Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 20. A chilei dráma (2.) Rézcsatc A Pravdában Púja Frigyes nyilatkozata az európai biztonsági értekezletről A Pravda az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkaszerveinek genfi üléseit az értekezlet második felelősségteljes szakaszaként értékeli. Igor Mel- nyikov, a lap genfi tudósítója rámutat: az értekezlet munkaszerveinek ki kell dolgozniuk a dokumentumokat a harmadik záró szakasz számára. Ezeknek a dokumentumoknak meg kell határozniuk a stabil, hatékony európai biztonsági és együttműködési rendszer alapját. Mint Púja Frigyes külügy- minisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője a Pravda tudósítójának elmondotta: „Genfben a helsinki szakasz eredményeire, az ott elfogadott indítványokra támaszkodva' kezdtük meg a munkát”. Púja Frigyes kiemelte az értekezlet genfi szakaszának munkajellegét, amely különböző vitákat irányoz elő. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok küldöttségei Helsinkiben számos javaslatot terjesztettek elő, köztük mindenekelőtt az európai biztonság -alapjairól és az európai államok kapcsolatainak elveiről szóló általános nyilatkozattervezetet. Magyarország, az NDK, Bulgária, Lengyelország és Csehszlovákia javaslatai ugyancsak konkrét, gyakorlati tartalommal telített dokumentumok. „Minden alapunk megvan arra a feltételezésre, hogy ' sikeresen végezzük majd munkánkat” — mondotta végezetül a magyar küldöttség vezetője. Amikor a népi egység kormánya hatalomra került, Santiagon kívül Washingtonra figyelt a világ. Mit tesz majd az Egyesült Államok? A londoni Times mindjárt három lehetőséget is sorolt fel: vagy 40 ezer tengerész gyalogost küld (miként 1965-ben Dominikában tette), vagy megakadályozza azt, hogy a parlament a tényleges megválasztott elnökjelöltjét, Alten- dét nevezze ki az ország élére, vagy gazdasági háborút indít. Az nem merült fel az angol cikk írójában — de az ebben az időben készült más kommentárok szerzőiben sem —, hogy az Egyesült Államok nem tesz semmit, csak figyeli a fejleményeket. Eszköz — a gazdasági nyomás A vietnami háború akkor már egyre nyilvánvalóbb kudarca, az Egyesült Államokban megerősödő ellenzék megakadályozta, hogy a kormány nyíltan beavatkozzék. Sokkal hatásosabbnak tűnt a gazdasági nyomás. Ismeretes, hogy Chile réztermelő állam. Valamikor az első volt, most a negyedik a világon. Az országnak nem is nagyon van egyéb nyersanyaga (a salétromot meg némi szenet kivéve). Így aztán bár a nemzetgazdaság alapját az ipar meg a bányászat jelenti, alig van jobb helyzetben, mint a közép-amerikai banán-köztársaságok. Costarica, Honduras, azt érzi meg, ha nem tudja eladni gyümölcseit. Chile, ha a rezét nem tudja eladni. Az Egyesült Államok gazdasági szakértői föllapozták az 1950-es dossziét, és abban pontos mintát találtak arra: hogyan lehet az országot tönkretenni. 1950-ben ugyanis az Egyesült Államok úgynevezett gazdasági mozgósító hivatala anélkül rögzítette a réz árát, hogy megkérdezte volna a chilei kormány véleményét. A chilei réz olcsó pénzen indult az Államokba. S mikor a kormány emiatt kifogást emelt, kompromisszum született; az országban termelt réz 20 százalékát Chile ott adhatja el, s olyan áron, Pénz nem 1970. október 24-én megbeszélést tartott az ITT (a Chilében elsőrendűen érdekelt amerikai telefon társaság) a rézbányák több tulajdonosával és az amerikai kémszolgálat, a CIA vezetőivel. Érdemes a jegyzőkönyvből — amely nem sokkal a népi egység hatalomra jutása után készült — idézni. „Folytatni kell a próbálkozásokat a fegyveres erők egyes tagjaival, hogy valamilyen felkaiést kísé , reljenek meg”, — hangzik az egyik mondat. „A látogató — aki William Broe- val, a CIA titkos műveleti osztályának csoportvezetőjéahogy akarja. És ekkor jött az a sakkhúzás, amellyel több mint húsz évvel később is élt Amerika. Tartalékaiból óriási rézkészleteket dobott hirtelen piacra: a nagy kínálat miatt a réz ára úgy lezuhant a világpiacon, hogy Chile a számára megmaradt 150 ezer tonnát — még a korábbinál is alacsonyabb áron —• csak az Egyesült Államokban tudta eladni. Amikor Allende kormánya bejelentette: államosítják az országban lévő rézbányákat, megkezdődött — helyesebben még intenzívebbé vált — az a gazdasági küzdelem, amelyet rézcsata néven ismerhetett meg a világ. Hiszen Chile ezért a nyersanyagért kapott szó szerint mindent. Élelmiszert és teherautót, lábbelit és tengeri hajókat. probléma vei azonos — megállapította, hogy a pénz nem probléma. Utalt arra, hogy bizonyos lépéseket már tettek, de további segítségre van ’szükség, hogy a gazdasági összeomlást kiváltsuk”. És ez volt a rézcsata lényege. Teljesen megbízható adatok szerint 1970 végén és a teljes 1971-es esztendőben az Egyesült Államok még stratégiai réztartalékait is piacra dobta, vagyis azt a mennyiséget, amelyre háború esetén múlhatatlanul szüksége lett volna. A világ sokáig érthetetlenül állt a réz árának csökkenése előtt. Valóságos árudömping volt a piacokon. „Szárnyas doktorok”. —A hegyek országában, Kirgíziában a legkényelmesebb és a leggyorsabb betegszállító eszköz a helikopter Tömeglé?ektani háttér A népi kormány millió dollároktól esett el, amelyek pedig nélkülözhetetlenek lettek volna a gazdasági élet normalizálásához. Az első esztendőben csak arra nem jutott pénz, hogy tovább fejlesszék a réz kitermelését. 1971 végétől viszont egyre súlyosbodó áruellátási zavarok következtek be. Nem volt kenyér — mert Chile nem tudott búzát vásárolni. Nem volt hús — mert Argentína csak rézért szállított volna szarvasmarhát. Az infláció — amely az , első év után úgy tűnt, hogy szűnőben van — egyre súlyosabb lett. Az állandósuló ellátási zavarok (az, hogy fél kiló kenyérért naponta ii6—8 prát kellett sor- baállni) a lakosság kevésbé öntudatos rétegeit természetesen befolyásolták. Iskolázatlan asszonyok nem mérlegelték, milyen politikai kárral jár, ha az utcára vonulnak, s lábasaikat verve a kormány lemondását követelik. Ök csak kenyeret és húst akartak. Hogy miért nincs, az számukra nem volt érthető! Így próbálta megteremteni a puccskísérlet tömeglélektani hátterét az az erő, amely fokozatosan kiszorult Chiléből: az amerikai tőke. Kereszty András (Folytatjuk) Minőség Kedvező árat csak kifogástalan állapotú bélyegekért remélhetünk. Inkább kevesebb, de tökéletes darabot helyezzünk gyűjteményünkbe. Modem kiadások közül szinte eladhatatlanok a gyenge minőségű példányok. Ä pecséte- letlen bélyeg értékét rontja, ha a hátoldali enyvezést ragasztás nyoma töri meg. Az ilyen ún. falcos állapotot jobbára csak az 1930 előtti kiadványoknál tűri meg a fi- lateiista közvélemény, ezen időpontig ugyanis a gyűjteményeket albumlapra rögzítve őrizték. A használt bélyeg dísze a bélyegzés, de tönkre is teheti, ha olvashatatlan, elkenődött, olajos stb. A régi bélyegek németjükét ma is gyakran felleljük, de teljes szegélyű vágot- tak, vagy tökéletes fo^zatú példányok szépen bélyegezve, eredeti, friss színben nagyon ritkák. A filatelista gyönyörködik az ilyen példányok szépségében, magasabbra értékeli az átlagon felüli darabokat: a minőség erősen befolyásolja az árat. I nnen — onnan Az Egyesült Államok gyűjtői a világ összes bélyegeit a háromkötetes Scott katalógus alapján bírálják el. A következő évre szóló katalógus II. kötete most jelent meg. Ebben találjuk a magyar bélyegek ismertetését. köztük 924 kiadást jegyeznek a tavalyinál magasabban. A Scott részletesen ismerteti az első világháború után megjelent helyi kiadásokat, az ún. megszállási sorozatokat. — Az 1918. évi Repülőposta sorozat 1.50 koronás értékét fordított felülnyomással 2500 forintos áron ajánlják az egyik angliai árverésen. A ritkaság bizonyára lényegesen magasabb összegért cserél majd gazdát. Franciaország és Monaco Pasteur, a veszettség le- küzdője születésének 125. évfordulójára bélveget kap. Az újdonságot a francia posta a tudós szülőházában, illetve róla elnevezett intézetben levő alkalmi postahivatalban árusítja. A lepra kórokozójának felismerőjét, Han- sent is megtisztelik bélyeggel. amelyet a gyógyszerészeti fakultáson, illetve az egyik párizsi kórházban hoznak forgalomba. A különleges eladóhelyeken ünnepi bélyegzést is alkalmaznak. Színpadi jelmezben ismerhetjük meg Moliere-t az októberben megjelenő bélyegen, ekkor emlékeznek meg a nagy író halálának 300. évfordulójáról. A francia állam déli részén önálló bélyegkibocsátó ország a városnyi nagyságú Monaco. Újdonságait évente két • alkalommal hozza forgalomba. Az őszi bélyegkiadási napon egyszerre 20 új bélyeget vásárolhatunk, ha hajlandók vagyunk az egyre emelkedő névértékű kiadványokért 200 forintot fizetni. Hat bélyeg középkori festők alkotásaival a karácsonyi ünnepet köszönti. A helyi népszokásokat megörökítő hétértékű sorozat bélyegeinek egyikén a májusfa körül éppen olyan vidám a társaság mint a hazai majálisokon. A virágkötők versenyét színpompás csokrokat ábrázoló kiadvány népszerűsíti. Letartóztatások 7 örökorsza»haa A török rendőrség kedden Izmirben letartóztatott kilenc személyt, főként diákokat, baloldali szervezkedés gyanújával. Az ellenzéki mozgalom híveit az év elején felállított, úgynevezett állambiztonsági bíróság elé állítják, amely polgári és katona- bírákból áll, és átmenetet képez a rögtönítélő és a rendes bíróság között. Sztrájkolnak a japán vasutasok Tegnap háromnapos munkalassítási sztrájkot kezdett a Japán Államvasutak csaknem háromszázezer dolgozója. A sztrájk tiltakozás az államvasutak vezetőségének terve ellen, hogy fegyelmi büntetésben részesíti azokat a vasutasokat, akik részt vettek a tavaszi béroffenzívá- ban. A szovjetunió gyártja a legtöbb mezőgazdasági gépet A világ mezőgazdasági gépgyártására vonatkozó adatokból kitűnik, hogy a Szovjetunióban állítják elő a legtöbb mezőgazdasági gépet. A Szovjetunióban 1972- ben 478 000 különféle típusú traktort gyártottak és ez a mennyiség 5800-al haladta meg az előző évi termelést. Az 1972-ben gyárTalajjavítós — Az emberiség jelenleg 15 millió négyzetkilométer földterületet művel meg. Ugyanakkor történelme folyamán mintegy 20 millió négyzetkilométert tett tönkre. Napjainkban is érvényesül ez a folyamat, évente ezernyi négyzetkilométer tott» alkatrészek értéke elérte a 871 millió rubelt és ez a volumen 44 millió rubellel nagyobb, mint az előző évi. Tavaly 333 000 pótkocsi, 95 700 arató-cséplőgép, 8200 kukorica-, 8600 burgonya-, 11 400 cukorrépa-szedőgép és 53 900 Kaszálógép készült a Szovjetunióban. gépesítéssel Irtásánál két ellenséggel kell megküzdeni: a vízhiánnyal és a sófelesleggel. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az öntözés során az alsóbb rétegekből a sók felemelkednek a felszínre. Bonyolult, de hatékony eljárás a termőképesség visszaadásáesik ki a mezőgazdasági termelésből. A termőföldet „megeszik” a városok, az utak, a repülőterek, de tönkreteszik a porviharok, az erózió, a helytelen gazdálkodás és még sok más tényező is. A félpuszták és puszták terűiőképességének visszaálra az öntözés mellett az alagcsövezés, a talaj átmosása. A talajjavítás természetesen csak magasfokú gépesítéssel oldható meg gazdaságosan : exkavátorok, buldózerek, traktorok és sok más technikai eszköz segítségével. '''■ A FAO becslése A FAO előzetes becslése szerint a fejlődő országokban tavaly körülbelül 1 százalékkal nőtt az élelmiszertermelés. 1971-ben ez a növekedés 2 százalék volt. Ha figyelembe vesszük a néoességszaporulatot, akkor ezek az adatok azt jelzik, hogy a fejlődő országokban az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség jelenleg kisebb. mint 1970-ben volt. A FAO szakértőinek becslése szerint az élelmiszer- termelés évi 4 százalékos növekedése lenne kívánatos, amely már fedezné a növekvő keresletet, minthogy a harmadik világ országaiban a népesség évente 2— 3 százalékkal emelkedik. Latin-Amerika az 1971. évi stagnálás után tavaly 2—3 százalékkal növelte élelmi- szer-termelését. A Közel- Kelet országaiban 6—7 százalékkal növekedett az élelmiszer-termelés, ezzel szemben csökkent az élelmiszer-termelés, a Távol- Kelet országaiban — Japán kivételével. Cukorkereslet a világpiacon A világpiacon állandóan emelkedik a cukor iránti kereslet és 1980-ban a világ cukorszükséglete 94—96 millió tonna lesz, tehát 22—24 millió tonnával több, mint amennyi az 1972. évi cukorfogyasztás volt. Vélemények szerint, a megnövekedett igény kielégítésének minden feltétele megvan, mivel fokozatosan fejlesztik a cukornád termelését, és a szakértők becslése szerint a cukornád jelenlegi hektáronkénti hozama még 20—40 százalékkal növelhető. Az Aprilis 4 Gépgyár örményest gyáregységié 41 órás munkaidővel forgácsoló, lakatos és hegesztő szakmunkásokat aäka*ma*
