Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

4 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1973. augusztus 5. » stabilitás 4 propagandistáknak afánljuk Dinamizmus és A szocializmust építő társadalmi rendszer stabilitása és sokrétű fejlődési folyamatainak dinamizmusa között dialektikus összefüggés áll fenn. A stabilitásnak nagy­részt a dinamikus fejlődés a forrása. Mi több, lendületes fejlődés nélkül nincs is stabilitás. Másfelől e fejlődés legkedvezőbb feltételeit éppen a társadalmi rendszer szi­lárdsága biztosítja. [' A marxista politika szerepe A szocialista társadalmi rendszer kereteit nem feszí­tik a kapitalizmuséhoz ha­sonló antagonisztikus osz- tálvellentétek. De a szocia­lista fejlődés sem mentes az ellentmondásoktól és konflik­tusoktól. Előnye viszont, hogy feszültségeitől és konfliktu­saitól éppen a fejlődés út­ján előrehaladva szabadulhat meg a leggyorsabban és leg­sikeresebben. S ez nem cse­kély fölény a kapitalizmus­sal szemben. Minél dinami­kusabb a szocialista társa­dalmi-gazdasági-politikai- szellemi folyamatok fejlődé­se. annál gyorsabban kerül­nek felszínre és feloldásra nem-antagonisztikus jellegű ellentmondásai, konfliktusai. Éppen ezért a dinamikusabb előrehaladással együtt nö­vekszik a társadalmi egyen­súly, stabilitás megőrzésének lehetősége is. A dinamikus stabilitás leg- kedvez-bb feltételeit a mar­xista—leninista politika te­remtheti meg, aminek lénye­ge a szocializmus építésében résztvevő tömegek érdekei­nek szintetizált kifejezése, E politika a különböző ér­dekkategóriákat ' értékrend­jük szerint különbözteti meg. Kiemeli, képviseli azokat az elemeket, amelyek a mun­kásosztály érdekeinek szem­pontjából nézve össztársadal­mi érdekeket tükröznek. A dinamikus fejlődés feltéte­leinek biztosítása érdekében az alacsonyabbrendű érdek­kategóriákat alárendeli a magasabbrendűekmek; ez utóbbiak elsődlegességének el­A marxista—leninista po­litika igyekszik összehangol­ni a szocialista közérdekkel a különböző társadalmi réte­gek, csoportok, egyének sa­játos különérdekeit, a szocia­lista közérdek elsődlegessége és a sajátos különérdekak ésszerű érvényesítésének és korlátozásának elve alapján. Az élet bizonyítja, hogy a sajátos különérdekek -'isme­rése és ésszerű érvényesítése szocialista közérdeket szolgál, elősegíti a dinamikus stabi­litás érvényesülését. De a ta­pasztalatok azt is bizonyítot­ták, hogy a sajátos különér- dek természete szerint eleve hordozója önös törekvések­nek is: mindenáron, a köz­érdek rovására is, érvénye­sülésre törekszik. Ezért, ha sajátos különérdek tartósan és lényegesen sérti a közér­deket, ha tartósam és lénye­gesen annak rovására érvé­nyesülhet —? ez alááshatja a vét érvényesíti a társadalom- politikai gyakorlatban. Közismert például a mar­xiista—leninista külpolitiká­nak az a gyakorlata, hogy adott szocialista ország rend­szeresen koordinálja külpoli­tikai tevékenységét a többi szocialista országgal. A tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak ugyancsak összehan­golják országon kívüli tevé­kenységüket a testvérpártok­kal, a nemzetközi munkás- és demokratikus mozgalmak különféle szervezeteivel. E koordinálás lényege az, hogy konkrét ügyekben és helyze­tekben egyeztessék és össze­hangolják a nemzeti és nem­zetközi érdekeket. Ez rend­kívül gyümölcsöző mind a konkrét nemzeti, mind az általános-nemzetközi érdekek szempontjából. A koordinálás-egyeztetés eredményeként a nemzeti ér­dekek érvényesülésének ha­tárai kitágulnak, lehetőségei szinte megsokszorozódnak. A nemzeti és nemzetközi érde­kek szorosain összefonódnak. A nemzeti érdekek „nemzetkö­zivé” lesznek, a nemzetközi érdekek „nemzetivé” válnak. A szocializmus szilárd nem­zetközi pozíciója és fejlődé­sének nagy lendülete kedve­zően hat vissza nemzeti erői­nek stabilitására és fejlődé­sének dinamizmusára. A marxista—leninista külpoli­tika tehát igen nagy szerepet játszik abban, hogy vala­mely szocialista ország di­namikus stabilitásához a legkedvezőbb feltételek ala­kuljanak ki. társadalom szocialista alap­jait, dinamikus stabilitását A különérdek érvényesü­lésének határa elvileg ott húzódik, melyen túl már lé­nyegesen és tartósan sérti a közérdeket és veszélyezteti az épülő szocialista társa­dalom dinamikus stabilitását. Ez a magyarázata annak, hogy a marxista—leninista politika nemcsak a sajátos különérdek érvényesítésére, hanem ezzel együtt, rend­szeres és ésszerű korlátozá­sáfa is törekszik. Mert a különérdekekre is a közér­dek szempontjából tekint. A közérdek szolgálatában egy­szerre érvényesíti és korlá­tozza a kül önérdeket. Itt nemcsak a zöldségesről vagy a lángossütőről van szó. A szocialista vállalatok ese­tében is igen nagy szerepe és jelentősége van a szocia­lista közérdek és a sajátos különérdek egyeztetésének, a szocialista közérdek elsődle­gességének, a különérdek ésszerű érvényesítésének és korlátozásának. A különér­dek természete ebben az esetben is megmutatkozik: a szocialista vállalatok külön- érdeke is érvényesülni akar akár a közérdek rovására is. S mennyivel nehezebb a gyakorlatban megtalálni, el­találni. kitalálni azt a módot, ahogyan konkrét viszonyok között és konkrét kérdésben a szocialista vállalatok sajá­tos külön érdekét ésszerűen érvényesítve (egyszersmind korlátozva) egyeztetni lehet a szocialista közérdekkel. Ügv, hogy a közérdek elsőd­legességének elve ne je­lentse a sajátos különérdek teljes figyelmen kívüli ha­gyását! Ügy, hogy a külön­érdek érvényesítése tartósan és lényegesen ne sértse a szocialista közérdekét. A párt vezetésével A marxista—leninista poli­tika a dinamikus stabilitást segíti, szolgálja, amikor arra törekszik, hogy elvszerűen egyeztesse a társadalmilag jogos igényeket a kielégíté­sükre szolgáló anyagi lehető­ségekkel. Társadalmilag jo­gos igény, hogy minden ma­gyar állampolgárnak kor­szerű lakása legyen. Ennek elismerésével azonban még nem teremtődtek meg a ki­elégítés anyagi alapjai, fel­tételei. Csak hosszabb tá- van, fokozatosan, kemény munka árán, más társadal­milag jogos igények kielégí­tésével összhangban lehet az állampolgárok jogos lakás­igényeit kielégíteni. A di­namikus. stabilitásra törekvő politikának az igény társa­dalmi jogosságának elismeré­se mellett tartalmaznia kell a kielégítés1— szükséges al­kotó-termelőmunka program­ját is. A dinamikus stabilitás megőrzése, fenntartása obiek- tív lehetőség. Ahhoz, hogy valósággá is váüék. legalább­is két alapvető dolog szük­séges. Az egyik az, hogy társadalmi viszonylatban ér­vényesüljön a marxista—le­ninista politika elsődlegessé­gének elve. A másik a mun­kásosztály forradalmi pártja, amely kidolgozza és érvé­nyesíti a társadalompolitikai gyakorlatban ezt a marxista —leninista politikát. Az épü­lő szocializmus akkor őrzi meg dinamikus stabilitását, ha a forradalmi munkáspárt idejében és helyesen ismeri fel, képviseli, ösztönzi és tár­sadalmi méretekben fogana­tosítja a szükségszerű válto­zásokat. Ennek az alkotó politikai és gazdasági gyakorlatnak le­hetünk részesei napjainkban. Nádasdi József az MSZMP KB alosztály- vezetője Közérdek és különérdek Jó kis mintája van Fotó: m. zs. — Évente öt játszótér — Kispályák is épülnek — Sok a társadalmi segítség Egy tcnácshatározat a megvalósuld s útján A játék a gyermek szá­mára összetett öröm: a moz­gás és az együttlét öröme. A játékszer, a játszótársak, a tér, a hely — mindez pe­dig együtt van a játszóté­ren, amiből sajnos Szolno­kon kevés van. Kukri Bélát, a váro­si tanács általános el­nökhelyettesét arról kérdeztük: hogyan prgbálnak ezen a gon­don segíteni? — Szolnok dinamikusan fejlődő város. Épülnek a kü­lönböző közintézmények, la­kótelepek. Mindezek mellett jogos igény a játszóterek építése, ami azonban nagy anyagi áldozattal jár, mert a parkok, játszóterek he­lyét szanálással lehet csak biztosítani. Tudjuk, hogy szükség van olyan terekre, ahol mozogni, játszani le­het a gyerekeknek. A váro­si tanács a következő négy­évre szóló ciklusprogramja is tartalmazza elképzelése­inket. A legutóbbi tanácsülé­sen elfogadták a játszóterek építésére vonatkozó javasla­tot, amely azóta már hatá­rozat. így szól: „A jubileu­mi évfordulóra való felké­szülés során a „900 év — 9 kispálya” mozgalom kereté­ben társadalmi közreműkö­déssel a város területén sportpályákat és játszótere­ket kell építeni. A gyermek- játszóterek számát évente öttel kell növelni.” — Az idén hány játszótér épült és mennyi készül még? — Ebben az évben túl­teljesítjük a tervet. Már el­készült a Várkonyiv-téren, a, 18 emeletes épület mögött az ezer négyzetméter alap­Történetesem úgy alakult, hogy azon a héten, amikor a kormány határozatot hozott az állampolgárok által épít­hető lakás és üdülő maximá­lis nagyságáról, én éppen a Balaton partján nyaraltam. Emlékszem is, miközben az Újságot olvastam, arra gon­doltam, hogy nagvon jól van ez így, mindenkinek hatá­roznia kell a maga helyén. A minisztereknek ott fenn, az ország házában az asztal mellett arról, hogy mekkora legyen a jövőben a legna­gyobb magánlakás, illetőleg nyaraló. Nekem viszont _ itt lenn, a nem magán üdülő ét­kezdéjének asztalánál arról, hogy tökfőzeléket kérjek fel­téttel, avagy bácskai rizses- húst savanyúsággal. Mindkét döntés, a fenti is és a lenti is, vitathatatlanul elvi alapokon nyugodott. A kormány abból indult ki, hogy korlátozni kell a szemé­lyes szükségleteket meghala­dó építési törekvéseket, a nagyzási hóbortban szenve­dők luxusigényeinek kielé­gítését, ezért a jövő év kö­zepétől minden állampolgár legfeljebb hatszobás lakást és háromszobás' nyaralót épít­tethet magának. Jómagam ugyancsak tiszteletben tar­tottam a személyes szükség­leteimet, ezért határoztam úgy, hogy mivel nem szere­tem a tökfőzeléket feltéttel, így hát bácskai rizseshúst eszem savanyúsággal, az idén éppúgy, mint a jövő év közepétől. Egyúttal, minthogy törvénytisztelő ember vagyok, evés közben megfogadtam, hogy a jövő év közepétől sem fogok építtetni magam­nak hatszobásnál nagyobb lakást, vagy négyszobás nya­ralót. Nem dicsekvésből területű játszótér. A Koma­rov téren ugyancsak élvez­hetik már a lakók a pihe­nőparkot. A Zagyva-parti lakótelepen jubileumi park épül a megye járásainak, városainak segítségével, tár­sadalmi összefogással. A park játszótéri része, amely 4000 négyzetméter alapterü­letű lesz, még ez év végére elkészül. Lesz ott labdarú­gó-, röplabda-, kosárlabda-, tollaslabdapálya. A Kassai úton 1500 négyzetméteres játszótér és park készül, a Gerle utcában a lakók tár­sadalmi munkában építenek játszóteret. A Kisgyepén is befejezés előtt áll a ját­szótér építése. A Csokonai utcában 500 négyzetméter terület lesz a gyerekeké. A tanácstagok kezdeményezé­sére a Bimbó utcában is lesz hamarosan játszótér. — Hogyan halad az előbb említett kilenc kispálya építése? —. Ebben a munkában a városi tanács együttműkö­dik a sport- és KlSZ-szer- vekkel. Két kispálya már elkészült a Tiszaligetben, egy a Vosztok úton. A ne­gyedik pálya most épül az Eötvös téren. Ügy gondo­lom, hogy 1975-ig nemcsak kilenc kispálya készül el, hanem jóval több. — Lesz tehát ját­szótér, park. Ezeket azonban gondozni, és a felszereléseket ja­vítani is kell. Kap-e ehhez segítséget a ta­nács? — Valóban gondot jelent a játszóterek, parkok gon­dozása, fenntartása. Kértünk és kaptunk is társadalmi mondom, de következetes jel­lem vagyok, mérget vehet ra bárki, hogy ezt a fogadal­mat teljes mértékig be fo­gom tartani. Nagyjából hasonló fogadal­makat tettek később a víz­parti délutáni henyélés fo­lyamán üdülőtársaim is, ve­dig ők szintén ezért töltöttek kétheti szabadságukat a vál­lalati üdülőben, mert nincs saját nyaralójuk. Mégsem tiltakoztak személyes szük­ségleteik jövőbeli korlátozá­sa ellen, talán azt gondol­ták magukban, hogy ha majd megint sikerül beutalóhoz jutniuk, hát majd megint el­jönnek ebbe a Balaton-parti üdülőbe és kész. Ne gondolják azonban, hogy nálunk mindenki egyet ért a kormány döntéseivel. Amíg a közös üdülőben tartózkod­tam, én is arra gondoltam, hogy teljes az egység, egy­em bérként állunk a Minisz­tertanács mögött, ám történt valami, ami megingatott eb­ben a hitemben. Estére ven­dégeim érkeztek, akik a Ba­laton partján szándékoztak tölteni a következő napot is. Ez önmagában még nem lett volna baj, napközben elle­hettek a közös üdülőben is, éjszakára azonban valahol al­vási lehetőségről kellett gon­doskodni számukra. Kimen­tem hát velük a faluba, amely alatt persze nem nád­tetős, trágyaillatú települést kell érteni, hanem amolyan üdülőhelyi falut, teraszos villákkal, előttük ápolt kert, az udvarok mélyén garázs, az elegáns vaskerítéseken táb­lák: szoba kiadó, Zimmer frei stb. Végigjártunk néhány Zim­mer fred-t és drágállottuk a szobaárakat. Aztán, mint­segítséget. Sok felajánlás ér­kezett. Segítséget kapunk a tiszaligeti sportpálya építé­séhez, a játszóterek felsze­reléseinek karbantartását is sok helyen társadalmi mun­kában végzik. A parkok nö­vényzetének gondozását ál­talában KISZ-esek, vagy út­törők vállalják. Á játszótér építés közös érdek. Egy-két hete három, kilenc-tíz év körüli kisfiú keresett fel, hogy a Sütő utcai gyerekek nem tudnak hol játszani, mert nincs helyük. Konkrét javaslattal álltak elő: bon- tassuk le a Ságvári úti óvo­da melletti rozoga épületet és legyen ott a játszótér. Az épület valóban lebontás­ra kerül és helyén játszótér lesz. A játszóterek, parkok épí­tésében, a gondozásukban, a felszerelések elkészítésében sokat segítenek a KISZ- szervezetek fiataljai. — Akcióprogramukban fontos feladatként szerepel a játszóterek, parkok építé­sének támogatása — mond­ta Lakátos Lajos, a KISZ Szolnok városi Bizottságának első titkára. — A város üzemeinek, vállalatainak KISZ-szervezetei szívesen, az első szóra segítenek. A vas­ipari vállalat fiataljai véd­nökséget vállaltak a Kút utcai játszótér felett. Vál­lalták, hogy a felszerelése­ket minden évben felújít­ják. A járműjavító kiszesei a Hold utcai és a Kolozs­vári úti óvoda és bölcsőde parkját tartják rendben. A KISZ is bekapcsolódott a 900 év — 9 kispálya mozga­lomba. A kőolajipari KISZ- szervezet már el is vállalta, hogy társadalmi munkában elkészítik csővázakból a ka­pukat. Sz. E. hogy már estére járt az idő, megállapodtunk egy villatu­lajdonossal. aki hajlandó volt kétágyas szobáját százötve­nért kiadni az éjszakára. Az illetőnek termelőtől beszer­zett bora is volt, feltehetőleg ez oldotta meg a nyelvét, mert egy idő után félreérthe­tetlenül panaszkodni kez­dett És kijelentette, hogy a dön­tés nem demokratikus, el­lenkezik a kisemberek érde­keivel. Régebben olvasta az újságban, hogy az idegenfor­galom és általában az üdü­lési lehetőségek szélesítése végett több kisoanzióra vol­na szükség a Balaton part­ján és másutt, a magánéoít- tetőket erre kifejezetten ösz­tönözni kellene. És erre meg­hozzák a döntést az állam­polgárok által építhető laká­sok és nyaralók nagyságának maximálásáról. Ha valakinek van rá pénze, kérdezte, mi­ért ne építtessen akkora há­zat magának, amekkorát csak akar. Eközben végigvezetett ben­nünket birtokán, amely állt egy négy nagyszobás villá­ból. Az udvarra kilépve ki­derült, hogy az sem maradt parlagon, mert egy hosszú toldaléképületben hat két­ágyas szoba sorakozott egy­más mellett, mindegyikhez mosdófülke, zuhanyozóval. Gyors fejszámolással megál­lapítottam, hogy ha egy szo­bában a tulaj lakik, a többi után százötvenével véve ak­kor is beszed ezerháromszáz- ötven forintot. Naponta. Több, mint negyvenezret ha­vonta. És ráadásul nem ért egyet a kormánnyal, amiért az a következő évtől kezdve korlátozni kívánja a ma- gánházak és nyaralók nagy­ságát. Ha én a kordiánynak len­nék, feltétlenül figyelném ezeket az ellenvélemények» t — már az idén is.' ürkws József Beszélik, hogy...----­K orlátozások lesznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom