Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

1973. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Őszi termés 200 ezer hektáron Aratás utáu, munkacsúcs előtt Szolnok mcoye mczőoazdasáoa Szolnok megye gazdaságai az idén rekordidő alatt, augusztus 1-ig betakarították a gabonatermést. A végleges terméseredmények ugyan még nem ismeretesek, de az már bizonyos, hogy a termésátlag is minden eddiginél maga­sabb, és lényegesen meghaladja a tavalyit. Nem halad a tala munka Néyy eater traktor A kertészettel foglalkozó Nagyító alatt a munkavédelem NEB vizsgálat a karcagi termelőszövetkezetekben állítanak össze a kővetkező időszakra. Az aratásban résztvevő kombájnok, erőgépek, szál­lító járművek a nagyobb igénybevétel következtében megrongálódtak. Ezért min­den üzemi vezetőnek azt ajánljuk, mindenekelőtt a gépeket vizsgálják meg, hi­szen ezekre — szinte vala­mennyire — nagy szükség lesz ősszel is. Az őszi be­takarításig be kell fejezni az őszi vetésekhez a minőségi talajmunkát is. Már elvé­gezték a termelőszövetkeze­tek mintegy 10 ezer hektáron a nyári szervestrágyázást, és szórják a műtrágyát továb­bi 175 ezer hektárnyi terü­letre. Az alapműtrágya több­nyire meg van az őszi ve­tésekhez, de káliumból je­lentős a hiány. Különösen nagy gondot jelent ez az iparszerű zárt termelési rendszerekben. A jelenlegi időszakban nagy munkát ad a szintén jó termést ígérő fővetésű silókukorica betakarítása, több mint 10 ezer hektáron vetettek belőle a termelő- szövetkezetek. Emellett a lu­cerna harmadik kaszálása is erre az időre esik, 32 ezer hektáron. A második kaszá­lásból 7600 hektáron hagy­tak maglucernát, ez ugyan­csak bíztató termést ígér. A vöröshere kaszálása is most van soron 4400 hektáron. mintegy 140 ezer hektár. Ezen felül 120 ezer hektá­ron el kell végezni a szán­tást a tavaszi vetések alá is. A megyei átlagot tekint­ve mindehhez meg vannak a gépi eszközök. Csupán a tsz-ekben 4100 erőgép, 4700 pótkocsi, 570 tehergépkocsi, 150 cukorrépa betakarító gépsor, 159 rizskombájn, 250 kukorica betakarító adapter stb. van. A mezőgazdasági üzemek 67 szárítóberende­zéssel is rendelkeznek, ame­lyeknek óránkénti teljesít­ménye 350 tonna. Nem elég­gé egyenletes azonban a műszaki felkészülés, ezért Köp zöntötték a húszéves szolnoki ládiót MSZMP Központi Bizottságának tagja, MIIT elnöke Szolnokon A kalászosok betakarítá­sának — korábban nem ta­pasztalt — gyors befejezését elsősorban a mezőgazdasá­gi üzemek megfelelő felké­szülése, az aratásban részt­vevők megfeszített munká­ja, az ésszerű gépátcsoporto­sítás, a betakarításban, az áruszállításban és elhelye­zésében résztvevő vállalatok jó együttműködése tette le­hetővé. Az aratás gyorsasága miatt viszont a kapcsolódó mun­kák kissé háttérbe szorultak. A nyári talajmunkát például 155 ezer hektáron kell elvé­gezni. ám mivel az örven­detesen nagyobb termés szál­lítása több erőgépet lefog­lalt, ezért a korábbi évek­hez képest a talajmunkával elmaradtak. Az idei aratás igen sok jő tapasztalatot adott ahhoz is. hogy a nem is kisebb fel­adatot jelentő őszi munka­csúcsra is hasonlóan jól fel­készüljenek a termelőszö­vetkezetek. A mostani ara­tásban és tavaly ősszel is bebizonyosodott, hogy azok a mezőgazdasági üzemek dolgoztak zavartalanul, ame­lyek jól átgondolt ütem­terveket készítettek és a gé­peket maximálisan kihasz­nálták hosszú- vagy két mű­szakban. Most is ott dolgoz­nak előrelátóan, ahol már most alapos kampánytervet üzemekre 4350 hektár ker­tészeti növény betakarítása vár. Jót ígér a szőlő is. Az első termésbecslés mintegy 48 mázsát jelez hektáron­ként. Ez a bő termés egyes helyeken munkaerőgondot okoz. Ezért feltétlenül szük­ség lesz a középiskolások és a szakmunkástanulók segít­ségére a betakarításban. El­sősorban * a szőlő- és gyü­mölcstermő területeken vár­ják őket. Az őszi munkák nagyságáról mindent meg­mond. hogy a betakarítandó terület 200 ezer hektár, őszi kalászosok vetésterülete A karcagi- városi Népi El­lenőrzési Bizottság 1971. de­cemberében a város terme­lőszövetkezeteiben megvizs­gálta a dolgozók életének és testi épsége védelmének hely­zetét. A vizsgálat sok hiá­nyosságot tárt fel, amelyek megszűntetésére akkor javas­latokat tettek. Megvalósítot­ták-e azokat a közös gazda­ságokban? — ezt elemezte a napokban a NEB utóellenőr­zése. A termelőszövetkezetek­ben — Béke, Dimitrov, Május 1. és November 7. — az alapvizsgálat javas­latait nem, vagy csak rész­ben hasznosították. Nem tartják meg az idősza­kos orvosi-, a felvételhez szükséges munkaalkalmassá­gi vizsgálatot, nem rendsze­res a munkavédelmi okta­tás. A növényvédőszerek rak­tározása, a védőruhák keze­lése, a raktárak állaga még mindig nem felel meg a kö­vetelményeknek, sőt a hely­zet tovább romlott. A Béke Tsz raktárában nincs öltöző, mosdó, zuhanyozó. A hely­színi vizsgálatot végző bizott­ság a November 7. Tsz mé­regraktárát munkavédelmi szempontból alkalmatlannak találta, ezért további haszná­latát a KÖJÁL-lal és a vá- oosi tanács vb. termelés el­látásfelügyeleti osztályával egyetértésben azonnali ha­tállyal felfüggesztette. A műszaki-technikai fej­lődés. az új gépek térhódítá­sa a mezőgazdaságban is nö­veli a baleset-veszélyt, A szövetkezeti munkavédelmi szabályzat valamennyi tsz- nél elkészült, de mint az alapvizsgálat is megállapí­totta sok hiányosság van még. Kidolgozták ugyan a segédüzemekre az óvórend- szabályokat, a munkavédel­mi oktatás rendszerét, bi­zonylatolását is. Még sem minden esetben részesítik balesetvédelmi oktatásban a termelőszövetkezetbe felvett új tagokat, elmarad az ok­tatás akkor is, — noha ez kötelező — ha más munka- területre helyezik át a dol­gozókat. A helyszíni vizsgá­lat során a néni ellenőrök két termelőszövetkezetben több szabálytalanul működő gépet találtak. A baleseti jegyzőkönyvek alapján megállapították, hogy az alapvizsgálat <5ta — a Bé­ke Tsz kivételével — a ter­melőszövetkezetekben csök­kent a balesetek száma. Hi­ba, hogy a gazdaságok nem elemzik megfelelően a bal­eseteket, csak annak tényét írják le. Ismételt oktatás, fi­gyelemfelhívás hasonló bal-. nagyon indokolt a gépek rendbehozatala, két műsza­kos munkábaállítása. Az elmúlt évben 46 terme­lőszövetkezet csatlakozott megyénkben a kukoricater­mesztési zártrendszerekhez, ezekben a betakarítás telje­sen gépesített. A terméski­látások igen jók. Cukorré­pából 4 ezer hektárral több a vetésterület, mint a múlt évben volt. Ügy számítjuk, hogy mintegy 18—20 ezer vagonnal több cukorrépát ad az idén a megye, ami szin­tén a zártrendszernek kö­szönhető. Biztosítva a ta^aimány Az idei jó termés megte­remtette az alapját a búza vetőmag nagyobb felújításá­nak is. Az eddigi szerződések azt mutatják, hogy üzemeink élnek Is a lehetőséggel, ed­dig 910 vagon másod- és harmadszaporulati fokú bú­zát vásároltak és a saját parcellájukon történt vető­magelőállítást is figyelembe véve, a vetőmagfelújítás mértéke eléri az 50 szá­zalékot, T ovább növekszik az új, nagyhozamú búzafaj­ták aránya, 70 százalékban ezeket vetik. A n>ezőgazdasági üzeme­ken túl az érintett szolgál­tató és felvásárló vállala­toknak is tervszerűen kell készülniök az őszre. Min­den valószínűség szerint a szokásosnál korábban meg­kezdődik a cukorrépa átvé­tele. A répa vetésterület kö­zel 50 százalékos növekedé­se egyben azt is jelenti, hogy több helyen kerül a répa után a földbe búza, fi­gyelemmel arra, hogy a kú- koricavetés is több a me­gyében. Másrészt, a szállí­tógéppark kihasználása Is indokolja a korábbi répa­szedést. A szállítógépeket leköti az élőállateladás is, már lát­ható, hogy a második félév­ben értékesítik eladásra szánt állatállományuk nagy­részét a gazdaságok. Zsúfolt évszak lesz ez nagyon. Jó felkészüléssel megbirkózunk vele. Csorna János a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője esetek elkerülése érdekében nem történik. Felelősségre- vonás nincs. Minden szövetkezetben van biztonsági megbízott, de ők kapcsolt munkakörként vég­zik feladatukat, ezért nincs elegendő idejük a baleset- védelemmel törődni. A NEB határozati ja­vaslataiban a megállapí­tott hibák megszűntetésé­re, a balesetek számának csökkentésére a szövetkeze­ti dolgozók életének és testi épségének fokozott védelmére hívta fel a kar­cagi termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét. Javasolta, hogy a szövet­kezetek biztonsági megbízot­tait egyéb munkakör ellátá­sával csak olyan mértékben bízzák meg. hogy munkavé­delmi feladataiknak eleget tudjanak tenni. Javasolták továbbá, hogy a tsz-ek dol­gozzanak ki a munkavédelmi tevékenység javítására jutal­mazási rendszert. A városi tanács vb. termelés és ellá­tásfelügyeleti osztály vezető­jét felkérték, hogy állami felügyeleti jogkörében eljár­va fokozottabban követelje meg a munkavédelmi sza­bályzatok módosítását, ki­egészítését és betartását, — Lm.— lömpe István, az az Tegnap, ünnep volt Szol­nokon a Kolozsvári utcában. A rádió egykori és mostani dolgozói megemlékeztek a szolnoki stúdió ősének, a ..madzagos” rádió üzembehe- íyezésének 20. évfordulójáról. Az ünnepségre a megye- székhelyre érkezett Tömpe István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Rá­dió és Televízió elnöke. Ott volt dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első gye, a táj szellemi központ­ja, a helyi politilia népszerű­sítője. Ma még csak egy órában sugározza műsorát a szolnoki rádió. Elvi lás- foglalásunk van arról, hogy növeljük az adásidőt, annál is inkább, mert ezt a hall­gatók is várják és kérik a rádiótól. Dr. Gergely István is fel­szólalt az ünnepségen: — Azt kívánjuk, hogy egy­re több hallgatója legyen a rádiónak és hosszabb a mű­sorideje is. A Jászság és Kunság emberei életének, munkájának sikereiben ed­dig is részük volt. legyenek továbbra is szószólói a helyi eredményeknek, feladatok­nak. V alamenny tőjüknek jó egészséget, örömteli rádiós munkát kívánunk. Ezután Gera Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság osztályvezetője tol­mácsolta a szomszéd megye üdvözletét, majd Gyurkó Gé­A IV. ötéves tervidőszak­ban a Magyar Államvas­utak egyik legjelentősebb be­ruházása az ország északi és déli határát összekötő nagy forgalmú Szob—Buda­pest—Szolnok—Száj ol— Lökösháza tranzitvonal vil­lamosítása. Az eredeti elkép­zelések szerint 1975 végére kellett volna befejezni Lö- kösházáig a villamosítást, de mivel a korszerű vil­lanyvontatás mielőbbi meg­valósítása nemcsak a ma­gyar népgazdaság, hanem a többi szocialista ország szá­mára is fontos, a Nemzet­közi Beruházási Bank hitelt nyújtott a program meggyor­sításához. Így a teljes szakaszt az eredeti határidő előtt egy évvel, 1974 végére villamo­sítják. A beruházás nagy­ságára jellemző, hogy csak a Rákos—Lökösháza kö­zötti szakasz 788 millió forintba kerül. A gyorsított beruházásnak A kiskörei vízlépcső idei átadása után az eredeti ter­vek szerint ott létesülő vízi erőműnek is meg kellett vol­na kezdenie a villamosener­gia termelését. A francia és magyar vállalatok közremű­ködésével készülő négy cső­turbina szerelése azonban — részint a hazai tapasztalatok hiánya, részint a különféle műszaki problémák miatt — késik, s ezért új ütemtervet * kellett készíteni. Az új vál-. za, a MUOSZ alelnöke, az újságíró szövetség és négy megye újságírói nevében kí­vánt további hasznos mun­kát. Felolvasták az ünnep­lőknek dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tá­jékoztatási Hivatala elnöké­nek üdvözlő táviratát Is. Az ünneplők meghallgat­ták azt a félórás műsort, amely tegnap este az első szolnoki rádiósok emlékeit kötötte csokorba a 222 méte­res középhullámon. Tömpe István az ünnep­ség után ellátogatott a mű­vésztelepre majd a koradél­utáni órákban dr. Gergely István, a megyei pártbizott­ság első titkárának és Mo­hácsi Ottónak, a megyei párt­bizottság osztályvezetőjének társaságában a járműjavító­ba érkezett. Ott Sándor László a városi pártbizott­ság első titkára. Szabadkai Mihály, az üzemi pártbizott­ság titkára, az állami díjas Vörös Október brigád tagjai és az üzem vezetői fogad­ták. A rádió elnöke szívélyes, baráü beszélgetésen ismer­kedett meg az állami díja­sokkal. Homonnai János bri­gádvezető elmondta a brigád történetét, beszélt munká­jukról. Tömpe István gratu­lált sikereikhez, és érdeklő­dött a járműjavító lövőiéről is. A bensőséges hangulatú beszélgetésen kis élménybe­számolót rögtönzött a VIT- ről Csontos István, állami díjas brigádtag. a jármüs fiatalok küldötte. A Magyar Rádió és Tele­vízió elnöke meleg szavak­kal búcsúzott el a brigádtól, az üzem vezetőitől. Emlékül jókívánságait jegyezte fel a Vörös Október brigád nap­lójába. megfelelően elkezdődtek a felső vezeték építési és egyéb, villamosítással össze­függő munkálatai a Rákos— Üjszász—Szolnok vonalon. Eredményeképpen tavaly év végén már Nagykátáig közlekedhettek villamos mozdony vontatta szerel­vények. A kivitelezők továbbra is töretlen lendülettel folytatják a munkát, és így a Rákos— Üjszász—Szolnok vonalat a gyorsított programban sze­replő határidő. 1973 vége helyett — már szeptember­ben üzembe helyezhetik. A Szajol—Lökösháza kö­zött még tavaly megkez­dődött a vezetéktartó osz­lopok felállítása. Napjainkig Szajol—Kétpó, Csugar—Mezőtúr között, ezen kívül Tiszatenyö és Mezőtúr állomásokon befe­jeződött az oszlopállítás, s megkezdődött a vezeték sze­relése. tozat: a Magyarországon ed­dig nem ismert csőturbinák forgórészét a Navpic Alst- hom francia cég, állórészét a Ganz-MAVAG, a generá­torok forgórészét a Ganz Villamossági Művek készíti el. A vezérlőberendezések egy része francia, a többi magyar gyártmányú lesz. Az első turbina októberre ké­szül el, a vízi erőmű szere­lése pedig 1974. februárjá­ban fejeződik be. , Baráti beszélgetésen az állami díjas Vörös Október bri­gáddal a járműjavítóban (Fotó: Nagy Zsolt) titkára, dr. Kiss Kálmán, az MRT elnökhelyettese. dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnöke. Ott voltak a megyeszékhely párt- és ta­nácsi vezetői, a szomszédos megyék képviselői. A rádió zenei * stúdiójában Kampier Tibor üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntőt dr. Kiss Kálmán mondott: — Kívánjuk a húsz éves szolnoki stúdiónak, hogy ez­után még jobban legyen a me­S. J. Beruházások - félidőben Szeptemberiéi Szolnokig Rákos—Lökösháza 788 millió forint Gyáravatás Csornán A csaptelepeiről és egyéb szerelvényeiről országosan is jól ismert mosonmagyar­óvári fémszerelvénygyár kö­zössége új gyáregységgel gazdagodott. Csaknem 50 millió forint­ba került beruházás legfon­tosabb része az öntöde, amelynek kétműszakos kapa­citása évi ezer tonna. A csornai gyáregység alapvető rendeltetése a megszűnt bu­dapesti üzemrészek termelé­sének pótlása, melegüzemi öntvénytermelés, kissoroza- tú szerelvényféleségek gyár­tása, valamint a lakásépítés­hez kapcsolódó csaptelepek csiszoló kapacitásának bizto­sítása. 320 dolgozója az évben már 70 millió forint érték­kel járul hozzá a nagy vál­lalat termeléséhez. Az új gyáregységet tegnap avatták fel. Villamos távvezetéket értenek ötven millió forintos költ­séggel új villamos távveze­ték épül Zalaegerszeg— Keszthely között. Zalaeeer- szeg határában ül transzfor­mátor állomást állítanak fel. hogv a város területén meg­szüntessék a gvakori áram­ingadozást és az üzemek fogvasztási korlátozását. Keszthelyen keresztül az ai- kai alanrendszerb^ kapcsol­ják a várost. A terv szerint az 50 kilométet hosszú táv­vezeték és a transzformátor állomás a jövő évben készül el, s ettől kezdve biztonsá­gos lesz Zalaegerszeg villa­mosenergia ellátása Jövő februárban k sm dl a vizierótnű

Next

/
Oldalképek
Tartalom