Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 23. Szeptember hősei Az első antifasiszta fegyveres felkelés emlékére A világ első fegyveres antifasiszta forradalmának ötvenedik évfordulójára emlékezünk ma. Arra a napra, amelyen 1923 szeptemberében a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a bolgár nép fegyveres harcra kelt a fasiszta katonai diktatúra ellen. Megiuház A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatására viharos forradalmi fellendülés kez­dődött a világon. A forra­dalmi hullám csúcsait a pro- letáriátus olyan dicső fegy­vertényt jelezték, mint a németországi forradalmi ese­mények. a Magyar Tanács- köztársaság diadalmas nap­jai, a Szlovák Tanácsköz­társaság, a kiéli tengerész felkelés. A nemzetközi proletariá­tus forradalmi mozgalma széles visszhangot keltett Bulgáriában is. Már 1918 őszén a fellázadt bolgár ka­tonák felkeltek a monarchia és a burzsoázia ellen, a tár­sadalom demokratikus át­szervezéséért. .Lenin: „Bul­gária nyíltan bennünket utánoz...”) A felkelést el­fojtották, a forradalmi hul­lám azonban az' országban nem csillapodott. A felke­lések és sztrájkok ismétlőd­tek Bulgáriában, jelezvén, hogy nagy társadalmi vál­tozások értek meg. A há­ború utáni első választás után hatalomra került a Bolgár Földműves Népi Szö­vetség demokratikus kor­mánya. Ezután több olyan re­form született, amely — nem érintve a kapitalista társadalmi rendszer alapja­it __ a dolgozók, a demok­r atikusan gondolkodó töme­gek érdekeit tükrözte, a fi­nánctőke és a nagyburzsoá­zia hatalmát korlátozta. A nemzetközi helyzet azonban nem kedvezett az ilyen reformoknak. A hú­szas évek elejére Európá­ban mindenütt visszaverte a burzsoá reakció a prole- táriátus forradalmi rohama­it. Üj szakasz kezdődött, amelyet a fasizmus felbuk­kanása is jelzett. A reak­ció mindenütt a legbrutáli- sabban számolt le a kom­munistákkal, a velük együtt­érző demokratikus gondol­kodású emberekkel. B ulgáriában is elérke­zettnek látta a re­akció az időt arra, hogy — kibontva a fasiz­mus zászlaját — előkészít­se a leszámolás^ a demok­ratikus erőkker Megkezdő­dött a fasiszta diktatúra elő­készítése. Egy ideig útját állva e terv megvalósításá­nak a parasztság érdekeit képviselő, kormányon lévő BFNSZ és a kommunista párt egységfrontja. Ez az időszak egyébként jő példá­val szolgált a későbbiek­ben is a bolgár népnek ar­ra, hogy csak a szilárd mun­kás-paraszt szövetség, a szé­les demokratikus egységfornt képes eredményesen harcol­ni a burzsoázia ellen, a ha­talomért való harcban ugyanúgy, mint az elért vív­mányok megtartásában. 1923 folyamán sajnálatos fordulat állt be. Az egyre jobban fasizálódó burzsoázia felhasználta azt, hogy a de­mokratikus összefogás idő­közben meggyengült, az egységfront szétesett és jú­nius 9-én fasiszta fordula­tot hajtott végre. Eltávolí­totta a hatalomról a de- mekratikus kormányt. A széles néptömegek azon­nal felismerték azt a fe­nyegetést, amelyet kivívott jogaikra, eredményeikre a fasizmus jelentett. Tömeges ellenállás szerveződött szer­te az országban. A fasisz­ta kormány, miután szétver­te a földműves szövetséget, teljes erejével a kommunis­ták ellen fordult. Sok ezer kommunistát vetetlek bör­tönbe, vagy a legkegyetle­nebb módon meggyilkoltak, á pártszervezeteket szétver­ték. A kormány széleskö­rű támadást kezdett a dol­gozók gazdasági vívmányai ellen. A munkabér 20—30 százalékkal csökkent, az árak emelkedni kezdtek. Mindez fokozta a dolgozók gyűlöletét a fasiszta hata­lombitorlók ellen. Ebben a helyzetben úgy ítélte meg a Bolgár Kom­munista Párt, hogy új for­radalmi fellendülés veszi kezdetét. Rátértek a töme­ges fegyveres felkelés elő­készítésére, majd 1923 szep­temberében el is kezdték a felkelést. Ily módon a meg­szilárduló fasiszta diktatúra viszonyai között, a bolgár nép a kommunista párt ve­zetésével harcba indult a demokráciáért, az emberibb életkörülmények megterem­téséért. Ez volt a történe­kemben az első fegyveres népi megmozdulás a ké­sőbb megerősödő, s majd­nem egész Európára kiter­jedő fasizmus ellen. A szeptemberi antifasisz­ta fegyveres népi felkelés felölelte majd az egész Bul­gária területét. Vezetője Vaszil Kolarov társaságában az a Georgi Dimitrov volt, aki később a nemzetközi an­tifasiszta összefogás kiemel­kedő európai harcosa, a fa­sizmus elleni népfront moz­galom eszméjének egyik szü­lőatyja volt. A felkelés a legtömegesebb méreteket Észak-nyugat Bulgáriában öltötte. Több várost elfoglal­tak, Mihajlovgrádban kikiál­tották a munkás-paraszt ha­talmat. H iába volt azonban a nép hősiessége. A sok kedvezőtlen kö­rülmény együttes hatására a szeptemberi felkelést a fa­siszta hóhérok eltiporták. A kíméletlen ellenforradalmi terrortól egész Bulgária vér­zett. A felkelés sok ezer résztvevőjét letartóztatták, szörnyen megkínozták és megölték. Egész falvakat gyújtottak fel, a felkelők házait pedig tüzérséggel rombolták szét. Sok felkelő külföldre menekült, az emig­ránsok keserű kenyerére szorulva. A bolgár nép hősies har­ca széles visszhangot keltett1 a világon. A felkelés hírét a kommunisták és a világ haladó közvéleménye nagy szimpátiával fogadta. Ugyan­akkor mélységes felháboro­dást keltett az ellenforradal­mi fasiszta terror kegyet­lensége. Elítélték a fasiszta hóhérokat azért a vadállati kegyetlenségért, amelyet a bolgár nép ellen követtek eL Az 1923 szeptemberi fel­kelés nagy tanulságokkal szolgált a bolgár és a nem­zetközi munkásmozgalom számára. A tanulságok mar­xista elemzése újabb elmé­leti megállapításokkal és taktikai módszerekkel gyara­pította a kommunista moz­galom fegyvertárát. A felkelés lángja megvilá­gította az utat a szocializ­mus győzelméhez Bulgáriá­ban. Tanulsága a mának is szól. E nagy leckére emlé­kezve a Bolgár Kommunista Párt állandó feladatának tartja a munkásosztálynak a parasztsággal és az értelmi­séggel való harci szövetsé­gét; A szeptemberi hősök egykori dicső tettei ma az új szocialista haza építőit lelkesítik Bulgáriában. Bi­zonyítéka ennek az is, hogy a bolgár nép a dicső szep­temberi események 50. év­fordulóját a társadalmi élet minden területén elért si­kerekkel ünnepli. A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszu­sának határozatait végrehajtva, szoros barát­ságban a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, a fejlett szocialista társada­lom felépítésének útján ha­lad. Kívánjuk, hogy ez az út mindannyiunk örömére sikerekben gazdag legyen. Mi»yar régészprofesszor a jugoszláviai topolyai ásatásokról Dr. László Gyula régészr professzor, a népvándorlás korának neves szakértője az elmúlt hetekben résztvett a jugoszláviai Topolyán vég­zett régészeti ásatásokon. Egy többszáz sírt tartabnazó avarkori temető feltárása kezdődött meg, s e munkála­tokhoz hívták meg a ma­gyar professzort. A szarmaták és az avarok történelmi sorsa, a Duna- völgyben való megjelené­sük. itteni életük a magyar régészeket is élénken foglal­koztatja. Dr. László Gyula az ásatások kezdeti tapasz­talatait összegezve rendkí­vül érdekesnek és jelentős­nek minősítette azt a tényt, hogy a szarmata és avar sí­rok egy temetőben vannak. Ez ugyanis annak lehetősé­gét veti fel. hogy a szarma­ták beleolvadtak az avar népességbe. A további ása­tások ezt a feltevést meg­erősítették de esetleg egé­szen más értelmezést is ad­hatnak az eddigi tapaszta­latokból levont első Követ­keztetéseknek. Az ásatások során sok olyan sírt találtak amelye­ket feltételezhetően kirabol­tak. A professzor szerint in­kább feldúlt sírokról van szó. A szakemberek vélemé­nye ezzel kapcsólatban meg­oszlik. A legelfogadhatóbb feltevés az. hogy nem a Kin­csek végett, hanem bosszú­ból dúlták fel a sírokat. A ielek és a rekonstruálható nyomok alapján rövid idő alatt dúlták fel a sírokat és azonos módszerekkel. Ez ar­ra enged következtetni, hogy nagy és jelentős történelmi eseménynek kellett ezen a helyen Lezajlania. Minderre végleges választ a Topolya környéki rendkívül gazdag régészeti lelőhelyek további feltárása adhat. Nemzetközi verseny Japánban Az MRT U indul A japán rádió és televí­zió társaság (NHK) az idén is megrendezi immár ha­gyományos nemzetközi rádió és televízió oktatási prog­ram versenyét. Az október elején kezdődő versenyen ötvenhárom ország nyolc­vannégy rádió és televízió társasága vesz részt, köz­tük a Magyar Rádió és Te­levízió. A kéthetes verseny­re benevezett műsorok zö­me tudományos, földrajzi, történelmi, illetve zenei té­mákat ölel fel. Hazánk két évvel ezelőtt már díjat nyert az NHK nemzetközi oktatási program versenyén. Levelet kaptunk, amely­ben arról érdeklődnek, hogy a megruház igealak hogyan kaphatta ver, üt jelentéstar­talmát s használati értékét Hogy erre a kérdésre adott válaszunk teljes legyen, kí­sérjük figyelemmel a szó alakjának és jelentésének fej­lődését. A ruha szó alapjelentésé­ben a testünket fedő öltözék neve volt. Ebből a szóból képzett ruház igealak a ru­hával ellát jelentést nevezte meg. A régi magyar nyelv­ben ebben az alapjelentésben éltek a megruház igealakkal is. Később az ige igekötős változatai átvitt jelentések­kel kaptak nyelvi szerepet, s a felruház, átruház igék az ellát, jogosít; szerepet, hatáskört átenged, áthárít rokonértelmi szósorba von­hatók be. Az 1780-as évektől kezdve van adatunk arra is, hogy a tolvajnyelvben, az argóban, a jassznyelvben a ruház, megruház igealakokkal ne­vezték meg a verés fogalmát Is. s * így a megruház szó ebbe a toljavnyelvi rokonér­telmi szócsaládba sorolható: bunyóz, hirigel, zamekol stb. A tolvajnyelvből, a zsar­gonból került át szavunk a köznyelvbe. Eleinte csak szű- kebb körben. alacsonyabb stílusszinten éltek vele s ak­kor is csak tréfálkozó szán­dékkal. Ma már szinte álta­Az Akadémia tudós-plé­numa előtt Haimann György, az Iparművészeti Főiskola tanszékvezetője ismertette a közelmúltban a könyvpiacon nagy sikert aratott könyvé- neK disszertációs változatát, A tudós tipográfus egy év­tizedes kutatómunkája során a legnagyobb magyar nyom­dász. a XVII. században élt Tótfalusi Kis Miklós élet­útját követte nyomon. Töb­bek között a legapróléko­sabb munkával derítette fel a református tanítóból vi­lághíressé lett kolozsvári be­tűmetsző és tipográfus tevé­kenységének valamennyi fontosabb mozzanatát. Fényt derített gazdag betűkészle­tének eredetére és utóéleté­nek máig fellelhető részle­teire. Hatalmas betűkincsét Is felszínre hozta és elsőnek ánossá vált a használata, és a megruház igealak az üt, ütlegel, ver, megver, kiporol, elpáhol, eldönget, ellazsna- kol, elagyabugyál, elcsépel, megrak, megvág stb. rokon- értelmű szósor teljes jogú tagjává vált. Hogy a ruház, megruház ígealakok a verés fogalmát Is megnevezik, abban nagy •zerepe volt az ütés szó je­lentéstartalmát is hordozó cigány ruhi szóalaknak is. A ruhi, ruhizni szavak a tol­vajok, a sipisek nyelvében Igen gyakran kaptak nyelvi szerepet. Mivel a ruhi ci­gány szó hangalakjában na­gyon hasonlít a magyar ruha szóhoz, a ruház, megruház szóalakok könnyebben vál­tak alkalmassá a verés fo­galmának kifejezésére. Gya­kori jelenség nyelvünkben a hasonló szóelemeket tartal­mazó szóalakok keveredése, Illetőleg az a mód, hogy a két hasonló hangalakú szó hat egymásra. Ez történt az Idegen eredetű ruhi és a -ma­gyar ruha szavak használati értékének keveredésében is. Az argó szóláskincsében ezért élhetnek egymás mel­lett a következő formák: megruhizta, megruházta, ru- hit adott neki, ruhát adott neki, ruhit szakít, ruhát sza­kít (megveri zebra ruhit, zeb­ra ruhát adott (alaposan megverte, véresre verte). Dr. Bakos József állapította meg tudományos hitellel, hogy az mai betű- állományunk gerincét alkot­ja. Haiman György felkutatta a Hollandiát járt biblia- nyomtató munkásságának ismeretlen részleteit, és egy­séges rendszerbe foglalta szabályos építőelemekből összetevődő könyvművésze­ti tevékenységiét. Az érdekes disszertációs disputa élénk érdeklődést váltott ki és azon a szaktu­dósokon kívül a könyvbará- tok és hajdani nagy erdélyi betűmetsző kései „kollégái”, a nyomdászok is képvisel­tették magukat. A tudós munka elbírálói úgy véle­kednek, hogy Haiman György feltáró munkája kulturtörténelmünk jelen­tős gyarapodása. Vasárnapi dÖttflÖgések Leülök, körülnézek. Megérzem, hogy lesnek. Hát egy hölgy. Kihúzom magam. Lesz, ami lesz! A hölgy ugyan kissé ko­ros már hozzám, olyan 20 év körüli, de úgy les, hogy nem bírok ellenállni. Visz- szalesek. Jöjjön aminek jönni kell! Oh, szép ifjúság, hiszek igézetedben, motyo­gom felé a híres verssort, de az ifjú hölgy nem válaszol. Csak les. Én is... Hát, nem kereshet valami jól, mert az egész háta, válla meztelen. Hiába, drága a ruhaanyag. Csak a legfontosabb helyeit takarta be. Vagy esetleg nagyon spórolós? Lehet, mert a frizurája is elég borzos! Régen lehetett fodrásznál. Vagy esetleg összekócolta... a szél? A szeme? A sze­me az meg hogy csillog! Milyen révete- gen néz! A szája meg, kis cseresznyevi- rág, félig nyitva. Mintha... mintha hív; na, hogyaszongyahogy: gyere, csókolj meg tubicám, szaporán ..; Még sem estem bűnbe. Az ifjú hölgy ugyanis csak egy kitűnő, színes nyomda- technikával előállított reklámtábláról hí­vogat. Ráadásul nemcsak engem. Minden­kit, akik csak betérnek a presszókba. Előtte egy karcsú üveg: Ámor vermuth. Alatta aranybetűs felírat: „Ámor az igazi mámor.” Ahá. most már értem. Nem is olyan spórolós ez a hölgy. Nem azért félmeztelen. Meg a haját sem a szél fúj­ta össze. Meg a szája sem azért van nyit­va, mert mondani akar valamit. Meg a szeme is mitől csillog? Hát az Ámortól: van az vagy 30 fokos, biztos. Azóta sokszor találkoztam az ifjú hölgy­gyei. Nem öltözött az fel azóta se. Meg a szeme is úgy csillog még mindig. Ah, van az az Ámor tán még 40 fokos isi Legutóbb egy ifjúsági klubban láttam. Ott is spicces volt egy kicsit. De nem maradt ám azért hatástalan. Nem am. Azt hiszem érdekli a fiatalokat, hogy mi az igazi mámor. Hát az Ámor. Ami szesz­tokokban is mérhető. Neki mérgesedtem az ifjú hölgynek: Idefigyeljen, maga kecskeméti kislány (mert odavaló) nem elég hogy amúgyis megisszuk még a természetfelelős lajbiját is, maga meg még biztatja ezeket a gye­rekeket. Na megálljon! Bosszút esküdtem. Bementem az egyik középiskolába. Van-e pénzük szemléltető­eszközre. kérdeztem az igazgatót. Hát, hát hogyis válaszoljak már, hogy ne mond­janak pesszimistának? Válaszolt valahogy. A lényeg: pénz az nincs, az igazgató op­timista. összeadtunk egy üveg kövidin- kára valót. Elvittük Kajla Jani bácsinak, aki a stencilgépet kezeli. Morgott egy ki­csit. hogy legalább zöldszilvánit hoztunk volna, de azért kötélnek állt... Az ellenpropaganda anyag hamarosan elkészült. Nem olyan mutatós az igaz, de jó. Szép, félbarna szívópapírra írtuk; Hajrá pedoszok, ellensúlyozzátok az álla­mi szeszipar csábításait! A nagyhatású propaganda anyagot ki­tűztem a klub falára. Az ifjú hölgy mel­lé. Várom a hatást. !- ti »1 Szeptemberi Felkelés Ferdinand városában, (Ma Mí- hajlovgrád) A rohamot a legendás Andrej pópa vezeti (S, VENEV festménye) A disszertáció témája: A LEGNAGYOBB MAGYAR NYOMDÁSZ ÉLETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom