Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

1973. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 tűrkevei változások Üzem, vagy művelődési otthon? 0 l Äz élet váratlanul , tette fel a kérdést a túrkevei ve­zetőknek : hogyan értékelik a kultúra fogalmát? Az tör­tént ugyanis, hogy a Május 1. Ruhagyár üzemének lete­lepítése a művelődési ház megszüntetésének függvénye volt Vagy lesz egy újabb üzem, vagy tovább vegetál a korszerűtlen körülmények között tengődő művelődési ház. Más választás nem volt, gyorsan, kellett dönteni. — Meggyőződésem, hogy helyesem jártunk el akkor, amikor kezdetben százhúsz, most pedig már kétszáznál több nő munkába állítása mellett döntöttünk — véle­kedik Tóth Imre, a városi pártbizottság titkára. — A szocialista szempontok mel­lett kulturális hatása is van ennek az intézkedésnek. A családok jövedelmének nö­vekedése jobban lehetővé te­szi televízió, rádió és köny­vek beszerzését is. A városiasodás nemcsak emeletes házakat jelent — vallják a túrkeveiek. A köz­művesítés minél teljesebbé tétele is az urbanizáció kéz­zel fogható jele. Ma már az intézmények mellett a für­dőszobás családi házak is mind kevésbé nélkülözik a csatornázást. Annak költsé­gei azonban már az első lépcsőben 12 millió forintot jelentenek. Társulásos ala­pon igen körülményes ilyen nagy összeget előteremteni, hiszen az egyetlen nagy­üzemnek, az AFIT-nak sa­ját szennyvíztisztítója van. _ Ilyen okok miatt az a k ülönbség, ami a kis váro­sok és a nagyobbak között megvolt harminc éve, most is megvan, sőt inkább nö­vekszik, — mondja Koszna Szerencsére nem ez a jel­lemző a város iskolohálóza- tára. Közlekedésgépészeti Így aztán a művelődési ház dolgozói átköltöztek az ifjúsági házba. Annak rend­betételére 330 ezer forintot biztosított a városi tanács. A telket megvették, terve­zik, hogy anyagi lehetősége­iknek megfelelően hozzákez­denek majd egy új művelő­dési ház építéséhez. Persze, a közművelődés hatékonysága korántsem csak a művelődési ház függ­vénye. Jó úton járnak a túrkeveiek, hiszen az utób­bi időkben négy klubot ala­kítottak A Vörös Csillag és a Táncsics Tsz rövidesen új klubtermeket bocsájt tag­jai rendelkezésére. Ügy tű­nik, hogy a művelődési ház kényszerhelyzetének jó olda­lai is vannak, mert a külön­böző szervek jobban meg­nézik, mit tehetnek a köz- művelődés érdekében. A korábbi gyakorlattól eltérő­en hetenként egyszer most már a Mozi üzemi Vállalat is zokszó nélkül a művelő­dési szervek rendelkezésére bocsátja a korszerű, színházi előadásokra, műsoros estek­re is alkalmas filmszínházat. Mihály tanácselnök, s bizo­nyít is: — Huszonnyolc év alatt 32 állami lakással gyarapo­dott a város. Évente lénye­gében 1.2 állami lakás ju­tott tehát ide. Ha ezt fel­vetjük, azt mondják: mit akartok, a megyei átlag e körül van, ha a lakosság lélekszámához viszonyítjuk. Ez való igaz, de azt nem veszik figyelembe, hogy Túr- kévén a lakások 10 százalé­ka százévesnél régibb, vá­lyogból, szigetelés nélkül épült. Amikor a Széchenyi úti iskola vége kidőlt, akkor láttuk, hogy még alapozva sincs. Csak úgy elegyenget­ték a földet, arra rakták va­lamikor a vályogot. Ugyan­ezt tapasztaltuk a Bajcsy- Zsilinszky úti iskolánál is. szakközépiskolájukról büsz­kén vallják; ennél nagyobb van az országban, de kor­szerűbb és szebb nemigen. Híre-neve messze kiterjesz­tette vonzáskörét. A felvehe­tő létszám kétszerese jelent­kezett a szakközépiskolába. Most már négy első osztály kezdett. (Ebből kettő leve­lező tagozaton.) Általános iskolai körzete­sítésük teljes, tanyai kollé­giumuk jó hírnévnek ör­vend. Ez év tavaszán Túr- kevébez csatolták Ballát, („pedig nem volt annekciós igényünk”), s azzal együtt egy tanyai iskolát tizenhét gyerekkel. Egy év múlva ezt a tanyai iskolát is fel akar­ják számolni. Szaktanári el­látásuk jobb, mint Szolnoké. Vályogfalú iskola mellett te­hát mást is tudnak mutat­ni a keviek. Előfordul, hogy a felsőbb szervek álláspont­jával ellentétben is. A me­gyei tanács például az egy­típusú iskolákat szorgalmaz­za. A keviek gimnáziumi osztály létesítését vereked- ték ki mégis a szakközépis­kolában, hogy „legyen a lá­nyok továbbtanulására is mód”. Maguknak okoztak gondot, mivel nem Olyan egyszerű a kellő létszám előteremtése. Bárcsak a szakmunkástanuló lányok ügyében is ilyen eredmé­nyes lett volna buzgalmuk. Fogékonyak az ú'ra Egyébként — ha már a ta­nulásnál tartunk — az új iránt igen fogékonyak a kevi emberek. A napokban nyílt meg a Gorkij nyelviskola kihelyezett tagozata a város­ban, mégpedig a tervezett­nél jóval nagyobb létszám­mal, két haladó és egy kez­dő tanfolyammal. A város arculatának fejlő­dése párosult az emberek szemléletének,, gondolatvilá­gának változásával. Min­dennapi események sorozata bizonyítja ezt. Így például az, hogy az egyházi szer­tartásokat nagyobb részben a társadalmi rendezvények váltották fel házasságköté­seknél, névadóknál és teme­téseknél egyaránt, A szem­léletváltozás leginkább a napi munkában tapasztalha­tó, — de arról bővebben majd a következőkben. Simon Béla Következik: őszintén vagy szőrmentén? A városiasodás nemcsak eme’etei jelent Vályog helyett Az országgyűlés megtárgyalja Törvénytervezet a statisztikáról Az országgyűlés jogalkotó munkájában gyakorlattá vált, hogy a törvényjavaslatok, tervezetek sorsát eldöntő par­lamenti viták több esztendős előkészítés záró akkordjai. Jól példázza ezt a statiszti­káról szóló törvényjavaslat, amelynek előkészítő munká­latait kishíján három eszten­deje kezdte meg az Igazság­ügyi Minisztérium és a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A tervezet paragrafusaiban, elő­írásaiban. egész szellemében tükröződik, hogy a statiszti­ka alapvető feladata a szo­cializmus teljes felépítésének, a tervgazdálkodásnak a sta­tisztika sajátos eszközeivel történő segítése. A törvény- javaslatot együttes ülésen vi­tatta meg az országgyűlés terv. és költségvetési, vala­mint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. A parag­rafusokat elemző képviselők és a meghívott szakemberek véleménye egybevágott: idő­szerű és sürgető a statisztika átfogó, a korszerű követel­ményeket kielégítő szabályo­zása. A szocialista statisztika alapjait egy 1952-ben szente­sített törvény teremtette meg, Az új szabályozás alapvető .célja olyan összehangolt sta- túztükai rendszer kialakítá­sa, amely — megfelelő mun­kamegosztással — alkalmas a statisztikára háruló fel­adatok teljesítésére, megaka­dályozza a felesleges, kettős vagy szakszerűtlen statiszti­kai tevékenységet, s megvé­di az adatszolgáltatókat az indokolatlan megterheléstől, többletmunkától. A törvény­javaslat összeállítói gondosan ügyeltek arra, hogy az újra­szabályozott státisztikai rend­szer — egyebek között — biztosítsa a begyűjtött ada­tok széles körű felhasználá­sát, egységes fogalmi rend­szert és módszertant- teremt­sen, fokozza az adatok hasz­nosításának hatékonyságát és megteremtse a statisztika, il­letve más információrendsze­rek összhangját. A törvénytervezet paragra­fusai meghatározzák a Mi­nisztertanács tagjainak és az államtitkároknak államjogi (politikai) felelősségét, az egyéb (büntetőjogi, polgári jogi stb.) felelősséggel kap­csolatban pedig — az állam- polgári jogegyenlőség elvének megfelelően — azt tartalmaz­za. hogy a Minisztertanács tagjaira és az államtitká­rokra is a minden állam­polgárra vonatkozó általános szabályok az irányadók. Mintáiért mozgalom, kertbarátok köre (Tudósítónktól) A fogyasztók széles körét étintő témáról, a városok és ipari települések zöldség-, gyümölcsellátásának helyze­téről, az erről szóló kor­mányprogram végrehajtásá­ról tanácskozott tegnap a Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége mellett működő gazdaságpolitikai­társadalmi bizottság. Megyénk zöldségtermő te­rülete az utóbbi 10 évben a felére csökkent. Friss zöldségből a megye még mindig nem önellátó. Nyil­vánvaló, hogy a városok és ipari települések ellátásán is van bőven javítani való. Jó kezdeményezések már vannak. Megállapították, hogy a szolnoki zöldségter­melési együttműködés példá­ját jó volna ha követné me­gyénk többi városa is. A Tisza II. vízlépcső és öntö­zőrendszerei a zöldségterme­lés fejlesztésében új lehe­tőségeket kínálnak, ezért a megye komplex zöldség­termesztési távlati tervének kidolgozására felkérték a kecskeméti Zöldségtermesz­tő Kutató Intézetet. A népfront kezdeményezi a megye mintakert mozgal­mának a megszervezését. A társadalom különböző réte­geit érintően szervezi a kertbarát-köröket. 4 helyzet tarthatatlan Korszerűbben kell termelni a háztáji földeken is Gondolatok a megyei mezőgazdasági aktíva után Fejes István, a jászaüsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz fő­könyvelője kiszámította: egy lovasfogat fenntartása napi 300 forintjába kerül a közös gazdaságnak. Egy évben ez már 109 ezer 500 forintot je­lent. Magas a fogatosok munkabére, drága a lovak­nak a takarmány. És e pil­lanatban is huszonöt fogat tartására kényszerül a Pe­tőfi Tsz. Most még nem is tehet mást. mert ezerkétszáz háztáji tulajdonos van a fa­luban. és azok bőven adnak elfoglaltságot egész éven át. Sőt a betakarítás idején még nem is győzik a munkát. A mostani töréskor is legalább húsz gépjárművet kötött le három hétig, hogy a termést fuvarozgatták. Hol leli tartállyal, hol meg csak félteherrel furi­káztak a vontatók, teher­autók, amikor pedig a kö­zösben is rengeteg a munka. A közösben mindig szín,ültig pakolhatnak, a háztájiban vi­szont csak annyit, amennyi termett. Mennyi lehet az ilyen gazdaságtalan út csak egy tsz-ben, hát egy megyé­ben, sőt az országban? Sen­ki nem tartja számon, hi­szen a munkát úgy is el kell végezni. Még meg sokszor úgy, hogy mindent félretéve. Nem is kíván ilyesmit sen­ki, sőt a már készülő ötödik ötéves terv élelmiszergazda­ság! programjának tervezői úgy fogalmaznak: a háztáji most is a népgazdasági ter­melés szerves része lesz. A szövetkezetszociológusok pe­dig azt állítják a jövőbe te­kintve, hogyha el is veszti majd termelési funkcióját a háztáji, felveszi majd a hobby jelleget. így lesz-e vagy másként, majd meg­mondják, akik megérik. De az bizonyos, a falusi embe­rek háztájijával — tsz-ta- gok. pedagógusok, illetmény- földjével — hosszútávon szá­molni kell és számolunk is. Ezért érdemel a je­lenleginél nagyobb figyelmet Márcsak a termőterület nagy­sága miatt is. Szolnok me­gyében évente 40 ezer hektár háztájit mérnek ki a ter­melőszövetkezetek. Ez a ter­melőszövetkezetek szántóte­rületének egyheted része! Ar­ról nem is szólva, hogy ezek a legjobb termőföldek. Min­den gazdaságra általános, hogy a lelkeföldet mérik ki a háztáiiba. Mégis azt hal­lottuk legutóbb a Szolnok megyei élelmiszergazdasági aktíván: a nagyüzemi átlag­nál mintegy 10 mázsával ala­csonyabb termést ad a ház­táji. Meglepő? Az bizony, hi­szen, legalább ennyivel kelle­ne többet teremnie, lévén a java földekről szó. Eszerint csak tessék-lássék módon művelnék meg tulajdonosaik a háztájit? Ellenkezőleg. A szövetkezeti mozgalom kez­detén egyenesen kitűnt a közös táblák közül a jól ápolt háztáji föld. Ma sem fogyott semmit a szorgalom. Nem is a háztájiban, történt változás, hanem a közösben. A termelőszövetkezetek nagy tábláin kialakult az iparsze- rű termelés, túlzás nélkül mondhatjuk a zárt rendsze­rekkel a világ ma legkor­szerűbb technikája, termesz­tési eljárása uralja a'szövet­kezeti táblákat. A háztájiban pedig ma­radt minden a régiben. Meg­maradt a kapa, elmarad a műtrágya, az .öntözés, a nö­vényvédőszer, nem a bőven termő fajták vetőmagja ke­rül a földbe. A hagyomá­nyos kisüzem konzerválódott az igazi nagyüzemben. Az eredmény? Már ma 10 má­zsával kisebb termés hektá­ronként. De holnap még na­gyobb lesz az eltérés, ha be­lenyugszunk ebbe az álla­potba, hiszen a nagyüzem ipari termelési média most válik még általánossá. A hektáronkénti 10 mázsa csak Szolnok megye 40 ezer hektáros háztáji gazdaságát figyelembe véve 400 ezer má­zsa kukorica. Óriási népgaz­dasági tétel ez az országban, de a megye terméshozamát tekintve is lényeges vissza­tartó vagy meglendítő elem. Ezért szentelt figyelmet a témának az a megyei tanács­kozás, amely a megye élel­miszergazdaságának jövőjé­ről is szólt. \f. aktira nemcsak a hozamkiesést nézte. Azt is, hogy ez a kisebb termés is négyszer annyi emberi mun­kát köt le hektáronként, mint a közös művelésben, levő te­rületek. Ez pedig már a szö­vetkezet érdekeivel és a háztáji tulajdonosok érdekei­vel is ellentétes. A szövetke­zeti munkarendet is zavarja, hogy a tagság négyszer any- nyi ideig pepecsel a háztáji földön, mint ugyanakkora te­rületű közösön. Háztáji mű­velés, betakarítás idején hát­rányt szenved a közös mun­ka. Nem szólva a szállító­eszközök huzamos, a közös szempontjából tétlenségre ítéléséről. A jászalsószent- györgyi példa általános. Dr. Bereczki. Lajos megyei ta­nácselnök-helyettes beszélt erről az aktíván. A háztáji termés fuvarigénye a három­szorosa annak, mintha ugyanez a termésmennyiség a közösben teremne — mondotta. Aztán: a , kisújszállási Ki­nizsi szövetkezetben mesélik, hogv a háztáji hátráltatja a vetést. Búza megy a háztáji kukorica után. de néhány emberük késlekedve takarít- ja be. A megmaradt egy-két csík azont>an éonen. elég ah­hoz, hogy az egész táblán út­ját állja a tsz talajelőkészítő gépeinek. A jelenlegi állapot a tsz-tagoknak sem jó. Ti- szasason kezd kialakulni, hogy napszámossal kapáltat- ják a háztájit a tagok, hogy addig se essenek el a közös­ből származó keresettől. A jászkiséri Kossuth Tsz-ben tréfásan azt mondják, az járt jól, akinek a háztájiját telje­sen kivitte a belvíz a nyá­ron. Nekik ugyanis az átlag­termést kiadja a szövetkezet, a többiek viszont maguk tö­rik le a kis csutkákat, mi­vel az ő területükre is rossz idő járt. A megyei aktíva ügy foglalt állást: ez az állapot tarthatatlan tovább. Mi te­hát a kiút? Ezt is megjelölte a tanácskozás: a jövő évtől a háztájit is be kell vonni az iparszerű termelésbe. Tu­lajdonképpen nem is mond­tak ki merőben újat. A jász­apáti Velemi Endre Tsz-ben például — s máshol is — saját helyzetük ismeretében már e tavaszon ezt tették. Ott hatszáz háztáji tulajdonos van, 340 hektárral. Teljesen önkéntes alapon már az első évben, száztizenheten úgy határoztak: legyen a földiük a szövetkezetével együtt a ba­jai rendszerben. Egész éven át semmi gondjuk vele, a tsz műveli a legfejlettebb tech­nológia alapján ugyanúgy,' mint a közöst, beillesztve a közös vetésforgóba. A tsz-nek nem kell kerül­getnie semmiben, a betaka­rítást is a gépek végzik egy tételben. Utána a tábla átla­gának megfelelően szétmérik széztizenhét felé, levonják a művelési költséget, a ház­táji tulajdonosoknak szinte annyi a dolguk, hogy átve­gyék a termést és etessék ál­lataikkal. Az aktíva után vezetőségi,' részközgyűlési határozat szü­letett a jászalsószentgyörgyi szövetkezetben is. Azóta Tóth János, a háztáji bizottság el­nöke sorba járja a tagokat. A tsz húszmázsás morzsolt kukoricát garantál az újat választóknak, ötezer forintot fizet annak, aki nem a ter­mést kéri, de lehetőséget ad arra is, hogy az eddigi szo­káshoz ragaszkodjon valaki.1 Az érdeklődésből arra számí­tanak, legalább hatszázan a zárt rendszert választják az ezerkétszáz háztáji jogosult­ból. Nem kis munka ez még fizikai teljesítményben sem. Több mint 70 ezer ház­táji tulajdonossal kell szót érteni. És az újra nem min­denki egyszerre fogékony. El kell kezdeni, a lassan bekö­szöntő téli időszak pedig ki­váló alkalmat teremt erre.' Tsz-vezetők, szakembereit, a pártszervezetek sokat tehet­nek a meggyőzésben. A ház­táji korszerűsítése közérdek* de épp úgy érdeke a háztáji tulajdonosoknak is. Borzák Lajos Hetven év után újra hasúnkban Budapesten tanácskozik a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Hetven évvel ezelőtt, 1904- ben tanácskozott először Budapesten a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, a most 78 esztendős, tekinté­lyes testület. Azóta hazánk­ban ilyen nagy nemzetközi szövetkezeti tanácskozás nem volt. Az SZNSZ-nek hatvanhat országban mű­ködik szervezete, összesen 284 millió tagot számlál. A nemzetközi szövetség központi és végrehajtó bi­zottsága, különböző al- és szakbizottságai ■— mintegy háromszáz tisztségviselő — most Budapestre készül. Ok­tóber 7—17 között hazánk­ban tartja ülését az SZNSZ. A rangos esemény előké­születeiről, céljairól és prog­ramjáról tegnap a Parla­mentben tájékoztatta a saj­tó munkatársait Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az OKISZ és az Országos Szövetkezeti Ta­nács soros elnöke. — A Londonban 1895-ben alakult és jelenleg is ott székelő szövetség központi bizottságának figyelme egy­re inkább a szocialista or­szágok felé irányul — mondta Rév Lajos. — Ta­valy az SZNSZ XXV. kong­resszusát Varsóban rendez­ték meg, az idén pedig Bu­dapesten tanácskozik a köz­ponti bizottság, a végrehaj­tó bizottság és a szakbizott­ságok tagsága. Budapestre elsősorban azért esett a vá­lasztás, mert az utóbbi évek­ben a magyar szövetkezeti mozgalom nagy nemzetközi tekintélynek örvend. Ki­emelkedőnek tartják kül­földön is a szövetkezeti el­mélet továbbfejelsztését és a szövetkezeti jogalkotás magyar eredményeit. Az is hozzájárul ehhez, hogy a magyar szövetkezeti mozga­lom igyekszik nemcsak a szocialista világban, hanem nyugaton is jó kapcsolato­kat kialakítani. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy az EN3Z- szel. a FlAO-val együttmű­ködő szövetség támogatja és ápolja a világ békéjének: biztonságát, az európai né­pek együttműködésének gon­dolatát. A nagyjelentőségű tanács­kozás programjában vidéki látogatások is szerepelnek. A mezőgazdasági, a halásza­ti és az ipari szakbizottsá­gok az ország jól működő szakszövetkezeteiben tanul­mányozzák a magyar szövet­kezetek munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom