Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
1973. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Készül a napos jelentése. A karcagi leánykollégiumban Tóth Mária másodikos szakközépiskolás könnyű helyzetben van. A tanév elején még minden nap mozgalmas, eseménygazdag Fiímjegyzet Öt könnyű darab Az öt könnyű darab főszereplője Robert, vagy ahogy társai, barátai és barátnői szólítják: Bobby, különös ember. Feltűnő ismer- . tetőjele a határozatlanság, a zselekvőképtelenség. Hihetetlenül alacsonyra állítja a „mércét”, felkészül a nekifutásra, aztán kapja magát: hátat fordít, s elmegy valahová, az egészet újrakezdeni... Ha mint az előző filmnél, úgy itt is az alkotás irodalmi megfelelőit keressük, John Ugdike Nyúlcipő- ■jének hőse jut az eszünkbe. A téma tehát nem új. „Nem új, de érdekes... Látszólag érthetetlen Bobby viselkedése. Mint nálunk mondani szokás volt: „jó családból” származik. Szülőháza agy villa, valahol Washington mellett, egy csodálatos szépségű tó partján. Anyagi jólét, gondos szülők — ez a gyerekkor. Bátyja hegedül, húga zongoraművész. Bobby eleinte ugyancsak zongorázik. Tehetségesnek tartják. A tehetség mit sem kopott. Mégis, mit csinál most? Alkalmi munkás. „Nem érdemes rá szót vesztegetni” — fogalmazza meg ő maga. I Emberi kapcsolatai is alkalmi jellegűek. Könnyen megszerezhető, üres nők, hozzá hasonlóan kétes agzisztenciá- jú barátok. Érthető tehát, ha hősünk nem érzi jól magát. Mit választ helyettük? Nem, nem a cselekvést. Menekül tovább. Californiából Washingtonba, Washingtonból Alaszkába, s aztán minden bizonnyal tovább és tovább. Két „rossz” helyett tehát egy harmadikat. Pedig biztos, a kóborlás, a csavargás, a „vagabund” élet nem jelenthet megoldást. Ezt már Bobby is tudja. Mégis... A film így sajnos torzó. Hiányzik egy rész, s éppen a legfontosabb: az igazi választás, a cselekvő ember példája. Reménykedünk benne, hogy a mozaik egy másik darabja ezt majd pótolni fogja. Lehetőleg minél előbb. A film főszereplője Jack Nicholson vadonatúj sztár. Nagyon jó színész. A magyar származású operatőr, Kovács László neve. Kamerája átsegíti Bob Rafelson rendezőt a buktatókon. Mondhatnánk egy közepes film gyengeségein. — sz —8 Megnyílt a 46. bélyegnapi kiállítás A hagyományoknak megfelelően a 46. bélyegnap alkalmából országos kiállítást rendezett a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége. A kiállítást tegnap Jánossy Lajos akadémikus, a MABEOSZ elnöke nyitotta meg a szövetség Vörösmarty utcai székházában. A kiállításon 26 gyűjtő mintegy 124 keretben mutatja be többezer bélyegét, különleges összeállításait, Magyarország bélyegeit, sőt a bélyeg előtti levelek egy csokor - ját is. Érdekességnek számít a tengeralattjáró postát, a hadihajók tábori postáját, s a repülés fejlődését szemléltető bélyeg bemutató. A szeptember 30-ig megtekinthető kiállíásról, a bélyeg ünnepéről a Magyar Posta is megemlékezett: tegnap hozta forgalomba a Magyar Nemzeti Múzeum régi magyar ékszereiről készített bélyegsorozatot és bélyegblokkot. Károly bácsi nyolcadikos — Egy pillanat, Károly bácsi. tegye csak az asztalra az iratokat — szólt a jövevényé hez a kunhegyesi vb-titkár, megszakítva a beszélgetést Befejezte a telefonálást. — No, Károly bácsi, hát beiratkozik a nyolcadik osztályba? — kérdezte, majd a válasz után — mely csak egy röpke „be” volt — hozzátette: — Nagyon helyes, örmmel hozzájárulok. A különleges kérés fölkeltette a kíváncsiságomat. — Szilágyi Károly, hivatalsegédünk — mutatta be. — Károly bácsi — ugye megengedi, hogy így szólítsam — hány éves? — ötvenkettő. — Ha jól hallottam, most fog nyolcadik osztályba járni. Miért szánta rá magát? — Már két éve járok iskolába, befejeztem a hetediket. Itt vagyok a tanácsnál hivatalsegéd, aztán az embert gyakran olyan feladatokkal bízzák meg, amihez — éreztem — nem értek eléggé. Előbb kellett volna tanulni, csak mindig közbejött valami. Két éve elhatároztam, nem halogatom tovább, elvégzem az általános iskolát. — Mit szóltak az iskolában? A szomszédok, ismerősök? — Az iskolában nagyon örültek, iparkodtam is, hogy ne legyen semmi baj. A szomszédok, nem mondom, néha vicceltek, hogy vén fejjel beülök az iskolapadba, mondták is: „Tán tanácselnök akarsz lenni?” Engem nem érdekelt. A kisunokám meg azt mondta. „Ügy is lehagylak, nagypapa”. Le is hagyott, kitűnően végezte a másodikat. — A munka mellett nem megterhelő iskolába járni? — A számtan egy kicsit nehezen megy. de segítenek a munkatársak. Eleinte sokat küszködtem, esténként a tévénézés helyett is tanultam. Az átlagom 3.6. — Gyerek korában szeretett tanulni? — Igen. Hentes és mészáros akartam lenni, de mi cselédek voltunk, ezért még ez sem sikerülhetett. Szünidőben egy bakancsot, egy öltözet ruhát meg három mázsa búzát kerestünk. A hate dikba már nem írattak be az apámék. — Mit jelent a maga számára a tanulás? — Jobban részt tudok venni a beszélgetésben, mert eddig mit tudtam volna mondani? Hogy hat ökröt hajtottam? Most még az irodalomhoz is kezdek érteni. Figyelem a tévé műsorát. Eleinte az iskolatévét néztem. ma leginkább a Hét műsorát szeretem. ■ Késő délután csak az igaz- gatóheyettest. Tihanyi La- josnét találtam az iskolában, öt kértem meg, hogy beszélgessünk Károly bácsiról. — Jól ismerem őt —kezdte. Tanítottam a gyerekeit, az unokája is idejár, harmadik osztályos. Most ő is itt tanul, már harmadik éve lesz. Szeretettel fogadtuk. Nagyon szorgalmas, soha nem hiányzik, ha a hivatali elfoglaltsága miatt mégse tud eliönni, — de ez nagyon ritkán fordul elő — üzen. vagy eljön bejelenteni. Azok a 16—17 éves fiatalok. akik túlkorosak az általános iskolában. és még a dolgozók iskolájában is bukdácsolnak, példát vehetnének róla. Károly bácsi, aki az élet iskolájában már leérettségizett, most lett nyolcadikos. Szőke György Folklór és idegenforgalom O o Miből mennyi!, és hogyan ? Gondolatok egy országos vita tükrében A Duna—Tisza közi Napok keretében a folklór és az idegenforgalom témakörben országos tanácskozás volt Kecskeméten, amelynek vitaindító előadását Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tartotta. Az előadás egyik vezér- gondolata volt, hogy az idegenforgalom — belső és külföldi turizmus — számára az eddigieknél sokkal többet kell bemutatni gazdag folklór hagyományainkból, és az álromantikus, sokszor vásári mutatványok helyett a népművészetre kell támaszkodni. Tárgyilagosan fogalmazott, megoldást kereső mondatok hangoztak el a turizmus kultúrpolitikai • és vendéglátóipari összefüggéseiről. Az országos vitától függetlenül is feltehetjük a kérdést: az idegenforgalom üzlet, vagy kultúrpolitika? Egyértelmű választ adhatunk; kultúrpoLitika és üzlet. És ebben a kölcsönvi- szonyban a kultúrpolitika a meghatározó. Senki sem kívánja, hogy az idegenforgalmi, vendéglátóipari vállalatok, szervezetek tisztes kereskedelmi haszon nélkül dolgozzanak. Sok kárt okozhat viszont az a szemlélet, amely kultúrpolitikánktól, sőt gazdaságpolitikánktól is elszakadva, a mindenáron való haszonszerzést szorgalmazza. Ez esetben ugyanis, az elégedetlenül távozó idegen rossz hírünket viszi a nagyvilágba, amely az erkölcsi veszteségen kívül anyagi kárt is .okozhat: a későbbiekben csökkentheti idegenforgalmunkat. A kecskeméti vitában megfogalmazódott: új szellemű idegenforgalmi politikát kell kialakítani és folytatni. Támaszkodni kell az eddigi eredményekre, de de sok területen minőségi változásra van szükség. Folldór és idegenforgalom — számunkra miért fontos ez a kérdés? A megyei tanács vb a napokban tárgyalta a Tisza XI, üdülőkörzetének kialakításáról szóló tervet. A „Kis- Baiiaton” néhány éven belül az ország legfelkapottabb üdülő, szórakozó centrumainak egyike lesz. A Hortobágyi Nemzeti Park egy része, — a legértékesebb területe; Nagyiván és környéke —r Szolnok megyéhez tartozik. A két leendő, jelentős idegenforgalmi centrumhoz a fő közlekedési utak Szolnokon. és a megye más városain vezetnek keresztül. Az új turisztikai centrumok — nyilvánvalóan — az újdonság erejével hatnak majd, felfokozott érdeklődést váltanak ki bel- és külföldön, egyaránt. Szolnok megye minden bizonnyal néhány éven belül az ország legfontosabb idegenforgalmi területeinek egyike lesz. Dehát, messzi van odáig, — vagyis sok mindent kell tenni a felkészülés érdekében. A mi megyénk viszonylag gazdag néphagyoanányok- ban, szellemi és tárgyi vonatkozásokban egyaránt és népművészeti alkotóerőkben. Európa-hírfl keramikusok fafaragók, a Tisza TáncegyütI ■ —— Korúak operacsillagai Új sorozat a rádióban Az opera-rovat műsorai új sorozattal bővülnek szeptember 23-tól a magyar rádióban. Vasárnap a Kossuth- adón a délutáni órákban a „KorunK operacsillagai” című sorozat első adásában a világhírű énekest. Placido Domingót mutatják t>e. A továbbiakban megismerkedhetünk még Monserrat Caballé. Ludmilla Dvorakova. Ion Vickers. Jurij Mazurok, James King művészetével. tes, az énekes, hangszeres népművészek, Páva-körök stb... De be tudjuk-e mutatni szellemi és tárgyi népművészeti kincseinket hazai és a külföldi turistáknak? A maga teljességében nem. Pedig — ezt a példák sora bizonyítja — világszerte igen nagy az érdeklődés a magyar népművészet iránit. A megyében élő fazekasok, fafaragók, néptánc-csoportok, népi énekesek, olykor elsöprő sikerrel szerepelnek külföldön. De hovatovább olyan helyzet alakul ki, hogy külföldön többet látni őket, mint itthon, szűkebb hazánkban. A megyében alkotó népművészek sajnos meglehetős elszigeteltségben dolgoznak. Hiányoznak az élő népművészeket befogadó bemutató termek, az állandó kiállítások. a turistákat meggyőzően hívogató nyomtatott útikalauzok. A Karcag mellett eflkocsi- kázó külföldi honnan tudhatná, hogy a magyar népművészet egyik fellegvárába terhetne be? Honnan szerezhet arról tudomást a világ, hogy Szolnokon minden másddik évben — a fesztivál keretében — megnézhetné a magyar néptánc legjobb művelőit, alkiknek Moszkvától Párizsig tapsol Európa? A külföldet járók tudják, hogy milyen nehéz helyet kapni egy-egy bolgár, román, olasz, francia sorolhatnám — tájjelleget bemutató vendéglőben. Nekünk, sajnos, nincsenek ilyen gondjaink. A régi fogadó fogalma kiveszett ... Jellegtelen, álmo- dernkedő — tisztelet a ■'kivételnek: a falusi piktorok által kimázolit ■— éttermeket csinálnak, igen drágán, a tájjellegnek megfelelő, a legjobb néphagyományokat ápoló, hangulatos, otthonos, a szó legnemesebb értelmében magyaros vendéglők helyett. Nem arra gondolunk, hogy minden étterem egy- egy kis népművészeti múzeum legyen, de azt természetesnek és célszerűnek tartanánk, hogy a várhatóan nagy idegenforgalmú útvonalak mentén, a legexponáltabb idegenforgalmi helyeken, magyaros fogadókat építenének, alakítanának ki. (A legegyszerűbb belső építészeti eljárásokkal, a népi iparművészet alkotásainak felhasználásával viszonylag szolid befektetéssel. És, hogy ez mennyire indokolt, bizonyítja a legfrisseb hír: a Hortobágyi Nemzeti Parkban számba veszik és rendbe hozzák a pusztai csárdákat. A Hortobágyon jelenleg hét — a régi időből fennmaradt — csárda található. A Meggyes csárdában — Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán — már meg is kezdődött a felújítás.) A kecskeméti országos tanácskozáson nagyon élesen felvetődött, hogy a népi kultúrától mennyire elrugaszkodtak az egyes szórakozó helyeken játszó „népi” zenekarok. Többségük népdalt — tisztelet a kivételnek — már nem is igen játszik. Ha ezek a zenekarok tudnák, hogy milyen torzok a nagy zenekarra hangszerelt zeneműMit ígér a televízió? Kedden, szeptember 25-én „Eszergom 1000 éves” címmel közvetítést adnak a nagymúltú városbóL Szerdán, szeptember 26-án a gyermekekhez szól a Pengető című műsor, este Belgráditól közvetítik a jugoszl ávia—magyarország válogatott labdarúgó mérkőzést. Szeptember 27-én. ■ csütörtökön Henry James „Egy hölgy arcképe” című regénye nyomán készült angol vek a „banda” előadásában... Nem véletlen, hogy a kecskeméti tanácskozáson olyan megállapítás született, hogy a zenés szórakozó helyeken folyó közízlésrontásnak — ha másképpen bem lehetséges — központi, adminisztratív intézkedéssel kell véget vetni. Félreértés ne essék, nem az „árvalányhajas, délibábos magyar rónák” hamis hangulatának visszalopá- sáról van szó! Sőt! Idegen- forgalmi politikánknak kerülnie kell minden olyan látványos cirkuszi mutatványt amely hamis képet ad népünk életéről. A nemzeti jellegünket ízlésesen. tisztán, minden erőltetettség nélkül bemutató idegenforgalmi tevékenység nem azonos az ál- magyarkodó vendéglátással! Vannak kiemelkedő tehetségű népművészeink? Vannak. Keresettek a magyar népművészeti tárgyak? Igen, A magyar néptáncnak itthon is jó híre van. külföldön is? Igen. A magyar népdalkincs — elsősorban Bartók és Kodály révén — diadalútját járja a nagyvilágban? Igen. Célszerű és hasmos mindezeket bemutatni a turistáknak? De még mennyire! Persze elsősorban nem a külföldiekre kell gondolnunk,—■ néha ilyen hibába esnek — számunkra sokkal fontosabb, hogy az emberekben, a felnövekvő magyar generációkban erősödjék a szocialista nemzeti érzés, hazafiság. Hamarosan mega! altul a Tisza II. Üdülőkörzet Intéző Bizottsága. (A testület pontos címét még nem tudjuk.) Óriási munka vár rá, hiszen a távlatok csaknem beláthatatlanok, a tennivalók özöne elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Nem elég, ha „Kis-Balato- nunk” lesz. (Hogy hívjuk majd az új tavat? Füreditó? Víztározónak mégsem-e-J vezhetjük.) Jó utak kellenek hozzá, szállodák, kedves han* gulatos fogadók is kellenek, értő személyzet kell: oroszul, németül, franciául és más nyelveken beszélő idegenforgalmi szakemberekkel. Egészségügyi intézmények kellenek, üzlet- és gépkocsi szervizhálózat is kell, jó telefon-összeköttetés is kell. és — végezetül, de tényleg nem a sor végén — a gazdag, a nemzeti kultúránkat is híven bemutató, folytonos, ne mes, kultúrprogram kell. Ez utóbbiban folklór hagyományainknak nagy szerepet kell kapniuk. i Óriási munkát jelent ennek a programnak a megvalósítása, de megéri, mert elősegíti a Közép-Tiszatáj fejlődését. Éppen ezért úgy véljük hogy tudományos alapossággal tervezett, a mindennapok pontos munkájában érvényesülő társadalmi összefogásra van ahhoz szükség, hogy a számunkra csaknem teljesen új, nagy horizontlátást igénylő feladatoknak jól tudjunk megfelelni. T. L. filmsorozat első epizódját vetítik Ajánlat címmel. Szeptember 28-án, pénteken kezdik sugározni örsi Ferenc Zrínyi című háromrészes tévé drámáiét. Szeptember 29-én, szombaton a zenés tv színház Schubert Házi háború című vígoperáját mutatja be. Szeptember 30-án, vasárnap — a Budapesti Művészeti Hetek alkalmából — a népi kismesterségekről készített a tv filmsorozat nyitányaként kerül képernyőm A kékfeső című produkció.
