Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

1973. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a VIII. magyar békekongresszus A szakszervezetek politikai és érdekvédelmi munkájának tapasztalatai Beszámoló a megyei pártbizottsági ülésen Az alábbiakban részleteket közlünk a szakszervezetek! politikai és érdekvédelmi munkájáról tartott szóbeli jelen­tésből, melyet Árvái István, az SZMT vezető titkára ter­jesztett elő a pártbizottság tegnapi ülésén. A jelentés első részében szólt a szakszervezetek pártirányításáról és a ta­nácsi szervekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel kiala­kított munkakapcsolatokról. Majd elemezte a szakszerveze­tek választott testületéinek irányító tevékenységét, kapcso­latát a tagsággal. A megyében nőtt a szak- szervezetek taglétszáma, kedvezően alakult a szerve­zettség, jelenleg 117.789 tag­ja van a szakszervezeteknek. A szervezettség 92,7 százalé­kos. A megye 420 szakszer­vezeti alap- és középszer­vében 83 függetlenített funkcionárius és 17.284 vá­lasztott tisztségviselő végzi a mozgalmi munkát. A vá­lasztott szervekben nőtt a fizikai munkások, a nők és a fiatalok aránya. Az SZMT irányító, ellen­őrző tevékenysége sokat fej­A jogok gyakorlásáról A szakszervezeti tanácsok és bizottságok jogkörüket és hatáskörüket különböző ha­tékonysággal gyakorolják. Jogaik közül az egyetértési joggal élnek legjobban. Ez alapvetően a kollektív szer­ződések, a munkaverseny, az újítási, a munkavédelmi és a törzsgárda-szabályzat elkészítése és jóváhagyása során, illetve a választott tisztségviselők ügyében jut érvényre. A gazdasági veze­tők azonban nem egyszer a szakszervezetek megkérde­zése nélkül térnek el a sza­bályzatoktól, főleg a túló­ráztatás elrendelésekor, a munkarendi előírások meg­változtatásakor. A vélemé­nyezési jog gyakorlásáról szólva kiemelte az előadó, hogy a szakszervezetek köz­reműködtek az évi és kö­zéptávú tervek elkészítésé­ben, főként az élet- és mun­kakörülményekre vonatkozó fervfejezetekhez adtak — a dolgozóktól összegyűjtött ta­pasztalatok alapján — fel­használható javaslatokat. Az ellenőrzési joggal való élés — a munkavédelmi ellenőr­zés kivételével — még nem vált mindenütt az érdekvé­delem egyik fontos eszkö­zévé. Az önálló, döntési, szabályozási jog érvényesí­tése tendenciájában jónak mondható, ennek keretében történik a vállalati szociá­A szocialista munkaversenyről lődött, koordinálja a me­gyében működő szakszerve­zeti szervek munkáját. Az SZMT irányító munkájában — az apparátus munkamód­szereinek fejlődése ellenére — a határozatok végrehajtá­sának helyszíni szervezésé­re és ellenőrzésére eseten­ként kevés idő jut. A tiszt­ségviselők idejének nagy részét lekötik a különböző értekezletek, a szükségesnél kevesebb időt töltenek az üzemekben, így nélkülözik sokszor munkájukhoz a sze­mélyes élményt, tapasztala­tot. lis, kulturális alapok fel­használási módjának meg­határozása. A vétójoggal ed­dig a szakszervezetek ke­vés esetben éltek, viszont a bejelentett vétók megala­pozottak voltak, az érintett gazdasági vezetők visszavon­ták törvénysértő intézkedé­seiket. A jogok bővítésére tehát nincs szükség, azon­ban az eljárási módszereket tovább kell fejleszteni, a jogok birtokában megfontol­tan és határozottan kell képviselni a tagság érdekeit. A szakszervezeti szervek káderpolitikái tevékenysé­ge fejlődött, a változás irá­nya. tendenciája pozitív. Nö­vekedett egyfelől a káderek eszmei, politikai képzettsé­ge, másfelől erkölcsi, anya­gi megbecsülése. A tisztsé­geket túlnyomó többségben tapasztalt, a funkciók ellá­tására alkalmas káderek töltik be. A kádermunka gyengéje azonban, hogy ke­veset és nem kielégítően foglalkoznak a káderután­pótlással. A tisztségviselők egy része nehezen képes eleget tenni az egyre foko­zódó követelményeknek, megszerzett rutinja alapján dolgozik. A szakszervezeti munka színvonalának fej­lesztése követeli, hogy a kádermunkát az eddigieknél jobban a középpontba kell állítani. (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután folytatódtak a té­mabizottságok üléseiről be­számoló jelentések: Dr. Matolcsy Károly új­ságíró a „nemzeti független­ség és békemozgalom” té­makörrel foglalkozó munka- bizottságban elhangzott véle­ményekről, javaslatokról szá­molt be. A vitában elhang­zottak alapján a bizottság javasolta: a magyar béke­mozgalom továbbra is tevé­kenyen vegyen részt a chilei népnek a katonái junta el­nyomása elleni harcát tá­mogató nemzetközá akciók­ban, szolidaritási megnyilvá­nulásokban. 1 Az ifjúság békére nevelé- I séről tárgyaló szekció crcd- i ményes munkáját Makoldi Mihályné ismertette. Elmondta, hogy a munkabi­zottság több mint százhúsz tagja közül 27-en fejtették ki nézeteiket, valamennyien egyetértettek azzal a javas­lattal, hogy a békére nevelés megannyi időszerű kérdésé­nek további elemzése, és Vizsgálata után 1974-ben hív­jon össze e nagy jelentősé­gű témáról tudományos kon­ferenciát az Országos Béke­tanács és a KISZ, közösen a jNemzetközi Békeintézettel. Darvas István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az Or­szágos Béketanács alelnöke, „A magyar békemozgalom feladatai szocialista fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában” elnevezésű témabizottság vé­leményét ismertette. A szekcióvezetők beszámo­lójával véget ért a plenáris vita. Ezután Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács főtitkára foglalta össze a kétnapos kongresszus ered­ményeit, tapasztalatait. Elöljáróban leszögezte: A VIII. magyar békekong- rasszus kétnapos elmélyült munkája során teljesítette feladatát és elérte a maga elé kitűzött célokat. Tárgyi­Négy évvel ezelőtt a me­gyei tanács kezdeményezésé­re házi panelüzemet épített a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. A tósze­gi úton lévő üzemre a válla­lat 28 millió forintot költött. A panelüzem évente négy­száz lakás elemeit készíti el. Tegnap este ennek az üzem­nek is része volt abban az ünnepségben, amelyet a Zagyva-parti lakótelepen összeszerelt utolsó, 1408 la­kás örömére rendeztek. A lakótelep valamennyi újonnan épült háza, lakása a panelüzemben készült, ezért nemcsak a szerelők, ha­nem a poligonüzem dolgozói is együtt ünnepeltek az épí­tők Beloiannisz úti munkás- szállójában. Köszöntésükre Busi Ferenc, az. építők szak- szervezetének titkára mellett megjelent az ünnepségen Kukri Béla, a városi tanács általános elnökhelyettese is. Tamasi Mihály szocialista brigádvezetőnek, a szolnoki lakóházak „évtizedes meste­rének” üdvözlő szavai után Jakus Vendel, az ÁÉV igaz­gatója mondott beszédet. — A panelüzem az indulás évében, félév alatt 128 lakást készített, s ezzel a Zagyva- parton is megépült az első épülettömb. 1970-ben már 368 lakás készült. 1971-ben 356, tavaly pedig 383 lakás­elem hagyta el az üzemet. Az idén szeptember elsejéig 340 lakást készítettek az üzemben, és megvan a re­mény, hogy év végéig elő­ször haladjuk túl a 40Ó lakás elemeinek gyártását. Eddig nyolc lakóépületet, 1021 la­kást adtunk át. ezekbe már , iagosan értékelte a két kongresszus között végzett hazai és nemzetközi mun­kát, kimunkálta a békemoz­galom további feladatait, fel­készült a békeerők moszkvai világkongresszusára, és a nemzetközi, valamint a ma­gyar békemozgalom 25 éves jubileumára. A kongresszus munkája azt tükrözte, hogy mozgal­munk egyre fontosabb sze­repet tölt be a magyar nép békéért folytatott küzdel­mének megszervezésében. A munkabizottságok a moz­galom programja kimunká­lásának alkotó műhelyeivé váltak. A felszólalások rávilágítot­tak arra is, hogy mozgal­munk érti a mély összefüg­gést a szocializmus minden oldalú aktív építése és nem­zetközi tevékenységük haté­konysága között. Dr. Hárs István, az Orszá­gos Béketanács alelnöke, a dokumentumszerkesztő bi­zottság elnöke beszámolójá­ban elmondotta, hogy a VIII. békekongresszus do­kumentumaihoz csaknem száz észrevétel, kiegészítő javas­lat érkezett. Ezután került sor az Or­szágos Béketanács megvá­lasztására. A 221 tagú tes­tület tagjaira vonatkozó ja­vaslatot dr. Barna Lajos, a jelölőbizottság elnöke terjesz­tette elő. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Az Országos Béketanács tagjává választották dr. Hor­váth István tiszapüspöki ál­latorvost, dr. Magyari Józse­fet, a Szolnok megyei Bíró­ság elnökhelyettesét, Molnár Erzsébetet, a szolnoki Lenin Tsz tagját, Móra Pétert, a jászberényi Aprítógépgyár he­gesztőjét, Nagy Istvánt, a törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyár villanyszere­lőjét, Pánezél Magdolnát, a zagyvarékasi Béke Tsz trak­beköltözhetnek, illetve be is költöztek a lakók. Dolgozó­ink vállalták, hogy az idén még két épületet, 256 lakást fejeznek be, és a lakótelep utolsó. 128 lakását jövő má­jus elsejére átadják a la­kásra váróknak. Most ugyan­is a belső szakipari munkák még hátravannak. A város tanácsa, lakói, la­kásra váró családjai nevé­ben Kukri Béla is köszön­tötte a panelüzem dolgozóit és a szerelő kollektívát. Há­rom szocialista brigádnak és az építés vezetőjének átadta a város címerével díszített emlékplakettet. Szilágyi Sán­dor. az ÁÉV munkaügyi osz­tályvezetője pénzjutalmat adott át a legjobb munká­soknak. A bensőséges hangulatú ünnepségen villáminterjút kértünk két szocialista bri- gádvezetőtőtl. Borzi János: Sok nehézség­gel birkóztunk 1969-ben az új üzemben, a poligonban. 1970 óta három műszakban dolgozunk, megtanultuk az addig előttünk ismeretlen munka minden titkát, s mun­kánk egyre sikeresebb. Tamasi Mihály: Amikor bontották az öreg Tabánt, sokan siratták régi otthonu­kat. Az új lakások átadása után sokan odajöttek és a szemembe mondták, nem is álmodták, hogy ilyen szép lakásokat kapnak a régi rossz helyett. Ilyenkor örül az építőmunkás. Ezzel az új örömmel kezdjük a munkát az Ady Endre úton. ahol há­rom tízemeletes lakóház lesz az első... — hajós — toros brigádvezetőjét és dr. Pápai Dénes orvost, a Szol­nok megyei KÖJÁL igazga­tóját. Hasonlóképpen egyhangú­lag jóváhagyta a kongresz- szus — ugyancsak dr. Barna Lajos javaslata alapján — a békeerők moszkvai világ- kongresszusán résztvevő ma­gyar küldöttség tagjaira vo­natkozó javaslatot is. A 35 tagú küldöttség veze­tője Kállai Gyulai az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke; a küldöttség helyet­tes vezetője dr. Pál Lénárd Kossuth-dí jas akadémikus, a Központi Fizikai Kutató In­tézet igazgatója. Ezután szünet következett. A szünetben megtartotta első ülését az újjáválasztott Or­szágos Béketanács, s megvá­lasztotta elnökségének tag­jait és tisztségviselőit. A választás eredményét a ple­náris ülésen dr. Barna Lajos ismertette. Pethő Tibor zárszavában, hangsúlyozta: a további moz­galmi feladatok között most első helyen szerepelt az ala­pos felkészülés a békeerok moszkvai világkongresszusá­ra. Ez a küszöbön álló világ- esemény — csakúgy, mint a békemunka megannyi eddi­gi tapasztalata — bizonyos, hogy kifejezésre fogja jut­tatni: a békemozgalom nem­csak korunk legnagyobb tör­ténelemformáló ereje, ha­nem legnagyobb emberfor­máló iskolája is. A magyar békemozgalom képviselői, most megválasz­tott küldöttei a békeerok világkongresszusán hűség­gel fogják képviselni és szolgálni népünket, ha­zánk szocialista fejlődésé­nek, felemelkedésének ügyét, a barátság és a bé­ke eszméjét. Ezzel a VIII. magyar béke­kongresszus befejeződött. Naoy Ferenc leit az első Tegnap áladták Karcagon a nyári betakarítási verseny díjait (Tudósítónktól.) Évről évre megszervezi a nagykunsági tsz-szövetség a fél megye termelőszövetke­zeteiben a nyári betakarítá­si versenyt. Az idén külö­nösen sokan vetélkedtek a munkában. S ennek is része volt abban, hogy gyorsan, és veszteségmentesen tör­tént meg a gabonatermés biztonságba tétele. A szorgalommal és hoz­záértéssel kiérdemelt díjakat tegnap adta át Karcagon a tsz-szövetség székházában Hegyi István, a szövetség versenybizottságának elnö­ke. termelőszövetkezeti ve­zetők jelenlétében. Az idén a Nagykunság legjobb kom­ba jnosának 116 vagonos tel­jesítményével Nagy Ferenc, a tiszaszöllősi Petőfi Tsz kombáinosa bizonyult. Az oklevéllel 2 500 forint juta­lomban részesült. A második helyezett Barin János, az ör- ményesi Űj Élet Tsz kom­báinosa 1 500 forintot ka­pott, A további sorrend: Péntek Lajos. Nagy Miklós, a tiszaszentimrei Aranyka­lász, foékánv Lajos, a török­szentmiklósi Alkotmány és Tukarcs Mihály, a tiszabni Petőfi Tsz kombáinosai. Ok is jutalmat kaptak. A bál ázógé»-kezel ők ver­senyében pedig Szabó Mi­hály, a kunhegyesi Lenin Tsz tagja lett az első. 1 000 forint jutalommal, öt Dikó Lajos, a törökszentmiklósi Alkotmány és Vadon Lajos, a kunhegyesi Lenin Tsz bá­lázója követi teljesítményé" veL A termelést és a gazdál­kodást segítő szakszervezeti tevékenységről szólva be­számolt Árvái István arról, hogy a szakszervezetek szer­vei a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítésére ho­zott határozatok végrehaj­tásának segítségére feladat­tervet készítettek, javasla­tokat adtak a vállalati ter­vekhez. Tapasztalatcseréket szerveztek a jó kezdeménye­zések és módszerek meg­ismertetésére, elterjesztésé­re. A vállalatok kidolgozták az üzem- és munkaszerve­zési programokat, azonban sok helyen nehezen szület­nek meg a gyakorlati intéz­kedések és ezért a dolgo­zók alig érzékelnek válto­zást Az MSZMP KB határoza­ta és a SZOT állásfoglalá­sa nyomán korszerűsödött a munkaverseny, sikerült meg­értetni, elfogadtatni a hatá­rozatokat, helyes munka- megosztás alakult ki a gaz­dasági vezetők és a szak- szervezetek között a ver­seny szervezésében, irányí­tásában. értékelésében. A szocialista munkaverseny­Az üzemi, munkahelyi demokrácia különböző fóru­mai lényegében a korábbi évek gyakorlatai szerint mű­ködnek. Hasznos, új formák a törzsgárdatagokkal, a szó; mozgalom fellendülését elő­segítette a jó politikai, üze­mi légkört teremtő központi bérintézkedés. Pozitív ten­denciák észlelhetők a szoci­alista brigádmozgalomban is. Jelenleg a megye iparában, mezőgazdasági üzemeiben 2640 szocialista brigád van, közel 29 ezer taggal. A szo­cialista brigádok szerepe és jelentősége a termelési fel­adatok teljesítésén túl po­litikai és társadalmi vonat­kozásban is egyre nagyobb. A legtöbb kezdeményezés a szocialista brigádoktól ered, amelyek a társadalmi mun­kaakciókban, a kommunista műszakok szervezésében nyilvánulnak meg, és a köz­életben is aktívan résztvesz- nek. A szocialista munka- versenymozgalom teljesebb kibontakozását akadályozza például, hogy nem minde­nütt alakult megfelelően a munkaverseny — és brigád­mozgalom erkölcsi, anyagi ösztönzésének rendszere. Károsan hat az utólagos ju­talmazás, a nem ritkán fel­lelhető egyenlősdi, és így to­vább. cialista brigádvezetőkkel folytatott megbeszélések, munkaértekezletek, amelye­ken a vállalati helyzet át­tekintésére, a feladatok idő­ről időre történő kialakítá­sára kerül sor. A ‘ gazdasági vezetők általában figyelőm­be veszik a dolgozók véle­ményét, javaslatait és dön­téseik, intézkedéseik során hasznosítják azokat. A politikai nevelő tevékenység A szakszervezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi te­vékenységének elválasztha­tatlan része a nevelő mun­ka is. A tudatos politikai nevelő tevékenység eredmé­nyesen járul ahhoz; hogy a szervezett dolgozók közgon­dolkodásában erősödött ' a szocialista szemlélet, határo- zottabbá vált a szocializ­mustól idegen nézetek, ide­ológiai és politikai torzulá­sok elutasítása. A neve­lő tevékenység a termelési aktivitás növelésére, a szó* cialista munkaerkölcs fej­lesztésére, a politikai látó­kör szélesítésére, a közéleti aktivitás kibontakoztatására irányul. Eredménynek köny­velhető el, hogy a szakszer­vezetek által szervezett ok­tatáson több mint húszez­ren vettek részt. Az SZMT öt évre szólóan meghatározta a közoktatás és a közművelődés megyei szakszervezeti tennivalóit. A közoktatást segítő tevé­kenységben első helyet ka­pott a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek ér­telmiségi pályára való irá­nyítása. A szakszervezeti öntevé­keny művészeti mozgalom — táncegyüttes, kórus, iro­dalmi színpad — szerény mértékben, de fejlődött. Üj vonást jelentenek a szoci­alista brigádok vetélkedői, a Szovjetunió megalakulá­sa 50. évfordulójának, a Dó­zsa és Petőfi-évfordulók he­lyi és megyei rendezvényei, melyek a művészetek aktív közvetítési alkalmaivá is váltak. A nő- és if 'úság- politfkai határozatodért A nők és az ifjúság érde­kében végzett munka egyra inkább része a szakszerve­zeti tevékenységnek — ál­lapította meg az előadó. Az SZMT, az iparági, ágazati szakszervezeti megyei bi­zottságok ebben az évben megtárgyalták a nő- és if­júságpolitikai határozatok időarányos végrehajtásának tapasztalatait és beszámol­tattak gazdasági vezetőket is azok végrehajtásáról. E két réteg élet- és munkakö­rülményeinek javításáért a vállalatok évi és középtávú terveiben, a kollektív szer­ződésekben is megfogalma­zódtak a konkrét tennivalók. Több jó példát lehet fel­sorolni annak bizonyítására, hogy sok helyen megkülön­böztető figyelemét fordí­tanak és intézkedéseket hoz­nak a nők, az anyák hely­zetének megkönnyítésére. A szakszervezetek gondot for­dítanak a nőket, fiatalokat védő törvények, rendeletek és helyi szabályok betartá­sának ellenőrzésére. A két réteg érdekében tett intéz­kedések alapján elért ered­ményeket azonban még nem lehet végleges megoldásnak tekinteni, mert élet- és munkakörülményeiknek megjavítása hosszabb idő­szakot és tervszerű tevé­kenységet igényel. Végezetül a szakszerveze­tek munkavédelmi tevékeny­ségéről számolt be az elő­adó, melyről megállapította, hogy e területen is kedvező változások történtek. Majd néhány pontban összefoglal­ta azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezetek politikai és érdekvédelmi munkájáról készült helyzete elemzéséből adódnak, 1408 lakás a Zagyva partján Ünnepeltek az építők — Az utolsó lakást is összeszerelték a Zagyva-parti lakótelepen —Jutalom a dolgozóknak Az üzemi demokrácia fórumai i

Next

/
Oldalképek
Tartalom