett • szakember, de ezt sohasem fitogtatja. A mi munkánkban minden pontosan mérhető, és nála ez a mérce mindig jót mutat. Nemcsak a meó, hanem szerintünk is.

— Még egy ekkora üzemcsarnokban is hamar megismeri az ember a munkatársait _ kapcsolódik a beszélgetésbe Hegedűs Sándor csúcsesztergályos. — Akikkel meg évek óta együtt dolgozik, azokról pontosan tudja, hogy mire képesek, hogy mit végeznek. Mikit annál is jobban ismerem, mert nemrégen még egy brigádban dolgoztunk. Biztos vagyok benne, hogy sok pozitív tulajdonságát említették már, én csak egy valamit említenék: Ő maga is fiatal, és úgy segít a most kezdő esztergályosoknak, ahogy mindenkinek kellene. Akár munkaidőben, akár munkaidőn túl.' Tulajdonképpen nem csinál semmi rendkívülit, csupán nagyon sokat, és nagyon jól dolgozik. Higgye el, nagyon örültem, amikor megkapta a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést.

Zámbó Árpád .