Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 22. GATT 1973 A tokiói nyilatkozat Folytatás Genfben Pillanatkép a konferencia tárgyalóterméből Poblo Neruda házi­őrizetben Űjabb menekült csoport érkezett csütörtökön San­ti agoból Mexikóvárosba. A menekültek között 50 chilei. 20 mexikói és 26 más állam­polgárságú személy van. többségükben kolumbiaiak, brazilok és svédek. Mexikó santiagói nagykövetségén még mindig 150-en várakoz­nak arra, hogy a junta sza­bad elvonulást biztosítson nekik. A csütörtökön Mexikóvá­rosba érkezett menekült csoportban volt Jorge Fran­cisco Caravan tés Willanine, a chilei textilipari szakszer­vezet egvik vezetője. Ö el­mondta, hogy a rendelkezé­sére álló becslések szerint körülbelül 20 000-en vesztet­ték életüket a tábornokok szeptember 11-i puccsában és azt követően. Pablo Nerudát. Chile vi­lághírű Nobel-díjas költőjét a katonai kormányzat házi­őrizet alá helyezte — jelen­ti a mexikói Ultimas Noti- cias című lap. ' Brazil kommunisták dokumentuma A Brazil Kommunista Párt az ország különböző tartományaiban dokumen­tumot tett közzé, amely az­zal vádolja Emilio Garras- tazu Medici tábornok rend­szerét, hogy Közreműködött a chilei Népi Egység meg­döntésében. „A brazil rezsim fegyvert, pénzt és tanácsadókat kül­dött a fasiszta felkelés elő­készítésére, ugyanúgy mint a bolíviai és Uruguay pucs- csoknál” -i- hangzik a nyi­latkozat. „A chilei fasiszta katonák, akik legyilkolták Allende elnököt, munkások és haza­fiak ezreik az észak-ameri­kai imperializmustól kaptak pénzt, fegyvert és irányí­tást”. A dokumentum felhívja Brazília népét, hogy fejezze ki a chilei nép iránti szoli­daritását és akadályozza meg, hogy Garrastazu Me­dici folytathassa a puccsis­ták támogatását Letartóztatás New Yorkban New Yorkban letartóztat­ták H. Mctingert. a Colum- bia-egyetem végzős hallga­tóját. akit a vietnami hábo­rú elleni tüntetésben való részvétel vádiával állítanak bíróság elé. Mctinger és 11 társa ellen 1970 áprilisában Adtak ki letartóztatási pa­rancsot Kilencüknek azon­ban sikerült elrejtőzniük. A napokban véletlenül ismer­te fel egy FBI-tügynök New York utcáin. Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter tíznapos látogatás után hazautazott Japánból. A magyar minisz­ter részt vett az általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény (GATT) Tokió­ban megtartott miniszteri értekezleten, majd ezt kö­vetően eredményes kétolda­lú tárgyalásokat folytatott japán vezetőkkel, köztük miniszterekkel és gazdasági személyiségekkel. Az előírt időpontban és menetrend szerint fejeződött be Tokióban a GATT konfe­renciája. Az angol nevének kezdőbetűiről ismert testü­let, magyarul „Általános Vám-Tarifa- és Kereskedel­mi egyezmény” a világ egyik legszélesebb gazdasá­gi és kereskedelmi szerve­zete. Nem kevesebb, mint 83 tagállama van, a szoci­alista országok közül (belé­pésük sorrendjében) Cseh­szlovákia, Lengyelország, Románia és Magyarország. Emellett éppen a testület széles kereteinél fogva a fejlődő országoknak is egy­re fontosabb szerepük van a GATT-ban. Történelmi távlatban tehát a fejlődés általános iránya itt is — mint más nemzetközi szerve­zetekben — a fejlett tőkés országok viszonylagos befo­lyás- és súlyveszteségének irányába mutat. A G4TT fejlődéseitek ezeket az új elemeit volta­képpen a mostani tokiói konferencia is tükrözi. Az értekezleten kiadott „tokiói nyilatkozat” tárgyalási alap­elvként leszögezte a kölcsö­nös előnyök, valamint a legnagyobb kedvezmény el­vét, s célzott arra, hogy a még meglévő megkülönböz­tető korlátozások nem tart­hatók fenn sokáig. Végül hangsúlyozta azt is, hogy a fejlődő országokat kereske­delempolitikai előnyben kell részesíteni. Mindezek alapján ‘a tokiói tárgyalásokon részt vett ma­gyar küldöttség vezetője, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter méltán hívta fel a figyelmet a tokiói értekez­let pozitív vonásaira — de egyben arra is, hogy „a munka neheze még csak ezután következik”. A „munka neheze” azo­kon a „kereskedelmi kör- tárgyalásokon” jelentkezik majd, amelyek október 24- én kezdődnek Genfben, s amelyeknek a hivatalos me­netrend szerint is csak 1975- re kell befejeződniük. Már e nagyvonalú időzítésről is látszik, hogy igen bonyolult problémák kerülnek sző­nyegre, amelyek sorában a szocialista országokat első­sorban a még meglévő meg­különböztető kereskedelmi rendszabályok eltörlése ér­dekli. A GATT figyelme azon­ban jelenleg csak másodsor­ban irányul a tokiói nyilat­kozatban oly nagy hangsúl­lyal említett pozitív alap­elvek felé. A szervezet fi­gyelmét és energiáit első­sorban a tőkés világ valu­taválságával és az ezzel pár­huzamosan folyó kereske­delmi háborúval kapcsolatos ellentmondások és viták kö­tik le. Két el’enléfes ál Iá.«.pont bontakozott ki a konferen­cia előtt. Az egyik — a washingtoni — a világkeres­kedelmi problémákra he­lyezte a súlyt. Az egymást követő valutaválságok során ugyanis a dóllár. olymérték­ben vesztett értékéből a konkurens tőkés valutákhoz képest, hogy a világkeres­kedelmi feltételek nagymér­tékben javultak az Egyesült Államok számára. Az érték- változás az amerikai ex­portot olcsóbbá, az Amerika felé irányuló .szállításokat pedig drágábbá tette. így voltaképpen pénzügyileg kedvezőbb alap teremtődött ahhoz, hogy Washington of- fenzívát indítson a világke­reskedelem liberalizálásáért, s ezen belül külön súllyal az USA mezőgazdasági cik­kei előtt emelt megkülön­böztető vámfalak lerombo­lásáért. Ebben az értelemben úgy is lehet fogalmazni, hogy a pénzügyi válságok az amerikai kereskedelempoliti­ka. általános céljait szol­gálták .... Az amerikaiakkal szem­ben a kilenctagú Közös Pi­ac arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy előbb a tő­kés világ pénzügyi válságát kell megnyugtatóan, tartó­san rendezni. A nyilvánva­lóan csődöt mondott régi helyett olyan új pénzügyi rendszert kell kidolgozni, amely megóvja a vezető tő­kés országokat a további dollárválságok sokk-hatásá­tól és valamilyen módon stabilizálja valutáik egymás­hoz viszonyított árfolyamát. Ezen belül a Közös Piac amellett állt ki, hogy az évekkel ezelőtt létrehozott közös mezőgazdasági politi­kát fenn kell tartani. Látnivaló, hogy itt két gyökeresen ellentétes állás­pont csapott össze. A vita lényege akörül zaj­lott, hogy mi az előbbne- való: az amerikaiak által erőszakolt kereskedelem-li­beralizálási tárgyalások, vagy a franciák és partne­reik által hangsúlyozott új tőkés valutarendszer. A hangvétel azért is meglehe­tősen éles volt, mert szep­tember végén, tehát csak­nem egy hónappal a Genf­ben megkezdődő kereskedel­mi körtárgyalások előtt a kenyai Nairobi városában összeül a Nemzetközi Pénz­ügyi Alap (IMF), konferen­ciája. f* $ Elvben ezen az értekezleten kellene ki­dolgozni az új tőkés pénz­ügyi rendszer első, vázlatos tervét. Miután a nairobi konferencia megelőzi a gen­fi értekezletet, a közöspiaci álláspontot legélesebben képviselő franciák „megen­gedhették maguknak”, hogy belemenjenek egy kompro­misszumos megfogalmazás­ba. Ez a kompromisszum is leszögezi azonban: a világ­kereskedelem liberalizálása nem valósítható meg „olyan párhuzamos erőfeszítések nélkül, amelyek megfelelő pénzügyi rendszer létrehozá­sára irányulnak”. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a szeptember vé­gi Nemzetközi Pénzügyi Alap értekezlet eredményei tői függ a Genfben október végén kezdődő kereskedel­mi ‘tárgyalások sorsa. — i —e A kolera támadása 1973. augusztus 29-én Olaszországban kolerajár­ványról szóló híreket repí­tettek világgá a hírügynök­ségek. A járvány következ­tében húsznál többen meg­haltak és sokan megbete­gedtek. A járvány tovább­terjedését csak hosszabb idő alatt sikerült megfékez­ni. Ezzel egyidőben Európa más részein, Tunéziából ha­zatérő nyaralókon is ész­leltek megbetegedéseket. Bangladesben szintén áldo­zatokat szedett ez a sok év- századqs betegség. A járvány bölcsője hosz- szú idő óta a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke — a mai Banglades területén — található. A mostani be- betegségek kórokozója — amint térképünk is mutat­ja — Indonézia területéről indult ki. A bengáliai „góc”- tól a betegség szétterjedését a karavánok, járvánnyá vá­lását pedig a gőzvasút és a gőzmozdony elterjedése in­dítottá meg. Á betegség a XIX. században már Auszt­rália kivételével az egész vi­lágra kiterjedt, 100 év alatt hatszor söpört végig a kon­tinenseken. Magyarországot 1831—32- ben érte el a kolerajárvány, amely félmillió megbetege­dést és közel negyedmillió halottat hagyott maga után. A második kolerahullám 100 évvel ezelőtt, a harmadik az első világháború idején tört hazánkra. 1923 uátn a betegség — a közegész­ségügyi viszonyok javulásá­val párhuzamosan — visz- szahúzódott Ázsiába. Növekvő mongol—lengyel árucsereforgalom Aláírták az 1973-ra szoló lengyel és mongol külkeres­kedelmi árucsereforgalmi szerződést. Az egyezmény a kétoldalú forgalom mintegy 10 százalékos növekedését irányozza elő az ideihez ké­pest. Lengyelország elsősor­ban gépeket és berendezése­ket szállít Mongóliába, ahon­nan bőrt, gyapjút és teve­szőrt vásárol. Óránként 40 ezer palack sör Száz évvel ezelőtt kezdte meg működését a Drezda melletti Radebergben a Pilseni sört gyártó üzem. A gyár, amely azóta a sör­gyártás egyik vezető expor­tőrévé vált, ma óránként 40 ezer félliteres palack sört állít elő. Az 1958 óta eltelt 15-év alatt a gyár exportja megháromszorozódott. korszerű hajóépítés Az olajszállító óriás ha­jók építése a Szuezi-csator­na lezárásával kapott nagy lendületet, amikor bebizo­nyosodott, hogy hosszú ten­geri úton annál gazdaságo­sabb a teherszállítás, mi­nél nagyobb a hajó befoga­dóképessége. A hajóóriások építésében Japán jár az élen nökök arra fordítottak na­gyobb gondot, hogy fokoz­zák a hajóépítési munka gyorsaságát és automatizál­ják a hajógyártás munkafo­lyamatait. Bevezették a leg­korszerűbb, un. blokk-mód­szerrel való hajótest-építést, előre programozott gépekkel végzik a szerelést. Mindez / és öt néhány más tőkés or­szág követi. A Szovjetunió nem „nevezett be” a hajó­építési versengésbe, már ami a hajók nagyságának minden határon túli növe­lését illeti. Egyelőre megma­radt a közép-hatósugarú és a 100 ezer tonna körüli víz- kiszorítású teherhajók fej­lesztésénél. A szovjet mér­lehetővé tette, hogy egyhar- madára csökkenjen a ha­jók építési ideje. A képen látható, építéh alatt álló ércszállító hajó 63 ezer tonna vízkiszorítású lesz. Néhány év múlva már 130 ezer tonnás teherszállí­tó hajókat is vízre bocsá­tanak a nikolajevi hajógyár­ban. i Belgiumban kevés szenet bányásznak Csaknem 15 százalékkal csökkent az év első nyolc hónapjában a belga szén­bányászat termelése a múlt év azonos időszakához ké­pest. A csökkenés fő oka, hogy ismét újabb bányákat zártak be a belga szénvi­déken holott a fogyasztói igény jelenleg meghaladja a termélést. Lakásépítés Kubában Kubában augusztusban 14 ezer újonnan épített lakást adtak át tulajdonosaiknak. Ezek közül legtöbb Havan­nában, valamint Oriente és Las Vallas tartományban épült. A következő hetekben a lakásépítő „mikrobrigádok” további 25 ezer új lakást készítenek el. Az 1959 és Í969 közötti időszakban Ku­bában 114 ezer lakás épült. & • I Az Április 4 Gépgyár örményes! gyáregysége 44 órás munkaidővel forgácsoló, lakatos és szakmunkásokat alkalmaz /

Next

/
Oldalképek
Tartalom