Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 2. V ietnam Propagandistáknak ajánljuk Békés egymás melleit élés és konvergencia ünnepe Huszonnyolc évvel ezelőtt a felkelt vietnami nép szétzúzta a japán fasiszta megszállóktól támogatott feudális rendszert, és az egész országban létrehozta a népi demokratikus hatalmat. 1945. szeptember 2-án Ho Si Minh elnök Hanoiban, a BaDinh téren kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulását, és ezzel a hosszú gyarmati korszak véget ért. A demokratikus Vietnam megteremtése nem diadalünnep volt, mégha jelentősége történelmi is, sokkal inkább új küzdelmek ideje, hősi munka új nehézségek leküzdésére. A gyarmati múlt súlyosan, jelen volt. Éhínség (1944-ben kétmillióan haltak éhen), megbénult gazdaság (1945-ben ráadásul még hatalmas árvíz is pusztított), széthullott koionialista köz- igazgatás, amelynek helyébe népi jellegű hatalmat kellett teremteni. Az óriási erőfeszítéseket igénylő, de -mégis békés periódus hamarosan véget ért: visszatértek a francia gyarmatosítók. A vietnami nép, amely még alighogy megízlelte a függetlenséget és a szabadságot, nem hódolt be. Ho Sí Minh elnök vezetésével fegyvert ragadott és kilenc éven át tartó hősi küzdelem után, 1954. májusában döntő vereséget mért a gyarmatosítókra. Ezt követően a genfi nemzetközi egyezmény papíron biztosította Vietnam szabadságát, függetlenségét és békéjét; előírta, hogy két éven belül a vietnami nép szabad választásokkal döntsön az ország békés egyesítéséről. Az egyezmény megmaradt holt papírnak. A legnagyobb imperialista ország, az Egyesült Államok egyre nyíltabban avatkozott be az ország belügyeibe, Dél-Vietnamban korrupt bábkormányokat juttatott hatalomra, és minden eszközzel biztosítani próbálta ezek fennmaradását. S, hogy ez a „minden eszközzel” mit jelentett, azt az egyre véresebbé váló, nyílt agresszió bizonyította. Vietnam népének ismét harcolnia kellett. A hősies küzdelem — a vietnami nép önfeláldozó harca és a nemzetközi szolidaritás eredményeként — győzelemmel ért véget: 1973. január 27-én létrejött a párizsi megállapodás, a fegyverszünet. A párizsi egyezmény véget vetett a háborúnak, ám Dél- Vietnam népének még nem hozta el a békét. A saigo- ni kormányzat rendszeresen megsérti a megállapodás legfontosabb rendelkezéseit: hadosztálynyi gyalogsági erők, páncélos harckocsik, tüzérségi és légi erők bevetésével területrabló hadműveleteket Indít a DIFK ellenőrzése alatt álló területek ellen, több mint kétszázezer polgári személyt tart még mindig törvénytelenül börtönben, embertelen körülmények között. 1973. első felében az északvietnami nép óriási erőfeszítéseket tett a gazdaság helyreállítására és fejlesztésére, a háború ütötte sebek begyógyítusára, a termés és az élet stabizálására, a szocialista építés ügyének elő- revitelére. Újra áramot szolgáltat majdnem minden lebombázott erőmű. Termelnek a gyárak. A hidak, utak, a tengeri és folyami kikötők helyreállítása gyors ütemben folyik. Újjáépültek a kórházak, iskolák. Egyetlen adat: a több mint háromszázezer bölcsődés és óvodáskorú gyermek 96 százaléka jár ismét bölcsődébe, óvodpba. Nemzeti ünnepe alkalmából forró szeretettel köszöntjük a testvéri, hős vietnami népet és kívánjuk, hogy Dél- Vietnam is minél előbb eljusson a valódi, igazságos békéhez, hogy az egész ország együtt, erejét, energiáját a saját javára szolgaló békés építésre fordíthassa. A szocialista országok pártvezetőinek legutóbbi krími találkozójáról kiadott közlemény hangsúlyozza: „...az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei...” Naponta tanúi lehetünk annak, hogyan valósulnak meg ezzek az elvek a gyakorlatban: a szocialista és a tőkés-imperialista országok között — mindenek előtt a SzovjetMindez azt a benyomást keltheti — és találkozni nálunk részben ilyen illúziókkal, részben ilyen aggodalmakkal —, hogy a két an- tagonisztikus társadalmi rendszer lényegét tekintve közeledik egymáshoz. A bur- zsoá propaganda céltudatosan táplálja is ezeket a nézeteket: széthinti a nyugaton dívó un. konvergencia- elméleteknek ideológiai magvait, azt állítva, hogy a békés egymás mellett élés során megvalósuló együttműködés és közeledés a két ellentétes társadalmi rendszer egymás felé haladását (konvergálását), végső soron összeolvadását jelenti. A különböző társadalmi rendszerű államok mai közeledésének (mindkét részről szigorúan osztályalapokon álló) gyakorlata és a burzsoá konvergencia-elméletek — különös módon — egyazon tőről fakadnak. Mindkettő a békés egymás mellett élés korszakának a terméke, a nemzetközi erőviszonyok alapvető módosulását tükrözi. A nemzetközi erőviszonyok gyökeres meg*Mit állítanak ezek a konvergencia-elméletek? Azt, hogy a tudományos-technikai forradalom azonos követelményeket és feladatokat, azonos problémákat és következményeket hoz mind a kapitalista, mind a szocialista világban, s ezért a két társadalmi rendszer útjai egymás felé tartanak. A kapi-j talizmus technikai-gazdasági módszereit alkalmazza a szocializmus, — a szocializmus „jó vonásait”, a központosított tervezést, a nagyobb szociális gondoskodást stb. pedig átveszi a kapitalizmus. így aztán egyik behatol a másikba, s ebből a „házasságból” megszületik valamiféle új társadalom, amely sem szocializmus nem lesz, sem kapitalizmus. Mint látható, ez az elmélet már nem tagadja teljesen a szocializmust, elismeri nemcsak létét, hanem azt is, hogy van mit átvenni tőle. mert bizonyos problémákat csak ez a rendszer tud megoldani. Ennek ellenére a unió és az Egyesült Államok viszonylatában — megállapodások születnek konkrét politikai kérdésekben, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítését, a katonai szembenállás mérsékelését, a békés, egyenjogú együttműködést célozzák és eredményezték. Szaporodnak az egyezmények a gazdasági műszaki-tudományos, környezetvédelmi problémák kölcsönösen előnyös megoldására, bővülnek a turisztikai kulturális és sportkapcsolatok. változásának következményeként fogadták el ugyanis a tőkés osztály realitásokat felismerő körei a békés egymás mellett élés politikáját. Ezt rá kellett, és naponta rá kell kényszeríteni a tőkés országokra. S ez azért sikerülhetett, azért tudtuk elvileg elismertetni, a gyakorlatban pedig alkalmaztatni velük, mert erőnk kilátástalanná tette számukra a háborút, szétfoszlatta rek ményeiket, hogy kívülről vagy belülről, katonai nyomással vagy gazdasági blokáddal, nyílt vagy „csendes” ellenforradalom kirobbantásával megdöntsék a szocialista rendszereket. A konvergencia-elméletek is erről a tőről fakadtak. Ezek ugyanis — ha a megoldást hamis irányban látják és láttatják is — tulajdonképpen az imperialista háborús politika, a szocializmus elleni frontális támadás, a katonai lerohanás és a hidegháború csődjét ismerik be. Ügy is mondhatnánk: a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűségének kifejezői. konvergencia-felfogás nem kevésbé veszedelmes — éppen tetszetős csomagolása miatt —, mint az imperializmus más módszerei a szocialista országok aláaknázá- sára. Először is ez az elmélet azt sugallja, hogy a szocializmus sohasem győzheti le a kapitalizmust — nincs is rá szükség, hiszen a két rendszer nem . kibékíthetetlenül ellentétes, hanem csak eltérő, vagyis elemei egymásba olvadhatnak, és egymásba is kell olvadniok. A két rendszer — különösen a kibontakozóban lévő tudományos-technikai forradalom idején — sokmindenben találkozhat egymással, hasonló fázison mehet át. De ez nem változtat lényegükön: azon, hogy az egyik a magántulajdon, a kizsákmányolás, a profitra termelés társadalmát igyekszik konzerválni, a másik pedig a termelőeszközök társadalmi tulajdonának, a kizsákmányolás megszüntetésének, a társadalom tudatos fejlesztésének alapján az osz- tálynélküi. kommunista társadalom felé halad. A konvergencia-elméletből logikusan következik, hogy „nincs szükség” a szocialista forradalomra, el kell vetni a forradalmi harcot, sőt egyáltalán az osztályharcot. Miért is kellene egymás ellen harcolniuk osztályoknak, amikor — mondják — közös az érdekük: egy „modern ipari”, egy „jóléti, fogyasztói” társadalom megteremtésére. Együtt kell tehát küzdeniük — persze nem a kapitalizpius megdöntéséért, hanem „tökéletesítéséért”: a szocializmusból átvett, „jó, használható” módszerekkel kell „feljavítani” a kapitalizmust. Mert az a „modern ipari társadalom” fél reért - hetelenül és alapvetően tőkés jegyeket visel magán: hiszen ezeknek az elméleteknek a hirdetői a tulajdont csak magántulajdon, a termelést csak piaci viszonyok formájában tudják elképzelni. E felfogás alapvető ideológiai célja tehát, hpgy elmossa az osztálylényeget, elaltassa az osztályszemléletet, és az osztálybékét hirdesse. Ezért tagadja a munkás- osztály vezető szerepét, sőt kétségbe vonja a munkás- osztály létét is. Következmény: a fellazítás És innen már csak egy fél lépés a fellazítás politikájáig. Mert ha a két rendszer úgyis összeolvad, ha csupán „tanulnunk kell egymástól”, akkor nekik — így értelmezik és teszik — „joguk van” beleszólni a szocialista országok dolgaiba, „megtanítani” minket arra, mi is a szocializmus, számonkérni tőlünk, hogyan valósítjuk meg a marxizmus tanításait, és arra ösztönözni a szocialista országok dolgozóit, hogy a marxizmus cégéi-e alatt valamiféle „liberalizálást” követeljenek. „Általános emberi eszmények” nevében próbálják kikezdeni a létező szocializmus alakuló erkölcsi világának normáit, példaként állítva a kispolgári életideálo- kat, életvitelt, magatartást: a ..jólét társadalmának” azonnali megteremtését követelik a szocialista országok dolgozói számára, a „fogyasztói” szemléletet propagálják, a szerzés, az önzés, a birtoklás mohóságát igyekeznek beléjük plántálni. Ezért egyik konvergenciaelmélet sem puszta teória, nem elvont ideológia, hanem olyan ellenséges eszmeáramlat. amely ellen világnézetipolitikai érvekkel, gyakorlatunk tökéletesítésével szüntelenül harcolnunk kell. Láng György A VDK igen nagy eredményeket ért el az öntözés területén a mezőgazdaságban. Már 19G7-ben megkétszerező lőtt az öntözött terület 1964-hez képest, 1955-höz viszonyítva pedig több mint ötszöröse volt. A hektáronkénti évi 5 tonuás rizstermést 1972-ben 380 000 hektáron érték el míg 1965-ben csak 30 000 hektár adott akkora termést. A képen: ünnepség a Nhu Trag zsilipnél, amely az ország egyik legfontosabb ilyen létesítménye. Öt járás öntözését teszi lehetővé. Illúziók, aggodalmak Elméletek a közeledésről Kispolgárisás; és nyelvhasználat (!?) Az utóbbi hetekben igen sok írás jelent meg arról, milyen használati értékben élünk ma a kispolgár, a kispolgáriság és a kispolgári- asság szavakkal. A vitacikkek elsősorban társadalompolitikai szempontból vizsgálták a kérdést, s alig érintettek nyelvi, nyelvhasználati vonatkozásokat. Rövid közleményünkben éppen ezeket a vonatkozásokat állítjuk előtérbe. Érdemes végigkísérnünk a kispolgár összetétel jelentés- fejlődését is, hogy világosabban lássuk, hogyan értékelődött át ennek az összetételnek a jelentéstartalma. Amikor megjelent nyelv- használatunkban a kispolgár összetett szó, a szegényebb. az egyszerűbb ^viszonyok között élő polgár megnevezésére szolgált. Később a kishivatalnokok, a kisiparosok, a kiskereskedők, a kisárv termelők közösségének összefoglaló neveként szerepelt összetételünk. Az sem véletlen, hogy az összetétel rosszalló jelentésárnyalatot is kapott, s a kicsinyes, a korlátolt gon- dblkozású, a szűklátókörű személyek minősítésére is szolgált. A leggyakrabban ezekben a jelzős szerkezetekben vállalt nyelvi szerepet: kispolgári ízlés, életforma, előítélet, szemlélet, szokás stb, stb. A kispolgár összetétel előtagja a kis egyszerű szó mind gyakrabban ezeket a 0 fogalmi értékeket is megnevezte: kisszerű, átlagos, kicsinyes, stb. ■ Szocializmust építő társadalmunkban még tovább bővült a szó használati köre, s nemcsak azt az embert nevezzük meg vele, aki még nem tudott megszabadulni a polgári társadalom előítéleteitől, hanem mindazokat, akik magatartásukban, viselkedésükben még mindig az úrhat- námság, az egyénieskedés, az önző ügyeskedés, a mérhetetlen anyagiasság s a kő-' zösségi kérdések iránti közömbösség valóban elítélendő példáit szolgáltatják. Ugyanakkor bizonyos testi, szellemi elhízottság és restség is jellemzi őket. Az úrhatnámság, az erőltetett műveltkedés, a felesleges finomkodás különösen jellemzi nyelvhasználatukat. Az „öntudatos félművelt- séggel” rendelkezők abban is bizonyos kispolgáriasság- ról árulkodnak, hogy sokszor fittyet hánynak a magyar kiejtési hagyományoknak, és akkor is az idegen ejtést utánozzák, majmolják, amikor arra semmi szükség nincs. A hotel, motel éjtési sorba pl. jól illeszkedik bele a fotel ejtés is, mégis egyes kispolgárias- kodó emberiek franciábbak a „franciáknál, s fotöjt ajte- nek. Ezeknek a rekamié ejtés sem jó, ők a rökamiére „franciásítják.” Dr. Bakos József Jobbágy Károly ..Szeptemberi utazás” című verséből idézünk: „Szeptember! máris érzem az utazás melee izgalmát. Üi tanév lön, úi. fényes regeelek. Röpítsd messzebbre nálam...** A további három sort lásd a vízszintes 1.. függőleges 47. és a függőleges 13. sfámú sorokban, fzárt betűk: A. I. Y. A: illetve I. E. Y A és Y E. L.l Vízszintes: 13. Togo fővárosa. 14. Üttörőváros a Balatonnál. 15. Tömör. 16. Tova. 17. Nevetős kettes. 19- Jelentéktelen. 21. Róla egynemű betűi. 22. Vissza : 1ó- kedvű. 24. Rágós hús. 25. Olasz és osztrák autók ielzése. 26. Magyar film. főszereplő* Zala Márk. 20. Ebédelt. 31. Esvik oldal. 33. November vége. 35. 600 méteres csúcs a Bakonyban. 37 Szürke tollú, nagy gázlómadár. 39. vzV. Zongorázást is oktat. 41. Se...- se hamva. 43- Lengyel váróé a Visztula partián. 44. Gyors mozgású hüllő. 46 Becézett Erika. 47. Köszönet. 43. Heye= megye* község. 49. Itt... Hírlap! 51. Nitrogén, foszfor és szén vegvlele. 53. Ü'- f.őrő köszöntéé. 54. GII. 56. Fiatalok lapja. 58. Figura. 59. Haló része. 61. Fordított súlvmérték. 62. Erich Kästner regénvhőse. 64. Díszes. 66. Néva mássalhangzói. 67. New... 69. Állati eredetű ipari nyersanyag. 71. Nyújtaná. Függőleges: 2. BecézeM férfinév. 3 Néma téma* 4. KÉA. 5. A közelmúltban elhunyt magvat író. íTibor. 6. Csukát. 7. Dátumrag. 8. Kevert kar! 9. Ilyen lap a Népszabadság. 10v Ételízesítő névelővel. ]!. Nedű felé! 12, Egyforma betűk í 18. Michelangelo híres szobra. 20. .....Rábv”. Jóka regénye. 23. Gépet működtetni. 26. A névszd puszta' megnevezését felezi ki. 27 Kortárs magyar író. 29. Va- nádium és urán vegyiele. 30 Gyarapítja tudását. 32. Porció, 34. Tűz égését fokozá. 35. A hosz- szabb utat választja. 36. Krúdy novellahőse. 38. Jegyzett rá. 40. Övezetek. 42. Ütszakasz. 43 Régi címzés rövidítés. 45. Váloaaioti labdarugó. 49. Formálódik. 50. Kiejtett betű. 52. Ahol lakik. 53. Még fel tud szállni n villamosra 55. Görögkeleti szentkép. 57. Becézett férfinév. 60 „Édes...: Kos-tolányi regénye. 62. Elektro- kardiogram. 63. ÍZT*. 65. Kén és ezüst vegvlele. 68. Rag. -ra pária. 70. Javaslat része! 72. Darab rév. B^kiiidendó: a vízszintes 1., füstöl eees 47. és 13 sorok me;y- ffpfésí? «7epl ember 6-ie MúTtbeti rejtvényünk helyes meefettése: Hass. alkoss, srva^a- níts. — S a haza fényre derül. Knr»wet nw4* V-’mosné. Törökszentmik’ós. (A könyvet postán küldjük el.) SZOT,NOK MEG VEI NÉPt.AP REJTVÉNYSZEEVÉNYB 1973. szeptember 2.
