Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 9. Messziről jöttek - tanulni Arab kertészmérnökök Karcagon Huszonnyolc fiatal, arab kertészmérnök 33 napos országjáró körúton vesz részt. Ellátogatnak állami gazdaságokba. termelőszövetkezetekbe, kutatóintézetekbe, hogy minél több tapasztalattal térhessenek vissza hazájukba. Néhány napot megyénkben is eltöltöttek. Karcagon találkoztunk velük. ☆ COMEMUS EMLÉKEI A csehszlovák állam nagy összegeket áldoz a nagy cseh pedagógus és tudós Jan Amos Komensky (Comenius 1592—1670) tartózkodásának emlékeit őrző épületek helyreállítására. Az 1970-es Co- menius-évforduló óta restaurálták a fulneki, straznicei, Uhersky Brod-i és Brandys Nad Orlici-i lakóházát, egyidejűleg pedig figyelemmel kísérik és támogatják a Komensky külföldi működésével kapcsolatos objektumok ánolását is. A csehszlovák közvélemény nagy megelégedéssel fogadta, hogy a sárospataki várat mélótkép- pen renoválták. Jóllehet a modern nevelés humanista elveinek megalapozója Sárospatakon csak öt esztendőt töltött, de éppen erre az időszakra esik legszélesebb körű pedagógiai elméleti és gyakorlati tevékenysége. Az NSZK-beli Herbomban, amelynek főiskoláján egykor tanult, a helyi történelmi egyesületnek csak heves sajtóvita és tekintélyének teljes latba vetése árán sikerült megakadályoznia az egykori főiskola épületének lebontását. Az épületben cseh, német és latin nyelvű emléktáblát helyeztek el, s a res- taurációs munkálatok befejezésükhöz közelednek. Hollandiában, ahová a nagy tudós Csehország Habsburg elnyomása miatt kényszerült számkivetésbe, számos Comenius-emléiket őriznek. A nárdeni Komensky-múzeu- mot, az egykori úgynevezett „spanyol házat” a városi tanács városrendezési megfontolásokból le akarta bontatni. a lakosság és a Komensky- tisztelők heves tiltakozására azonban a holland kulturális ügyek minisztériuma megváltoztatta a városi tanács szerencsétlen döntését. A csoport vezetője Taba Vilmos, a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karának tanára. Állandóan siet, intézkedik, programot szervez. — Ez már a negyedik arab csoport, amelyet országjáráson kísérek. A fiatal. EAK- ból érkezett kertészeti szakemberek a TESKO és a MÉM közös szervezésében a kertészeti egyetem gödöllői és gyöngyösi továbbképző karán hat hónapig tanulnak. Ezután vizsgát tesznek és szaktanári oklevelet kapnak. Utunk egyik állomása volt Szolnok megye. Meglátogattuk a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezetet és a Mezőgazdasági Gépgyárat. Kisújszálláson a Búzakalász Tsz-ben bemutatták az öntözést, Abádsza- lókon a Lenin Tsz vendégei voltunk. Karcagon megnéztük a rizstermelést és az öntözést, a Talaj művelési Kutatóintézetben a szikes talajokról és javításokról hallottunk előadást. ☆ Farouk Mohamed Eissa Alexandriától 60 kilométerre lévő kétezer hektáros állami gazdaság vezetője, és ő a Magyarországon tartózkodó szőlőtermesztési csoport vezetője is. Vele beszélgettünk az arab szőlőtermelésről. — Egyre nagyobb súlyt fektetünk hazánkban is a szőlőtermelésre. Vannak olyan területeink, amelyeket csak úgy tudunk hasznosítani, ha oda szőlőt telepítünk. Két szőlőfajtát ternlelünk, a csemegét és a borszőlőt. — Milyen eltérések vannak az arab és a magyar szőlő- termelési mód között? — Magyarországon általában az alacsony törzsű szőlőt nevelik, míg nálunk az éghajlat miatt a magasra növő fajta az alkalmasabb. Itt a gazdaságokban azt figyeltem meg, hogy az egyik hajtást alacsonyabbra, a másikat magasabbra futtatják, vagyis két kordonos a termesztés, hazánkban csak egy. — Melyek a leghasznosít- hatóbb tapasztalatok eddig? — Sok újdonsággal ismerkedhettünk meg a termesztési módszerekben és a gépesítésben. Már az előbb említettem a két kordonos termesztést. Ez nálunk is alkalmazható lenne. Ha hazamegyek mindent megteszek, hogy kipróbáljuk. Hazánkban olcsó a munkaerő és a legtöbb mezőgazdasági munkát még mindig kézierővel végzik. Egyik fontos feladatunk, hogy a kertészetben gépesítsünk. Jól tudnánk hasznosítani az itt látott szölökombájnokat. Nagyon örülök annak, hogy itt tanulhatok és tapasztalatokkal gazdagon térhetek haza. Az nagyon-tetszik, hogy mindenfelé vidám és barátságos emberekkel találkozunk. Persze a magyaros vendéglátás mellett nagyon ízlenek a jó magyar borok is. . * Már nem először jár Magyarországon Hassan Mohamed El Rashidy. Beszélgetésünkhöz nem is kellett tolmács, hiszen elég jól beszélt magyarul. — Mindössze két hónapot töltöttem Magyarországon és ez idő alatt tanultam meg egy kicsit az önök nyelvén — mondta szerényen. — Kairótól 30 kilométerre Barag város állami gazdaságának zöldségkertészetében dolgozom. Nem olyan nagy gazdaság, mindössze száz hektáros. Termesztünk salátát, uborkát, paprikát, paradicsomot, zöldbabot, borsót, sárgadinnyét. — Mi a véleménye a magyar , zöldségtermesztésről? — 'Modem eszközökkel művelik a vetés előtt a talajt. Korszerű vető- és betakarító gépeket használnak. Nálunk sem ártana egy-kettő belőle. Láttam, hogy a gazdaságokban fóliasátrakban is termelnek zöldségfélét. Ezt nagyon hasznosnak tartom, mert már tavasszal friss zöldséget fogyaszthatnak itt. Nálunk ilyen még nincs, de ajánlani fogom a gazdaságunknak,' hogy vásároljunk. — Mi tetszett a legjobban M agyarorszdgon ? — Nekem minden. Bejártuk szinte az egész országot. Szép városokat, községeket, modern, jól felszerelt gazdaságokat láttunk. Másodszor jöttem ide, de harmadszor is szívesen eljövök ... — szekeres — Régi ékszerek Az 1973. évi Bélyegnap alkalmából a Magyar Posta blokkon és négy értékből álló sorozaton régi ékszereket mutat be. Elsőként a magyar művészet egyik legkorábbi ismert emlékével, egy domborított ezüstkoronggal találkozunk. Eredete 900-ra tehető, érdekes, szimbolikus állatokat ábrázott. 100—150 évvel később készült a sorozat második értékén látható, különleges megmunkálású királyfejes gyűrű. A sorozat harmadik bélyege a XII. században készült, szerelmespárt formázó csatot, míg a befejező érték mintegy 300 évvel későbbi ezüstcsatot ábrázol. A blokk/ szintén négy bélyeget tartalmaz, az el^őn Szapolyai János király feleségének, Izabellának opálos r. V . “«*’**» .•••■ násfáját látjuk. A násfa vagy függő drágakövekkel ékített, zománcdíszítésű aranyékszer. A királynő ékszere az 1500-as évek elején készült, 3 nagy függő opálja fehér, a többi 13 kékes színt játszik. A foglalat szövevényes indái állat formákat alakítanak ki, ezek a szerencsét, a szeretetet, a szerelmet, a hűséget jelképezik. A következő bélyegen XVIII. századi arany övcsat tűnik elénk, a harmadik címlet rezgőtűt ábrázol. A blokk negyedik bélyege rubintokkal díszített csokornásfával ismertet meg. A bélyegnapi kiadáson bemutatott ékszereket a Magyar Nemzeti Múzeum kincseiből Zombory Éva grafikusművésznő választotta ki és alkalmazta bélyegre. Az előző évekhez hasonlóan az idei bélyegnapi kiadásnál is felárat kell fizetni, minden bélyegnél 1 forintot a névér- tóken felül, ez az összeg a bélyeggyűjtő mozgalom céljaira szolgál. Magyar regények lengyel nyelven Lengyelországban népszerűek a magyar írók művei — idén is tucatnyi magyar regény-újdonsága van a lengyel könyvpiacnak. Többek között megjelent Thurzó Gábor „A szent”, Somogyi Tóth Sándor „Gabi”, Rónay György ..Képek és képzelgések”, Jókai Anna „Tartozik és követel” és Szerb Antal „Utas és a holdvilág” című munkája. Az év végéig az olvasók kezébe kerül Kertész Ákos „Makra”, Szabó Magda „Mózes egy, huszonkettő” és Lázár Ervin „A fehér tigris” című könyve is. A lengyel műfordítók már javában dolgoznak a hét évszázad magyar verseit felölelő költészeti antológián és Petőfi Sándor válogatott verseinek gyűjteményén. Folklórfesztivál Nagy érdeklődés előzi meg a 4. Duna menti folklórfesztivált. Az ötnapos rendezvényre — augusztus 16-tól 20-ig — több mint tízezer vendéget várnak, harminc hazai és külföldi népi együttes készül a találkozóra. Újabban a finnek is jelezték érkezésüket, s velük együtt 12 ország táncosai lépnek fel a fesztiválon. A látványos eseménysorozatot megosztva négy helyen: Kalocsán, a du- napataji Szelidi-tónál. Baján, valamint Kecskeméten bonyolítják le. am i mäS Mennyi cukor van a szőlőben? Grúz szakemberek kidolgozták a szőlő cukortartalmának meghatározási módszerét — meteorológiai adatok alapján, egyszerű számítással, 1 százalékos pontossággal megállapítható a gyümölcs cukortartalma, az érés bármelyik stádiumában. A Új kukoricafajták Az Amerikai Egyesült Államok Michigan államának egyeteme mellett működő mezőgazdasági kísérleti állomáson évente újabb, javított kukoricafajtákat alakítanak ki. 1948-tól számítva 25 új kukoricafajtát javasolkiindulási adatok — a szőlőfajta, a talajviszonyok és alkalmazott agrotechnika helyett — a páratartalom, a napi átlagos hőmérséklet és a napsugárzás intenzitásának mutatói; mégpedig a gyümölcs megjelenésétől a megérésig. tak köztermesztésre. Ez alatt az időszak alatt az államban a kukorica terméshozama megkétszereződött. 1972-ben néhány kísérleti parcellán elérték a hektáronkénti 125 mázsás termést is. Galambtenyésztés Franciaországban Franciaországban évről évre jelentős mértékben fejlődik a galambtenyésztés. A 4—5 hetes galambok már elérik az 500 grammos élősúlyt, ami 200 gramm tiszta súlynak felel meg. A „Texas” vagy a „King” fajtájú tojógalambok évi szaporulata 13—18 galambfióka, míg az európai törzsnek évi szaporulata csak 8—13. Az NDK gabonatermesztési sikerei NDK-beli közgazdászok összesítést készítettek a Német Demokratikus Köztársaság gabonatermelése ütemének utolsó 20 évben bekövetkezett változásairól. E számítások szerint az ötvenes évek elején egy mázsa gabona termeléséhez 6—7 munkaórára, a hatvanas évek elején pedig 2—3 órára volt szükség, ugyanakkor termelési költségei a következőképpen alakultak: 26,7 márka, 19,3 márka és 13,9 Oxigénnel kezelik Mesterséges szellőztetés és „vegyi gyógyszeres” kezelés együttes alkalmazásával tettek első ízben újra élővé egy „beteg” tavat. a Kelet- Holsteinben található Grebi- ner Seet. A mezőgazdasági és erdészeti minisztérium anyagi segítségével WaldeA légszennyeződés Minden idők legnagyobb mennyiségű napi csapadékát évekkel ezelőtt a Fülöp- szigeteken mérték: 1124 millimétert. Genovában az egyik felhőszakadás alkalmával 945 milliméter víz zúdult a városra. Olaszországban változófélben van az esőzés kialakult rendszere. Ez a meggyőződése Giulio Supono professzornak, a Bolognai Egyetem Hidraulikai Intézete igazgatójának. Az a tény, hogy Olaszországban egyre több eső esik sürgősen szükségessé teszi, hogy elindítsák a minisztermárka. A munka termelékenysége növekedésének és a termelési költségek csökkenésének oka a mezőgazda- sági munkák gépesítése, a közlekedés modernizálása, továbbá az a tény, hogy az utóbbi 20 év folyamán meg“ növekedett a gabona terméshozama. Pl. a búza terméshozama, amely 1948—1952 között 26,2 mázsa körül mozgott hektáronként, most ^eléri a 32,5 mázsát. a szennyezett tavat mar Ohle professzor, a kiéli egyetem limnológusa. látta el „a tó orvosának” feladatát. ö gyógyította meg első ízben a beteg tavat. Hogy a hatás tartós lesz-e, azt majd csak az elkövetkezendő évek döntik el. és az eső összefüggése tanács által jóváhagyott, de a parlamentben még megvitatásra nem került talaj- védelmi terv végrehajtását. A terv szerint talajvédelmi célokra 1982-ig 1000 milliárd lírát költenek. De vajon miért esne több eső? Ebben az esetben is a légköri szennyeződést okolhatjuk. Supino professzor véleménye szerint az a tény, hogy a levegőben ionizált részecskékkel terhes füst található. ugyanolyan hatást kelt. mint amikor mesterséges úton felhőket „vetünk el” a levegőben. „Zöld gát” a szaharai homok ellen Annak érdekében, hogy megakadályozzák a Szahara hatalmas homoksivatagjának további terjeszkedését, hatalmas „zöld falat” ültetnek. A marokkói határtól egészen Tunéziáig, 1500 kilométer hosszúságban alakítják ki ezt > a „zöld gátat” sokmillió fenyő-, eukaliptusz- és egyéb facsemetéből. Azt remélik, hogy ezzel az erdőövezettel meg tudják majd állítani a talaj erózióját. s ott, ahol ma egy fűNövényvédelem Az ENSZ felmérése szerint a világon évente a gyomnövények, állati kártevők és gombabetegségek a potenciális termés mintegy 35 százalékának megfelelő, közel 75 milliárd dollár értékű termésveszteséget okoznak. Bel- és külkereskedelmi vonatkozásban szinte felbecsülhetetlen a veszteség, amelyet a károkozók okozta minőségromlás idéz elő. A növényvédelem az a tecsomó sem nő. fokozatosan újra megtelepszik majd a növényzet. Ha ez a terv sikert hozna, „a zöld fal” a Szahara egész északi szegélyének éghajlatát megváltoztatná egészen a Földközi-tenger termékeny parti sávjáig. Jelentősen növekedne a csapadék évi mennyisége, s elképzelhető, hogy az erdőövezetben képződő nedvességtartalék hatása délre is kiterjedne és visszaszorítaná a Szaharát. rület, ahol a fejlődés, a mezőgazdasági termelőeszközök struktúrájában bekövetkezett változás a leggyorsabb. Hazánkban például míg 1960-ban 50 növényvédőszer állt rendelkezésre és mintegy 3 millió hektár területen került alkalmazásra, addig 1971-ben 250 készítmény felhasználásával a védelemben részesített terület meghaladja a 7 millió hektárt.
