Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 10. Csap és Záhony barátsága Munkaversenyben a magyar és szovjet vasutasok IRÁNY BUDAPEST Nagytakarítás Velencében Megkezdték a lagunavá- ros palotáinak és templomai­nak megtisztítását az évszá­zadok során rájuk rakódott piszokrétegtől. A szennyező­dést nagy nyomású vízzel távolítják el. A Szent Márk teret övező árkádok egy részének tisztí­tása már meg is történt, ere­deti fehér fényükben ragyog­nak az Isztriái mészkőből csaknem 450 évvel ezelőtt készüli boltívek és oszlopfők. Szakértők úgy találják, hogy az épületek a piszokréteg alatt rendkívül jól állták az idő múlását. Metán üzemanyag A nyugatnémet Daimler- Benz cég olyan négyütemű belsőégésű motorral ellátott autóbusz konstrukcióját dol­gozta ki. amelyben metánt alkalmaznak üzemanyagként. Az autóbusz konstrukciója némileg bonyolultabbá vált, mivel a metánt speciális hő­szigetelt tartályokban kell alacsony hőmérsékletnél tá­rolni, ezt azonban teljesen kárpótolja az újtipusú autó­busz legfőbb előnye, tulaj­donképpen létrehozták: a le­vegőt kipufogó gázokkal nem szennyezni. r Uj módszer Barázdák az aszfaltban Az aszfaltban húzott pár­huzamos barázdák a veszé­lyes útszakaszokon növelik a közlekedés biztonságát, fő­leg esős időben, Kalifornia útjain, miután 39 nagyon ve­szélyes szakaszon barázdákat húztak az aszfaltba, a köz­úti balesetek 70 százalékkal csökkentek. Említésre méltó, hogy ezek a barázdák a me­legebb éghajlatú vidékeken a leghatásosabbak, mivel ott a mélyedésekben nem ülep- szik le hó és jég. Napi öt csésze tea A teával kapcsolatos né­zetek eltérőek. A tea élén­kít. A tea nyugtalanít. A tea idegesít. Ezek után az ember csodálkozik, hogy mi mindent tud az erős, és sok tejjel kevert angol tea. A statisztikusok szerint az át­lagos brit állampolgár na­ponta öt csésze teát iszik és ehhez évente — az egész lakosságot számítva — 400 millió font (1 font = 0,4536 kg) teafűre van szükség. Szép számmal vannak azon­ban olyan angol polgárok is, akik naponta tíz csésze teát isznak. A statisztikai adatok szerint a Szovjetunióból Magyaror­szágra áramló teherszállít­mány 40 százaléka Csap ha­tárállomáson jön keresztül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csapi határállomás dolgozói naponta olyan sze­relvényeket fogadnak, ame­lyek vasércet és szenet, fát és gyapotot, fémet és kőola­jat, kokszot és szerszámgé­pet, nyersanyagot és gépko­csit szállítanak. Ezeket a szállítmányokat át kell irá- nyítaniok a magyar határál­lomásra. Záhonyra. Magyar- országról ugyanakkor olyan vasúti szerelvények érkez­nek, amelyek könnyűipari- és élelmiszeripari terméke­ket, műszereket és más áru­kat hoznak. Csap jelenleg Európa egyik legnagyobb vasúti kikötője, kapacitása naponta többszáz­ezer tonna tranzitrakomány fogadását, több tucat nehéz vasúti szerelvény rendezését teszi lehetővé. A csapi állo­máson minden munkaigé­nyes folyamat gépesített. Korszerű „MÁVAG.” márká­jú villanymozdonyok és mo­toros mozdonyok vontatják a szerelvényeket. A közönséges halandó a csapi állomáson egyszerűen nem tud kiigazodni a vágá­nyok és az elektromos veze­tékek szövevényén. Az irá­nyító pult mögött ülő ügye­letes azonban könnyűszerrel és biztos kézzel: gombnyo­mással irányítja az egész bonyolult mechanizmust. A mai ügyeletes Pavel Ko- valcsuk. Vele együtt dolgozik ma­gyar kollégája, aki azért fe­lelős, hogy Debrecenbe irá­nyítsa a szerelvényeket. A csapi vasutasok nem is érzékelik, hogy ők a „hatá­ron” dolgoznak. A két test­véri országot elválasztó ha­tárt ők egyszerűen „vonal­nak” nevezik. — Keveset mondok, ha azt állítom, hogy magyar kollé­gáinkkal jó barátságban élünk — mondja a csapi ál­lomásfőnök, Gennagyij Kir- pa. — Hiszen naponta együtt­működünk minden kis- és nagy ügyben. Mindig készen állunk arra, hogy egymás segítségére legyünk. Néhány percen belül erről magam is meggyőződhettem. A diszpécser-szobában meg­szólalt a telefon: Záhony je­lentkezett. — Segítsetek barátaink — szólt bele a telefonba a ma­gyar átrakodóállomás disz­pécsere. Eperjesi. — Egy ter- venfelüli szerelvény érkezett, s az állomás túlzsúfolt. Ha tudjátok, fogadjátok! — Nos. most mi legyen? — fordult Kovalcsuk az állo­másfőnökhöz. — Egyetlen vágányunk szabad csak. Ezenkívül két szerelvényt várunk Záhonyból. Kirpa azonnal rendelke­zett: fogadjátok a szerelvé­nyeket a tartalékvágányon, majdcsak lesz valahogy! A következő percekben máris tolat be a szerelvény Zá­honyból — magyar szerszám­gépekkel, cipővel, konfek- ciós áruval, Ikarus-buszok- kal és timfölddel megrakod­va. Vele szemben van indu­lóban szovjet szerelvény szénnel, kénsavval, kőolaj­termékkel és vasérccel. Csap dolgozói elégedetten látják, hogy a magyar vas­utasok erőfeszítései révén hogyan fejlődik Záhony. A napi áruforgalom 25 év alatt több mint 127-szeresére nö­vekedett és a záhonyi vasút­állomás a debreceni MÁV főigazgatóság egyik fontos vasúti csomópontja lett. — Nagyon hálásak vagyunk a szovjet vasúti dolgozóknak az önzetlen segítségért. — mondja Balog Gyula, a záho­nyi átrakodó állomás főnök­helyettese. — A kölcsönös áruszállítások fejlesztésének érdekében még tovább kell javítani együttműködésünket. A többi között tervbe vet­tük, hogy 1973-ban a ma­gyar—szovjet áruszállítások volumenét 30 százalékkal nö­veljük. . Ennek érdekében meg kell találnunk a továb­bi tartalékokat, javítanunk kell minden pályaszakasz munkáját. Ezt szolgálja a „Csap^Záhony” szocialista versenyszerződés. amelyet nemrég írtunk alá Csapon. A szovjet és a magyar vas­utasok vállalták, hogy telje­sítik a kölcsönös szállítások tervét, szigorúan betartják a Csap és Záhony közötti na­pi vasúti menetrendet, vala­mint a mozdonyok napi for­galmának grafikonját, rend­szeresen csökkentik a vas­úti szerelvények be- és ki­rakodásának határidejét, s emellett biztosítják a vagon­park teljes kihasználását. A két ország vasutasai megállapodtak abban, hogy munkaversenyük eredménye­it félévenként a két fél ille­tékeseiből álló bizottságok értékelik. V. Popov Harc a „csend éjszakája” ellen A nagyothallás ma már népbetegségnek számít: az emberiség egytizedét sújtja. Lehet ellene védekezni, de idejében fel kell ismerni a halláskárosultságot. Minél korábban, annál jobb. Egy egyszerű kis készülékkel, a hanggenerátorral már az új­szülöttek között is megtalál­ják a halláskárosultakat. Az újszülött ugyanis már élete első pillanatától hall, sőt, ötnapos koráig jobban, mint később. Volt már rá eset, hogy kéthónapos csecsemőt láttak el hallókészülékkel. Svédországban minden gyermekorvos zsebében van egy piros ceruza és egy kis csengő: a gyermek figyelmét leköti a piros ceruzával, s közb n megrázza a csengőt, így a még nem iskolás korú gyermekek között rendszere­sen felkutatják a halláská­rosultakat, akiket azután ke­zelnek. Természetesen labo­ratóriumokban azután sok­kal komolyabb felszereltség­gel, műszerekkel is megvizs­gálják a kisgyermekeket — amint az a képen is látható. Azoknál a kisgyermekek­nél. akik valamit hallanak — és ilyen a betegek túlnyo­mó hányada — hallókészü­lékkel és a szülők által ott­hon végzett, hallásfejlesztés­nek nevezett gyakorlatokkal meglepő sikereket lehet el­érni. A rosszul halló gyer­mekek négy százalékánál sokszor egy egyszerű man­dulaműtét elegendő a hallás visszanyeréséhez. H típusú Volkswagenek Jövő hétfőtől a Volkswa­gen Művek NSZK-ban mű­ködő üzemrészlegei megkez­dik az 1974. évi gépkocsi tí­pusok sorozatgyártását. Az új típusok motorjainak tel­jesítménye 34 lóerőtől 100 lóerőig terjed. A .,bogárhátú” típus az új sorozatban nyolc változatban szerepel. „ Vashevyláncok“ Eraiíhában A geológusok Brazíliában egész „vashegyláncokat’’ fe­deztek fel. A Caraja hegy­ség két hegyvonulata állító­lag különösen értékes, 67 százalékot is elérő . vastar­talmú ércből áll. A Serraa das Carajas kb. 5000 négy­zetkilométer területén eddig 1 milliárd tonna vasércet mutattak ki. Ócskaságláz Az amerikaiak újabb hobbyja az ócska holmik kereskedelem. A régi villa­mos háztartási készülékeket, elhordott ruhákat, nem di­vatos lámpákat, amelyeket valaha kidobtak, most drá­ga pénzen árusítják a gom­bamódra szaporodó butikok­ban. A „garázsboltban” nem ritkán hatalmas üzleteket lehet kötni. Egy chicagói garázsban például egy 300 dollárt érő nercbunda cse­rélt gazdát 25 dollárért. Hat porcelán tányér — 24 ka­rátos aranyszegéllyel — 15 dollárért kelt el. A régi tárgyak őrülete immár az egész Egyesült Államokban elterjedt. Egyes városokban a kereskedők tiltakoznak a konkurrencia miatt. Chikago egyik elegáns negyedében megszorító intézkedést lép­tettek életbe, amelynek ér­telmében garázsboltot csa­ládonként csak egyszer le­het nyitni évente, a nyitva- tartás időtartama pedig leg­feljebb három nap. Kali­forniában már a rendőrség kezd érdeklődni a garázs­boltok forgalma iránt, mert nagyon valószínű, hogy az eladásra kerülő holmik kö­zött rablásból származó cik­kek is találhatók. / Eladták Sherlock Holmes házát Egy svájci műkereskedő 700 ezer dollárért megvásá­rolta azt a XII. században épült, a Léman-tótól mint­egy 30 kilométernyi távolsá­gon levő tornyos kastélyt, amelyben a Sir Arthur Co­nan Doyle alapítvány beren­dezte Sherlock Holmes 76 regényből jól ismert lak­osztályát. 1966-ban került át a híres Baker Street-i ház Svájcba Conan Doyle fia, Adrian Doyle ügyelt ar­Delfin ugratás A romániai Konstanca egyik turista-látványossága a „Delfinárium”, ahol beta­nított delfinek szórakoztat­ják a turistákat. A Tabaca- ria-tó partján egyszerre hat­ra. hogy a berendezési a re­gényben szereplő ház töké­letes mása legyen. Nem hiányzik semmi: a fogason lóg a detektív kabátja és sapkája, a szalonban látha­tó hegedűje, pipái stb. A Donán Doyle alapítvány jó­voltából tehát tovább él- Sherlock Holmes, és a detek­tív házából már csak öreg barátjának, dr. Watsonnak alakja hiányzik. száz személy gyönyörködhet a 800 négyzetméteres me­dencében folyó gyakorlatok­ban. Képünk: az egyik del­fin látványos ugrógyakor­lata. Gyémánt híd Köztudomású, hogy az At­lanti-óceán két szembenálló végén — Brazília partvidé­kén és Dél-Afrikában *— gyémántlelőhelyek vannak. Nincs-e közöttük kapcsolat, afféle interkontinentális híd? Ezt az elgondolást egy geológusokból és geofiziku­sokból álló csoport ellen­őrizte. A szakértők most ar­ra a nézetre hajlanak, hogy az óceán mélyén hatalmas gyémánttelér húzódik. Ebből a feltételezésből az követke­zik, hogy a világ gyémánt­készletei több milliószor ki­sebbek annál, mint ami a víz alatt húzódik. S amely­nek szétágazásai több ezer kilométerre terjednek ki. E mérhetetlen kincsek ki­aknázása a távoli jövő fel­adata, mivel igen nagy tech­nikai nehézségekkel jár. Most még csak az első kí­sérleteket teszik abban az irányban, hogy olyan robo­tot tervezzenek, amely fel­kutatja a telérvonulat pon­tos irányát. Váratlan megoldás A tudósok megfigyelései szerint a tyúktojás héja egyre vékonyabb lesz, s ha felidézzük. hogyan szállít­ják a tojást, akkor világos­sá válik, mennyire fontos a tojáshéj vastagsága. Egy tyúktojásra 2 gramm kal­cium jut. A tyúk ezt a kal­ciumot saját szervezetéből „állítja elő”. Képletesen szólva a tyúk évente csont­vázának 20 százalékát ala­kítja át tojáshéjjá. De mint kiderül, nem a kalcium az egyetlen elem, amely befo­lyásolja a tojáshéj szilárd­ságát. Nemrégen megállapí­tották, hogy ha a levegő­nek nagy a széndioxid­tartalma, akkor a tyúkok nagyon szilárd héjú tojást tojnak. A baromfitenyésztők kétségkívül fel fogják hasz­nálni ezt a körülményt, és akkor majd a tojáshéj szi­lárdságának problémája is megoldódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom