Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 9. Messziről jöttek - tanulni Arab kertészmérnökök Karcagon Huszonnyolc fiatal, arab kertészmérnök 33 napos or­szágjáró körúton vesz részt. Ellátogatnak állami gazdasá­gokba. termelőszövetkezetekbe, kutatóintézetekbe, hogy minél több tapasztalattal térhessenek vissza hazájukba. Néhány napot megyénkben is eltöltöttek. Karcagon ta­lálkoztunk velük. ☆ COMEMUS EMLÉKEI A csehszlovák állam nagy összegeket áldoz a nagy cseh pedagógus és tudós Jan Amos Komensky (Comenius 1592—1670) tartózkodásának emlékeit őrző épületek hely­reállítására. Az 1970-es Co- menius-évforduló óta restau­rálták a fulneki, straznicei, Uhersky Brod-i és Brandys Nad Orlici-i lakóházát, egy­idejűleg pedig figyelemmel kísérik és támogatják a Komensky külföldi működé­sével kapcsolatos objektu­mok ánolását is. A csehszlo­vák közvélemény nagy meg­elégedéssel fogadta, hogy a sárospataki várat mélótkép- pen renoválták. Jóllehet a modern nevelés humanista elveinek megalapozója Sáros­patakon csak öt esztendőt töltött, de éppen erre az idő­szakra esik legszélesebb kö­rű pedagógiai elméleti és gya­korlati tevékenysége. Az NSZK-beli Herbomban, amelynek főiskoláján egykor tanult, a helyi történelmi egyesületnek csak heves saj­tóvita és tekintélyének teljes latba vetése árán sikerült megakadályoznia az egykori főiskola épületének lebontá­sát. Az épületben cseh, né­met és latin nyelvű emlék­táblát helyeztek el, s a res- taurációs munkálatok befe­jezésükhöz közelednek. Hollandiában, ahová a nagy tudós Csehország Habs­burg elnyomása miatt kény­szerült számkivetésbe, számos Comenius-emléiket őriznek. A nárdeni Komensky-múzeu- mot, az egykori úgynevezett „spanyol házat” a városi ta­nács városrendezési megfon­tolásokból le akarta bontatni. a lakosság és a Komensky- tisztelők heves tiltakozására azonban a holland kulturá­lis ügyek minisztériuma megváltoztatta a városi ta­nács szerencsétlen döntését. A csoport vezetője Taba Vilmos, a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karának tanára. Állandóan siet, in­tézkedik, programot szervez. — Ez már a negyedik arab csoport, amelyet országjárá­son kísérek. A fiatal. EAK- ból érkezett kertészeti szak­emberek a TESKO és a MÉM közös szervezésében a kerté­szeti egyetem gödöllői és gyöngyösi továbbképző karán hat hónapig tanulnak. Ez­után vizsgát tesznek és szak­tanári oklevelet kapnak. Utunk egyik állomása volt Szolnok megye. Meglátogat­tuk a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövet­kezetet és a Mezőgazdasági Gépgyárat. Kisújszálláson a Búzakalász Tsz-ben bemu­tatták az öntözést, Abádsza- lókon a Lenin Tsz vendégei voltunk. Karcagon megnéz­tük a rizstermelést és az ön­tözést, a Talaj művelési Ku­tatóintézetben a szikes ta­lajokról és javításokról hal­lottunk előadást. ☆ Farouk Mohamed Eissa Alexandriától 60 kilométer­re lévő kétezer hektáros ál­lami gazdaság vezetője, és ő a Magyarországon tartózkodó szőlőtermesztési csoport ve­zetője is. Vele beszélgettünk az arab szőlőtermelésről. — Egyre nagyobb súlyt fektetünk hazánkban is a szőlőtermelésre. Vannak olyan területeink, amelyeket csak úgy tudunk hasznosíta­ni, ha oda szőlőt telepítünk. Két szőlőfajtát ternlelünk, a csemegét és a borszőlőt. — Milyen eltérések vannak az arab és a magyar szőlő- termelési mód között? — Magyarországon általá­ban az alacsony törzsű szőlőt nevelik, míg nálunk az ég­hajlat miatt a magasra növő fajta az alkalmasabb. Itt a gazdaságokban azt figyeltem meg, hogy az egyik hajtást alacsonyabbra, a másikat magasabbra futtatják, vagy­is két kordonos a termesz­tés, hazánkban csak egy. — Melyek a leghasznosít- hatóbb tapasztalatok eddig? — Sok újdonsággal ismer­kedhettünk meg a termesz­tési módszerekben és a gé­pesítésben. Már az előbb em­lítettem a két kordonos ter­mesztést. Ez nálunk is alkal­mazható lenne. Ha hazame­gyek mindent megteszek, hogy kipróbáljuk. Hazánk­ban olcsó a munkaerő és a legtöbb mezőgazdasági mun­kát még mindig kézierővel végzik. Egyik fontos fel­adatunk, hogy a kertészet­ben gépesítsünk. Jól tudnánk hasznosítani az itt látott szölökombájnokat. Nagyon örülök annak, hogy itt ta­nulhatok és tapasztalatokkal gazdagon térhetek haza. Az nagyon-tetszik, hogy minden­felé vidám és barátságos em­berekkel találkozunk. Per­sze a magyaros vendéglátás mellett nagyon ízlenek a jó magyar borok is. . * Már nem először jár Ma­gyarországon Hassan Moha­med El Rashidy. Beszélgeté­sünkhöz nem is kellett tol­mács, hiszen elég jól beszélt magyarul. — Mindössze két hónapot töltöttem Magyarországon és ez idő alatt tanultam meg egy kicsit az önök nyelvén — mondta szerényen. — Kai­rótól 30 kilométerre Barag város állami gazdaságának zöldségkertészetében dolgo­zom. Nem olyan nagy gaz­daság, mindössze száz hektá­ros. Termesztünk salátát, uborkát, paprikát, paradicso­mot, zöldbabot, borsót, sár­gadinnyét. — Mi a véleménye a ma­gyar , zöldségtermesztésről? — 'Modem eszközökkel mű­velik a vetés előtt a talajt. Korszerű vető- és betakarító gépeket használnak. Nálunk sem ártana egy-kettő belőle. Láttam, hogy a gazdaságok­ban fóliasátrakban is termel­nek zöldségfélét. Ezt nagyon hasznosnak tartom, mert már tavasszal friss zöldsé­get fogyaszthatnak itt. Ná­lunk ilyen még nincs, de ajánlani fogom a gazdasá­gunknak,' hogy vásároljunk. — Mi tetszett a legjobban M agyarorszdgon ? — Nekem minden. Bejár­tuk szinte az egész orszá­got. Szép városokat, közsé­geket, modern, jól felszerelt gazdaságokat láttunk. Má­sodszor jöttem ide, de har­madszor is szívesen eljö­vök ... — szekeres — Régi ékszerek Az 1973. évi Bélyegnap al­kalmából a Magyar Posta blokkon és négy értékből ál­ló sorozaton régi ékszereket mutat be. Elsőként a magyar művészet egyik legkorábbi ismert emlékével, egy dom­borított ezüstkoronggal ta­lálkozunk. Eredete 900-ra te­hető, érdekes, szimbolikus állatokat ábrázott. 100—150 évvel később készült a soro­zat második értékén látható, különleges megmunkálású ki­rályfejes gyűrű. A sorozat harmadik bélyege a XII. szá­zadban készült, szerelmes­párt formázó csatot, míg a befejező érték mintegy 300 évvel későbbi ezüstcsatot áb­rázol. A blokk/ szintén négy bé­lyeget tartalmaz, az el^őn Szapolyai János király fele­ségének, Izabellának opálos r. V . “«*’**» .•••■ násfáját látjuk. A násfa vagy függő drágakövekkel ékített, zománcdíszítésű aranyék­szer. A királynő ékszere az 1500-as évek elején készült, 3 nagy függő opálja fehér, a többi 13 kékes színt játszik. A foglalat szövevényes in­dái állat formákat alakíta­nak ki, ezek a szerencsét, a szeretetet, a szerelmet, a hű­séget jelképezik. A követke­ző bélyegen XVIII. századi arany övcsat tűnik elénk, a harmadik címlet rezgőtűt áb­rázol. A blokk negyedik bé­lyege rubintokkal díszített csokornásfával ismertet meg. A bélyegnapi kiadáson be­mutatott ékszereket a Ma­gyar Nemzeti Múzeum kin­cseiből Zombory Éva grafi­kusművésznő választotta ki és alkalmazta bélyegre. Az előző évekhez hasonlóan az idei bélyegnapi kiadásnál is felárat kell fizetni, minden bélyegnél 1 forintot a névér- tóken felül, ez az összeg a bélyeggyűjtő mozgalom cél­jaira szolgál. Magyar regények lengyel nyelven Lengyelországban népsze­rűek a magyar írók művei — idén is tucatnyi magyar regény-újdonsága van a len­gyel könyvpiacnak. Többek között megjelent Thurzó Gá­bor „A szent”, Somogyi Tóth Sándor „Gabi”, Rónay György ..Képek és képzelgések”, Jó­kai Anna „Tartozik és kö­vetel” és Szerb Antal „Utas és a holdvilág” című mun­kája. Az év végéig az olva­sók kezébe kerül Kertész Ákos „Makra”, Szabó Mag­da „Mózes egy, huszonkettő” és Lázár Ervin „A fehér tig­ris” című könyve is. A len­gyel műfordítók már javá­ban dolgoznak a hét évszá­zad magyar verseit felölelő költészeti antológián és Pe­tőfi Sándor válogatott ver­seinek gyűjteményén. Folklórfesztivál Nagy érdeklődés előzi meg a 4. Duna menti folklórfesz­tivált. Az ötnapos rendez­vényre — augusztus 16-tól 20-ig — több mint tízezer vendéget várnak, harminc ha­zai és külföldi népi együttes készül a találkozóra. Újab­ban a finnek is jelezték ér­kezésüket, s velük együtt 12 ország táncosai lépnek fel a fesztiválon. A látványos ese­ménysorozatot megosztva négy helyen: Kalocsán, a du- napataji Szelidi-tónál. Baján, valamint Kecskeméten bo­nyolítják le. am i mäS Mennyi cukor van a szőlőben? Grúz szakemberek kidol­gozták a szőlő cukortartal­mának meghatározási mód­szerét — meteorológiai ada­tok alapján, egyszerű számí­tással, 1 százalékos pontos­sággal megállapítható a gyü­mölcs cukortartalma, az érés bármelyik stádiumában. A Új kukoricafajták Az Amerikai Egyesült Ál­lamok Michigan államának egyeteme mellett működő mezőgazdasági kísérleti állo­máson évente újabb, javí­tott kukoricafajtákat alakí­tanak ki. 1948-tól számítva 25 új kukoricafajtát javasol­kiindulási adatok — a szőlő­fajta, a talajviszonyok és al­kalmazott agrotechnika he­lyett — a páratartalom, a napi átlagos hőmérséklet és a napsugárzás intenzitásá­nak mutatói; mégpedig a gyümölcs megjelenésétől a megérésig. tak köztermesztésre. Ez alatt az időszak alatt az államban a kukorica terméshozama megkétszereződött. 1972-ben néhány kísérleti parcellán elérték a hektáronkénti 125 mázsás termést is. Galambtenyésztés Franciaországban Franciaországban évről év­re jelentős mértékben fej­lődik a galambtenyésztés. A 4—5 hetes galambok már el­érik az 500 grammos élő­súlyt, ami 200 gramm tisz­ta súlynak felel meg. A „Texas” vagy a „King” faj­tájú tojógalambok évi sza­porulata 13—18 galambfióka, míg az európai törzsnek évi szaporulata csak 8—13. Az NDK gabonatermesztési sikerei NDK-beli közgazdászok összesítést készítettek a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gabonatermelése ütemé­nek utolsó 20 évben bekö­vetkezett változásairól. E számítások szerint az ötve­nes évek elején egy mázsa gabona termeléséhez 6—7 munkaórára, a hatvanas évek elején pedig 2—3 órá­ra volt szükség, ugyanakkor termelési költségei a követ­kezőképpen alakultak: 26,7 márka, 19,3 márka és 13,9 Oxigénnel kezelik Mesterséges szellőztetés és „vegyi gyógyszeres” kezelés együttes alkalmazásával tet­tek első ízben újra élővé egy „beteg” tavat. a Kelet- Holsteinben található Grebi- ner Seet. A mezőgazdasági és erdészeti minisztérium anyagi segítségével Walde­A légszennyeződés Minden idők legnagyobb mennyiségű napi csapadékát évekkel ezelőtt a Fülöp- szigeteken mérték: 1124 mil­limétert. Genovában az egyik felhőszakadás alkalmával 945 milliméter víz zúdult a vá­rosra. Olaszországban válto­zófélben van az esőzés ki­alakult rendszere. Ez a meg­győződése Giulio Supono professzornak, a Bolognai Egyetem Hidraulikai Intéze­te igazgatójának. Az a tény, hogy Olaszor­szágban egyre több eső esik sürgősen szükségessé teszi, hogy elindítsák a miniszter­márka. A munka termelé­kenysége növekedésének és a termelési költségek csök­kenésének oka a mezőgazda- sági munkák gépesítése, a közlekedés modernizálása, továbbá az a tény, hogy az utóbbi 20 év folyamán meg“ növekedett a gabona termés­hozama. Pl. a búza termés­hozama, amely 1948—1952 között 26,2 mázsa körül moz­gott hektáronként, most ^el­éri a 32,5 mázsát. a szennyezett tavat mar Ohle professzor, a kiéli egyetem limnológusa. látta el „a tó orvosának” felada­tát. ö gyógyította meg első ízben a beteg tavat. Hogy a hatás tartós lesz-e, azt majd csak az elkövetkezendő évek döntik el. és az eső összefüggése tanács által jóváhagyott, de a parlamentben még meg­vitatásra nem került talaj- védelmi terv végrehajtását. A terv szerint talajvédelmi célokra 1982-ig 1000 milliárd lírát költenek. De vajon miért esne több eső? Ebben az esetben is a légköri szennyeződést okol­hatjuk. Supino professzor véleménye szerint az a tény, hogy a levegőben ionizált részecskékkel terhes füst ta­lálható. ugyanolyan hatást kelt. mint amikor mestersé­ges úton felhőket „vetünk el” a levegőben. „Zöld gát” a szaharai homok ellen Annak érdekében, hogy megakadályozzák a Szahara hatalmas homoksivatagjának további terjeszkedését, ha­talmas „zöld falat” ültet­nek. A marokkói határtól egészen Tunéziáig, 1500 ki­lométer hosszúságban ala­kítják ki ezt > a „zöld gátat” sokmillió fenyő-, eukalip­tusz- és egyéb facsemetéből. Azt remélik, hogy ezzel az erdőövezettel meg tudják majd állítani a talaj erózió­ját. s ott, ahol ma egy fű­Növényvédelem Az ENSZ felmérése sze­rint a világon évente a gyomnövények, állati kárte­vők és gombabetegségek a potenciális termés mintegy 35 százalékának megfelelő, közel 75 milliárd dollár ér­tékű termésveszteséget okoz­nak. Bel- és külkereskedel­mi vonatkozásban szinte fel­becsülhetetlen a veszteség, amelyet a károkozók okoz­ta minőségromlás idéz elő. A növényvédelem az a te­csomó sem nő. fokozatosan újra megtelepszik majd a növényzet. Ha ez a terv sikert hozna, „a zöld fal” a Szahara egész északi szegélyének éghajla­tát megváltoztatná egészen a Földközi-tenger termékeny parti sávjáig. Jelentősen nö­vekedne a csapadék évi mennyisége, s elképzelhető, hogy az erdőövezetben kép­ződő nedvességtartalék ha­tása délre is kiterjedne és visszaszorítaná a Szaharát. rület, ahol a fejlődés, a me­zőgazdasági termelőeszközök struktúrájában bekövetke­zett változás a leggyorsabb. Hazánkban például míg 1960-ban 50 növényvédőszer állt rendelkezésre és mint­egy 3 millió hektár terü­leten került alkalmazásra, addig 1971-ben 250 készít­mény felhasználásával a vé­delemben részesített terület meghaladja a 7 millió hek­tárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom