Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 2. Helsinki után Géniben Lennyel traktorok húsz országban 1 Az Ursus lengyel trakto­rok iránt — amelyeket az i idén több nemzetközi vá- [ sáron és kiállításon mutat- f tak be, többek között Lip- í csében, Minszkben és Dub- linban — egyre nagyobb az érdeklődés külföldön. A Varsó környéki Ursus trak­torgyár az év első hat hó­napjában kb. 4 000 traktort adott el 20 országnak s ez­zel jelentősen túlteljesí­tette félévi exporttervét. A lengyel traktorok leg­nagyobb vásárlója Jugosz­lávia, Franciaország s újab­ban Svédország. A meg­rendelők listáján szerepel többek között Anglia, Bel­gium, Dánia) Görögország, Hollandia, Olaszország és Spanyolország. A legkere­settebbek a C—355 típusú, középnagyságú traktorok. 1 973. augusztusi napjait az egyetemes európai biztonság és együttmű­ködés problémáival kapcsola­tos latolgatások teszik emlé­kezetessé. „Augusztusi na­pok” — mondjuk és emléke­zetünkben önkéntelenül fel­merül a múlt. 1914. augusz­tusában kezdődött meg az el- ' ső világháború, 1939. augusz­tusában pedig új, még pusz- títóbb vihar felhői gyülekez­tek Európa fölött és e vihar következményeit a népek még ma is érzik. Ám nem azért emlékezünk a múltra, hogy a figyelmet ráirányítsuk, hanem azért, mert — mint Leonyod Brezs- nyev mondotta ,— nem akar­juk, hogy ez a múlt vissza­térjen. Hogy ez a kívánság valósággá váljék, a Szovjetu­nió és a többi szocialista on- szág javasolja, hogy minden mesterséges halogatás és hu­zavona nélkül oldják meg az egyetemes európai biztonság­gal és együttműködés fej­lesztésével kapcsolatos kér­déseket. Erre kötelez a megállapo­dás is, amelyre Helsinkiben 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada külügyminisztere jutott az európai biztonsági értekez­let munkájának folytatását illetően. A napokban Géni­ben összeült a konzultatív bi­zottság, szeptember 18-án. pe­dig a különféle egyéb bizott­ságok, hogy elkezdjék a finn. fővárosban betervezett, ja­vaslatok konkrét megvitatá­sát. Megkezdődött tehát az európai biztonsági értekezlet második szakasza, a közös álláspontok további kidolgo­zásának szakasza. Az európai béke ellenségei persze nem hagyják abba a próbálkozásokat, hogy min­den lehetséges „érvvel” el­riasszanak a békés együtté­lés elveinek megvalósítását- tóL A leginkább elterjedt ilyen „érvek” közé tar­tozik az az állítás, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása folytán Jól halad a betakarítás a Szovjetunióban Majd egy hónap kell még ahhoz, hogy a Szovjetunió egész területén befejeződjék a betakarítás. Az aratás Kö- zép-Ázsia déli részén kez­dődött és Szibériában meg Észak-Kazahsztánban ér vé­get. A gabona mindenütt jó termést hozott. Bár aszály sehol sem mutatkozott, a nyári mezei munkák igen nehéz körülmények között folynak. Közvetlenül aratás előtt ugyanis sokhelyütt erős esőzések voltak és megdőlt a gabona. Jelenleg is sze­szélyes az időjárás. Mezőgazdasági szempont­ból a Szovjetunió éghajlati viszonyai világviszonylatban a legbonyolultabbak közé tartoznak. A szántók jóré­sze abba az övezetbe esik, ahol nincs elegendő csapa­dék, azokban az években pedig, amikor a gabona nö­vekedésének idején nincs hiány nedvességben, gyak­ran esik akkor is, amikor már nem kellene. Nagyon kevés a földművelésre any- nyira kedvező terület, mint amilyen például az Egyesült Államok szántóterületének nagy része. Mindez nem kis mérték­ben drágítja a betakarítást. A cél az, hogy az aratás és cséplés mielőbb lebonyolód­jék és a gabona magtárba kerüljön, ami — tekintettel az óriási távolságokra —, nem kis feladat. Ennek biz­tosítására az idén a követ­kező eszközöket vették igénybe: Először: az ipar még ta­vasszal feladatul kapta, hogy kiegészítőleg többezer kombájnt, traktort (különö­sen kerekes, fogatolható traktorokat) és teherautókat szállítson a mezőgazdaság­nak. A gépipar teljesítette ezt a feladatot. Másodszor: előirányozták, hogy a korán betakarító körzetekből n^gy mennyisé­gű gépi felszerelést irányí­tanak át, kezelőszemélyzet­tel együtt, azokra a terü­letekre, ahol később fognak hozzá az aratáshoz. Ugyan­ez történik egy-egy körze­ten belül, az egyes gazda­ságok között is. Harmadszor: intézkedések egész rendszere szolgálja a betakarításban közvetlenül részvevők anyagi ösztönzé­sét, a munka ütemének és 'minőségének fokozása ér­dekében. Az idén jelentő­sen emelték a Szibériában, Észak-Kazahsztánban, az Uraiban és a Volgavidéken dolgozó kombájnosok bér­pótlékát, amelyet a nehéz időjárási viszonyok között végzett munkáért fizetnek. Az állami gazdaságok veze­tői persze az időjárástól függetlenül is nagyobb pót­lékokat engedélyezhetnek annak ösztönzésére, hogy a gépkezelők minél gyorsab­ban végezzenek a munkával a saját gazdaságukban és mielőbb a közeli vagy tá­volabbi szomszédok segítsé­gére mehessenek Anatolij Sztreljanij a Szovjetunió kisebb érdek­lődést tanúsít majd az eu­rópai államokkal való együttműködés iránt. Sem­mi sem áll távolabb az igazságtól mint ez. Ellenke­zőleg: e viszony javulása, a két ország kötelezettségvál­lalása a nukleáris háború megakadályozására új bá­zist teremt valamennyi olyan , ország közötti konstruktív együttműködés számára, amely őszintén érdekelt a nemzetközi kapcsolatok gyö­keres átalakításában. Az európai biztonság el­lenségei más „indokokat” is felhozott. Kiagyalták példáz^ ul azt a tételt, hogy a kis és nagy országok érdekei nem egyeztethetők össze és Európa kis országai — úgy­mond — semmi lényeges előnyhöz nem jutnak az eu­rópai problémák általános rendezése révén. Ez az érv épp oly „átgondolt”, mint az előbbi. Vajon az európai ál­lamok közti kapcsolatok ál­talános alapelvek elfogadá­sa, nevezetesen: lemondás az erőszak alkalmazásáról, a határok sérthetetlensége, az államok egyenjogúsága stb. — nem felel meg valamennyi orszáÉ érdekének, legyen az nagy vagy kicsiny, katonai szövetség tagja vagy ilyenen kívül álló, kapitalista vagy szocialista ország? Az európai enyhülés ellen­ségei nemcsak az értekezlet eszméjét akarják lejáratni, de az egyes részvevőket is egymásnak akarják ugratni. Az utóbbi időben különösen megélénkült a francia—szov­jet együttműködés ellenfelei­nek tevékenysége. A Nouvel- le Atlantique, a NATO he­tilapja odáig ment, hogy kritikusnak nevezte a jelen­legi francia—szovjet viszonyt. Sajnos, Franciaországban magában ugyancsak előfor­dulnak hasonló megnyilatko­zások. A tények azonban, cá­folják. A Szovjeunió- ban nemrég fogadták Jobert francia külügyminisz­tert, aki eredményes tárgya­lásokat folytatott a szovjet vezetőkkel. Ugyancsak Moszkvában nemrég ért vé­get a francia—szovjet nagybi­zottság ülésszaka, amely ki­dolgozta a két ország gazda­sági együttműködésének tíz eves programját. A francia nemzetgyűlés elnöke. Edgar Faure a Szovjetunióban tett utazása után hangsúlyozta: Meggyőződése, hogy a szov­jet—nyugatnémet és szovjet— amerikai viszony javulása nem csökkenti a francia— szovjet együttműködés je­lentőségét. A francia—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolatok tovább bővülnek, újabb és újabb te­rületekre terjednek ki és mind tökéletesebb formáik alakulnak ki. Az államok egy csoportja közötti együtt­működés fejlődése egyálta­lán nem vezet a más orszá­gokhoz fűződő kapcsolatok csökkentéséhea. Az enyhü­lés általában kedvezően hat ki a nyugat- és kelet-euró­pai országok viszonyára. Példaképpen az NSZK-t és Lengyelországot szeret­nénk említeni. Néhány éve még bajos volt elképzelni, hogy a két ország kapcsola­taiban a második világhábo­rú kezdetétől felhalmozódott problémákat gyorsan és ha­tékonyan meg lehet oldani. Most mégis minden, a helyé­re kerül. Az NSZK olyan-' nak ismerte el a szocialista Lengyelországot, amilyen az ma. A lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálódnak és fejlődnek. Más példákat is említhe­tünk. Folynak a tárgyalások az NSZK és Csehszlovákia, illetve az NSZK és Magyar- ország, valamint Bulgária között a diplomáciai kapcso­latok felvételéről. M indez bizonyítja: már az egyetemes európai problémák megoldá­sának előkészületei hozzájá­rulnak az államok közötti kétoldalú kapcsolatok ren­dezéséhez. Ez az összefüggés fordított irányban is fenn­él: a kétoldalú kapcsola­tok javulásának mértékében erősödik az európai együtt­működés, melegszik föl az általános nemzetközi légkör kontinensünkön. A múlthoz nincs visszatérés — ez Euró­pa népeinek egyöntetű aka­rata, Ny. B. Egyiptom és Líbia uniójának ünnepi aktusa. Képünkön Asszad és Kadhafi aláírja az egyesülésről szóló okmányt Szovjet-magyar együttműködés a gyógyszergyártásban A KGST országok szorosan együttműködnek a gyógyá­szati eszközök és a gyógysze­rek gyártásában. — A szocialista országok széleskörű integrációjának egyik ragyogó példája a szovjet—magyar együttmű­ködés — mondatta a sajtó képviselőinek Mihail Vep- rincev. a Gyógyszeripari Mi­nisztérium nemzetközi kap­csolatok igazgatóságának ve­zetője. A szovjet—magyar kooperáció magába foglalja a testvérintézmények tudo­mányos-műszaki kapcsola­tait, valamint a gyógyszerek és műszerek kölcsönös szál­lítását. Nagyon érdekes például az Össz-szövetségi Orvosimű­szer Kutatóintézet és a ma­gyar gyárak együttműködése. Az első két / magyar intéz­mény, amely a szovjet kuta­tóintézettel felvette a kap­csolatot. a Medicor és az ORMI volt. Jelenleg az össz-szövetsé­gi kutatóintézet és a Medi­cor egy respirátor műszer­komplexum kialakításán dol­gozik, amely a légzés mec­hanizmusának kutatását szol­gálja. Ez a szovjet intézet endoszkópok és fényforrások kialakításán is munkálódik. Ezekhez a száloptikát a Magyar Optikai Művek biz­tosítja. iiií. A kölcsönös szállítások év- ről-évre növekednek. A gyógyszer és gyógyászati esz­közök szovjet importjában mint szállító, Magyarország szilárdan tartja vezető pozí­cióját. A szovjet gyógyszer- gyárak tuberkulózis elleni, gyulladáspótlő, gombásodást megszüntető készítményeket és antibiotikumokat szállíta­nak magyar megrendelésre. Az értékes szovjet gyógyá­szati eszközök közül ki kell emelni a T—5 ultrahangos berendezést, amely radikuli- tiszt, isiászt, neuralgiát. fu- runkulust és más betegsége­ket gyógyít. Egyelőre ez az egyetlen készülék, amely si­keresen gyógyítja a Behtye- rev-féle kórt. Az elektroszon—4 T hor­dozható, tranzisztoros alta-- tókészülék nagyon egyszerű felépítésű és könnyen kezel­hető az agykéreg megbete­gedése, alvás-zavarok, hipeiv tónia, asztma, ekcéma ese­tén hatékonynak bizonyult. Az ISZL—4 berendezés a mesterséges vérkeringést tartja fenn a szívműtétek és más létfontosságú szervek izolált operációja esetén. A hasonló rendeltetésű külföl­di készülékek között nincs párja. Sötét foltok Afrika térképén Néhány héttel ezelőtt még kevesen voltak, akik hal­lottak Wiriyamu, vagy Kisbashi afrikai falvak nevéről. Ma már mindkettő az antiimperialista harc jelszavává vált, éppen úgy, mint néhány éve a dél-vietnami My Lay. „Velük hatalmasak va­gyunk, nélkülük senkik” — mondta egy alkalommal Sa­lazar, Portugália egykori fa­siszta diktátora. Nyílván tudta, mit jelentenek orszá­ga számára az afrikai gyar­matok. Portugália, amely Európa legelmaradottabb ál­lamai közé tartozik, jelenleg területének mintegy huszon­kétszeresét (Portugália terü­lete 92 082 km’, afrikai gyar­mataié csaknem 2 millió km2) tartja Afrikában gyar­mati ellenőrzése alatt. A történelem torz fintora, hogy napjainkban ez az állam a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma. Egy évtizeddel ezelőtt, amikor a fekete kontinens népei szinte robbanásszerű­en visszanyerték állami füg­getlenségüket, a portugál gyarmatok határánál ez a folyamat megállt. A Sala- zar-féle fasiszta rezsim minden eszközt megraga­dott, hogy a kolóniáktól tá­voltartsa az önállóság és a szabadság eszméjét. A gyarmati függetlenségi törekvések kíméletlen elfoj­tásában a hazai okokon kí­vül sajátos nemzetközi ér­dekek is közrejátszottak. A nyugati, volt gyarmattartó hatalmak Afrikából való távozásuk után további be­folyásuk zálogát a fajgyű­lölő rezsimekben és a por­tugál gyarmatokban látták. Ezért — közvetlenül, vagy közvetve — minden támoga­tásig megadtak a Dél-afrikai Köztársaság és Rbodésia fajgyűlölő kormányainak, il­letve Portugáliának, hogy a kontinens középső és déli részén érős védelmi öveze­tet hozzanak létre, amely­nek éle a független afrikai államok ellen irányul. Ellentétben más gyarmat- tartó államok gyakorlatával, Portugália semmilyen előké­születeket nem tett, hogy „tengerentúli tortományai”- nak nevezett gyarmatait elő­készítse a függetlenségre. — Persze ebben az is közre­játszott, hogy a közelmúlt­ban afrikai területein rend­kívül értékes természeti kincseket fedeztek fel. Angolában például jelen­tős (kb. 600 millió tonnás) olajlelőhelyeket tártak fel, amelyeknek kiaknázását amerikai és dél-afrikai érde­keltségek már meg is kezd­ték. Nyugatnémet cégek ak­názzák ki a 170 millió ton­na vasércet rejtő bányatele­peket, angol és dél-afrikai vállalatok profitját növelik a gyémántbányák, amelyek A Mozambiki Felszabadítási Front harci egysége (FRELIMO) egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom