Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

1973. augusztus 5. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Fáskamrákból: lakások, iizlelek? A lakókon múlik Öt község tervei — négy évre Az emeletes lakóházak íödszintjén régebben még fás­kamrákat építettek. Ilyenek zömében Szolnokon a Vosz- tok és a Vörös Csillag úti lakóépületek. Még ma is vala­mennyi lakásnak elválaszthatatlan szoros tartozéka a két négyzetméteres „kutrica”. De még mennyire elválasztha­tatlan! Nincs az a nemes cél. ésszerű elképzelés, amiért sokan lemondanának róla. Miután az IKV több millió forintért bevezette a szó- banforgó lakásokba a gázt Szolnok lakásgondjainak eny­hítéséért fáradozók arra gondoltak, hogy a fáskamrákra ezekután nem lesz szükségük a lakóknak. A Néplap el­sőként javasolta: a megközelítőleg háromszáz sufniból huszonnyolc másfél, illetve Két és félszobás lakást lehet­ne rekordidő alatt, aránylag olcsón kialakítani. (A villany, a gáz, a csatorna helyben van. csupán 'a közfalakat kel­lene feThűzní. Egy-egy lakás építési költsége így mind­össze 100—150 ezer forint lenne, a 250—300 ezer forint helyett.) Ha! — Ha a lakók önként lemondanának a pa­rányi kamrákról. Elkészültek a tanácsok programjai a következő négy esztendőre. Az úgyne­vezett ciklusprogramok első változatát még tavasszal összeállították, majd kiegé­szítették a jelölőgyűléseken elhangzott, megvalósítható közérdekű javaslatokkal. Ezekben a hetekben már megszülettek a tervezetek, s a tanácsülések dolga, hogy Szinte minden ciklusprog­ramban szó esik a tanácsi fnunka színvonalának javí­tásáról, az új tanácstörvény­ben megfogalmazott elvek érvényesítéséről. Kunmadarason például a tanácstagok aktivitásának fokozását, ezáltal a tanács és a lakosság kapcsolatának szorosabbra fűzését tűzték ki célul. Tomajmonostoron a cik­lusprogramba belevették: el kell érni, hogy, a tanácsta­gok a tanácsüléseken na­Ez a ciklusprogramok leg­nagyobb és legizgalmasabb fejezete. A lakosság többsé­ge is elsősorban a település- fejlesztés ütemén, ésszerűsé­gén méri a tanács tevékeny­ségének színvonalát. Kunhegyesen a termelő­üzemek beruházásai, ebből adódóan a munkaerőhelyzet alakulása, a foglalkoztatott­ság jellegének változása al­kotja a ciklusprogram jelen­tős részét. Az öt nagyobb kunhegyesi üzemben a kö­vetkező négy esztendőben több száz űj munkahelyet hoznak létre. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár' helyi üzemében további három­százhatvan, a Vízgépészeti Vállalat I. számú gyáregysé­gében hetven munkás kezd­het dolgozni 1975-ig. Ugyan­ez a folyamat, bár kisebb mértékben, Kunmadarason is tart. Az új ipartelepítés­sel a tanácsok mindkét nagyközségben elsősorban a nők nagyobb arányú mun­kába állását szeretnék elér­ni. Valamennyi ciklusprog­ram jelentős helyet szentel a kommunális létesítmények, valamint a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésének. Kunhegyesen több üzlet bővítése, felújítása mellett egy új kis ABC áruház épí­tése szerepel a tervezetben. A lakásépítés meggyorsítá­sához 1976-ig összesen 160 telek értékesítését tervezik, 52 lakást pedig többszintes házakban építenek. eredeti formájukban, vagy újabb kiegészítésekkel jóvá­hagyják azokat. Ez néhány városban — községben már megtörtént, de szeptember­ben minden ciklusprogram elnyeri végső formáját és a tanácsok jóváhagyását. Az összehasonlítás céljá­ból öt község, illetve nagy­község ciklusprogramját vá­lasztottuk- ki. gyobb számban jelenjenek meg. Az elmúlt időszakban megjelenés 60—70 százalé­kos volt. Tiszaszentimrén ugyan­csak a tanácstagoknak a tanácsülésen való részvételé­vel vannak gondok. A köz­ség ciklusprogramja konk­rétan utal arra, hogy a munkahelyi vezetőknek elő kell segíteniük, hogy a ta­nácstagok eleget tehessenek megjelenési kötelezettségük­nek. Kunmadarason főleg a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatás fejlesztése áll középpontban. Két élelmi­szerbolt, kultúrcikkbolt, zöldség és tejbolt nyitása, valamint szolgáltatóház épí­tése szerepel a tervezetben. ABC. áruház építéséről egyébként a tomajmonostori és a tiszaszentimrei ciklus­programban is szó van, de kisebb üzletek nyitását va­lamennyi községben terve­zik. A vízvezetékhálózat létre­hozása, illetve bővítése a járdaépítés és a közvilágí­tás javítása ugyancsak min­den település gondja. Vannak speciális felada­tok is. Ilyen például Tisza­szentimrén a közlekedés ja­vítása, hogy a Tiszafüredre bejáró munkások gyorsab­ban, kényelmesebben érhes­senek munkahelyükre. Ti- szaderzsen a nem megfelelő lakások felszámolása, főleg a cigány lakosság részére, kedvezményes lakásépítés biztosítása szerepel a prog­ramban, összekötve a foko­zottabb mértékű munkába állítás igényével. Kunhegyesen ezenkívül or­vosi kislaboratórium, két or­voslakás, és 75 személyes óvoda épül. Tiszaszentimrén művelődési ház, Tiszaderzsen szertár, több községben pedig pedagóguslakás építését ter­vezik. A honvédelmi nevelést szolgálják az ugyancsak több helyen tervezett MHSZ-lőte- rek. > Joggal merülhet fel a kér­dés: vajon a tanácsok mi­ből teremtik meg e tervek megvalósításának anyagi fe­dezetét? A választ maguk a programok adják meg. A szo­kásos anyagi fedezet felhasz­nálása mellett valamennyi tanács jelentős mértékben épít a lakosság társadalmi munkájára, és a tanácsi fel­ügyelet alá nem tartozó szer­vekkel és intézményekkel ki­alakított kooperációra. A vízvezeték-, járda- és parképítésben, az árkok és földutak karbantartásában minden tanács számol á la­kosság segítségével. Az óvo­dák, iskolák bővítése, felújí­tása esetén az üzemek segít­sége számottevő. A patroná- lási mozgalomra is több he­lyen számítanak. Kunmada­rason a „Két szövetkezet, egy iskola”, Kunhegyesen az „Egy üzem, egy iskola” moz­galom van kibontakozóban, de szervezett keretek nélkül is mindenhol számítanak a szövetkezetek és az üzemek segítségére', az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításában. A kooperáció különösen a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások bővítése szem­pontjából alapvető jelentő­ségű. A termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek, ipari szövetkeze­tek és a lakosság érdekeinek egyeztetése nyomán a koope­rációnak újabb lehetőségei is vannak még a községfejlesz­tés gyorsításában. ír öt település ciklusprogram­tervezetének vizsgálata alap­ján — és sok más község ha­sonló jellegű gondjainak, s a megoldás hasonló módoza­tainak ismeretében — . el­mondhatjuk, hogy a taná­csok minden lehetőség fel­kutatása után, felelősséggel terveztek a következő négy évre. Terveik, adottságaikhoz mérten, nagyvonalúak. de nem építenek légvárakat.. Nem restellik leírni, ha va­lamire nincs pénz (néhol a belvízlevezetésre, vízvezeték­re, csatornára), de keresik ilyen esetekben is a megol­dás módozatait: társulásokat szervednek, nem várnak a csodára. Valamennyi ciklusprogram­ban szerepel a tervek meg­valósításának ellenőrzése. A tanácsok és a végrehajtó bi­zottságok évente egyszer-két- szer megtárgyalják, mi va­lósult meg az elképzelések­ből. A megalapozott ciklus­programok ismeretében bíz­hatunk abban, hogy ezek a számadások jó eredmények­ről szólnak majd. Bistey András Tavaly ősszel a városi ta­nács vb igazgatási osztálya munkához látott. Terveztek, számoltak, társadalmi mun­kában. Elvállalták, hogy meg­teszik az első lépéseket: fel­hívással fordultak a lakók­hoz, arra kérve őket. hogy a tüzelőtároló helyiségeket adják át mert helyettük la­kások kialakítását tervezték. S az eredmény; a kétszáz- hatvankílenc lakás bérlői há­rom csoportra szakadtak. Legnépesebb (123) az ellen­zék tábora lett, hatvannyol­cán tartózkodtak a döntéstől és mindössze hetvennyolc la­kó ajánlotta fel készségesen sufniját. Néhányan azzal a természetes kikötéssel, ha a kerékpároknak, babakocsik­nak a kamrák helyett egy közös tárolót építenek. A ta­nács mindezt vállalta, sőt. akik ragaszkodtak továbbra is a széntüzeléshez (a magas gézszámla miatt) lehetőséget Kaptak a lakáscserére. Mind­ezek ellenére a jó kezdemé­nyezés — reméljük nem vég­legesen — kudarcba fulladta: ötvennégy kamra van egy- egy épületben. A Vörös Csil­lag út VII. épületében mind­össze négy kamrát ajánlottak fel. A legmegértőbb. legön­zetlenebb bérlők úgy látszik a Vosztók út VII* épületben laknak. A legtöbb kamráról ugyanis (27) ők mondtak le. Egy-egy Ip’-ós kialakításához azonban legalább tíz-tizenöt egymás melletti üres kamra Kellene. Végeredményben így az Jó minőségű iadiáloiok A Dunai Vasmű radiátor üzeme az idén először ad egymillió négyzetméter ra­diátort az építőiparnak és a külkereskedelemnek. A ra­diátorgyártó üzem dolgozói ennek a mennyiségnek idő­arányos részét az év első hét hónapjában elkészítették. 1973 a jó minőség éve. önként felajánlott kamrákkal nem lehetett mit kezdeni. Nem akarunk most hosz- szan példálódzni az önzetlen­ségről. az áldozatkészségről, az emberi megértésről, a néeyezemyolcszáz szolnoki lakásigénylőről. Senki sem kényszerítheti a lakókat, hogy szerzett jogaikról le­mondjanak. Csak kérni lehet őket szép szóval, meggyőző érvekkel. A kérést nem kö­telező .teljesíteni. Minden zokszó nélkül i el lehet utasí­tani, mint ahogyan a Vosz- tok és Vörös Csillag út száz­huszonhárom lakója tette. Az ötlet kezdeményezői a kudarc okát önkritikusan csak a sa5,H házuktáián ke­resik. „Nem így kellett volna kezdeni... Elhamarkodott volt ez a felhívás... Talán ha lakógyűlésen ismertetjük először az ötletet--. Mi lenne, ha mégegyszer megpróbál- hánk...?” — latolgatják to­vábbra is az esélyeket. Egy valamivel azonban mindig számolniuk kell: néhány ne­met mondó lakó mindemkor meghiúsíthatja. hogy az egyenként nem sokat érő sufnikból lakások legyenek. Ez a cseppet sem elhanya­A dunántúli olajkutatók szeizmikus csoportja néhány évvel ezelőtt látott hozzá a dunántúli területek újratér- képezéséhez. Műszerekkel új­ból vallatás alá vették azo­kat a területeket, amel veken évtizedekkel ezelőtt már vé­geztek szénhidrogén-kutatást, de az akkori műszerezettség nem volt olyan színvonalon, hogy pontosan megállapít­golható körülmény hozta fel­színre a zökkenőmentesebb megoldásnak látszó elképze­lést. Nemcsak a lakás kevés Szolno’--n, de a kereskedel­mi és szolgáltatóhálózat is igen-igen fodMías. Nincs elég szaküzlet, GELKA, fodrász, cipész stb. A Vosztok, a Vö­rös Csillag és a Verseghy út környékén pedig , nagyon el­kelnének. S ha már a szol­noki lakáshiány nem volt eléggé megkyőző érv, a kör­nyék lakói talán nem ven­nék rossz néven, ha a kam­rák helyén saját kényelmü­ket. jobb ellátásukat szolgáló, friss árut kínáló zöldségbolt, ízlésesen berendezett fodrász­üzlet és javító ktsz-ek len­nének. Természetesen mindez csak feltételezés. Lehet, hogy az a kis kamra túl nagy áldozat mindezért? A kis szaküzle­tek, szolgáltató egységek ki­alakításához sokkal kisebb összefüggő terület kell. mint egy-egy lakáshoz. Ezért na­gyobbak a megvalósulás esé­lyei. A ktsz-ek. a GELKA, az ÁFEcz tettrekészek. Mi változatlanul korábbi javaslatunk mellett tartunk ki: a közérdek. Szolnok ér­deke elsősorban azt kívánja, hogy a kamrákat lakásokká alakítsák át. Mindazonáltal az is helyeselhető, hogy azok­ban részben üzletek, javító­szolgáltató műhelyek kapja­nak majd helyet. Bízunk benne, hogy a vá­rosi tanács vb igazgatási osz­tálya nem adja fel a helyes célért való küzdelmet. , Sőt. jó lenne, ha á népfront ak­tivistái is segítségére sietné­nek ebben az ügyben. Csa­ládról családra járva, türel­mesen. okos szóval bizonyá­ra meg lehet győzni az ..el­lenzéket”. megnyerni a még „tartózkodókat”. hatták volna, rejt-e szénhid­rogéneket a föld mélye. Meg­alapozott szeizmikus méré­sek, tudománvos előkutatások alapján tárták fel az orta- házi olajmezőt, az utóbbi he­tekben pedig Pusztaapáti község nevét jelöli kis zász­ló, ahol az első kísérleti fú­rás alkalmával olajat talál­tak, 2600—2700 meter mély­ségben. A tanácsi munka színvonalának javítása Településfejlesztés Köztudott, hogy az egész megye megmozdult, hogy Szolnok méltón ünnepelhesse 900. jubileumát. Tízezrek tesznek tanúbizonyságot önzetlenségről, áldozatkészség­ről. Joggal remélhető, hogy azok a Vosztok és a Vörös Csillag úti lakók, akik segíthetnek e fontos ügy meg­oldásában. a segítőkész emberekhez csatlakoznak. Csak rajtuk .múlik: lakások, üzletek lesznek-e a sze­neskamrákból, va<n? sem. Kovács Katalin Üj olajforrások a Dunántúlon Köznapi találkozások GG!J CSALÁD BQLDOGSPG Jóska szőke hajú, keksze-' mű kislegény. Hangosan kia­bálja „ada” meg „ata” meg „tata” — és ez nem kis do­log, ha azt vesszük, hogy augusztus 20-án lesz egy- esztendős. Hol apja, hol meg anyja kezébe kapaszkodva te­szi az első lépéseket a szo­bában. Bizonytalanul, botla­dozva rakja apró lábait, de fáradhatatlanul, nagy el­szántsággal tipeg egyik fal­tól a másikig. — Tizenegy hónapos háza­sok voltunk, amikor meg­született a fiunk. Megvan az utánpótlás a postához gépko­csivezetőnek — mondja szemmel látható büszkeség­gel a papa. Miért éppen a postához és miért éppen gépkocsivezető­nek? Ez nagyon is érthető: az apuka — Kocza József — gépkocsivezető-csomaghordó A jászberényi postahivatal­nál. A legényke még csák aprócska, de már fényképek garmadáján látjuk, amint a papával a postakocsi volán­jánál ül. „Szoktatni kell a gyereket. szeresse meg a szakmát”. Mert az apuka szenvedélye a munkája: „Mindenem a vezetés. Ami­kor az ember tenyere rási­mul a volánra, aztán bein­dítja a motort és érzi. hogy a gép engedelmeskedik az akaratának. Aztán, ahogy elindul a kocsi, nyeli a kilo­métereket. Nincs ennél szebb a világon,.” — És a csomaghordás? Az nem nehéz? — Nehéz, főként, ha eme­letre kell vinni. De ezt a munkát, is el kell végezni valakinek. Aztán bevallja, hogy van egy másik szakmája is. A Hűtőgépgyárban tanulta: a gyalus-marós. Jóllehet, ha ott marad többet kereshetne. 'lenne egy kis túlóra, nyere­ség. Csakhogy néki gyerek­korától a gépkocsivezetés volt az álma. — Nem minden a pénz! Én itt 2100 forintot keresek havonta. Nem sol$, hiszen a mamával együtt négyen va­gyunk és a feleségem meg gyermekgondozási szabadsá­gon van, havi hatszázért. — Azért ne higgye, hogy elégedetlenek vagyunk — veszi át a szót a fiatalasz- szony. — Van otthonunk, gyerekünk, anyósommal jól kijövünk egymással. Igaz, a pénzt nagyon be kell oszta­ni, hogy mindenre jusson. Mert Jóska vitéz szereti a tejet, a gyümölcsöt. A házat négyen „mutatják meg” a hívatlan vendégnek. A mama közben nem egy­szer sopánkodik: „Amikor fiatal voltam, többet dolgoz­tam. mégis volt időm, most meg állandóan csinálok va­lamit, és még sincs soha el­végezve.” A gondos asszonyi kezek meglátszanak a házon: sehol egy porszem, sehol egy gyűrött terítő. Egy kisebb szoba a konyha mellett: ott van a járóka, a televízió. — ott él a család napközben. Kímélni kell a lakást, ami­jük van. A falakon esküvői képek, meg két iskolai tab­ló: az egyiken Jóska, a má­sikon a feleség. Ilonka. Ak­kor készült amikor befejez­ték az iparitanuló iskolát — Sok minden kellene még a lakásba. Például egy hűtőszekrény — mondja a fiatalasszony. — De van kút az udvarban, kristálytiszta a vize és jó hideg. Az a frid- zsiderünk. A lakodalmun­kon sok mindent kaptunk, piaikályhát, centrifugát, mo­sógépet, porszívót. Nagy lagzink volt, errefelé így szokás. Belekerült a két ház­nál legalább 25 ezer forint­ba, de sok ajándékot hoztak a vendégek. A televíziót a gáztűzhelyet meg a kerék­párt már magunk vettük. Most a vásárlással egy ki­csit várni kell, a kicsinek mindent meg akarunk adni, azt szeretnénk, hogy erős, egészséges leaven. Ezért nem ment vissza Ilonka szülési szabadsága után a Csemegébe dolgozni. „Még egy évet szeretnék itt­hon maradni, a gyerekkel. Aztán se adjuk bölcsődébe. Váltott műszakba fogunk járni az urammal, délelőtt én leszek a kicsivel, délután meg Jóska.” Voltak, akik nekik is mondták: minek kell ilyen korán az a kicsi? In­kább kocsira gyűjtenének. — Gyerek nélkül nincs boldogság — vallja a mama. — Nekem tizenegy évre szü­lettek az ikreim. De nem tud­tam addig se meglenni gye­rek nélkül. A menhelyből hoztunk ki gyerekeket. Drá­ga jó uram. az isten nyu­gosztalja jó ember volt, ő se bánta. Azt mondta: ezeket is fel kell nevelni valakinek. Látja ezt a könyvet, attól a nevelt' fiamtól kaptam, aki pap lett. A másik nevelt fiam katonatiszt, a harmadik bá­nyász. Ügy szólítanak en­gem, hogy mama. — S közben a néninek is születtek gyerekei. — Ügy van. az ikrek után született a lányom, Veron- ka, aztán jött Jóska. Örül a szivem, ha a gyerekeimre nézeki mindeavik családos. dolgos, rendes ember. Mind­egyiknek van háza, a Veron- káé emeletes. Kalákába épí­tett a család. A Jóska meg az avat házat örökölte. Szó­val haladnak. Nyílik az ajtó: egy fiatal­ember lép be a szobába, az­tán egy szöszke csöppleánv, meg egy barnaszemű, mo­solygós. várandós fiatalasz- szonv. „Itt a másik fiam, az ikrek közül az egyik, meg a családja’’ — mondia a mama. ,,Ugye megérti, hogy miért mondom azt. boldog vanvok, nekem mindent megadott az élet?n Mondják, hogy Koczáéknál minden ünnepen családi ösz- szejövetel van: olyankór a mama főzi a finom ebédet, a fiatalok körülülik az asz­talt, beszélgetnek, nótáznak, mert dalos kedvű emberek. Most ismét lesz egy ilyen családi ünnep. Szinte látom magam előtt: a tiszta kony­hában az asztal mellett szá­mol Jóska és Ilonka. Tegnap volt fizetésnap a postánál, készül a családi költségvetés augusztusra — első helyre sorolva abban a pici Jóska születésnapja. j Varea Viktor»*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom