Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973 augusztus 4. Törzsi háború csak labdarúgásban Egy érdekes sziget az óceánban A Csendes-óceánban, Tahititól 1000 kilométerre észak­keleti irányban terülnek el a Marquises-szigetek, (másné­ven: Papatea). A Francia Polinéziához tartozó szigetcso­port legjelentősebb tagja Ua-Huka szigete. Ezen a festői, igazi „gauguini” környezetben elterülő szigeten telepedett le nemrégiben Jean Pierre Besse francia néprajzkutató, mi­után feleségül vette a szagét egyik törzsfőnökének a leá­nyát. Bessenek alkalma nyílott az itt élők népszokásait, ci­vilizációs fokát és ezen belül halászati technikáját behatóan tanulmányozni. Az elmúlt századokban A medeoi gát kiállta o próbát Kőlavina fenyegette Alma-Atát Nagy veszély fenyegette a múlt hónapban Alma-Atát, szovjet Kazahsztán 840 ezer .lakosú fővárosát. A júliusi időszakban rendszerint erő­teljes hóolvadás indul meg a várost környező magas hegyekben. Az idén a jég­mezők olvadása és a More- na-tavak gyors aktivizálódá­sa ahhoz vezethetett volna, hogy a hegyekből lezúduló hatalmas víz és kőtömeg nagy károkat okoz Alma- Atában. Azonban — mint a moszk­vai Lityeratumaja Gazeta különtudósítóinak a hely­színi beszámolójából kiderül — a gondos és előrelátó in­tézkedésekkel sikerült elke­rülni a nagy elemi csapást. Pedig mintegy 50 évvel ezelőtt, 1921-ben már sajnos volt példa az ellenkezőjére is, akkor a szörnyűséges víz és kőlavina 2000 méteres sávban pusztított Alma-Atá- ban, súlyos anyagi károkat okozva és számos halálos ál­dozatot szedve. Most a szovjet hatóságok idejében gondoskodtak a vá­ros védelméről. Lavrentyev akadémikus elgondolásai alapján hatalmas gát épült és ez az idén megvédte a várost. A medeoi gát kiállta a próbát: visszatartotta a várostól a több mint négy­millió köbméteres, 120 mil­lió lóerő energiát képviselő víz- és kőtömeget. Ha az atomrobbantásoktól eltekin­tünk, a gát olyan csapást fo­gott fel, amelyet emberi kéz alkotta létesítményre még nem mértek. A természet több hullám­ban támadott, azonban a gát és a védelmére mozgósított több ezer szovjet ember — köztük katonák, határőrök, Aeroflot-dolgozók — hősies és önfeláldozó munkája eredményeként — megállí­totta a lezúduló víz- és kő- tömeget. Sajnos voltak halálos ál­dozatok is, a tudományos előrejelzés, a védelmi mun­kák jó megszervezése azon­ban megmentette Kazah­sztán fővárosát az elemi csa­pás pusztításától. Jellemző egyébként a gát védőinek leleményességére, hogy füst­bombák ledobásával lassítot­ták a hó és a jég olvadását, így csökkentették ugyanis a napsugarak olvasztó hatását. A lezúdúlt több mint 3 millió köbméter kő a jövő­ben a medeoi védgátat erő­síti majd. meglehetősen szomorú képet nyújtott a sziget története. Lakói számára az európai és az amerikai mintájú civili­zációt — leprával és vérbaj­jal együtt — azok a hajósok hozták, akik valamilyen ok­nál fogva első ízben kötöt­tek ki a festői szépségű kis szigeten. A civilizáció megje­lenésével a sziget lélekszáma az alábbiakban alakult: 1842- ben lakóinak száma megha­ladta a 2000-et, 1926-ban már csak 139, 1966-ban 305 lakosa volt. Érdekes társadalom él itt. Néhány évtizeddel ezelőtt a szigeti törzsek; — a vaitakik, papahakikik, a maikik és tititeák — szinte állandó harcban álltak egymással — azért, hogy valamivel elüs­sék az időt. A törzsek közötti hadműveletek megindulása el'tt a két tábor felállt egy­mással szemben és kezdetét vette a „bemelegítés”, amely­nek során gúnyolták, sőt obszcén mutogatásokkal in­gerelték harcra egymást. A kellő harci „hőfok” elérése után a két fél bunkókkal és lándzsákkal egymásnak ro­hant. A küzdelem, amely rendszerint a reggeli órák­a fiatalok ma már csak el­vétve űzik. az öreg halászok azonban annál büszkébben választják ezt az ősi hagyo­mányokkal rendelkező mó­dot nagyobb halak elejtésé­re. A szigony hegye csontból van. Ez a szerszám — fel­adatától függően — egy vagy többágú lehet, és minden esetben trópusi fűből készült nyélre van erősítve. A szi­getlakók nyelvén nevezett ban kezdődött, napnyugtáig tartott. Este aztán letet­ték a fegyvert, a két tábor összeolvadt és közösen ünne-/ peltek, táncoltak, hogy reg­gel ismét megkezdődjék a harc, amely csak akkor ért véget, amikor elesett az első áldozat. Ezután megkezdőd­tek a fegyverszüneti tárgya­lások, amelyek természetesen békekötéssel értek véget. Napjainkban mindez már a múlté, a második világhábo­rú óta a törzsek ádáz labda- rógó-mérkőzéseken vezetik le fölös energiájukat. A szigeten élő néhányszáz ember állattenyésztésből, va­dászatból és halászatból tart­ja fenn magát. Sajátos ha­lászati módszereik külön em­lítést érdemelnek. Egyik for­mája a „peke”, vagyis fenék­horog segítségével történik. A halász, fejét a víz alá dug­va, lassan úszik, miközben reszelt kókuszdiót köpköd a víz alá, hogy ezzel a hala­kat a fenékhorog irányába csalogassa. Hálót ritkán hasz­nálnak, azt is irfkább az asszonyok, hogy segítségével kisebb csalétekhalakat fog­janak. „hahaua” módszert a nagy­testű ráják megszigonyozá- sánál alkalmazzák. A halat lélekvesztőjén közelíti meg a halász, majd megfelelő hely­zetben belevágja szigonyát. A szigony végén kötél van, így a zsákmányt könnyűszer­rel a partra tudják vontatni. A cápahalószat módszerei sokrétűek. A leggyakoribb, amikor a cápát hiéna hul­lákkal csalogatják a piroga közelébe és ugyanúgy meg­szigonyozzák. mint a nagy­testű rájákat. Egy másik módszer, hogy a halász a csónakból vízbe lógatva lá­bát, csobogtatással csalogat­ja a cápát, amelyet vagy megszigonyoznak, vagy úszó­bogot vetnek ki rá és így próbálják kivontatni a part­ra.. A csobogtatásos módszer ma lAár ritkább, a lábak vízbe lógatásakor ugyanis több szerencsétlenség tör­tént. Jelenleg a korszerű, sűrített levegős szigonypus­kát használják, vagy hiéna hullával a parti sziklák kö­zelébe csalogatják a cápát, ahol szintén úszóbogot dob­nak ki rá és kivon tátják. Igen érdekes még a mé­reghalászat. amelynek a Po­linéz-szigeteken és Ausztrá­liában, napjainkban is ha­gyományai vannak. A mé­reghalászat előkészítése ál­talában a kora reggeli órák­ban történik: A partmenti szikláknál egy halász víz alatti búvárúszással először felderíti a ’'•ddús helyeket* maid a partmenti sziklás ha- sadékokban elhelyezik a bó- dítószereket. ! Ezek a szerek általában 5 méteres körzet­ben hatnak. A méreghalászat a legkönnyebb módszer az előbb említettek közül. Az elbódult halakat csak össze kell gyűjteni egy kosárba. Általában három méregfaj­tát alkalmaznak: a „hutu” összetört gyümölcsét, a „ko- huhu” levél kivonatát és a „kiki” növényt. A szigeten ma már- ugyan betiltották a halászatnak ezt a módját, de mivel ezeket a szereket az összes szigetlakó ismeri, ti­tokban a halászatnak ezt a fajtáját is űzik. Az Ua-Huka-i lakosok kis ( gyermekkoruktól fogva mint f „kétéltű” emberek nőnek fel, kitűnő úszók és ügyesen sik- j lanak jó hullámbírású piro- gáikon a partmenti vizeken. A szigetre egyébként ezek­ben az években számos új család települ és 1975-re — előzetes számítások szerint — 3500-ra emelkedik a lé- lekszám. M. L. [ Ä szigonyhalászat módszerét Dollárért vásárol Anglia fontot Miből fog megélni az (xkirály A kormány ;a Konstantin vagyonát A görög kormányzat meg­erősítette a hírt, hogy ki­sajátítja Konstantin király és a görög királyi család va­gyonát, a július 29-i népsza­vazás után. A száműzetés­ben élő király birtokainak értékét mintegy 120 millió fontra becsülik. Sztamatopulosz, a kor­mányfő szóvivője, így nyi­latkozott: — A király va­gyonát teljes egészében ki­sajátítjuk egy törvényesen meghatározandó kártérítés kifizetése ellenében. A kisa­játított vagyont a köz ja­vára használjuk fel. A kormány e határozata abban a szövegben is sze­repelt, amelyet a népszava­záskor a választók elé ter­jesztettek. Az exkirálynak bizonyára súlyos pénzügyi gondokat okoz majd ez a döntés. A The Sunday Timesnek adott interjújában nemrég kije­lentette: — Külföldön sem­miféle vagyonom nincs. Konstantin mindössze 6000 fontot kapott havonta római száműzetésében a neki és a trónörökösnek járó évi 260 ezer font királyi járadékból. Ennek az összegnek a fo­lyósítását június elsejével leállították, amikor rendele­tileg megszűntették a mo­narchiát. Ugyanazon a na­pon visszarendelték Görög­országba a király három gyermekének nevelőjét. Egyelőre még nem tudni, hogy miből akar megélni a volt király. Hasonló körül­mények között, amikor Gö­rögországot 1924-ben köztár­sasággá kiáltották ki (11 év­vel később visszaállították a monarchiát). Konstantin ap­ja, az időközben elhunyt Pál király, Coventryben egy re­pülőgépgyárban Mr. Beck álnéven műszaki beosztott­ként dolgozott. Ügy tudják azonban, hogy amikor a királyi család 1967-ben Rómába mene­kült, Anna-Mária királyné magával vitte az úgyneve­zett Romanov-ékszereket. Ezeket az ékszereket Olga királynétól örökölték, aki orosz hercegnő volt. Az ék­szerek mai értéke egy-két millió font. A király anyagi problé­mái megszűnnének, ha a gö­rög kormány megfelelő kár­talanítást fizetne kisajátított birtokaiért. A rendelkezés­re álló precedens azonban nem valami bíztató: e bir­tokok 1924-ben történt kisa­játításakor nem fizették ki a kártalanítást. A legfontosabb királyi bir­tok, Tatoi, Athéntől 16 mér­földre északra fekszik. Száz- egy évvel ezelőtt vásárolta meg a királyi család. Becs­lések szerint az infláció kö­vetkeztében az egész birtok névleges értéke megkétsze­reződött, s ma körülbelül 100 millió fontot ér. A király egy másik nagy értékű ingatlanja a Mon Reposz-palota Korfu szige­tén, amely egy 40 holdas parkban áll, a tengerparton. Valószínűleg 5 millió fontot vagy ennél is többet ér. A harmadik birtok egy 8825 hold kiterjedésű erdőség Közép-Görögországban * szin­tén megér 5 millió fontot. Mindezt, valamint a két királyi magánpalota beren­dezését a kormányzat veszi birtokába. Anglia arany-, dollár- és szabadon átváltható valuta tartalékai júliusban az idei legnagyobb veszteséget mu­tatták: a pénzügyminisztéri­um jelentése szerint a csök­kenés 385 millió dollár volt. A brit kincstár tényleges veszteségei azonban ennél jóval nagyobbak, ha figye­lembe vesszük, hogy ezidő alatt az angol bank három­száz millió dollár értékű államkölcsönt helyezett el külföldi valutában. Anglia pénzügyi helyzeté­nek ilyen romlását főként az váltotta ki, hogy a kincs­tár kénytelen megkísérelni megállítani a font gyors árfolyamesését a nemzetkö­zi valutapiacokon és száz­millió dollárokért felvásá­rolni saját valutáját. 1971. december óta a font értéke tizenhét százalékkal csök­kent. Anglia arany- és valuta tartalékaira komoly csapást mér az ország fizetési mér­legének deficitje, amely el­érte a 900 millió dollárt. Teherszállító gépóriás Egyre szaporodnak az óriás repülőgépek építéséről szóló hírek, olyan gépeké, amelyek a hanghatár alatti de ahhoz igen közeli sebes­séggel teszik meg útjukat. A számítások azt mutatják, hogy a nagyméretű gép minden tekintetben gazda­ságosabb, mint több, de kisebb gépek repültetése. Az amerikai repülőgép- ipar egyik újdonsága a már forgalomban levő „Jumbó”- ból továbbfejlesztett „Boe­ing—747 F” típusú sugár- hajtású teherszállító óriás­gép. A „Cargonaut”-nak el­nevezett „raammu” száz tonnát — kb. 72 Volkswa­gen gépkocsinak megfelelő terhet — tud szállítani. Kevesebb személyzet kell hozzá, viszonylag kisebb az üzemanyag-fogyasztása, és a repülőtéri költségek is kiseb­bek. Nem szólva a jobb ki­használhatóságról. Ám az is igaz, hogy a repülőóriások / fogadására ma még nem minden repülőtér alkalmas, az új légikikötők építése pedig hatalmas összegekbe kerül. A román vegyipar Négy kétáramú gázturbiná­jának tolóereje megközelíti a 80 ezer kilopondot, ami kb. 1000 km/óra sebességnél mintegy 330 ezer lóerő tel­jesítménynek felel meg. A gépóriás orra — a képen látható módon — csuklósán felnyitható, így gyorsabban lehet elvégezni a ki- és be­rakodás műveletét. fejló'dése A román ipar legroha­mosabban fejlődő ágazata" a vegyipar. Az elmúlt két év­tized alatt a vegyipar ter­melése évente 21,4 száza­lékkal emelkedett. A terme­lésnövekedést a régi gyárak rekonstrukciójával és új gyárak, kombinátok üzem- behelyezésével érik el. Az országban jelenleg három hatalmas vegyipari kombi­nát — a Taljazseni, a Ploi- esti és a Brázi építése már a befejezéshez, közeledik. A román vegyipar fejlesz­tésének két főiránya: a mű­trágyagyártás és a polime­rek (műanyagok, műgyan­ták és műszálak, műkau- csuk) előállítása. 1975-re Románia mezőgazdasága 7,4 millió tonna műtrágyát kap a vegyipartól. Előretört a finn szövetkezeti kereskedelem A szövetkezeti kereskede­lem részaránya Finnország teljes áruforgalmában 1972- ben 35 százalékot tett ki. ugyanakkor az élelmiszer­kereskedelemben elérte a 45 százalékot. A finn szö­vetkezeti kereskedelem 83 nagy és 66 kis áruházával, 65 csarnokával, 585 szuper­marketével és 4600 üzleté­vel vezető helyet foglal el az ország kereskedelmében. Lengyel—osztrák közös beruházások Háromszakaszos hosszú lejáratú energetikai együtt­működési tervről kezdőd­tek szakértői szinten meg­beszélések a lengyel fővá­rosban : kritikus időszakok­ban Lengyelország áramot Szállítana Ausztriának, ké­sőbb csehszlovák együttmű­ködéssel kibővítenék a két országot összekötő távveze­ték-hálózatot. és az 1980-as években közösen 300 MW- os erőművet építenének. Konkrét beruházási tervek­ről tárgyalnak a petrolve- gyészet területén is: osztrák segítséggel épülne 1 mil­liárd schillinges beruházási költséggel etiléngyár Plock- ban. Szó van arról, hogy a lengyel teherautógyártást teljes egészében a Steyr tí­pusaira állítják át. Tárgya­lások folynak lengyel ser­téshús ausztriai exportjáról is. Veszteséges vállalatok Olaszországban A Mediobanca római bank adatai szerint Olaszország 655 legjelentősebb iparvál­lalata 1 030 milliárd líra összegű veszteséggel zárta az 1972-es évet. Az előző évi veszteség összege 639 milliárd líra volt; 1968-ban ezek a vállalatok még 136 milliard líra összegű nye­reséget értek el. Peron és a tőkebefektetés A külföldi befektetők po­zícióik megerősödését vár­ják Peronnak az elnöki ha­talomba való visszatérésé­től. E körökben a belpoli­tikai’ helyzet normalizálódó- sát remélik és bíznak ab­ban, hogy Peron megvé­tózza az adók emelésére, a külföldi befektetőknek nyúj­tandó hitelek korlátozására vonatkozó törvénytervezetet. Campora. a peronista moz­galom balszárnyának volt a képviselője, s ha ő marad hatalmon, komoly esélye lett volna a külföldi beru­házások korlátozásának, az amerikai érdekeltségek ki­sajátításának. : i

Next

/
Oldalképek
Tartalom