Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
rsrrá. augusztus. 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megjöttek a VIT-küldöttck Á testületi vezetésről Szekeres László köszönti a küldötteket (Folytatás az 1. oldalról.) só részét teljesítették. IK'ost tovább keU adniuk mindazt, amit a VIT-en láttak, hallottak, tanultak, hogy lehetőség szerint azokat is részesítsék élményeikben, akiknek a. bizalmából részt vehettek a világifjúsági találkozón. Máris több száz meghívást. jeleztek nekik. Nem lesz 7cöny- nyű ezeknek eleget termi, de ez is hozzátartozik a VIT- küldöttek megbízatásához. Ezután a delegáció résztvevői kaptak szót, s felidéztek néhányat a felejthetetlen napok emlékeiből. Kelemen Béla, a megyei küldöttség vezetője rövid összefoglalót adott. Beszélt az előkészítő foglalkozásokról, a gazdag programról, amely a bőség »varával lepte meg a résztvevőket Volt olyan nap, amikor 5— 6 rendezvényen is megjelentek. A magyar delegáció fegyelmezetten tett eleget feladatának, mindenki tudatában volt, hogy sok-sok KISZ- tag képviseletében van jelen a VIT-en. A többiek is rövidebb- hosszabb beszámolót tartotA mezőgazdasági tsz-ek megalakulása Kisújszálláson 1949-ben vette kezdetét Ebben az időben alig több mint félszáz ember határozta eL hogy a közös gazdálkodás útjára lép. A közös művelésbe vont terület nem érte el az 500 holdat sem. Akkor sokan kételkedéssel fogadták e lépés helyességét nem bíztak a sikerben. Ez részben érthető volt mivel mint a régi feljegyzésekből is kitűnik, a lelkesedésen és tettre- készségen kívül néhány ökör- és lófogat volt az új tsz-eis vagyona. Ma már látható és bizonyított, hogy az úttörőknek volt igaza. Az 1973-as gazdasági évben Kisújszálláson négy tsz. 2064 taggal. 15 ezer 237 hektár földön gazdálkodik. Közös vagyonuk meghaladja a 320 millió forintot A tagság egy napra jutó keresete 100 —119 forint között van. Termelőszövetkezetek halmozott termelési értéke több mint 260 millió forint volt az 1972-es évben. Gazdálkodásukat a korszerűségre való törekvés jellemzi, ezt mutatja az is, hogy a szövetkezeti bruttó jövedelem 1972-ben 77 millió forint volt Az állattenyésztésben az iparszerű termelés felé haladnak, ami megnyilvánul Dr. Kovács Imre MÉM főosztályvezető tegnap sajtótájékoztatón ismertette a fér hérje-takarmány gazdálkodás fejlesztésére hozott intézkedéseket. Elmondotta, hogy a hazai takarmányfehérje-termelés nem tartott lépést az igényekkel, mivel a szükségletnek mlnt«gv 20 százalékát Importból kell fedezni, s ez évente 100 millió dolláros kiadással jár. Nehezíti a helyzetet, hogy a magas fehérietartalmú, növényi és állati eredetű takarmányok világpiaci ára emelkedőben van. (Az elmúlt hat hónapban például csaknem megháromszorozódott a szór ja ára. s a halliszthez is igen drágán lehet hozzájutni.) Miután az állatok hizlalására i tak. Többek között Kanizsa Lajos, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat KISZ-titkára az utazás élményeit elevenítette fel. Kovács István, a karcagi Dimitrov Tsz tagja a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok tanácskozásairól beszélt. Nem látványos, de hasznos tanácskozások voltak ezek, amelyeken nem csupán szakmai kérdésekről beszéltek, inkább egymás helyzetének jobb megismerése volt a cél. V. Nagy Mária kunhegyes! abban is, hogy két, évente több mint 10 ezer hízó kibocsátására alkalmas telepet építettek. Növénytermesztésben a zártrendszerekhez kívánnak csatlakozni. Foglalkoznak a kukorica, a cukorrépa. a rizs és a kenyérgabona zártrendszerű termesztésének megvalósításával. A növénytermesztés és az állattenyésztés munkáit 140 modern erőgéppel végzik. Az idén a hektáronkénti őszi- búza-termés 37.5 mázsa lett 3600 hektár átlagában. A szorgalmas és előrelátó tsz vezetés azonban felfigyelt arra, hogy a mezőgazdaság fejlődése felgyorsult, s ez megköveteli a dinamikusabb előrehaladást, mert csak így érhetnek el a jövőben is elismerésre méltó eredményeket Így emelkedhet az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem és így lehet megfelelő ütemben javítani a munkakörülményeken és a szociális ellátottságom Ezért foglalkoztatta a tsz vezetőségét és tagságát a helyzetelemzés, és az előrehaladás lehetőségének kutatása már az aratási munkák idején és még intenzívebben most amikor ez a nagy munka befejeződött. Kiválasztották és kidolgozták — a reális lehetőségek figyelembevételével — a fejhasznált abrakkeverékekben nagymennyiségű importfehérje van. a kiadások mérséklése érdekében szükség van a hazai termelés fejlesztésére. Idén márciusban került a kormány Gazdasági Bizottsága elé a fehérietakarmány- gvártás fejlesztésére kidolgozott előterjesztés, amelyet a GB. elfogadott. A program végrehajtására megalakult a fehérie-termelés fejlesztési bizottság, amelynek öt munkacsoportja tevékenykedik. Egyebek között a szálasta- karmány.— a szóia-termelés fejlesztésére, a kukorica fehérje-tartalmának növelésére. az állati eredetű feliérje- gvártás fejlesztésére egyesítették a szellemi és a gyakorlati erőket. Megoldják az tanárnő a német úttörőkkel szervezett találkozások emlékét idézte fel. Mészáros Rozália, a Tisza Cipőgyár dolgozója a szovjet, német, ciprusi, latin-amerikai fiatalokkal közösen rendezett barátsági gyűlésekről beszélt. A beszámolók után a küldöttek fogadására érkezett megyei KISZ-vezetők meghívásokat tolmácsoltak a delegáció tagjai részére, majd a rendezvény Lakatos Lajos zárszavával ért véget. B. A. lődés legcélravezetőbb módozatát. A tsz párt- és gazdaságvezetése párttaggyűlése- ken s brigádgyűlésekep ismerteti az elemzés eredményeit. Ezeken tárgyalják meg, hogy milyen előnyök származnak abból, há erejüket egyesítik. A termelőszövetkezetek elgondolása szerint legj óbb eredményt az Ady és Dózsa, illetve a Búzakalász és Kinizsi Tsz egyesülése hozhat. Az eddigi eszmecserék azt bizonyítják, hogy a tsz-tagok többsége egyetért az egyesülés gondolatával és előrehaladást remélnek ettől a lépéstől. A tsz-tagok látják, hogy az iparszerű, nagytömegű mezőgazdasági termék előállítása ma már csak Ilyen üzemi-gazdasági keretek között lehet a legeredményesebb. Arra. mozgósítja a párttagság és a tsz-vezetés a termelőszövetkezet tagságát, — hogy az Ady—Dózsa Tsz kü- lön-külön 1973. augusztus 13- án tartandó közgyűlésen a fejlődés meggyorsítására: az egyesülésre adja szavazatát. A Búzakalász és Kinizsi Termelőszövetkezet ugyancsak augusztusban dönt közgyűlésén további sorsáról. Farkas Imre a városi pártbizottság gazdaságpolitikai előadója abrakkeverék-gvártás komplex fejlesztését is. A program pénzügyi előirányzata 14—15 milliárd forintot tesz ki. A beruházással folvamatosan 440— 550 ezer tonnával növelik évente a hazai takarmányfehérjetermelést. A hazai mezőgazdaságban az eddiginél nagyobb területen foglalkoznak majd a fehérjében gazdag szója termesztésével. jövőre már 8— 10 ezer hektáron termesztik ezt a növényt. Korszerűsítik a lucernatermesztést, — és olyan szárítási módszereket vezetnek be. — amelyekkel csökkenteni lehet a fehérje- veszteséget. A kutatók az eddiginél több fehérjét tartalmazó kukoricafajták kinemesítésén fáradoznak. A párt X. kongresszusa óta eltelt időszak is azt mutatja, hogy a párttestületi ülések rendszeres összehívása jó hatást gyakorol a párt szervezeti és politikai munkájára, emeli annak színvonalát. Az utóbbi években jobban készítik elő az üléseket; ebbe a munkába rendszeresen bevonják a pártbizottságok tagjait; s ennek következtében alaposabban lehet megvitatni a kérdéseket, konkrétabb, érdemibb határozatokat lehet hozni, amelynek eredményeként operatívabbá válik a határozatok végrehajtásával kapcsolatos áfeervezőmunka. Az ülések rendszeres megtartása emeli, a bizottságoknak, mint testületi szerveknek a szerepét, fokozza a pártbizottsági tagok aktivitását, s ezáltal sokkal inkább lehetővé teszi a gazdasági és a politikai élet irányításának megjavítását, közelebb hozza a vezetőszerveket az alsóbb szervek által végzett munkához. A Szolnok városi párt-vég- rehajtóbizoitság munkájában gyakorlattá vált a különböző üzemekben, intézményekben tartott helyszíni ülés. Legutóbb június 27-én a papíripar szolnoki gyárában a helyi pártpolitikai és gaz- daságszer%>ező munkáról tárgyaltak. A napirend előkészítésében részt vettek a városi párt vb tagjai is. Beszélgettek a párt-, tömegszervezeti-, és gazdasági vezetőkkel, szocialista brigádok tagjaival, munkásokkal. Az ülésen nemcsak a jelentés, hanem saját tapasztalataik alapján szólhattak hozzá, s tehettek határozati javaslatokat a vb tagjai. Aktívan dolgoznak a Szolnok városi pártbizottság mellett működő bizottságok. Véleményezik, kiegészítik a pártbizottsági ülés elé kerü- . lő jelentéseket,. . hozzájárulnak az ülések aktivitásához, a helyes határozatok kialakításához. A pártbizottság legutóbbi ülésén a KB ifjúságpolitikai határozatának t időarányos végrehajtásáról tárgyaltak. A tanácskozáson tizenketten mondták el véleményüket. A pártbizottsági és pártvezetőségi ülések rendszeres megtartása a kollektív vezetés első és elengedhetetlen feltétele. A pártbizottsági ülések és vezetőségi ülések összehívása és megtartása hiányában testületi vezetésről szó sem lehet. Mindez azonban korántsem meríti ki a kollektív vezetés tartalmát. Valamely kérdés testületi ülés napirendre tűzésének az a célja, hogy megtaláljuk a kérdés leghelyesebb, legjobb megoldását. Ez csak akkor lehetséges, ha a határozat valóban kollektív gondolkodás és vita eredménye^ ha sűríti a bizottság valamennyi tagjának az adott témába vágó tudását és tapasztalatait. Ennek ellenére egyes pártbizottságok, pártvezetőségek ülésein, taggyűléseken gyakran úgy hozzák a határozatokat, hogy a vita során elhangzott bírálatokat és konkrét javaslatokat sem a határozatban, sem az összejöveteleket követő gyakorlati munkában nem érvényesítik. A /kollektív vezetéshez szükséges, hogy a testületek munkájukban a pártaktívára támaszkodjanak, állandóan megbeszéljék vele az aktuális kérdéseket, igénybe vegyék támogatását, figyelmesen meghallgassák bíráló észrevételeit. A helyesen megszervezett kollektív munka elválaszthatatlan a gyakorlatiasságtól. A testületek szükségességéről szólva, Lenin hangsúlyozta, hogy a testületi vezetésnek nem szabad a konkrét ügy ártalmára lennie. A gyakorlatiasság követelményét érvényesítve úgy kell megszervezni a kérdés megtárgyalását, hogy ne beszéljen, ne szólaljon fel senki csupán azért, hogy a neve bekerüljön a jegyzőkönyvbe. Amikor a kérdés lényege mindenki előtt világos, amikor a feladat megoldásának módját már megállapították, nincs értelme az üres szócséplésnek. Egyesek helytelenül úgy értelmezik a kollektivitás elvét, hogy minden kérdést feltétlenül kollektíván, testületileg kell megvitatni, és a végrehajtást szervező vezető funkcionárius minden ténykedéséhez a választott testület kollektív jóváhagyása szükséges. Ez7 az álláspont azt jelenti, I hogy a tényleges szervező munkát ülésezgetéssel, a határozatok gyakorlati végrehajtását töprengéssel, az eleven munkát határozati javaslatok és irányelvek szerkesztésével cseréljük fel. A határozat meghozatala után minden figyelmet a végrehajtás megszervezésére kell összpontosítani. A szolnoki járási pártbizottság, végrehajtó bizottság rendszeresen visszatér egy- egy párthatározat végrehajtásának ellenőrzésére. A járási párt-vb 1973. második félévi munkatervének megfelelően nyolc párthatározat időarányos végrehajtásáról tárgyal. Beszámoltatja a községi pártbizottságokat, csúcsvezetőségeket: mit tettek a határozat végrehajtásáért. A testületi üléseken való beszámoltatás fontos része a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének. A szolnoki járási pártbizottság azonban az ellenőrzés egyéb módszereit is alkalmazza. A titkári értekezletek tájékoztató-, tapasztalatcsere és ellenőrző jellegűek. A végrehajtás ellenőrzésének másik módszere a helyszíni brigádvizsgálat és az instruktorok, (területfelelősök) tevékenysége is. Aktívan dolgoznak a pártbizottságok mellett működő bizottságok is. A vezető pártmunkás a párt politikájából, irányelveiből és a különféle testületi döntések által adott elvi útmutatásokból kiindulva, szükség esetén legyen kezdeményező, vállalja a személyes felelősséget olyan kérdések megoldásáért, amelyek jellegüknél fogva nem szorulnak megvitatásra, vagy amelyek nem tűrnek késedelmet. Persze, így cselekedni csak akkor lehet, ha a szervezetben valóban testületi munka folyik, ha a szervezet életének és tevékenységének legfontosabb, elvi kérdéseiről kollektíván döntenek. Ha a vezetés a tömegekre támaszkodik, figyelembe veszi azok tapasztalatait, az egyszerű emberek véleményét, az élet követelményeit, okvetlenül áthatja az önbírálat szelleme. Hiszen a testületi vezetés elvének lényege éppen az, hogy másokkal kicserélve nézeteiket, a vita során érvényesített kölcsönös bírálattal, egymás tapasztalatait kiigazítva és kiegészítve. megtaláljuk és kidolgozzuk a helyes megoldást, a helyes határozatot. s azt végre is hajtsuk. Igazi testületi vezetésről csak az őszinte bírálat és önbírálat légkörében lehet szó. Ezért a leghatározottabban meg kell bélyegezni az olyan kísérleteket, amelyek fékezni akarják a bírálatot. A különféle pártfórumok a bírálat mesz- széhangzó szószékei. Arra kell törekedni, hogy az ülések résztvevői kérlelhetetlenül síkraszálljanak a hibákkal szemben, éljenek az elvi bírálat jogával, amely a közéleti tevékenység legértékesebb eleme. Az igazán kollektív vezetés összehangolja 'a vezetők tapasztalatait a tömegek tapasztalataival, fejleszti az önbírálatot és különösen a tömegek köréből jövő bírálatot, magas követelményeket támaszt a káderekkel szemben, keményen harcol a fegyelmezetlenség ellen és biztosítja a párthatározatok hiánytalan végrehajtását. A párt belső élete, amely a demokratikus centralizmus alapjára épül, minden feltételt megteremt a kommunisták aktivitásának fejlődéséhez. A pártdemokrácia, mely a demokratikus centralizmus elválaszthatatlan, szerves része, növeli a párttagok aktivitását, fejleszti bennük azt a tudatot, hogy ők alkotják együttesen a pártot, bekapcsolja őket a pártpolitika kérdéseinek megvitatásába, a párt társadalom- irányító tevékenységébe. A pártdemokrácia alapja és sarkköve az, hogy a párt összes vezető szerveit alulról felfelé választják, a vezető testületek pedig rendszeresen beszámolni kötelesek a pártszervezetek, a párttagság előtt. így kívánja ezt a párt demokratikus felépítése, amely, mint Lenin írta, azt jelenti, hogy „... a párt összes ügyeit, közvetlenül vagy megbízottak révén, a párt összes tagjai intézik, egyenlő jogokkal és minden megkülönböztetés nélkül; emellett az összes vezető funkcionáriusokat, vezetötes- tületeket, a párt minden intézményét választják, s valamennyien beszámolni tartoznak munkájukról..." Kollektív vezetésről csak ott és akkor beszélhetünk, ahol a lenini normák szellemében döntenek és cselekszenek. (KS) A Balatonboglári Állami Gazdaság 224 holdas őszibarackosában 20 fajtát termesztenek, így a nyár közepétől őszig folyamatosan szállíthatnak exportra J Egyesülésre készülnek a kisújszállási tsz-ek Ebben a hónapbon döntenek a közgyűlések A lakarmányfehérje-lermelés fejlesztéséért Sajtótájékoztató a MÉM-ben
